Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-24 / 248. szám

6. OLDAL - 2001. OKTÓBER 24., SZERDA MEGYEI K Ö R K É P Útban a hivatásos hadsereg felé Havril András altábornagy a honvédség és a pénz közötti összefüggésekről A kolbászfesztivál harmadik napján, a toborzósátorban találkoztunk Havril András altábornaggyal (ké­pünkön), a Magyar Honvédség vezér­kari főnökének helyettesével. Meg­tudtuk: nem csak a háborúhoz, a bé­kéhez is sok pénz, pénz, pénz kell. ________ Békéscsaba__________ A tábornok azzal kezdte: a hadsereg is nehéz helyzetben van.- A sorállomány hivatásosra váltásának idő­szakát éljük, melyre a vegyes állomány a jellem­ző - mondta Havril András altábornagy. - E kérdésben a honvédségnek nincs választási le­hetősége: a szerződéses hadsereg kialakítása tár­sadalmi igény. Ám arra már kevesebben gondol­nak, hogy erre áldozni is kell, mégpedig komoly összegeket. Többek között biztosítani szükséges a szerződéses katonák és családjuk tisztességes megélhetését, majdani visszatérését a civil élet­be.- Igaz, hogy tíz-tizenöt év után két-három évi fizetésüknek megfelelő összeget kapnának útra- valóul?- Néhány évre viszonylag egyszerű szerző­déses katonát találni, ám a pályán tartás a leg­fontosabb, kiképzési szempontból, s azért is, mert a megmaradt kiképzési összegek más cé­lokra fordíthatók. A szerződéseseknek ennyi idő után valahogy el kell kezdeniük ismét egy másik életet. Egyébként az is sokba kerül, hogy a szer­ződéses és a még létező sorállománynak megfe­lelő szolgálati körülményeket biztosítsunk. Mindez vélhetően családon belül hagyományoz­hatja a katonai pálya iránti érdeklő­dést. — Hogyan van az, hogy a beszerzen­dő repülőgépek ügyében szinte egyet­len katona véleményét sem ismerhet­tük meg, civil politikusok „szakértős- ködtek”?- Erről nem könnyű beszélni. Annyit talán elmondhatok, hogy a saj­tóban megjelentek mögött magas színvonalú szakmai háttérmunka áll. A NATO- csatlakozás miatt a hadseregre egyelőre sokat kell költenünk, s más katonai területek is van­nak. Kisebb súlyú kérdésekben egy katona kön­nyen dönthet, de amikor a költségvetést ilyen mértékben érintő ügyről van szó, kis országok esetében kormánydöntésre van szükség. A kor­mány viszont nem függetlenítheti magát olyan szempontoktól sem, hogy a repülőgép-beszer­zés költségeinek jelentős része „visszaforog-e” a magyar gazdaságba, ott is fejlődést előidézve.- Egyetlen kis alakulat maradt mára me­gyénkben a korábbi katonai jelenlétből. — A haderőreform létszámcsökkentéssel, így az alakulatok számának lefaragásával is jár. Tör­ténelmi hagyományú helyőrségeket is meg kel­lett szüntetnünk.- A katonai szakközépiskolák bezárása - így az orosházié is - nem mond ellent a szerződéses katonai pályára orientálásnak? — Ez érzelmi megközelítés. Igaz, jó elékészítő helyei lennének ezek a szerződéses katonai pá­lyának. Ám a Magyar Honvédségnek egyszerű­en nincs arra pénze, hogy a középiskolákat fenntartsa. ______ K, A. J. Avatóünnep a császárfa alatt Almáskamaráson kétnapos program keretében rendezték meg a hétvégén a Szent Vendel-napi búcsút és az immár ha­gyományos fálunapot, ahol tisztelgő főhajtással és kopjafa­avatással emlékeztek az ötvenhatos eseményekre. Almáskamarás- 1956. október 23-a a magyar forradalom emléknapja. Ez a hu­szadik század közepének elemi erejű, a nép többségének akaratá­val egyező forradalmi fellángolás rányomta bélyegét a következő évtizedekre, és mondhatjuk, hogy megalapozta az 1990-es rendszerváltást. Október 23-a azért is jelentős a magyar történe­lemben, mert a megszállt orszá­gok közül a leghatározottabban mutatta meg a szovjet tömbből való kiszakadás vágyát. Sokak­ban élt a remény a szabadság, egy igazságosabb világ iránt — fogal­mazott Ambrus Attiláné polgár- mester a hétvégi katolikus szent­mise és a Szent Vendel-napi bú­csút követő hétfői falunap ünnepi beszédében. A program délután zászlófelvonással kezdődött, majd a községházánál, a védetté nyilvánított császárfa alatt fel­avatták az ifj. Szelekovszky Lász­ló által faragott életfát. Ezt köve­tően a mezőberényi mazsorettek, a medgyesegyházi néptánc­együttes és a helyi általános isko­lások adtak műsort, 16 órától aszfaltrajzversenyre, ügyességi vetélkedőre várták a gyerekeket, este tűzijáték és hajnalig tartó bál zárta a napot. H.M. Széchenyi-szoborral gazdagodtak A békési római katolikus templomban ünnepi szentmisével, a református templomban ünnepi istentisztelettel kezdődött tegnap délelőtt az '56-os forradalom és szabadságharc 45. év­fordulója alkalmából rendezett békési megemlékezés. Békés A forradalmi emlékműnél Pallag László országgyűlési képviselő tartott megemlékezést, s idézte a negyvenöt