Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)
2001-11-24 / 274. szám
A Békés Megyei Hírlap Melléklete Felfedezték a Három Amigót A közönség szereti a temperamentumos zenét Harmincnyolc órányi ritmus... Egy dobolási Guinness-maraton körülményei 13 Ki védi az ügyfél zsebet? í ;; ■ jib A tehetős emberek sztárügyvédet választanak 13 A KÍNAI GYEREKEK HÉTFŐTŐL VASÁRNAPIG ISKOLÁBA JÁRNAK Becslések szerint huszonötezer kínai él Magyarországon. Közülük legtöbben, mintegy húszezren Budapesten laknak, és főként kereskedelemmel, vendéglátással foglalkoznak. A budapesti kínai családokban százötvenre tehető az iskolás gyerekek száma. Az 1-4. osztályos korúak 1998 óta külön iskolába járnak, a Hungária körútra. Szombaton és vasárnap délelőtt fél tíztől délután négy óráig van tanítás. Miként dr. Zhang Qin Bin asszonytól, a kínai iskola matematika-anyanyelv tanárától megtudtuk, legfontosabbnak az anyanyelv, a kínai kultúra, a történelem, a művészet és az irodalom megismertetését tartják. Minthogy a gyerekek a többi napokon magyar iskolában tanulnak együtt a magyar gyerekekkel, legalább ilyen fontos a hét közben tanult matematika és egyéb tantárgyak átismétlése, anyanyelven. Hiszen a nyelvi nehézségek miatt nem mindig értenek meg mindent. A hét végi, kínai iskolában tehát újra át kell venni a tanultakat. Azokkal nincs gond, akik már magyar óvodába jártak — mondja a tanárnő, mert ők iskolás korukra elég jól beszélnek a nyelvünkön. Nehéz a dolga viszont annak a gyereknek, aki kilenc, tíz vagy ennél is több évesen kerül Magyarországra. Számára nagy nehézséget jelent a magyar nyelv még akkor is, ha iskolán kívüli nyelvtanfolyamra jár magyarul tanulni. Egyébként általános tapasztalat, hogy a kínai gyerekek könnyen tanulják a nyelvet. Azt is örömmel állapította meg a tanárnő, hogy sok hasonlóságot mutat a magyar és a kínai iskola. Nagyrészt Kínában is ugyanezeket a tantárgyakat tanítják, ott is megkövetelik a rendet, a fegyelmet, a pontos munkát, a büntetést pedig éppen olyan szükségesnek vélik a neveléshez, mint a magyar pedagógusok. Ezért nem szep- pen meg a kínai gyerek a magyar iskolában, ha keményebben szólnak rá, beírnak az üzenőfüzetébe, netán intőt adnak neki vagy egyszerűen csak a sarokba állítják. A kínai szülőknek nincs gondjuk a magyar iskola tanáraival. Dr. Zhang Qin Bin tanárnő szerint összetűzés, verekedés néha Kinőtték hazáiukat A kínaiak örök problémája a túlnépesedés. Egyszerűen nem fémek el országukban. Akinek semmije sincs, annak nincs vesztenivalója sem, amikor elindul új otthont (hazát) keresni. A kínaiak szétszóródtak a világ minden táján. Szinte valamennyien saját vállalkozásba kezdenek, vagy egymás vállalkozásaiban keresnek munkát. Rengetegen dolgoznak Magyarországon évek óta úgy, hogy egyáltalán nem tudnak magyarul. Mint a világon mindenütt, nálunk is zárt közösségekben élnek, ezért alig tudunk róluk valamit. Legtöbbször csak sejtjük, mi lehet az udvarias mosoly mögött. Azt hisszük, meggazdagodni jöttek ide, jóllehet a napi megélhetésért küzd legtöbbjük. Reggeltől estig dolgoznak, hétvégén is. Szabadnap, szórakozás nincs. Munka van, minden mennyiségben, a keleti embernek így természetes. A lakásukat legtöbben bérlik, arra megy el pénzük nagy része. A viszonylag kedvező árak miatt laknak olyan sokan a Józsefvárosban. A honvágyról nem beszélnek. Személyes ügy, ha van, ha nincs. Egy kínai mondás szerint a gyümölcs belőled származik és hozzád visszatér. Az otthont az embernek szívében kell megteremtenie, bárhol is éljen. előfordul a kínai és a magyar gyerekek között. Ha az ellentét nem rendezhető, akkor a kínai család másik iskolába íratja át a gyerekét. Ilyen eset évente egyszer, kétszer fordul elő. Szombat van, s a Hungária körúti iskolába sorra érkeznek a szépen öltözött kínai fiúk, lányok. Többségüket a szülők hozzák, autóval. A gyerekek udvariasak, tisztelettu- dóak egymással is, nemcsak a felnőttekkel. Az iskola hatvan beiratkozott tanulója közül kevés a hiányzó. A legtöbben szívesen jönnek, pedig az ember azt hinné, elég nekik az iskolapad hétfőtől péntekig. Vagy annyira fegyelmezettek, hogy nem mernek ellent mondani a szüleiknek? Lehetséges, de a tanárnőjük szerint érdekli őket az anyaország nyelve, a kínai történelem. Sőt, a mese, mert hogy tanítás ide vagy oda, jut idő mesélni, játszani, énekelni is. Ez a hatvan kisdiák azonban a budapesti kínai iskolások legfeljebb negyven százaléka. A többieknek nem fontos az anyanyelv, a történelem, a kultúra? Ha igen, akkor hol vannak ők? Azt mondják a tanárok, hogy ők is keveslik a létszámot. Csakhogy ide nem kötelező járni! A tehetősebb szülők — a hazánkban élők körülbelül tíz százaléka — eleve nem magyar iskolába íratja be a gyerekét, hanem az amerikai intézménybe. Oda, ahova elsősorban a különböző követségek alkalmazottainak a gyerekei járnak, nagy pénzért. Ott a tanítás nyelve az angol. Ezt a nyelvi lehetőséget fontosabbnak Általános tapasztalat, hogy a kínai gyerekek könnyen tanulják a magyar nyelvet tartják a magyarnál, sőt olykor az anyanyelvnél is. A történelmet, a kínai múltat pedig majd elmesélik nekik otthon. Kétségtelenül nem könnyű vasárnaptól vasárnapig iskolapadban ülni. Megerőltető lehet egy kisgyereknek. Másképpen vélekedik erről a matematika-anyanyelv tanárnő főorvos férje, dr. Zhang Qin Bin. Szerinte nagyobb baj lenne, ha zavar maradna a kis fejekben a magyar iskolai tanítás után. Hét végén, szaktanárok segítségével tisztázódik a hétközi tananyag lényege, amire már ráépülhet a következő tudnivaló. Mint mondja, az sem mellékes, hogy a hét végi iskolában a gyerekek felszabadulnak, egymás között vannak, mindenki mindenkit ért, nincs félre- hallás, melléfogás. A foglalkozások pedig könnyedek, játékosak, ennél fogva nem jelentenek megerőltetést sem. Legalábbis nem többet, mint amennyit egy televízióban játszott film, múzeumi tárlat, egy könyv felfogása, netán az unatkozás legyűrése keltene. Abban is igaza lehet a főorvosnak, hogy a kínaiak türelme, mentalitása, teherbíró képessége egy kicsit elüt a magyarokétól. Ami a magyar gyereknek esetleg már elviselhetetlen, az a kínainak talán nem megerőltető. Különben is, a magyarországi lét nem jelentheti a szülőföldtől, az anyanyelvtől való elszakadást. És ha a kötődés legerősebb szálát a vasárnapi iskola jelenti, akkor ebbe kell kapaszkodni. Novák Gábor memm Megpörkölődés Mindig irigyeltem azokat, akik nagy biztonsággal nyilatkoztak (nyilatkoznak) gazdasági ügyekben, határozott álláspontot kialakítani olyan kérdésekben, amelyekre nehezen vonatkoztatható a kétszer kettő vitathatatlan egyértelműsége. Vannak, akik tutira mennek, amikor egy Bokros-csomagról, inflációról, kétéves kormányprogramról van szó, vagy az Orbán-bányákról, a sztrádaépítésekről, a Dunaferről. Akárhogy is nézzük, immár tizenegy éve kétféle igazság létezik: egy baloldali és egy jobboldali. Középút — az objektív kivizsgálás és elemzés hiánya miatt — egyelőre nincs. Hiába várnánk, hogy az országgyűlés ilyen-olyan bizottsága természetes igazságérzettől — és a választók iránti lelki és politikai adósságától — vezérelve végigjárja a politikai nyomozás rögös és feltehetőben hosszadalmas útját. Balról vagy jobbról — de valahonnan mindig, attól függően, hogy melyik oldal embere kerül pácba vagy keveredik rossz hírbe — azonnal torlaszt emelnek, így aztán jó évtized alatt eléggé felpúposodott talpunk alatt a szőnyeg a sok alásöpört ügytől. Ám most valami történt. Égy botrányt — a baloldal szerint kampányfogás, a jobboldal szerint „mi közünk hozzá?” — nem söpörtek a szőnyeg alá. Mert nem lehetett. A HARMINCMILLIÓÉRT „tettes” ugyanis beismerő vallomást tett. Igaz, más választása nem volt, hiszen a nyilvánosságra hozott dokumentumok cáfolhatatlanul igazolták, „baleset történt”. A szocialisták miniszterelnök-jelöltje évekkel korábban — akkor még vállalkozóként — aláírt egy szerződést. Az MSZP mostani ásza akkor arra vállalkozott, hogy eléri a kerületi szocialistáknál — potom harmincmillió forintért —, hogy megszavazzák a Gresham-palota eladását egy szállodaépítő cégnek. A „munkát” sikeresen elvégezte, a pénzt felvette. Az ügy kapcsán egyes ügyvédek többévi börtönbüntetést (mint adhatót) emlegetnek, publicisták ügyészi vizsgálatot sürgetnek, mások erkölcstelenségről szónokolnak, a szocialisták pedig politikai áskálódásról beszélnek. Láthatóan senkinek sincs kedve felfújni az ügyet, a leleplezésből még nagyobb botrányt kavarni. Ettől a tény még tény marad: a szocialista miniszterelnök-jelölt szerényen fogalmazva is megpörkölődött. Úgy is mondhatnánk: politikai és etikai tekintetben elvesztette ártatlanságát. Mostantól kezdve nehéz lesz a kisemberrel egy asztalhoz ülnie és megélhetési gondokról beszélgetnie. Árpási Zoltán ...elvesztette ártatlanságát. Újkígyós, 1942. A település egykori arcát megörökítő felvételek között a jobb alsó sarokban a már régen megszűnt kisvasút képe látható Ufíáqyái Xátíáfie
