Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-26 / 250. szám

2001. OKTÓBER 26., PÉNTEK — 13. OLDAI. iBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP T É R - K É P Páratlan fejlesztések futószalagon Tóth Imre polgármester Sarkad város eredményeiről, s a befektetett munkáról A hajdúváros október 22-ei „hármas ünnepén” dr. Váradi József, a Közlekedési és Vízügyi Mi­nisztérium (KÖVIM) vízkár-elhárítási főosztály- Sarkad vezetője adta át a 75 milliós beruházás eredmé­nyeképpen létrehozott Édenkert-tó Il-t. Dr. Turi- Kovács Béla környezetvédelmi miniszter szavainál találóbban fo­galmazni aligha lehet a város 23 utcáját és 710 lakását érintő 263 millió forintos bruttó kivitelezési költséggel megvalósított — szintén e napon átadott — jelentős városi szennyvízberuházást illetően. A IHEZulE&iÉH tárca első embere az átadás ünnepélyes pillanataiban ekként fogal­mazott: „E beruházás nemcsak az itt élők jólétét, hanem egy egészségesebb életet, s a környezetet is szolgálja. Azáltal, hogy Békés megyében valósult meg, személyes öröm is számomra” — utalt endrődi származására a miniszter. E két, egyenként is nagy horderejű beruhá­zás megvalósításáról beszélgettünk Tóth Imre sarkadi polgármesterrel, országgyűlési képviselővel. — Az Édenkert-tó II. megszületése egy hosszas folyamat, a Gyepes-csatorna rehabi­litációja részét képezi. A beruházást komp­lexitásában kell kezelnünk s ekként nem vo­natkoztathatunk el az Édenkert-tó I., illetve a morgófoki vízkivételi mű megvalósításától. A hátteret illetően — történelmi távlatokba tekintve — szükséges visszakanyarodnunk az 1970-es évekbe. Történt anno, hogy Románia és Magyarország között vízügyi kérdésekben nézeteltérések keletkeztek. A román fél - draszti­kus megoldást választva — átvágta a természetes vízfolyások útját, s meg­építette az Anti felfogó csatornát. Ez a korábban Sarkad legjelentősebb kisvizeként is emlegetett Gyepes- csatorna halálához vezetett. A város vezeté­se 1991 óta támogatja a magyar szaktárcát a román féllel való tárgyalásokon. Ugyanak­kor, látva — a román fél „jóvoltából” — a víz­ügyi ágazat e téren döcögve haladó szekerét, a Körös-vidéki Vízügyi Igazgatósággal tavaly május óta a Fekete-Körösből megol­dott a Gyepes-csatorna élővíz-utánpótlása. A két nagyteljesítményű szivattyú másodper­cenként másfél köbméter vizet juttat a Gye­pesbe. Igaz, ahhoz hogy kellő mennyiségű vizet tudjunk biztosítani a Fekete-Körösből, évi 10 millióra van szükség, de a Környezet­védelmi Minisztériummal (KÖM), valamint Hárman Fortuna kegyeiben A Környezetvédelmi Minisztérium, a Békés Megyei Vízművek Vál­lalat, valamint a város vezetése - elismerve a lakosság áldozatvál­lalását - a beruházás ünnepélyes átadásán tárgynyeremény-sor- solást rendezett. A szennyvízcsatorna-hálózatra október 18-áig rá­kötött, s ezt érvényes szolgáltatási szerződéssel igazoló ingatla­nok tulajdonosai között három automata mosógép talált gazdára. Fortuna istenasszony Varga Károlynét, Matus Mihályt és Kiss Sándomét fogadta kegyeibe. Emellett öt darab, egyenként hat ki­logrammos mosópor is gazdára talált. a KÖVIM-mel folytatott sikeres tárgyalása­ink eredményeképpen mára ez a kérdés is megoldódott. E két tárca 50-50 százalékos teherviselés mellett finanszírozza az ökovíz- utánpótlás költségeit - részletezte a város első embere. A 263 milliós szennyvízcsatorna-hálózat építésnek, s a miniszteri átadásnak állít emléket a Tóth Imre polgármester (balról), Domokos László, a Békés Megyei Területfejlesztési Tanács elnöke, illetve dr. Túri-Kovács Béla miniszter által ültetett fa (KÖVIZIG) közösen egy Phare-pályázaton vettünk részt, s kedvező elbírálást követően 1999-ben elindulhatott a 100 millió forintos összköltségű beruházás. A morgófoki vízki­vételi mű megépültének eredményeképpen A Gyepes-csatorna kül- és belterületi szakasza egyaránt állami tulajdon. Ennek ellenére a város vezetése az elmúlt évti­zedben - a KÖVIZIG-gel együttműködve - ezzel is segítve élővé tételét, szinte tel­jes hosszában kikotorta. Ezen igyekeze­tükben mostanság - a morgófoki vízkivé­teli mű révén - újraindított vízfolyás is segíti. — Mára megoldottá vált a közel 3 hektár vízfelületű Édenkert-tó I. folyamatos víz­utánpótlása, s