esztendővel ezelőtti eseményeket. Ezt követően ke­rült sor a város központjában a tér névadója, gróf Széchenyi Ist­ván bronz mellszobrának avató ünnepségére. A Jantyik Mátyás Múzeum előtt elhelyezett szobrot a városból elszármazott, ma Hód­mezővásárhelyen élő Nagy Sán­dor kertészmérnök és hitvese, Ke­néz Julianna adományozta a vá­rosnak. Mester Péter, a Városvédő és Szépítő Egyesület alelnöke avató beszédében Széchenyi Istvánt először mint embert, majd mint politikust mutatta be, felidézve példaértékű munkásságát, amit a nemzet érdekében kifejtett, s tet­te őt a legnagyobb magyarrá. A bronz mellszobrot Lantos Györ­gyi, Csongrádon élő szobrászmű­vész készítette, s férje, Máté Ist­ván öntötte. Az esztétikusán ki­alakított környezetben lévő Szé- chenyi-szobrot Pallag László, Pa­taki István polgármester, Vámos László, a Városvédő és Szépítő Egyesület elnöke és Mester Péter leplezte le, ezt követően ökume­nikus szertartás szerint Nagy Jó­zsef esperes és Katona Gyula ve­zető lelkész áldotta meg és szen­telte fel, majd a képviselő-testület és a társadalmi szervezetek kép­viselői helyezték el talapzatára a megemlékezés koszorúit. ____ -sz­Az esztétikusán kialakított környezetben lévő Széchenyi-szobrot sokan megtekintették az avató ünnepségen D-FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Elismerés a város Petőfi-kutatójának A mezőberényi köztemetőben lévő emlékműnél Rogán Antal többek között a magyarság él­hetőbb világért való küzdelméről szólt »fotói lehoczky péter Nemzeti ünnepünkön ünnepi testületi ülést tartott Mező- berény önkormányzata. Az utóbbi években október 23-án adják át az arra érdemesek­nek a Mezőberényért kitünte­tést. Mezöberény Az önkormányzat döntése alapján évente két személynek adomá­nyozható az elismerés. Az idén egy polgárnak, nevezetesen dr. Irá­nyi Istvánnak, a Balatonfüreden élő, nyolcvannegyedik életévében járó, a helyi Petőfi Sándor Gimná­zium nyugalmazott magyar szakos tanárának ítélte oda a Mező­berényért kitüntetést a testület. Az indoklásból kiderült: dr. Irányi István az átlagosnál többet tett a településért, jó hírnevének öregbítéséért, Petőfi-kutatóként több könyvet írt, jelenleg a „Kis Petőfi monográfia” című könyvén dolgozik, mely tartalmazza a köl­tővel kapcsolatos összes publiká­ciót. Az elismerést Cservenák Pál Miklós polgármester nyújtotta át a kitüntetettnek. Az ünnepi testületi ülést köve­tően a köztemetőben lévő emlék­műnél koszorúzással egybekötve emlékeztek meg az '56-os áldoza­tokról. Rogán Antal, a Fidesz- Magyar Polgári Párt alelnöke, frakcióvezető-helyettes ünnepi beszédében szólt a nép tenni aka­rásáról, a félelemmentes és élhe­tőbb világért való küzdelméről, arról a közös ügyről, amit jövőért aggódásban és felelősségben je­lölt meg.-sz­Szabadságot, demokráciát akartak — Negyvenöt évvel ezelőtt, 1956. október 23-án, kedden délben nem gondoltuk, hogy forradalmat csinálunk. Mindössze a len­gyel néppel való együttérzésünket akartuk kifejezni. Hömpö­lyögtünk a Bem tér felé, közben a hazafelé tartó munkások is csatlakoztak hozzánk, és beindult a forradalom gépezete. Sza­badságot, demokráciát akartunk... — mondta ünnepi beszédé­ben, október 23-án, Orosházán Mécs Imre országgyűlési képvi­selő, az önkormányzat által szervezett ünnepség egyik szónoka. Orosháza- Másnap, amikor az utcákon szovjet tankok dübörögtek, a for­radalom átcsapott szabadságharc­ba. Mi pedig szembeszálltunk a világ legerősebb szárazföldi sere­gével, mert a szabadság minden­nél fontosabb volt - fogalmazott Mécs Imre visszaemlékezésében. Dr. Varga István országgyűlési képviselő pedig az 1956-os oros­házi eseményeket idézte fel. Az orosháziak 20 pontban foglalták össze követeléseiket, amelyek között szerepelt a szovjet csapa­tok kivonulása, a sajtó- és szólás^ szabadság, a szabad kisipar és kiskereskedelem engedélyezése és a statárium eltörlése. Á helyi forradalmi tanács elnöke Nagy Lajos szabómester volt. - Oros­házán egyetlen pofon sem csat­tant, de a megtorlás nem maradt el. A helyi események vezéralak­jaira több mint 100 évnyi börtön- büntetést szabtak ki - mondta Varga István, aki az országos ese­ményekről szólva hangsúlyozta, példa nélküli megtorlás követte az '56-os szabadságharcot, Haynau csak kisinas volt Kádár János mellett. - Ma az ország szabad és független, és egyre többen hiszik, hogy az 1956-os álmok valóra váltak - zárta beszé­dét Varga István. K. E. Magyar Fejlesztési Bank Rt. ^8? AZ ORSZÁG BANKJA 42 éves háziorvos A föld a múltam része... Október 31-ig élhet a lehetőséggel, hogy eladja szövetkezeti külső üzletrészét az MFB Üzletrészhasznosító Kft.-nek. Felvilágosításért forduljon a megyei FM Hivatalokhoz!

Next

/
Oldalképek
Tartalom