Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-04 / 232. szám

KÖRKÉP 2001. OKTÓBER 4., CSÜTÖRTÖK - 11. OLDAL MEGYE Ápolják és védik értékeiket A természet károsításával életterünk kerül veszélybe Elkészült Nagybánhegyes környezetvédelmi programja, me­lyet a napokban tárgyaltak és fogadtak el az elöljárók. A program — a helyszínbejárások igazolták — összefogja a tele­pülés adottságait, feltárja a szennyező forrásokat és megjelö­li a megoldást célzó terveket. Nagybánhegyes- Nagybánhegyes természeti és kultúrtörténeti értékekben gaz­dag. Nem mindegy tehát, hogy a községre milyen hatással van a környezet, melyek a szennyező források és hogyan kezeljük azo­kat - mondta Jancsó Ottó polgár- mester. Ezután megköszönte Szelekovszky László megyei szakfőtanácsos és Bálint Ferenc mezőkovácsházi környezetvédel­mi szakmérnök munkáját a tele­pülés környezetvédelmi prog­ramjának elkészítéséért. Az elemzést készítők szerint Nagybánhegyesen nincs nagy probléma a környezeti károsítás terén, de az életből adódó hiá­nyosságokat fel kell tárni és lépé­seket kell tenni a megszünteté­sükre. Fontos feladatnak a szennyvízhálózat kiépítését, vala­mint a szilárd és folyékony hulla­dék elhelyezését említették. Bár e téren komoly erőfeszítéseket tett az önkormányzat, de tovább kell lépni a szelektivitás irányába. A gazdálkodásból adódóan a fóliák fűtéséhez kapcsolódó levegő- szennyezés, illetve a betakarítás utáni növénymaradványok elhe­lyezés okozhat gondot. A közsé­get jellemzi a hagyományőrzés és a meglevő értékek védelme. Pél­dás kezdeményezés tapasztalható a csapadékvíz elvezetése, az ivó­víz, a termálvíz, az erdősítés, az épített környezet, a fák és a mű­emlékek védelme terén. A prog­ram segít a hiányosságok feltárá­sában, meghatározza a célokat, melyek megvalósításához - ép­pen a terv meglétével — pályáza­tok útján lehet forrást biztosítani. H. M. Miért hódít a tókultúra? Országos pályázaton elsődíjas lett a Kertszépítészet. A gyulai Kertszépítészet nevű kertáruda és bemutató díszkert áprilisban nyílt meg. A napokban a tulajdonos, Megyeriné Szabó Gyöngyi Szigetszentmiklóson, a Hortus Hungaricus or­szágos kertészeti szakkiállításon vehette át az első díjat. Gyula A Gardena német kertépítészeti berendezéseket gyártó és forgal­mazó cég tópályázatot hirdetett meg magyarországi partnerei­nek. Pályázni olyan tavakat be­mutató fotókkal lehetett, ame­lyek a Gardena-rendszerek fel- használásával készültek. A szakmai zsűri a pályázatokat ér­tékelve a gyulai Kertszépí- tészetnek ítélte az első díjat, amely egy digitális fényképező­gép volt. A nyertes gyulai fotó eredetije, azaz a bemutatóhe­lyen található tó márciusban épült. A tó 24 négyzetméteres, melyen át egy kis fahíd vezet. A partot különféle kövekkel, zöld növényekkel vette körül a terve­ző, Megyeriné Szabó Gyöngyi. — Nagyon sokan megfogalmaz­ták működésünk fél éve alatt, hogy jó ide betérni, hiszen ma­gánházakba nem szívesen csen­get be az érdeklődő. Itt azon­ban, látva a működő tavat, ked­vet kaptak az otthoni létesítésé­hez. A Kertszépítészet tulajdono­sa maga is tervez, épít, illetve „egyszerűen” csak tanácsokat is ad, mit, hogyan lehet és ér­demes összeilleszteni kertje­inkben. Sokan azért is vissza­térnek hozzájuk, hogy figyel­jék, mikor mennyire algásodik egy tó vagy hogyan terebélye­sednek a növények. Megnyu­godva láthatták, hogy a rette­gett algával annyi bajuk sincs, mint egy díszkert gyomlálásá- val. Talán egy-egy tó szépsége, a vízközelség megnyugtató ha­tása miatt terjed a kerti tóépí­tés Gyulán és a városkörnyé­ken is. SZŐKE MARGIT Hiányzott a betonkoszorú Új tetőszerkezetet kap a pusztaföldvári templom A pusztaföldvári katolikus templom teljes körű külső fel­újítása a nyár végén kezdődött. A tetőszerkezet lebontása­kor kiderült, hogy a faszerkezet 90 százaléka valósággal elporladt. A falak is megrepedeztek, ezért szinte az utolsó pillanatban kezdődött meg a közel 100 esztendős templom felújítása.