biztosítható a horgásztó za­vartalan működése. A város vezetése e megfontolástól is vezérelve határozott ak­ként, hogy a Gyepes-csatorna egy újabb szakaszát is „visszarabolja” az enyészettől — vágott az Édenkert-tó II. néven közismert­té vált beruházás részleteinek ismertetésé­be Tóth Imre. Az Édenkert-tó II. névre keresztelt prog­ram műszaki tartamát tekintve a Gyepes­csatorna belterületi szakaszának újabb 425 méteres rehabilitációja mellett egy elkülöní­tett medrű, 1,7 hektár vízfelületű — köze­pén 4 ezer 180 négyzetméternyi szigettel ékesített - záportározó kialakítását jelentet­te. Dr. Váradi József vízkár-elhárítási főosz­tályvezető gondolatai­val megegyezően Tóth Imre kifejtette: az öko­lógiai és jóléti célokat egyaránt szolgáló, a KOVIZIG-gel vállvetve megvalósított 75 milli­ós beruházás a későb­biekben az Édenkert- tó I-gyel egyetemben a horgászturizmus igazi paradicsomává válhat. A város 23 utcáját és 710 lakását érintő 263 millió forintos bruttó kivitelezési költséggel megvalósított 10-11-es számú öblözet szennyvízcsatorna-hálózatának és a 11-es számú átemelőművének megépítése, csak­úgy mint az előző beruházás, az önkor­mányzat széleslátókörűségét, jövőbe vetett töretlen hitét igazolja, amely a lakosság igé­nyeivel találkozott. A sarkadiak az elmúlt években megtapasztalhatták az időjárás vi­szontagságait. Ugyanazon esztendőben küzdöttek a belvízzel, majd az évszázad aszálya következett.- Az a város lakói előtt is ismert tény, hogy a belvizes időszakokban amúgy is ma­gas talajvízszintet tovább emelte a talajba jutott kezeletlen, vegyszerektől dús kom­munális szennyvíz. Ennek legalább részle­ges megoldása érdekében — még 1991-ben- úgy határozott az akkori testület, hogy nagyobb lépésekkel indul el a szennyvíz­csatorna-hálózat fejlesztések útján - emlé­kezett a kezdeti lépésekre a város- és hon­atya. Tóth Imre joggal értékelte páratlan ered­ményként a környezetvédelmi tárca első embere, dr. Túri-Kovács Béla miniszter ál­tal átadott szennyvízberuházást. A prog­ram műszaki tartamát ismertetve kiderült: Sarkadon 2000-ig mindössze 14,3 kilomé­ter csatornahálózat épült, s ez százalékos lefedettségben 15 százalékot jelentett. A most átadott 12 kilométer gerincvezeték és 6 kilométer „házi bekötés” révén a város csatornázottsága 25 százalékra javult. Ter­mészetesen még bőven van megoldásra váró feladat, ha a város belterületi útháló­zatának hosszához viszonyítjuk a megépí­tett csatornahálózatot. Előbbi ugyanis 96 kilométert tesz ki a településen. HORDÓGÖRGETÉS. Az Édenkert-tó II. közepén lévő szigetre vezető híd avatásán Tóth Imre polgármester (felvételünkön balról) és dr. Váradi József, a KÖVIM vízkár-elhárí­tási főosztályvezetője dr. Túri-Kovács Béla környezetvédelmi miniszter „felügyelete mel­lett” görgette az ilyenkor szokásos söröshordót Szociális igazgatási mintahely A sarkadi az országos tizenhármak egyike A megyebeli települési önkor­mányzatok berkein belül mű­ködő népjóléti osztályok, il­letve szakmailag a fennható­ságuk alá tartozó családsegítő és gondozási központok kö­zül nem sokan büszkélked­hetnek azzal, hogy a Szociális és Családügyi Minisztérium (SZCSM) pályázatán szociális igazgatási mintahely címet nyertek volna. Sarkad intéz­ményrendszere az országos „tizenhármak” egyike. Az igaz­gatási mintahe­lyek létrehozá­sának eredeti célja az volt, hogy az infor­matika és a szo­ciális igazgatás „házasságát” erősebbé tegyék, népszerűsítsék. — Mára ez a tevékenységi kör újabb elemekkel gyarapo­dott, hiszen a mintahelyek te­vékenyen közreműködnek a szakmai feladatok ellátásában is. így segítséget nyújtunk jog­szabály-értelmezési kérdések­ben, s az ezzel kapcsolatos problémákat a minisztérium irányába továbbítjuk. A minta­helyek létjogosultságáról meg­bizonyosodván, a minisztéri­um bevon a jogszabály-előké­szítési munkálatokba, s a mó­dosításból eredő hatások vizs­gálatára is felkér esetenként - mondta a mintahely címet (in­tézményeivel egyetemben) 1999 decembere óta birtokló sarkadi népjóléti osztály veze­tője, Szilágyi Károlyné. Az osztályvezető asszony a vá­ros szociális helyzetéről beszá­molva örömmel mondta, hogy a település vezetése jelentős anya­gi áldozatot vállalva járult hozzá a pszichiátriai, gyermek- és