Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-06 / 234. szám

KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 6., SZOMBAT - 5. OLDAL EGYE PAPÍRFELDOLGOZÁSRA, (c) A gyulai Bútoripari Kereskedel­mi és Szolgáltató Kft. egy részét nemrégiben megvásárolta egy megyénkbeli vállalkozó. Infor­mációink szerint papírfeldolgo­zó és nyomdaipari tevékenysé­get kíván majd végezni a meg­vett üzemrészben. HÁRMAS EMLÉKEZÉS, (i) Rendhagyó istentiszteletet tarta­nak október 7-én 9 óra 30 perc­től a vésztői református temp­lomban. Az eseményen megem­lékeznek az aradi tizenhárom tábornok kivégzésének 152. év­fordulójáról, valamint az idősek világnapjáról és a zenei világ­napról. Az istentiszteletet köve­tően a Kis Bálint Református Ál­talános Iskola falán lévő Bartók Béla plakettnél - ami a nagy ze­neszerző vésztői gyűjtésének emlékére készült — zenei mű­sorral köszöntik az időseket. MEGEMLÉKEZÉS, (ö) A gyu­lai önkormányzat és a Honvé­delmi Minisztérium október 6- án 10 órakor közös megemléke­zést tart az aradi vértanúkról Gyulán, az 1848-49-es honvéd­tiszti emlékhelyen. Emlékbeszé­det mond Mezei Gábor dandár- tábornok. Közreműködik az Er­kel Ferenc Vegyeskar Rázga Jó­zsef vezényletével és Szőke Pál, a Békés Megyei Jókai Színház művésze. MEGYEIEK ARADON, (s) A ti­zenhárom aradi vértanú emlé­kére rendezett ünnepségen a Békés megyei önkormányzatot dr. Jeszenszky Géza alelnök és dr. Zelenyánszky Éva jegyző képviseli szombaton a román­inai városban. SZERZŐDÉSKÖTÉS, (ö) A Gyulai Várfürdő Kft. a Széche- nyi-tervi pályázatán 400 millió forint vissza nem térítendő álla­mi támogatást nyert el. A Gazda­sági Minisztériumban csütörtö­kön aláírták a szerződést, így a közbeszerzési eljárás után meg­kezdődhet a közel egymilliárd forintos fürdőfejlesztés, benne a gyógyászat januártól tervezett rekonstrukciójával. AZ UFÓKUTATÁSRÓL, (r) Ufók a Körösök völgyében? cím­mel rendez országos konferen­ciát Gyomaendrődön a helyi Ga­laktika Baráti Kör az Ufókutató Szövetséggel. Az egész napos rendezvény október 6-án 10 óra­kor kezdődik a városi művelő­dési központban. A program vendégei neves előadók, köztük Nemere István író. A TETŐSZERKEZET, (s) Hét óra húsz perckor jelezték a megyei tűz­oltóság ügyeletén, hogy Kunágotán, a Bocskai utcában meggyulladt egy lakóépület tetőtere. A tűz keletkezé­sének okát szakértők vizsgálják, személyi sérülés nem történt, az anyagi kár megközelítőleg másfél millió forint. Új lakásotthon a gyermekekért Esélyt adni, hogy megtalálják helyüket, boldogságukat A honi gyermekvédelem 100 éves évfordulója alkalmából a Békés megyében tartott három­napos Duna-Körös-Maros-Tisza Euro-régiós gyermekvédelmi konferencia tegnapi záró­napján a Magyarbánhegyesi Általános Iskola, Speciális Szakiskola és Diákotthon intézmé­nyénél új lakásotthont adtak át. Az otthonház avatásán dr. Szemkeő Judit, a Szociális és Családügyi Minisztérium államtitkára is je­len volt. Magyarbánhegyes Békés megyében a fogyatékosokat ellátó gyer­mekvédelmi intéz­mények közül első­ként Magyarbánhe- gyesen valósult meg az a program, mely­nek eredményeként a gyermekvédelmi törvénnyel össz­hangban létrejöhet a hagyományos neve­lőotthoni forma tel­jes átalakítása.