- Három évvel ezelőtt igazság­ügyi szakértőt kértünk fel a temp­lom állagának felmérésére, amely után megkezdtük a felújításhoz szükséges források előteremtését- adta hírül Varga Atüla csanád- apácai plébános. A tetőszerkezetet már lebon­tották. Mint kiderült, a falak repedéseit az okozta, hogy a tetőszerkezetet nem betonko­szorú tartotta, s emiatt a tető a kelleténél nagyobb nyomást gyakorolt a falakra. A betonko­szorú kialakítását a héten kez­dik meg. A tetőépítés után a fa­lak külső renoválása követke­zik. A hatvanas évekbeli felújí­tás alkalmával, pénz híján, egyszerű habarcsos vakolatot kapott az épület. A mostani re­konstrukcióval visszaállítják a külső templomfalak eredeti mintázatát. A munkálatok mintegy 16 millió forintba ke­rültek, amiből eddig valamivel több, mint 10 millió forint gyűlt össze. A gyülekezet saját forrása mellé támogatást nyúj­tott a Nemzeti Kulturális Örök­ség Minisztériuma, a Sapard- program, az egyházmegye, a pusztaföldvári önkormányzat és a helyi vállalkozók. A gyűj­tést továbbra is folytatják. A szerződés szerint november 30-ára készül el a felújítás, amely után hálaadó szentmisét rendeznek. Az alkalomra meg­hívást kapnak mindazok, akik hozzájárultak a kivitelezés megvalósításához. _____________ KOVÁCS ERIKA AGRWFQL Kertészeti fólia-termékcsalád Belső sátorfólia választék összességében mintegy 210-féle belső sátorfólia kínálat UVSTAB1L FOLIA: hatásmechanizmus: fénystabilitása révén a fólia élettar-tamát hosszabbítja meg PÁRAMENTES FÓLIA: hatásmechanizmus: a légtérből lecsapódó vízpára- csepp felületi feszültségét feloldva a vízcsepp lefolyik a fólián előnye: esztétikai (pl. növényfoltosodás elkerülése, stb.) gazdasági (pl. permetezőszer megtakarítása, stb.) INFRAVÖRÖS FÉNYELNYELŐ FÓLIA: előnye: a termés érési idejének rövidülése 10-15 nappal, terméshozam növekedés, fűtetlen sátrak fagyveszély csökkentése, fűtött sátrak energia megtakarítása hatásmechanizmus: emeli a sátor belső hőmérsékletét minimum 1,5-2 C fokkal. \ 21-féle hatóanyag-kombináció 3-féle méretválaszték 4-féle vastagság és 2-féle szezonalitás HŐCSAPDÁS FÓLIA: hatásmechanizmus: emeli a sátor belső hőmérsékletét minimum 1 -1,5 C fokkal előnye: a termés érési idejének rövidülése, termés­hozam növekedés, fűtetlen sátrak fagyveszély csökkentése, fűtött sátrak energia megtakarítása. FÉNYSZÓRÓS FÓLIA: hatásmechanizmus: egyenletes, szórt fényt biztosít előnye: a termés érési idejének rövidülése, termés­hozamnövekedés Termékismertetőnket a (62) 288-199-es telefonszámon történő igénylés alapján postai úton megküldjük. Két pályázó szállt ringbe Gimnáziumbővítés, kollégiumépítés több ütemben Amint az olvasóink előtt ismeretes, Sarkad vá­rosa az Ady Endre—Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző Isko­la rekonstrukciójára, valamint az ezzel össz­hangban megvalósítandó 104 férőhelyes kollé­gium építésére (melynek 330 millió forint a bruttó költsége) — hároméves magvalósítási ütemezéssel — címzett támogatással 297 millió forintot nyert. Sarkad A beruházó város vezetése a közbeszerzési eljárás keretében külön-külön írta ki a kollégiumépítést, il­letve a gimnázium bővítését, rekonstrukcióját tartal­mazó pályázatot. Mindkét ütemet négy-négy munka­fázisra osztotta a pályázat kiírója. Az első ütemként számon tartott kollégiumépítés munkálatát időköz­ben má elkezdte a közbeszerzési eljáás nyertese, a Herma Kft. A társaság ajánlattevésében 214 mülió 822 ezer 886 forintért válláta a munkáatok elvégzését. A városatyák legutóbbi ülésükön a második