Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-06 / 234. szám
2001. október 6., szombat Hétvégi magazin 9 __________________A NÉP ÁTKOT KÜLDÖTT FERENC JÓZSEF CSALÁDJÁRA_________________ AZ ARADI TIZENHÁRMAK: A NEMZET VÉRTANÚI Az 1848-49-es szabadságharc végét jelentő világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján, október 6-án Aradon kivégezték a magyar honvédsereg 12 tábornokát és egy ezredesét, akik a bukást követően kerültek osztrák fogságba. Ezen a napon Pesten kivégezték gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnököt. Halála után fennmaradt egy Ferenc Józsefre mondott családi átok, amely úgy hangzik, mint egy bibliai prófécia: „Az ég és pokol pusztítsa el boldogságát! Minden nemzetsége vesszen ki a föld színéről! Ót magát azokban verje meg az Isten, akik legközelebb állnak szívéhez! Az élete csak rombolás legyen, s a gyermekei nyomorultul pusztuljanak el!” E családi átok mellett még egy babonás jövendölés forgott közszájon ebben az időben Ferenc Józseffel kapcsolatban. Azt tartották, hogy a császár famíliájának tizenhárom áldozattal kell bűnhődnie az aradi vértanúkért. Aki nem hisz a jóslatokban és az átkokban, azt is bizonyára elgondolkoztatja, hogy mit mért a sors a későbbiekben az uralkodóra és családjára: 1. Ferenc József első gyermeke, Zsófia 1857-ben, alig több mint egyéves korában meghalt. 2. Sógornője, Charlotte mexikói császárné 1867 márciusában megőrült. 3. Alig két héttel később Habsburg Matild főhercegnő tűzhalál áldozata lett. 4. Újabb két hétbe se telt, és Queretaróban agyonlőtték Ferenc József öccsét, Miksa császárt. 5. 1889. január 30-án következett be a mayerlingi tragédia, amikor Rudolf trónörökös lett öngyilkos. 6. 1891-ben a tengereken eltűnt a főhercegi rangjáról lemondott furcsa Habsburg, Nepomuk János Szalvátor, aki az Orth János nevet vette fel. 7. Lovas baleset áldozata lett Vilmos Ferenc Károly főherceg. 8. Vadászbalesetben elhalálozott Ferenc József unokatestvére, László főherceg. 9. Tűzvész áldozata lett Zsófia főhercegnő, Ferenc József sógornője. 10. 1898. szeptember 10-én Géniben egy Lucheni nevű anarchista leszúrta Erzsébet királynét. 11. Mérgezésben meghalt a 19 éves Klotild főhercegnő. 12-13. Szarajevóban meggyilkolták Ferenc Ferdinánd trónörököst és feleségét, Chotek Zsófiát. Aulich Lajos (1792-1849). Császári tiszt, a Sándor gyalogezred alezredese, 1848-ban honvédezredes, 1849-től tábornok. Görgey híve, 1849. július 14-től augusztus 11-ig az ország utolsó hadügyminisztere. Damjanich János (1804-1849). Szerb határőrcsaládból származott, a magyar nemzeti törekvések és a radikális polgári reformok híve. 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez. A délvidéki sikeres harcok elismeréseként tábornokká nevezték ki. Csapataival nagy sikereket ért el a tavaszi hadjárat során, győzelmeihez nagyban hozzájárult katonai tudása és személyes bátorsága is. Dessewffy Arisztid (1802- 1849). Középbirtokos nemes, 1839-ig a császári hadseregben szolgált. 1848-ban belépett a Sáros vármegyei nemzetőrségbe, hamarosan alezredes, majd ezredes lett. 1849-ben tábornoki kinevezést kapott. A temesvári csata után hadosztályát török földre akarta átvezetni, de Karánsebesnél Liechtenstein osztrák altábornagy rábeszélésére letette a fegyvert. Ä rá szabott ítélet eredetileg kötél általi halál volt, amelyet kegyelem útján főbelövésre változtattak. A KIVÉGZETT FŐTISZTEK Kiss Ernő (1799-1849). Császári tiszt, a Hannover huszárezred ezredese. 1848 nyarán felajánlotta szolgálatát a magyar kormánynak. 1848. október 12-én tábornokká és a bánsági sereg fő- parancsnokává nevezték ki. 1848. december 22-én altábomaggyá, 1849. január 9-én országos főhadiparancsnokká léptették elő. Knézich Károly (1808-1849). Tiszt a császári seregben, 1848-ban századosként részt vett a délvidéki harcokban. 1849 márciusától a főseregnél a tavaszi hadjárat során dandárparancsnok ezredesi rangot kapott. A peredi csata után Görgey leváltatta, ekkor Kossuth a felső-tiszai tartalék hadtest parancsnokává nevezte ki. Lahner György (1795-1849). Császári tiszt, majd 1848- ban a 3. honvédzászlóalj parancsnoka. 