- Az Alkotmány utca 44. szám alatti új lakásotthonnal be­fejeződött az 1995-ben indult Start-program, melynek célja, hogy elősegítse a fiatalok számá­ra a könnyebb beilleszkedést és az önálló életre való felkészülést - fogalmazott Tompa László, a magyarbánhegyesi intézet igazgatója. Mint mondta, elég elgondolkodni azon, hogy a teljes családban élő gyermekek mi mindenhez hozzá­juthatnak, akkor ebből felmérhető, hogy a sé­rült, családból kikerült, hátrányba szorult gyer­mekeknek milyen nagy segítségre van szüksé­gük. Az intézetnek a most átadott a 6. lakásott­hona, amely állami támogatással, minisztériumi pályázatok révén és a fenntartó Békés megyei önkormányzat segítségével épülhetett fel. Dr. Szemkeő Judit politikai államtitkár a gyer­mekvédelem jövőjéről szólva kiemelte, hogy a törvénykezés fő célja, hogy a gyermekek a csa­ládban nőhessenek fel. Ám ha ez nem le­hetséges, az állam­nak akkor is biztosí­tani kell az esély- egyenlőséget, mind­azokat a feltételeket, hogy a nevelőottho­nokba került egész­séges és sérült fiata­lok is megtalálják a helyüket, boldogsá­gukat a társadalmi­ig magánéletben egyaránt. Ehhez megbecsülendő azon szakemberek munkája is, akik a más családból kiesett gyermekek nevelé­sét felvállalják. H. M. Felavatták az ,,Életfás napórát” A fenntartó nevében dr. Jeszenszky Géza, a megyei közgyűlés alelnöke mondott méltató szavakat, majd a lakásotthon falán felavatták Szőke Sándor szobrászművész,,Életfás nap­óra" alkotását és Tompa László igazgató átvet­te a lakásotthon kulcsát. A program további részében az intézmény la­kóinak műsorát és a gyermekek munkáit be­mutató ipari és képzőművészeti kiállítást lát­hattak a jelenlevők. Felmutatták, hogy van jövőjük Gyula Rozmaringszálas kitűzővel fogadták tegnap Gyulán, a Békés Megyei Németek X. Kulturális Napjára érkezőket az Erkel Fe­renc Általános Művelődési Központ kapujában. A színházteremben a gyulai Ju­nior Németvárosi Fúvószenekar játszotta a magyar himnuszt és a magyarországi németek himnu­szát. A hazai németség jelképei­vel díszített színpadon Reisz Ádám, a Békés Megyei Német Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke emlékez­tetett a reményt adó napra, a fo­gyó holdra, a várra, a népeket összekötő folyóra, a hitet adó keresztre és a munkaeszközre, nyokat, az anyanyelvet. A ma élők tovább folytatják elődeik kultúrát megőrző útját. Dr. Frank Gábor, a Magyarországi Németek Országos Önkormányzatának al­elnöke is a fennmaradásról szólt a történelem során és a kitelepíté­sek, kiűzetések ellenére is a nép­csoport változatlanul felmutatja, van jövője. A kulturális napon gyulai, eleki, mezőberényi, orosházi, eleki, gyomaendrődi, almás- kamarási csoportok mutatták be hagyományaikra épülő műsoru­kat, majd nemzetiségi fórum és sváb bál kezdődött. Peren kívül, varrógépben fizettek (Folytatás az 1. oldalról)- Munkaügyi jogvitáról lévén szó, közel két héttel a megállapo­dásban vállalt határidő lejártát követően — július 12-én — a Bé­kés Megyei Munkaügyi Bírósá­gon megindítottuk a fizetési meg­hagyásos eljárást a BCB Textil Kft.-vel szemben. Egy hónappal később, augusztus 13-án a társa­ság peren kívüli megegyezést ajánlott az arra hajló volt dolgo­zóinak, s így 13-an varrógépben és egyéb eszközben „vették fel” másfél havi elmaradt munkabé­rüket. A elmaradt járandóságuk kifizetésére váró 37 dolgozónak körülbelül nettó 1 millió 200, 1 millió 500 ezer forinttal tartozik a BCB Textil Kft. A jogerős, zára­dékkal ellátott fizetési meghagyás kézhez vételére várunk, ugyanis csak ennek birtokában indítható meg a végrehajtási eljárás a BCB Textil Kft.-vel szemben — számolt be a pillanatnyi helyzetről dr. Do­bos Ferenc. A dolgozók jogi képviselője úgy tudja, hogy az elbocsátott munkavállalók végkielégítésének teljesítése a felszámolás alatt álló BCB Egyesült Textilművek Rt. kö­telessége lenne. Ennek tisztázása érdekében kerestük meg a társa­ság felszámolásával 2001. június 7-ei kezdettel megbízott - jogerő­re július 17-én emelkedett - Mininvest Vagyonhasznosító Rt. BCB-ügyben eljáró budapesti felszámolóbiztosát, Csuport An­talt. — Egyelőre nem sikerült olyan mélységig megismerni az irato­kat, hogy részletesen nyilatkoz­hatnék arról, miszerint létezik-e a felszámolás alatt álló részvénytár­saság és a BCB. Textil Kft. között ilyen, a kötelezettség átvállalását hitelesen bizonyító dokumentum - mondta Csuport Antal. BOTH IMRE VÉLEMÉNY BEDE ZSOKA Szeresd gyermekedet! Örökre az emlékezetembe vésődött a nem túl távoli időben látott jelenet. Kicsiny vegyesbolt előtt tántorog apuka, szédeleg anyuka, ketten együtt sincsenek 50 esztendősek. Lábuk körül két apróság esetlenkedik, úgy 2-3 évesek. Keservesen zokogva könyörögnek Túró Rudiért. A férfi csorgatva csörgeti aprópénzét, majd kegyetle­nül dadogja: „annyi nincs!” A kétdecis kábítóra szűkén kifutja, de több pénz után hiába kotorásznak a szélfútta zsebekben. Nem általános ez a jelenség, de gyakori a kép. Lehet, hogy a nincstelenség oka nemcsak az al- kohol, hanem a munkanélküliség, a magárahagyottság, a szegénység. ■ Mert amíg nap nap után halljuk, L /* ** M mennyit fejlődött gazdaságunk, mire lehetünk büszkék az állam- S ' adósság visszafizetésében, tagad­■ hatatlanul keményedik a szülők és-----------gyermekek szélsőséges kasztrend­szere. Az első magyar gyermekvé­delmi törvény megalkotásának 100. évét éljük, legújabban 1997- ben módosították. Tízmilliónyi Magyarország-lakta népességünk közül 2 millió 200 ezer a kiskorú. Minden 100. gyermek családján kívül nevelkedik. Az állami gondozott 21 ezer, 41 százalékuk neve­lőszülőknél cseperedik. Agyamba furakodik a kérdés: milyen ma Magyarországon gyereknek lenni? Tapasztalt szociálpolitikus sze­rint sokféle. A felső és az alsó jövedelmi viszonyok között élők so­rában négyszereséről nyolcszorosára, vagy még nagyobbra nőttek a különbségek. Ma újra sok gyereknek is meg kellett tanulnia a fel­nőttekkel szövetségben szégyenkezni, megérteni, hogy máshová tartoznak. Szüleikkel együtt sokan elbizonytalanodtak, milyen pá­lyát válasszanak, merre keressenek jövőképet, hol lehetnek bizton­ságban? Tetszik, nem tetszik, a felsoroltak tények, s nem elsősor­ban gyermekvédelmi, hanem össztársadalmi gondok. Adyt idézték a minap: „Szeretni kell a gyermeket, akármilyen...” Igaz, de