ütemként meghatározott gimnáziumbővítés és re­konstrukció tárgyában döntöttek a közbeszerzési eljárás nyerteséről. Amint az a közbeszerzési döntőbizottság mun­káját segítő cég, a Thermál-Ber Kft. képviseletében megjelent Szabó Mihály főmérnök tájékoztatójá­ból kiderült, a négy fázisra bontott munkáatok ki­vitelezési jogáért két cég, a békéscsabá székhelyű Herma Kft., valamint a fürdővárosi Gyulabau Épí­tőipari Szolgáltató Kft. „szállt ringbe”. A Strang Szerelőipari Rt. — élve az eljárás adta lehetőséggel — csak a harmadik ütemként emlegetett belső elektromos hálózat felújítására tett részajánlatot.- A gimnáziumbővítés, rekonstrukció első fázi­sában a vizesblokk korszerűsítése és a mozgáskor­látozottak közlekedését is lehetővé tevő lift kialakí­tása a megváósítandó feladat. A második szakasz­ban sátortetőt kap az addig lapos tetős épület, míg a harmadikban az épület belső elektromoshálózat- felújítása és a cserére régen megérett korszerűtlen nyílászárók kiváltása történik meg - tudtuk meg a városháza műszaki és beruházási osztályán. A gimnázium belső elektromos hálózatának cseréje egyelőre várat magára, hiszen az önkor­mányzat - különböző alaki és tartalmi hiányossá­gokra hivatkozva — mindhárom munkafázisra as­piráló pályázó ajánlatát elutasította. Ugyanakkor megtudtuk, hogy a kivitelező kiválasztása érdeké­ben nyílt tárgyalásos eljárást hirdet a beruházó. Nyertest hirdettek viszont a gimnáziumi re­konstrukció első, második és negyedik fázisára. A „befutó” a békéscsabai székhelyű Herma Kft., amely 83 millió 322 ezer 275 forintért 2002. szep­tember 20-ára vállalta a munkálatok megvalósítá­sát. -BOTH­Békési diákok sikere Budapesten Az elmúlt hétvégén az Utazás és Turizmus Program kereté­ben a fővárosban rendezték az Aldo Papone pályázatán indu­ló középiskolák legjobb pályaműveinek bemutatóját. Napjainkban hazánkban ötven kö­zépiskolában - kettő megyénkben működik - tartanak képzést uta­zás és turizmus témakörben. A bé­kési Farkas Gyula Mezőgazdasági, Ipari Szakképző Intézet és Gimná­zium öt tagú gimnáziumi csapata- felkészítő tanár Butsiné Kovács Aranka — a szarvasi IV. Nemzetí Lovas Fesztivált dolgozta fel, s ka­pott meghívást munkája bemutató­jára. Az öt lány - Butsi Adrienn, Domokos Judit, Herbert Anikó, Lipcsei Andrea és Püski Nikoletta- remek anyagot készített a pályá­zatra. A kilenc meghívott csapat kö­zül a komáromi „ötösfogat” vég­zett az élen, így ők nyerték a phi­ladelphiai utazást, míg a többi csapat valamennyi tagja — egyfor­ma arányban, dollár értékben - utazási csekket kapott, melyet külföldön vagy belföldön bármi­kor felhasználhat. - « ­A szülővárosban Erkel Ferencről Nyolc előadásból álló szimpózium október 10-étől A gyulai Erkel Ferenc Zeneis­kola tavaly ünnepelte fennál­lásának 50. évfordulóját. A nyitástól kezdve a város szü­löttének, Erkel Ferencnek, a Himnusz zeneszerzőjének, a magyar nemzeti opera megte­remtőjének nevét viseli. Ok­tóber 10-étől, a névadó előtt tisztelegve nyolc előadásból álló Erkel-szimpóziumot ren­deznek. Gyula- Szerdánként, havonta egy al­kalommal 16-tól 18 óráig tartjuk az előadásokat — mondta Kepenyes Pál, a zeneiskola igaz­gatója. - D. Nagy András hely- történész, a gyulai székhelyű Er­kel Ferenc Társaság titkára vállal­ta fel az előadások megtartását. A városban köztudott, hogy Erkel életéről, munkásságáról talán az egész országban ő tud a legtöb­bet. D. Nagy Andrást első ízben 1995-ben Erkel Ferenc halálának évfordulóján hallottam beszélni a gyulai Erkel-emlékházban a nagy zeneköltőről és már akkor magá­val ragadott széleskörű tudása és színes előadásmódja. Azóta fog­lalkoztat az a gondolat, hogy vá­rosunk lakóinak lehetőséget nyújtsunk, jobban megismerhes­sék, ki is volt Erkel Ferenc. Azért is