Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-03 / 256. szám
12 HÉTVÉGI MAGAZIN 2001. november 3., szombat A CSALÁD GÉNJEIBEN VAN A NÓTA SZERETETE Világszerte a roma folklórt népszerűsíti Bangó Margit a magyar cigányzene nemzetközileg is elismert előadóművésze. Először a Magyar Rádió tehetségkutató műsorában tűnt fel tizenhét éves korában. A több mint harmincnégy éve a pályán lévő énekesnőnek hosszú idő elteltével a közelmúltban jelent meg a legújabb CD-je. A roma folklór többszörösen „megkoronázott királynője” Vásárosnamény- ben látta meg a napvilágot, s lett Szabó Margit néven anyakönyvezve. Nyolcán voltak testvérek, szülei közül édesanyja nagyon szépen énekelt, ő szerettette meg vele az éneklést. Édesapja — aki elismert muzsikus volt —, ha csak ideje engedte, maga mellé vette a kicsi Margitot, és így próbálgattak, gyakoroltak együtt. Tizenhat évesen már férjnél volt, ebből a házasságból született egy gyermeke, majd két házassága futott zátonyra. Lánya, Horváth Elemémé ma már ismert dalszerző. Bangó Margit harmincegy éves korában lett az ország legfiatalabb nagymamája. Négy gyönyörű unokájára ma is a legbüszkébb. Mónika és Tina kitűnő táncosok, Elemér tehetségesen cimbalmozik, Ricsiké énekhangja pedig eljövendő karriert sejtet. Kétségtelen, hogy a család génjeiben van a dal, a nóta szeretete. Az énekesnőnek a munka, az éneklés tölti ki az életét. Dalszövegeket ír, rendszeresen fellép, szinte az egész világot beutazta. Vidám vagy bús dalaival rabul ejti a közönségét. Kiénekli magából az örömet és a fájdalmat, kacagtat vagy könnyeket csal a szemekbe. Hosszú idő után az idén jelentkezett új nagylemezzel, melynek címe Halk zene szól az éjszakában. — Melyeket tartja élete legjelentősebb eseményeinek? — kérdeztük az énekesnőt. — 1976-ban készítettem el az Irt nekem a szeretőm című nagylemezt, amely platinalemez lett, ugyanúgy, mint az 1983-ban kiadott Sej, haj, cigányélet című nagylemezem. Akkoriban jóval nagyobb eladott példányszám kellett ahBangó Margit harmincegy éves korában lett hoz, hogy egy művész vagy az ország legfiatalabb nagymamája zenekar platinalemezt érjen el. Ugyancsak 1983-ban főszerepet kaptam az Átok és Szerelem című magyar filmben. A nyolcvanas évek közepén elsőként jutottam ki Izraelbe mint ci- gánydal-énekes és azóta is sokat lépek fel ott és a környező országokban. 1990-ben Hollandiában turnéztam a Fekete Csillagok című produkcióval, itt rögzítették első CD-lemezem anyagát. A kilencvenes évek közepén turnéztam Japánban, Görögországban. Büszke vagyok rá, hogy tavaly főszerepet kaptam Szabó Ildikó Chacho Room című filmjében, amely a cannes-i filmfesztiválon díjat is kapott. — Mit kell tudni új lemezéről? — Tizenöt dalt tartalmaz, nem kisebb slágerek hallhatók rajta, mint a Hosszú fekete haj, a Dzselem dzselem, az Úgy szeretem az uramat, a Jaj, de sukár ez a cigányleány, vagy az Aranyeső. A közreműködő művészek közül ifj. Sánta Ferenc, Ökrös Oszkár és Pálmai Zoltán neve garancia a minőségi tradicionális cigánydalokra. Érdekesség még a lemez utolsó két száma, melyek feldolgozások dancefloor stílusban. — Melyek a legfontosabb tervei a közeljövőben? — Elsősorban az új lemezemet szeretném megismertetni a közönséggel. AZ ELŐKELŐ URAK NEM MINDIG VISELKEDNEK GENTLEMAN MÓDJÁRA Képviselők parlamenti golyópárbaía Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a parlamenti ülések hangneme soha nem volt olyan durva, mint napjainkban. Pedig régen sem volt mindenki az ülés minden percében gentleman. A becsület- sértéseket gyakran párbaj követte. Amióta a televízió közvetíti a parlamenti üléseket, ország-világ láthatja, hallhatja, hogyan viselkednek honatyáink. Sokan felháborítónak tartják, amikor egy ellenzéki képviselő keményen szidja a kormányt, vagy éppen a miniszterelnököt szólítják fel lemondásra. Olykor elhangzik egy-egy anyázás, nyomdafestéket nem tűrő kijelentés is. „Micsoda métely, hova süly- lyedt a törvény- hozás legmagasabb testületé!” — ájuldoznak ilyenkor a nézők, hallgatók. Az alábbiakban hiteles jegyzőkönyvekből kiemeltünk néhány esetet, amelyekből kiderül, hogy a hajdani, díszmagyaros, előkelő urak sem mindig viselkedtek gentleman módon. Az 1800-as évek végén robbant ki a Verhovay-botrány. Akkoriban gyűjtés folyt a bukovinai magyarok hazatelepítésére. A nemzeti ügyként kezelt gyűjtés összegét a Verhovay testvérek egyszerűen elsikkasztották. Az egyikük parlamenti képviselő volt, a mentelmi jogának felfüggesztéséről a T. Ház döntött. Egyedül Almássy Sándor honatya szólt a sikkasztó védelmében. Ez nagy vitát váltott ki, ennek hevében Almássy képviselőt úgy megsértett, hogy pisztolypárbajra hívták ki. A vérmezőn, huszonöt lépésről, három golyóváltással megtörtént a párbaj. Vér ugyan volt, de a sebek nem bizonyultak halálosnak. Tisza István kormányzása alatt több botrányos jelenet is lejátszódott a parlamentben. Napirenden volt a kiabálás, a szitkozódás. A miniszterelnök többek között ilyen jelzőket kapott a honatyáktól: „Aljas gazember!”, „Hitvány kutya!”, „Tisza, te hóhér!” A rendőrség vezette ki az ellenzéket. Ezt követően Tisza István magabiztosan megszólalt: „Végre rend van, nincs már köztünk ellenség.” „Én még itt vagyok!” — szólalt meg egy hang a padsorokból. Kovács Béla ellenzéki képviselő ezután előrántotta a revolverét és háromszor rálőtt Tiszára. Szerencsére egyik lövése sem talált. Egyik golyó az emelvény feletti burkolatba fúródott. Nyoma még a mai napig is megvan. Kovács Béla a merénylet után halántékához emelte a pisztolyát és meghúzta a ravaszt, de nem halt meg. Amikor felépült, bíróság elé állították, ám a törvényszék nem találta bűnösnek, felmentették. Micsoda idők voltak! A mai becsület- sértéseket nemigen követi ilyen szigorú megtorlás. Kiki eldöntheti: a képviselők lettek toleránsab- bak, vagy a becsület értéke csökkent az idézett idők óta? — kgy— Tisza István (képünkön Benczúr Gyula festményén) kormányzása idején több botrányos jelenet is lejátszódott a parlamentben Csattannak a pofonok két ; Ami nálunk folyik a parlamentben, kismiska ahhoz, ami más országok parlamentjében játszódik le. Nem ; egyszer láthatjuk a televízióban, amikor a dühös honatyák egymásnak esnek, hullnak a pofonok, az ökölcsapások, az elnöki emelvény l felé dobálnak minden mozgathatót. A mi képviselőink megelégszenek azzal, hogy éles hangon szidják egymást, de csak a legritkább esetben lépik túl azt a bizonyos határt, amely becsületsértési perig vezethet. Miért feketék a feketék? Nem háromféle ember van („sárga”, „fehér”, meg „fekete”), akik valamiféle misztikus okból egyformák, hanem emberek vannak, akik különbözővé válnak a történelem során, de mielőtt nagyon különbözővé válnának, megint összekeverednek, és mindenféle átmeneteket hoznak létre. De mitől feketék a feketék? A görögök többféle magyarázattal próbálkoztak, például hogy a hasonló éghajlat teszi. Ma is itt tartunk. Az etiópokat is, a dél-indiai dravidákat is gyakran hívják „fekete europidok- nak”: nagyjából európai testalkató, de sötét bőrű emberek. Néhány évtizede V. Giuffrida- Ruggieri arra gondolt, hogy a dél-indiaiaknak és az etiópoknak közös őseik voltak, és akkor váltak szét, amikor India elúszott Kelet-Afrikától. Nos, valóban: valamikor India Kelet-Afrika része volt, valahogy úgy, hogy a Malabár-part érintkezett Szomáliával. Csakhogy már 50 millió éve elszakadt. Hacsak óriásit nem tévedünk a korokban, nemhogy ember nem élt, mikor India Etiópiával érintkezett, de még majom is alig. A Biblia szerint mindnyájan Noé fiainak és menyeinek utódai volnánk. Három fia volt: Sém, Kám és Jáfet. Miután kiszállt az Ararát hegyén bárkájából, Noé szőlőt ültetett. Áttol egyszer jól berúgott, és méltatlan állapotban hevert a sátrában, amiért Kám kigúnyolta; cserébe megátkozták fiát, Kánaánt. A Biblia szerint Sém utódai maguk a történet lejegyzői, meg közeli rokonaik, mint például az asszírok; Jáfet utódiai például Jáván (a jón görögök), Askenáz (a németek) és Magóg (mi?), végül Kám fiai Kus, Micrajim, Put és Kánaán. Az ókorban a kusiták Etiópiában éltek, Micrajim más néven Miszr, azaz Egyiptom, Put alighanem az egyiptomi iratok Puntja, ami talán Szomália, a kánaánitákat pedig egyiptomi és babiloni diplomáciai iratokból ismerjük a mai Szentföldről. A kánaánita és héber törzsek sokat csatáztak; nem csoda hát, hogy Kánaán van a Bibliában