1848 októberében ezredes, hadfelszerelési és fegyverkezési felügyelő lett. 1849 januárjától a nagyváradi fegyvergyár vezetője, a szabadságharc hadiiparának irányítója. 1849. február 6-án tábornokká nevezték ki. Lázár Vilmos (1815- 1849). Császári tiszt, majd 1848- ban százados, 1849 februáijá- tól őrnagy, majd ezredesi rangban dandárparancsnok az északi hadseregnél. Betegsége következtében csak 1849 nyarától vett részt a harcokban. Karánsebesnél tette le a fegyvert. Leiningen-Wes- terburg Károly (1819-1849). A magyar szabadságharc német származású honvédtábornoka előbb császári tiszt, majd az 1848-as harcok idején Damjanich parancsnoksága alatt szolgált. Kiváló katona volt, minden csatában kitűnt személyes bátorságával. Németül írt naplóját és leveleit később kiadták. Nagy-Sándor József (1804-1849). 1823-tól a császári hadseregben szolgált, 1844-ben huszárkapitányként vonult nyugalomba. 1848-ban a magyar kormány szolgálatába állt, őrnaggyá nevezték ki a Pest vármegyei lovas nemzetőrséghez. Kitűnt a szolnoki, a tápióbicskei, az isaszegi és a váci csatákban. Ezután tábornokká léptették elő. Nagyváradon csatlakozott Görgeyhez, augusztus 9-én Aradra ment és serege maradványaival Schlikkel készült megütközni, de Görgey ebben megakadályozta. Ezután követte a fővezért Világosra, bár nem tartozott Görgey hívei közé. Pöltenberg Ernő (1813-1849). Császári tiszt, majd kapitány a Sán- dor-huszárok- nál. 1848 nyarán ezredével együtt Magyar- országra helyezték, ahol a magyar szabadság- harc ügyének híve lett. Kitüntette magát a kápolnai csatában. 1849 áprilisában ezredes lett, június 2-án pedig tábornok. Schweidel József (1796-1849). Császári tiszt volt a Sándor-huszá- roknál. Ezredét a forradalom kitörése után Bécsből hazavezette. 1848 októberében tábornok lett, Buda viszszafoglalása után Pest hadiparancsnoka. Török Ignác (1795- 1849). A szabadságharc álátt Komárom erődítési munkáit irányította, s 1849 márciusáig ő volta vár parancsnoka. Júniusban Budán, majd júliusban Szegeden erődítéseken dolgozott. 1849-ben nevezték ki tábornokká. Vécsey Károly (1807-1849). Császári tisztként őrnagyi rangot ért el. 1848 nyarán a magyar kormánynak ajánlotta fel szolgálatait. 1848 decemberétől tábornok, 1849-ben váradi várparancsnok lett. A világosi fegyverletétel idején Temesvárt ostromolta, majd augusztus 21-én ő is letette a fegyvert a cári csapatok előtt. A HŐSÖK DIMENZIÓJA A szobrok időnként megmozdulnak. A rég porladó hősök megelevenednek — elmozdítván a szarkofágjukat borító márványlapot —, kilépnek a fényre, s megszólítanak bennünket. Mindez eléggé kínos. Szeretnénk csendre inteni, elhallgattatni őket, mert sokkal kényelmesebb nekünk, ha kőbe foglalva, versbe szedve várják a feltámadást, ami majd eljön, ha eljön... De hát ezek a szobrok nyugtalanok és nyugtalanítóak. Mindig a lelkiismeretük hangján szólítják meg azokat, akiknek még van lelkiismeretük. Mit akarnak tulajdonképpen? Hisz' mindaz, ami történt velük és nemzetünkkel olyan, de olyan régen volt. Sok víz lefolyt azóta a Tiszán, Dunán s átrajzolták a térképeket. Meg aztán új eszmék születtek és haltak el. Csakhogy a hősök más dimenzióban élnek, mint mi; számukra térnek és időnek nincs jelentősége. így hát az ítéletet most hirdették ki a fogságra vetett tábornokoknak. 1849. október 6-a van. A megtorlás napja nagyon is tudatosan jelöltetett ki. Haynau — akit a császár teljhatalommal ruházott fel — véres „hekatombával” akarta megülni a bécsi forradalomnak és Latour hadügyminiszter meggyilkolásának évfordulóját. Haragja elsősorban azok ellen a volt császári és királyi tisztek ellen fordult, kik a szabadságharcban a magyar ügyet szolgálták és Görgey kapitulációja után osztrák kézre jutottak. A hadi törvényszék szeptember 21. és 26-a között valamennyit halálra ítélte, mint felségsértőket, kik a császárnak tett esküjüket megszegték. Nem tekinthetünk el a lexikális adatoktól. Főbe lőtték: Kiss Ernőt, Schweidel Józsefet, Dessewffy Arisztidet és Lázár Vilmost. Kötél által vesztek el: Aulich Lajos, Damjanich