fel­nőtt kardiológiai szakrendelés beindításához. Újabb sikerként regisztrálta a nemsokára debütá­ló térségi mentőállomás megva­lósítását is. Csökkenő munkanélküliség Szilágyi Károlyné eredményként értékelte, hogy az utóbbi években — a megyei ten­denciával megegyezően — csökkent a re­gisztrált munkanélküliek aránya. E csökke­nő tendencia előidézői közül mindenek­előtt a jelentős mértékű közmunkát, a köz­hasznú és közcélú foglalkoztatás fellendü­lését említette. Az oldal a Sarkadi Önkormányzat támogatásával készült. Szer­kesztette: Both Imre; Fotó: Lehoczky Péter Hiánypótló jellegű kezdeményezés Nem esünk költői túlzásokba, ha az egyre inkább körvonalazó­dó valóságot állítjuk: nevezetesen azt, hogy kitartó és kőke­mény munka árán robbanásszerű fejlődés előtt áll Sarkad város oktatási rendszere. Mindenekelőtt erről beszélgettünk Tóth Edittel, a polgármesteri hivatal művelődési munkatársával. A leglényegesebbek egyikéről ekkor még nem is szóltunk: neve­zetesen az Ady Endre-Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és In­formatikai Szakképző Iskola pro­filbővítési s hiánypótló jellegű kezdeményezéséről. A Márki-Zay Lajos direktor vezette intézmény ugyanis a 2002-2003-as tanévtől a már folyó felsőfokú gazdasági in­formatikus és felsőfokú rendszer­informatikus képzés mellett a miskolci egyetem, valamint a szintén miskolci székhelyű Bay Annak igazolására, hogy a fentebb állítottak nem légből kapott infor­mációk, röviden annyit: éppen ma esedékes a 330 milliós fejlesztés eredményeképpen felépülő - címzett és céltámogatással megvalósítandó — 104 férő­helyes középiskolai kollégi­um alapkőletétele, mely be­ruházás az Ady Endre—Bay Zoltán Gimnázium, Postafor­galmi és Informatikai Szak­képző Iskola rekonstrukció­jával párosul. Emellett az egyházi kárpótlás mentén megvalósítandó — jövő év március 15-ei átadással terve­zett - hat tantermes, speciá­lis tantervű általános iskola építése is gőzerővel halad. A 330 milliós beruházás révén születendő 104 férőhelyes kollégium látványterve Zoltán Logisztikai Kutatóintézet szakembereinek bevonásával - gyulai telephelyén - logisztikai műszaki menedzserasszisztens­képzés bevezetését tervezi. S ez nem minden, hiszen a megvalósu­ló infrastrukturális fejlesztések biztosította lehetőségeket kihasz­nálandó, ugyancsak a 2002-2003- as tanévtől kezdődően a már folyó postaforgalmi és informatikai szakképzés mellett úgynevezett „college” rendszerű, angol-ma­gyar két tannyelvű gimná­ziumi oktatás meghonosí­tását tervezi az intéz­mény. Az öt évfolyamos képzés nem elhanyagol­ható eleme, hogy az angol nyelven tett érettségi tár­gyak jeles, illetve jó ered­ménye egyben felsőfokú angol nyelvvizsgával egyenértékű. Ez nemcsak a főiskolai és egyetemi fel­vételi vizsgákon jelent plusz pontokat, hanem az itt végzettek számára akár külföldi egyetemek is elér­hetővé válnak. Vízkárelhárítás, környezetvédelem A koncepció megvalósítása 100 milliárd forintba kerülne A Vásárhelyi-terv tovább­fejlesztése révén körvona­lazódik az vízügyi tárca új árvízvédelmi koncepciója — tájékoztatott dr. Váradi József, a Közlekedési és Vízügyi Minisztérium vízkárelhárítási főosztály- vezetője. A szaktekintély abbéli meglátá­sának is hangot adott Sarkadon, miszerint a vízkárelhárítás és a környezetvédelem kérdésköre elválaszthatatlan egymástól, ha úgy tetszik, édestestvérek. A jö­vő január-februárban a kormány elé terjesztendő koncepció lé­nyegéről szólva dr. Váradi József kifejtette: annak lényeges eleme, hogy a vonalmenti védelem he­lyett a mentett területek egyes részeinek tározásra alkalmassá tételén fáradoznak. A vízkárel­hárítási főosz­tályvezető szavaiból az is kiderült, a koncepció megvalósítása 99-100 milli­árd forintba kerülne, ami nem is olyan nagy összeg. Igaza alátámasztá­saképpen — mintegy példaként - említette, hogy az utóbbi árvi­zek helyreállítási munkálatai csak a Beregben 40 milliárdot vittek el.- Az új árvízvédelmi koncep­ció elfogadása esetén a kormány ezen összeg két és félszereséből hosszú távon és megnyugtatóan rendezni tudná az árvizek elleni védekezés kérdéskörét — állította a vízügyi tárca e téren legilletéke sebb tisztviselője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom