Békés Megyei Hírlap, 2001. november (56. évfolyam, 255-279. szám)

2001-11-02 / 255. szám

HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL 2001. November 2., péntek Kegyeleti gyertyagyújtás Fodor Lajos vezérezredes tiszteleg az elesett katonák emléke előtt FOTÓ: EUROPRESS/DIÓSI IMRE Budapest Halottak napja alkalmából a Ma­gyarország földjén elesett ma­gyar és külföldi katonák emléké­re rendezett kegyeleti gyertya- gyújtást a Honvédelmi Miniszté­rium a Hadtörténeti Intézet és Múzeum díszudvarán szerda dél­után. Holló József vezérőrnagy, a múzeum főigazgatója beszédé­ben hangsúlyozta: talán nincs olyan család Magyarországon, amely ne vesztett volna legalább egy apát, fiút, fivért, rokont, bará­tot történelmünk nemzetet pró­báló háborúiban. A katonák emlékére Szabó János honvédelmi miniszter és Fodor Lajos vezérezredes, vezér­kari főnök gyújtott gyertyát. Meg­gyújtották a kegyelet lángjait a Magyarországon akkreditált ka­tonai attasék és különböző társa­dalmi szervezetek képviselői is. Kutatás-fejlesztés új menedzsmenttel Budapest Az Oktatási Minisztérium (OM) olyan új pályázat elő­készítésén dolgozik, amely megyei, regionális szinten támogatja majd a kutatás- fejlesztési tevékenységet - tá­jékoztatta lapunkat Szabó Gábor, a tárca kutatás-fejlesz­tési helyettes államtitkára. A Központi Műszaki ^Fejlesztési Alapprogramról (KMŰFA) szóló kormányrendelet módosítása nemrég lépett életbe. A változás lényegéről, s a honi kutatás-fej­lesztés (K+F) jelenlegi állásáról szólva Szabó Gábor lapunknak elmondta: a jogszabály-módosí­tás alapvető oka az, hogy az OM által kezelt pályázatok pénzügyi menedzselését a jövőben egy új szervezet, az Alapkezelő Igazga­tóság végzi majd, és ehhez bizto­sítani kellett a jogi hátteret. K+F-feladatokra a Nemzeti Kutatási Programok idén első al­kalommal meghirdetett pályáza­tai keretében a következő három esztendőre mintegy húszmilliárd forintot ítéltek oda, s ebből az idei évre 4-5 milliárd forint esik. A Központi Műszaki Fejlesztési Alap hagyományos biotechnoló­giai, informatikai, illetve műszer- beszerzést támogató pályázatai­nak kerete további 6 milliárd fo­rint, tehát a K+F-tevékenységeket idén hozzávetőleg 12 milliárd fo­rinttal támogatja az OM. A többi minisztérium, állami intézmény, valamint az OTKA forrásaival együtt majd húszmilliárd forint segíti a K+F tevékenységet - ösz- szegezte Szabó Gábor. A fejlett technológiát fejlesztő, alkalmazó szervezetek egyenlőt­len területi eloszlását hivatott enyhíteni az az 500 millió forin­tos keret, amelyet az öt elma­radottabb megye (Békés, Borsod- Abaúj-Zemplén, Somogy, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Nógrád) számára kell átengedni a KMŰFA- forrásaiból. (A többi K+F pályá­zatban változó a vidéki részvétel, e tekintetben főképp a szellemi központnak számító nagy egye­temi városok környéke dominál.) Jelenleg folyik egy olyan pá­lyázat kidolgozása, amellyel »ki­fejezetten regionális célokat kí­ván támogatni a kormányzat, s amelyben az egyes térségek gaz­dasági, technológiai fejlettségük­től függetlenül részt vehetnek majd - közölte a helyettes állam­titkár. Utóbbi pályázatot a tervek szerint jövő februárban hirdetik majd meg a jövő évi pályázatok zömével együtt. DÓCZY LÁSZLÓ Államokat nem tendereztetünk A miniszterelnök biztonságpolitikai főtanács­adója, Póda Jenő szerdán Szegeden a Gripen típusú vadászgépek vásárlásával kapcsolat­ban elmondta: a nemzetbiztonsági kabinet egyhangú döntése volt, hogy a légierő fejlesz­tését a svéd gépekkel oldja meg a kormány. Szeged - Budapest- Mi államokkal tárgyalunk, nem gyárakkal, mert a gyáraknak új gépeik vannak, s ahhoz sze­gény ország vagyunk, hogy új repülőket vásárol­junk - közölte. Majd azzal folytatta: az államok­nak vannak használt gépei, viszont kormányok sehol a világon nem indulnak tendereken.- Megvártuk mindenki ajánlatát, majd az or­szág számára legkedvezőbbet fogadta el a nem­zetbiztonsági kabinet, és terjesztette a parlament elé jóváhagyásra - idézte fel a történteket a biztonságpolitikus. Póda azzal kapcsolatban, hogy 1993-ban a MiG-29-es gépek mellett foglalt állást, hangsú­lyozta, hogy amit akkor állított a MiG-29-esekkel kapcsolatban, az igaz volt, most is fenntartja.- Jó döntésnek tartottam és tartom ma is a MiG-ek akkori rendszerbe állítását a magyar légi­erőben, ugyanis Oroszországból államadósság fejében szereztük be ezeket a gépeket, tehát nem kerültek pénzbe - mutatott rá. A további nyomós érvek között említette, hogy a NATO-nak nem voltunk tagja, az idejét sem tudtuk, mikor léphe­tünk be, így NATO-kompatibilis harci repülőket nem is vehettünk volna.- Ugyanakkor dúlt a délszláv háború, Magyar- országot közvetlenül provokálták a jugoszláv vadászrepülők, s nem voltak megfelelő elfogó vadászgépeink - sorolta tovább az indokokat. - Mostanra viszont - mutatott rá Póda - elérkezett az ideje a MiG-29-esek lecserélésének. Szeptember 10-én, amikor a kormány bejelen­tette: a Gripen típusú vadászrepülőgépekre vo­natkozó ajánlatot találta a legkedvezőbbnek, a nemzetbiztonsági kabinet döntött a MiG-29-es vadászrepülőgépek üzemidő-hosszabbításáról is. A kabinet egyúttal felhatalmazta a Honvédel­mi Minisztériumot, hogy kössön szerződést 14 MiG-29-es üzemidő-hosszabbításáról és alkat­részellátásáról. ■ Vizsgálódik az ombudsman Nehéz a tanköteles fogyatékos gyermekek és szüleik helyzete Hírek ALKOTMÁNYMÓDOSÍTÁS. Pokomi Zoltán reméli, Med- gyessy Péternek lesz elég ereje ahhoz, hogy meggyőzze párt- társait annak az alkotmánymó­dosító javaslatnak a fontosságá­ról, amely a Fidesz elnöke sze­rint Magyarország biztonságát szolgálja. A politikus szerdán örömét fejezte ki, hogy a szo­cialisták miniszterelnök-jelöltje a NATO főtitkárával történt ta­lálkozója után belátta a kabinet által szorgalmazott alkotmány­módosító javaslat fontosságát. ÜTEMTERV. Meg kell akadá­lyozni, hogy az Unión belül a mezőgazdaságról és a regioná­lis politika jövőjéről zajló viták kedvezőtlen hatást gyakorolja­nak a csatlakozási tárgyalások ezen fejezeteinek ideiglenes le­zárására - mondta Gottfried Péter, a külügyi tárca integrá­ciós államtitkára szerdán. Gottfried Péter közölte, tovább­ra is tartható az a kitűzött ütemterv, amelynek alapján jö­vő év végére sikerülhet a csatla­kozási tárgyalások végére érni. Az iskolákban a pedagógusok nincsenek felkészítve az átla­gostól eltérő magatartású, képességű, vagy a valamilyen testi, szellemi részképesség-hiánnyal küszködő gyermekek meg­felelő oktatására - állapítja meg többek között az oktatási jo­gok biztosa. A hivatalnál hamarosan lezárul az a vizsgálat, amelyet a fogyatékos gyermekek helyzetének kivizsgálására indított Aáry-Tamás Lajos oktatási ombudsman. Budapest- Az elmúlt években egyre több jelzés érkezett a szülőktől hivata­lunkhoz, amelyben azt panaszol­ták: magatartászavarral, vagy kü­lönféle részképesség-hiánnyal küszködő gyermekük iskoláról iskolára jár, ennek ellenére sehol nem részesül képességeinek megfelelő oktatásban, nem talál­nak olyan iskolát, amely ezeket a gyerekeket befogadná - mondta lapunknak Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa. A tisztet közel két éve betöltő ombuds­man hivatalból indított vizsgála­tot, melyet még ebben az évben le is zárnak. Annyi azonban már most tudható, hogy egyre több a diszlexiás, diszgráfiás, autista, vagy éppen hiperaktív gyerek, akiknek oktatására a mai iskola- rendszer nincs felkészítve. A vizsgálat célja, hogy az ille­tékesek figyelmét felhívja arra: a közoktatásban van olyan kiszol­gáltatott réteg, amely nem gya­korolhatja alapvető jogát, azaz nem részesül a képességeinek megfelelő oktatásban. Az oktatá­si jogok biztosa az integrált okta­tás híve, véleménye szerint nem az a megoldás, ha az eltérő gye­rekek számára külön intézmény- hálózat jön létre. A nem fogyaté­kos gyerekeknek együtt kell ta­nulniuk a fogyatékosokkal, a megfelelő szakembert kell hoz­zájuk, és az őket oktató pedagó­gusokhoz beküldeni az iskolák­ba. Emellett szükség volna átla­gostól eltérő pedagógiai mód­szerekre, mert nem minden fo­gyatékos képes a többiekkel együtt haladni. HORVÁTH