János, Knézich Károly, Lahner György, Nagy-Sándor József, gróf Leningen-Westerburg Károly, Pöltenberg Ernő, Török Ignác és gróf Vécsey Károly. A legfiatalabb (Leningen) még csak harminc éves. S a legidősebb (Aulich) 57 esztendős. Lázár Vilmos volt az egyedüli ezredes az áldozatok között, a többi tizenkettő mind honvédtábornok. Kiss Ernő, Vécsey Károly gróf és Aulich Lajos már a császári seregben is főtiszti rangot nyert; a többiek a szabadságharcban emelkedtek ki. Mint a fentiekből kitetszik, különböző származású, osztályhelyzetű, előmenetelű főtisztek voltak. Azt is tudjuk, hogy más-más katonai kvalitásokkal, hadászati felkészültséggel rendelkeztek. Anyanyelve szerint korántsem volt mindegyikük magyar. Mi volt hát akkor bennük a közös? Azt hiszem a — tetteket követelő — történelmi pillanat felismerése. S egyikük sem volt karrierista; a személyes érdek, a kicsinyes mérlegelés idegen volt számukra. A következő nemzedék hitelt érdemlő történésze így emlékezik rájuk: „A tizenhárom férfiú magaviseleté az utolsó percig oly nagy lelkierőre és emelkedettségre mutatott, minőt a katonai bátorság egyedül nem adhat, hanem az a tudat: hogy nagy ügy szolgálatában vesztik életüket.” Szó sincs itt semmiféle vérmítoszról, mélymagyarságról; „csak” egy elnyomott nép szabadságáról és függetlenségéről, s a kivívott polgári szabadságjogok megőrzéséről van szó. Amiért nemcsak az aradi vértanúk adták életüket, hanem például Woronieczky Miciszláv (1825—1849) lengyel herceg is, akit ugyancsak Haynau akasztott föl Pesten 1849. október 20-án. És hányán voltak még, akiknek nevét nem jegyezte föl a história. És hányán kényszerültek hazájuktól távol élni CD-sikerlista 1. Sundance (válogatás) 2. Slipknot: Iowa 3. Jamiroquai: A Fánk Odyssey 4. Five: Kingsize 5. New Order: Get Ready 6. Link Park: Hybrid Theory 7. Aaliyah: Aaliyah 8. *Nsync: Celebrity 9. Blink 182: Take Off... 10. Tomb Raider (filmzene) (Rock Island) Filmajánló A majmok bolygólya A látványelemekben gazdag amerikai sci-fi az 1968-as klasszikus hollywoodi változat újrafeldolgozása. Hősünk egy eltévedt űrhajós, aki 2029-ben hajt végre kényszerleszállást a Földre. Meglepve tapasztalja, hogy a bolygón a majom a felsőbbrendű faj. Az emberek háborúval akarják kivívni szabadságukat... Könyvajánló Amerikai elnökfeleségek Ronald D. Gerste rendkívül érdekes világba kalauzol el bennünket. Az Amerikai Egyesült Államok first ladyjeinek érdekfeszítő történeteit dolgozta fel. A világ leghíresebb fizetés nélküli állását betöltő hölgyekről — ahogy könyve hátsó borítóján találóan jellemzik őket — szól tehát a könyv. Ahány elnökfeleség, annyiféle. Voltak, akik elkötelezetten harcoltak politikai célokért, mint Eleanor Roosevelt vagy Hillary Clinton. Mások elvarázsolták stílusukkal, bájaikkal az amerikaiakat, mint Frances Cleveland vagy Jackie Kennedy. Megint mások kiálltak a nők jogaiért, mint Abigail Adams, vagy titokban már szinte az országot kormányozták, mint Edith Wilson. De a first ladyk története nem csak fényes diadalokból, fogadásokból, megjelenésekből áll, hanem szomorú tragédiákból is. Erről (is) szól ez a vaskos, több, mint négyszáz oldalas kötet, amelyben már a legutóbbi elnökfeleség, Hillary Clinton (h)arcairól is ír a szerző. (nem ritkán halálra ítélve) egészen a kiegyezésig. Az októberi gyászfátylak, a 48-as honvédkokárdák, a vérfoltos zászlók — amiket annyi kegyelettel őriztek szépapáink szerte ez országban — már régen elporladtak. És feledésbe merültek a hősi napok históriái is. Ki mesél ma olyan tűzzel az elvérzett szabadságról, mint ahogyan tudós Bocsor István professzor beszélt a pápai öreg kollégiumban — Kozma Andor verse szerint: „...A nemzeti zászlók lobogtak kibontva, / Tódultak alájuk, nőtt a had naponta [...] Mindent a hazáért!... S kiki egyetértett: / Sem isten, sem ember, — első a közérdek! / Bástyakőért tornyot, templomot döntöttek / És a harangokból ágyúkat öntöttek!..” Mindez kicsit tán bombasztikusán hangzik. De hát hazánk történelmének dicsőséges és tragikus napjai nem válhatnak száraz leckévé. A szobrok ezért mozdulnak. Gyarmati Béla