megátkozva, nem gúnyolódó apja. De Kám másik három fiának népe Kelet-Afrikában él. A XVI. századi nagy felfedezések idején a nyugat-európai bibliamagyarázók Noé három fiát a sárgák, feketék és fehérek őseinek tartották. De a Sémtől származó népek nem sárgák, és a szöveg sehol sem mondja, hogy Kám fekete volna. Azután a nyelvészek Nyu- gat-Ázsiában találtak sok hasonló nyelvet, amit nagyjából Sém utódai beszéltek; a nyelvcsaládot elnevezték sémitának. Később találtak Kelet-Afrikában másféle egymással rokon nyelveket, melyek mintha távolról az előbbiekkel is rokonok volnának; azokat hát elnevezték hamitáknak. Mai tudásunk szerint hamita nyelveket beszélnek az észak-afrikai berberek, sok eti- ópiai nép, a szomáliaiak, és azt beszélték az óegyiptomiak is. Ott van még egy „ősi”, feketénél világosabb és arábiai kapcsolaté nép Kelet-Afrikában. Tanganyikában töredékeit ma is láthatjuk túl az Egyenlítőn, majdnem a Nagy-Tavakig. Ok a déli kusiták. Nézzük a kicsi sárga ferde szemű busmanokat. Őket nem említi a Biblia, de ők is régen megvannak. A csontmaradványok mutatják, hogy néhány ezer éve még mindenfelé lakták Afrikát a Kongótól délre. Azután erősebb népek Dél-Afrikába szorították őket. Ma a busmanok vadászok és gyűjtögetők; állatot nem tenyésztenek, fémeket maguk nem öntenek. Asszonyaik zsírfa- rúak, és óegyiptomi domborművek ilyennek mutatják az egyiptomiak által elért legdélibb vidékek nőit. A régészek szerint egyszerűen ők az emberiség dél-afrikai helyi változata; máig vitatkoznak, hogy véletlenül lettek ilyenek, vagy esetleg van valami a délafrikai talajban, amitől az ember tízezer évek alatt kicsi és törékeny lesz. Ki tudja? A hottentották hasonlítanak Videofilm-sikerlista 1. Taxi 2. 2. Számkivetett 3. A hatodik 4. Mi kell a nőnek? 5. A sejt 6. Bíbor folyók 7. Apádra ütök 8. Túszharc 9. Tigris és Sárkány 10. Eg és föld között +1. Dinó (Fanfár Videotéka) Filmajánló A szajré A sikeres kasszafúró (Robert De Niro) visszavonulna, de barátja (Marion Brando) rábeszéli még egy utolsó nagy rablásra. Csakhogy ehhez meg kell szegnie a saját maga alkotta szabályokat: csak egyedül dolgozik és mindig más városban, mint ahol él. A minden eddiginél nagyobb fogás reményében mégis vállaja az akciót. A felettébb kockázatos rablásra kénytelen társat (Edward Norton) vinni magával. Könyvajánló Antik eredetű szókincs Erre a régi, de fontos könyvre a napokban bukkantunk. Talán két éve adhatták ki, s most leértékelve kínálják, annak ellenére, hogy tartalma szerint ugyancsak keresett kellene hogy legyen. Minden diák és tanár polcára odakívánkozik. Szőke Ágnes munkája korábban Eredete nem ismeretlen címmel jelent meg, az akkori kötetnek ez már a harmadik, átdolgozott kiadása. A gyűjtemény afféle idegen szavak értelmező szótára, bár több is, kevesebb is annál. Kevesebb annyiban, hogy csak az antik eredetű szavakat tartalmazza, jobbára azokat a latin és ógörög eredetűeket, amelyek a középiskolai tankönyvekben előfordulnak. Több pedig azért, mert benne minden egyes szó magyar használatának pontos etimológiáját, eredetét is olvashatjuk, így a könyv a szakmai jelentés megismerése mellett alapos nyelvészeti útbaigazítást is ad. Az Antik eredetű szókincs a diákoknak indított Lyceum sorozatban jelent meg. a busmanokhoz, de sok mindenben kevésbé olyanok. Nem kicsik, nem törékenyek, nem annyira sárgásbarnák. Az ő asszonyaik is zsírfarra hajlamosak. Ám vannak állataik és vaseszközeik. Ők volnának a busmanok bölcsebb és el nem törpült ősei? Talán már az olvasó is sejti, hogy nem erről lehet szó. Inkább arról, hogy a dél felé nyomuló pásztor és fémműves hamiták valahol Tanganyikában összeakadtak a busmanokkal és összekeveredtek. Az új nép lett a hottentották őse. A magyarság ősei kis sárga, ferde szemű mongolok és nagyobb, fehér, kerek szemű európaiak (talán irániak?) keveredéséből jöttek létre. Átlagban kisebbek vagyunk, mint a környező népek, néhányunkon még előjön a ferde szem vagy a mongolfolt, sokunk lába görbe. De egy japánhoz képest (átlagban) magasak, kerek szeműek és egyenes lábúak vagyunk. Ezt régóta észrevettük mi is, mások is. A világ bonyolultabb, mint gondolni szoktuk. L. B. *