MAGDOLNA LESZERELÉS. A februárban bevonult fiatalok közül több mint 4100-an szereltek le szerdán, miután teljesítették kilenc hónapos katonai szolgálatukat. Képünkön a leszerelő honvédek látható örömmel j készítik össze leadásra „kincstári” felszereléseiket. fotó: europress/diósi imre TERV. Az Országgyűlés kör­nyezetvédelmi bizottsága szer­dai ülésén 9 igen, 2 nem szava­zat és 2 tartózkodás mellett ál­talános vitára alkalmasnak ta­lálta az Országos Hulladék­gazdálkodási Tervről (OHT) szóló parlamenti határozati ja­vaslatot. Ebben az Ország- gyűlés felkéri a kormányt, hogy a 2003 és 2008 közötti idő­szakra vonatkozó Nemzeti Kör­nyezetvédelmi Program része­ként dolgozza ki az OHT meg­valósításának részletes intézke­dési és ütemtervét a finanszíro­zási források megjelölésével. FIATAL BALOLDAL. Vitafóru- mon ismertette nemzedéki prog­ramját a független civil szerve­zetként működő, s a Magyar Szocialista Párttal értékazonos­ság alapján együttműködő Fiatal Baloldal (FIB) Székesfehérvá­rott, szerdán. A fórumot meg­előző sajtótájékoztatón Nyakó István, a FIB alelnöke elmondta: a programban a FIB a jelenlegi ifjúsági politikával szemben kí­nál alternatívát az oktatásban, a munka világában, a szociális politikában, s a szervezet tagjai kifejtik nézetüket a globalizáció, az információs társadalom és a demokrácia kérdéséről is. BEFEJEZŐ MUNKÁLATOK. A tavalyi tiszai árvíz helyreállí­tási munkálatai befejező fázis­ba jutottak: október 30-ig már csak az összes érintett lakos 8 százaléka, alig több mint ezer ember maradt átmenetileg haj­lék nélkül - közölte Bakondi György, a tárcaközi helyreállítá­si bizottság elnöke szerdai bu­dapesti sajtótájékoztatóján. A pártok megítélése a keleti országrészben A Szonda Ipsos októberi kutatá­sának eredményeként megálla­pítható: alapvetően nem borítot­ta föl a két nagy párt közötti egyensúlyi helyzetet a Fidesz és az MDF választási pártszövetsé­ge. A kormánypártok és a szocia­listák egymáshoz mért pozíciói az ország egészét tekintve csu­pán annyiban változtak, hogy az összes kérdezett körében a jobb­oldali pártszövetség ért el na­gyobb támogatottságot (a meg­kérdezettek 25 százaléka voksol­na a Fidesz-MDF-re), de az MSZP mindössze egyetlen száza­lékkal marad le mögötte. A biz­tos szavazók körében éppen for­dítva: a szocialisták - az ország egészében - a szavazatok 44 százalékát szereznék meg, a Fidesz-MDF szövetség pedig 43 százalékot kapna. nul 21 százalékos táborral ren­delkezik. A Fidesz-MDF szövet­ség eredménye így 2 százalék­kal gyengébb a szeptemberinél, de megfelel a két párt által az elmúlt egy év során egyenként elért és összegezett eredmé­nyek átlagának. A biztos szavazók körében itt, Kelet-Magyarországon folytató­dik a kormányoldali fölény. A pártszövetség (mint egy hónap­pal ezelőtt a Fidesz) a biztosra ígért szavazatok 50 százalékát nyerné el, s ez ugyancsak 2 szá­zalékkal kevesebb, mint az egy hónappal ezelőtt külön-külön mért eredmény összege, a meg­előző hónapok átlagánál azon­ban 4-5 százalékkal jobb. A győzelmi feltevések - mindezeknek megfelelően - or­szágos szinten ugyancsak egyensúlyi állapotra utalnak (MSZP: 31 százalék, Fidesz: 29 százalék), keleten pedig pon­tosan azonosnak vélik a válasz­tók a két párt esélyeit (31-31 százalék). A kisebb pártok elfogadottsá­ga alapvetően nem változott. Az összes megkérdezett körében országosan is, és keleten is 1-2 százalékos, a biztos szavazók körében 2-4 százalékos ered­ményt értek el. Ha most vasár­nap kerülne sor a választásra, akkor az újjáalakuló parlament minden bizonnyal csupán két politikai csoportosulásból állna, s amennyiben mégis lenne har­madik, akkor az a jelenleg (or­szágos szinten) 4 százalékos biztos szavazói körrel bíró SZDSZ lenne. Á­A Kelet-Magyarországon, ahol az elmúlt év során fordulato­sabb volt a helyzet az országos­nál, most csaknem megismétlő dött az egy hónappal ezelőtti ál lapot. Az összes megkérdezet i- körében a kormányoldali párt- [- szövetség 27 százalékos, az ei­lt lenzéki MSZP pedig változatla-

Next

/
Oldalképek
Tartalom