tartom az előadás-sorozatot na­gyon időszerűnek, mert Erkel ne­véről .intézmények jutnak elő­ször eszünkbe, kevésbé maga a magyar opera megteremtője. Az előadásokat az Erkel Ferenc Ze­neiskola kistermében tartjuk, a belépés díjtalan. Az első előadást tehát Az Erkel család őstörténete címmel tartja D. Nagy András október 10-én 16 órától. A második alkalommal, november 14-én Erkel Ferenc sír­emlékének avatásáról beszél az előadó, akinek kérdéseket is fel­tehetnek az érdeklődők. sz. m. Kérdőjelek a jövő hulladékgazdálkodásáról A térségi szemétlerakó mindenki számára előnyös lenne tésére - hangoztatták a polgár­mesterek. A bizonytalanság oka, hogy a települi sek nem tájékozottak a hulladékkezelés részleteiről, másrészt sokféle ajánlatot kap­nak a szolgáltató cé­gektől. Az előző ülé­seken szó esett Kunágotán egy regio­nális lerakó építésé­ről, melynek megva­lósítása a pályázatok sikerétől függ. A lera­kóhoz legalább 11 te­lepülés részvételére és 50 ezernél több lakosra lenne szükség. Dél-Békés elhelyezkedése és a falvak lélekszáma miatt azonban Dél-Békés A dél-békési önkormányzati társu­lás közhasznú egyesületté alakulá­sát 2001. augusztus 28-án bejegyez­te a cégbíróság, így az első ülésen kiegészítették és elfogadták az alap­szabályt. Mivel az egyesület nevét sokan hosszúnak vélték, ezért a „Dél-Békési Önkormányzatok Egyesület” rövidítés használatát is rögzítették az alapszabályban.- A törvényi előírás szerint a 3000 lélekszámot meghaladó te­lepüléseknél 2002-től, ezt köve­tően pedig a kisebb falvakban is kötelező lesz a korszerű szemét- szállítás megoldása. A korábbi külterületi „szemétdombok” el­takarításával egyáltalán nincs ga­rancia az új feltételek megterem­kevesebb a létszám. A kunágotai le­rakó része a megyei koncepciónak, de többen megkérdőjelezték, hogy a térség sajátos adottságait elfogadják-e a törvényi előírásokban. További probléma, hogy kedvező elbírálás esetén is 2-3 év a telep felépítése. A Kölcsönös kapcsolat A Dél-Békési Önkormányzatok Egyesülete a vi­dékfejlesztési menedzserek és a térségi megbí­zott koordinálásával a közelmúltban kötetlen megbeszélésre hívták a kistérség nyugdíjasklub­jainak vezetőit és a falugazdászokat. Mint Varga Gusztáv elnök elmondta, a klubok aktív érdeklő­dést mutattak, ám sajnálattal tapasztalták, hogy a falugazdászok közül kevesen éltek a meghí­vással. Úgy tűnik, a szakemberek még nem ér­zik annak a felelősségét, hogy a kölcsönös kap­csolattartással szélesebb körű információhoz, több pályázati kiíráshoz és új lehetőségekhez juttathatják a gazdákat. határidő viszont sürget. A nagyobb községek idén vagy jövőre kénytele­nek a különböző szolgáltató cégek­kel szerződést kötni. A törvényi kötelezettség és a le­hetőségek ellentmondásairól a pol­gármesterek között hosszas vita ala­kult ki. Végül úgy határoztak, hogy továbbra is napirenden tartják a tér­ségi önálló lerakó lehetősé­gét, de a megvalósítás esé­lyéről állásfoglalást kémek a minisztériumtól. Kedvezőt­len válasz esetén megvizs­gálják a területileg legköze­lebb levő szemétszállító cé­gek szolgáltatásait, költsége­it, illetve a kunágotai telep átrakó állomásként való funkcionálását. Többen hangsúlyozták: fontos, hogy a települések a most köten­dő szerződéseikben a régiós lerakó lehetőségét is szere­peltessék, mert megléte min­denkinek előnyösebb lenne. Ehhez pedig egységes összefogásra van szükség. _________háláéi mária 1 Na gy a bizonytalanság a kistérség önkormányzatainál a hulla­déklerakás és -kezelés jövőjéről — hallottuk a napokban a Dél- Békési Önkormányzatok Területfejlesztési Közhasznú Egyesület első, új szervezeti formába tartozó ülésén, melyet a mezőko­vácsházi városházán tartottak Varga Gusztáv elnökletével.

Next

/
Oldalképek
Tartalom