ehhez tudnunk kell önmagunkat is szeretni, legyen miért becsülni, s csak akkor leszünk méltóak kincsünk, gyermekünk nevelésére! Eg yütt kedvenceinkkel A tárlatot az ember és az állat közötti kapcsolatot ábrázoló fotókból és gyermekrajzokból állították össze d-fotó: lehoczky péter Az állatok világnapja alkalmából csütörtökön a békéscsabai ifiházban fotó- és gyermekrajz- kiállítás nyílt Együtt kedvence­inkkel címmel. A Csabai Állatvédők Közhasz­nú Egyesülete, valamint az ifiházban működő Berekméri Zoltán Fotóklub szervezésében létrejött tárlatot egy korábban meghirdetett pályázatra beérke­ző, az ember és az állat közötti kapcsolatot ábrázoló fotókból és gyermekrajzokból állították ösz- sze. A mintegy száz rajz - ame­lyeket a békéscsabai általános is­kolások készítettek - és húsz fo­tó a jövő hét végéig tekinthető meg. __________________________m A szónok gondolatai után a megjelentek elhelyezték virágaikat a kopjafák tövében OFOTÓ: VERESS ERZSI Mindig gondoljunk az aradiakra Csarka István csendesen emlékezett a vértanúkra Csurka István „csendesen” emlékező szavai hangos ellen­tétben álltak a köztudatban róla kialakult képpel. A MIÉP országos elnöke a tizenhárom aradi tábornokot mély gondo­latokkal méltatta a békéscsa­bai Erdélyi Kör tegnapi ünnep­ségén. Békéscsaba — Több ilyen ünnepünk van, mint kellene - szólt Csurka az október hatodikai gyászos évfordulóról a békéscsabai ifjúsági ház előtti parkban felállított tizenhárom kopjafa mellett. - Hosszú sor kö­vetkezik az aradiak után, amíg idáig eljutottuk - utalt a szónok azokra a történésekre, amelyek, mint mondta, máig meghatároz­zák a magyarság sorsát. - Meddig kell még olyan számításokat vé­geznünk, mint Görgeynek - aki nem bűnös a fegyverletételért -, hogy az orosz tábornok elbán-e végül a magyar csapatokkal, ha le­teszik a fegyvert? - vetette fel a kérdést. Majd felszólított, nem kell folyamatosan emlegetnünk sorscsapásainkat — a tizenhárma­kat, Trianont, ötvenhatot —, de gondolnunk kell rájuk, folyamato­san.- Aki ma gondolkodik, érez és akiben van még egy szemernyi becsület, öntudat, az nem engedi, hogy ennyi férfias áldozat veszen­dőbe menjen - e gondolatokkal csúcsosodott ki mondanivalója, majd Éljen a haza! felkiáltással Csurka István ellépett a mikrofon­tól. V. J. HONVÉDSÍREMLÉK, (gh) Battonyán a református temetőben tegnap fölavatták és megkoszorúzták Domanovszky Dániel 1848-as honvéd hadnagy síremlékét. Fórián László lelkész fohásza után Rimay István 6. osztályos tanuló szavalta Ady Endre Október 6. című versét, avatóbeszédet mondott Kocsis Nándor egyházi gondnok frFOTÓ: MÉNESI GYÖRGY Milyen ma gyereknek lenni? az ekére. Hoffmann Ferenc, Gyula alpolgármestere köszön­tőjében elmondta, a megjelen­tek száma bizonyítja, sokan vall­ják magukat a népcsoporthoz tartozónak. Kecskeméti János, a megyei önkormányzat tanácsnoka szólt arról, hogy nem kötelező feladat­ként 1990-ben létrehozták a me­gyei kisebbségi bizottságot. A megyei németek elsőként álltak önáííó lábra. A betelepülés óta el­telt csaknem 300 év alatt mindig voltak, akik őrizték a hagyomá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom