Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-20 / 246. szám
2001. október 20., szombat HÉTVÉGI MAGAZIN A VILÁGSIKERŰ KÖNYV NÁLUNK IS MEGJELENT * A Beatles-legenda magyarul Petőfi Barguzinban Körözs, 1850. július 31. „Nem estem el én / A harc mezején, / Nem folyt az ifjúi vér ki szívembül...” Át kell írni a régi rapszódiát, az 1846- os esztendő záróversét, amelyben egy gondolat bántott engemet. Pontosan egy évvel ezelőtt hősi halált kellett volna halnom a segesvári csatában. Nem én tehetek arról, hogy nem úgy történt, ahogyan mindenki szeremé hinni. Egész napos védekezés után csak délután 5-kor eszmélt hatszoros túlerejére a muszka medve. Akkor aztán a Szkárjátyin halálán felbőszült kozákok bekerítették a maroknyi magyar sereget, és kezdődött az iszonyú öldöklés. Én nem vettem részt az ütközetben, mivel se paripám, se fegyverem, de még egyenruhám se volt. Eleinte egy fahíd korlátjára támaszkodtam, aztán a sebesülteket néztem, akiket Lengyel József, a keresztúri sebészorvos kötözött egyre idegesebben. O kiáltott rám, hogy meneküljek. Neki volt lova, a kengyelbe kapaszkodva nyargaltam mellette, végig a fejéregyházi főutcán. Aztán elengedtem, hogy meneküljön a gyűrű gyilkos szorításából. Magam Héjjasfalva felé rohantam, de a Kiiküllő mentén is kanyarodott már a dzsidások polipkarja. Letértem az útról, a kukoricás sűrűjébe iparkodtam, mikor utolértek. — Vive la patrie, éljen a haza! — szakadt ki belőlem a vörössipkások csatakiáltása, és szembefordultam a három kozákkal. A hirtelen mozdulattól fél térdre buktam, a pika acélhegye a vállam csontját érte. Egy tiszt megakadályozta a második döfést. A harsány francia szó mentette meg az életemet, így kerültem tolmácsnak a foglyok közé. Ennek következtében „...holttestemen át / Fújó paripák / Nem száguldtak a kivívott diadalra, / S nem hagytak ott engem összetiporva. / Nem szedték össze elszórt csontomat...” (Úgy hírlik, hogy azóta is keresik. Bárcsak megtalálták volna a közös sírban!) Iljiszunszk, 1851. április 11. A minden oroszok cárja a lengyel rabokkal cudarabbul bánt, mint velünk. Őket hurcolták az ólombányákba, minket pedig a Bajkál vidékére száműztek. Felemás amnesztiát kaptunk, meg területet a letelepedésre. Húsz tiszt és hetven közhonvéd alapította a Körözs nevű községet. Rangidős lévén, engem választottak a kis köztársaság prezidensévé. Vive la république! A bennszülött burjátok segítettek a gerendaházak ácsolásában. Mongol ivadékok: széles pofacsontú, keskeny szemű népség. Sámánokra hallgatnak, mint az ősmagyarok. Vengerka-szélót emlegetnek, a Körözs nevet nem tudják kiejteni. „Kerezs, Kerezs”, mondogatják, de titokban összevigyorognak a hátunk megett. Valami csúfságot jelent, láncos-lobogós teringette! Vadregényes tájra vetődtünk. A Baj- kál-tó vize iható, hideg és tiszta. Különleges halfajták kerülnek az asztalunkra. Én már unom a scsit, a mindennapos káposztalevest, a gabonapálinkát meg ki nem állom. (Véres hurkáról meg édes kapros-túrós lepényről álmodom.) Irdatlan hegykoszorúk vesznek körös-körül, látóhatárunk sziklába ütközik. Hol van már a magyar Alföld végtelen szabadsága, hol? Hová lett a szülőföld délibábos szépsége? Oh, már csak behunyt szemmel láthatom a szívemben melengetett hazai tájakat! Villámcsapásként ért az Európából hazatérő idősebb Tolsztoj gróf híradása: az én Júliám, a feleségek felesége eldobta az özvegyi fátyolt. Meg sem várta a gyászév elmúlását, valami tekintélyes hivatalnokért elhagyta az én nevemet. Az agyam lángba borult, a szívem jéggé fagyott. Átadtam a település vezetését, felkerestem a grófot, s az orosz tiszti kart. Első dührohamom végén megkértem Sztrogoljev generális 16 éves leányát. Ezer holdas földbirtok járt a hozománnyal, átköltöztem Iljiszunszkba. Száműzött bajtársaimmal összezördültem, a nevem azóta Alekszander Sztyepanovics, magyarul már csak káromkodom, és ki akarom irtani eddigi Sokaknak ők jelentettek mindent: a fiatalságot, a szabadság mámorító érzését, a lázadás egyetlen lehetőségét. Sokan sokféleképpen írtak róluk. Ők, saját magukról és az együtt töltött évekről most először és utoljára. A Kossuth Kiadónál megjelent Beatles-antológia az együttes hiteles krónikája, amelyben ők maguk mesélik el történetüket a kezdetektől 1970-ig. A Beatles-antológia nem mindennapi könyv. Áthatja a négy Beatle személyes varázsa. Követhetjük történetüket egészen a liverpooli gyermekkortól (amelynek elején még csak nem is tudtak egymásról) a megismerkedésen és az akkor még Quarry Mennek hívott Beatles megalakulásán, a negyedik Beatle, Ringó Starr csatlakozásán és a küzdelmes pályakezdő éveken át a világhírig. Kitekintést kapunk az akkori zenei világba, megtudjuk, kik hatottak a Beatlesre, hogyan jutottak el az első, sebtiben odavetett lemezfelvételektől a precíz műgonddal elkészített nagylemezekig. A kivételes méretű és terjedelmű albumot soha nem publikált fotók, dokumentumok, történetek teszik egyedülállóvá. A szerkesztők Paul, George és Ringó nyilatkozatait a könyvvel azonos című televíziós, illetve videomű- sorokban elhangzó interjúkból vették át, de készítettek velük új interjúkat is a kiadványhoz. John Lennon szövegeit több évi kutatómunkával szedték össze a világ minden táján megjelent kiadványokból, könyvtárakból és magánarchívumokból. A fényképek és a reprodukált Beat- les-dokumentumok számos forrásból származnak; George Harrison, Paul McCartney és Ringó Starr egyaránt rendelkezésre bocsátotta személyes archívumát a kötet elkészítéséhez. John Lennon „A legrosszabb érzés az, ha nem kellesz senkinek, ha rájössz, hogy a szüleidnek nincs ugyanúgy szükségük rád, mint neked órájuk. Gyerekkoromban sokszor kívántam, hogy ez ne így legyen, de a szeretet hiánya egészen belém marta magát. Sosem kellettem igazán senkinek, ezért lehettem sztár. Ha normális gyerekkorom lett volna, nem tudtam volna végigcsinálni ezt az egészet.” „Nem vagyok kemény fickó. Ezt mindig csak tettettem, hogy védekezzem mások neurózisa ellen. Az igazság az, hogy a lelkem mélyén igen érzékeny és gyenge ember vágyok.” „Én Elvis-rajongó vagyok, mert valójában ő mentett ki engem Liverpoolból. Miután őt meghallottam, a rock lett az életem. Nem is tudtam már másra gondolni, legfeljebb persze a szexre, a kajára és a lóvéra, de ez valójában mind egy és ugyanaz a dolog.” „Ezen a bolygón, de különösen nyugaton, az emberek kilencven százaléka egy szombat este benyakalt üveg whiskynek köszönheti az életét, mert a szülei nem is akarták. Tíz emberből kilenc a véletlen szülötte, legalábbis én nem ismerek senkit, aki tervszerűen csinált volna gyereket.” Paul McCartney „Mama katolikus volt, apa protestáns. Elég idősen házasodtak össze, és negyven körül jártak, amikor megszülettem. Afiyám szülésznő volt, és min- dijfszolgálati lakást kapott ott, ahol dolgozott. Úgy éltünk, mint egy pionírcsalád a lakókocsiban. Még meg sem szoktuk igazán az egyik helyet, már költözhettünk is, például Speke szélére, ahol még az utak sem voltak készen. Ott is laktunk egy darabig, aztán uccu, megint költözni kellett. Persze megszoktuk. Tényleg olyan volt, mintha a Vadnyugatot hódítanánk meg, mert a liverpooli külváros elég vad vidék. Ennek ellenére békés gyermekkorom volt. Egy öcsém van, Michael, ő másfél évvel fiatalabb nálam.” „Gyerekkoromban a város a villamosokat jelentette. Az ember elment a végállomásra, és figyelte, hogyan költözik át a vezető a villamos másik végébe. Még mindenütt ott voltak a háború nyomai. Sokat játszottunk a lebombázott telkeken, nekünk azok voltak a játszóterek, és sosem jutottak eszünkbe a bombák.” „A telek kemények voltak, mintha Szibériában lettünk volna, és a rövidnadrágban elfagyott a térdünk. A térdhajlatomat örökké vörösre csípte a nedvesség, a hideg és a szél.” George Harrison „Emlékszem, amikor anyám szombatonként magával vitt bevásárolni. Meg elvonszolt mindenféle ismerős öregasz- szonyokhoz is, akiket muszáj volt meglátogatnia. Persze lehet, hogy nem is voltak annyira öregek, de gyerekkorában az ember minden felnőttet annak lát.” „Nem szerettem iskolába járni. Egy darabig óvodás is voltam, amit igazán utáltam. Onnan csak három dologra emlékszem: a káposztaszagra, az egyik kiscsaj göndör, szőke hajára, meg egy játékházikóra az egyik sarokban. Aztán jött a Dovedale elemi iskola. Az nem volt rossz, mert sokat sportoltunk. Azt hiszem, elég jól futottam, és szerettem focizni is. Arról minden kölyök azt hiszi, hogy ért hozzá, pedig valójában tehetségtelen. John is a Dovedale-be járt, de nem ismertük egymást, hiszen amikor én elsős voltam, ő már végzős.” „Volt néhány ciki helyzet, miután Speke-be költöztünk. Sok nő lakott ott, akit elhagyott a férje, másoknak meg tízpercenként született gyerekük. Néhány férfi meg csak tekergett arrafelé, és be-betért a házakba, gondolom, hogy megdugja a magányos nőket.” „Abból az időből nem emlékszem munka- nélküliekre, de talán csak azért, mert még túl kicsi voltam. Olyan fiatalon az embert még nem érdekli a politika, csak a maga dolgai.” Ringó Starr „Szerintem a Beatles csak azt csinálta, amihez kedve volt, és ebbe beletartozott a fiatalságnak az a vágya is, hogy másképpen akar gondolkodni. És talán volt olyasmi is, ami az embereknek nem jutott volna az eszébe, ha mi nem vagyunk. Ott van például az öltözködés; korábban sokan úgy gondolkoztak, hogy ez meg az járhat ilyen meg amolyan ruhában, de az csak rólunk jutott az eszükbe, hogy akár ők maguk is megpróbálhatnák utánozni.” „Nekem a hatvanas évek voltak a nagy korszakom, mint apámnak a negyvenesek. Neki például mindörökre Glenn Miller maradt a kedvence, a Beatlesnél is jobbnak tartotta. Ehhez hasonlóan én sem igen teszek föl 1970 utáni számokat, ha lemezt hallgatok, legfeljebb abból, amit Bob meg Eric csinált azóta, esetleg néha Eltont. Akik utánunk jöttek, azok már nem tudnak engem lekötni.” „Akkoriban nehéz lett volna előállnom egy saját dallal, amikor ugye ott volt Lennon és McCartney. Vittem én, de inkább a móka kedvéért, mert amikor megmutattam egy „szerzeményemet”, mindig gurultak a röhögéstől: kiderült, hogy valójában csak valami örökzöldet poroltam le egy kicsit. Nagy voltam például Jerry Lee Lewis számainak újraírásában.” Videofilm-sikerlista 1. Számkivetett 2. Taxi 2. 3. Hé, haver, hol a kocsim?! 4. Hatodik 5. Mi kell a nőnek? 6. A sejt 7. Drakula 2000 8. Bíbor folyók 9. Apádra ütök 10. Túszharc +1. Tigris és sárkány (Fanfár Videotéka) Filmajánló Corelli kapitány mandolinja Amikor Antonio Corelli (Nicolas Cage) és százada 1941-ben megérkezik a Jón-tenger hullámai között mindaddig háborítatlan Kefalínia partjaihoz, még nem sejti, hogy egy asszony (Pénelopé Cruz) rabul ejti szívét. Ä front előretörése azonban véget vet az idilli boldogságnak. Corelli kapitány ráébred, hogy talán örökre el kell hagynia a nőt, akit szeret... Könyvajánló Jászi Oszkár Naplója JÁ5Z1 OSZKÁR NAPLÓJA CO Van-e, aki ebben az országban még tudja, hogy ki volt Jászi Oszkár? A rendszerváltás előtti években többek között az 6 könyveinek megjelentetésével feszegették a szocialista rendszer eresztékeit. Jászi g 20. századi magyar történelem egyik legnagyobb gondolkodója volt, nálánál hitelesebben kevesen ítélték meg a történelmi folyamatokat. Ezért érdekes és izgalmas olvasmány a most kiadott kötet: Jászi Oszkár Naplója 1919—1923. Jászi 1919 januárjától 1923 augusztusáig kíséri végig a magyarországi eseményeket, mindenek előtt a bolsevik hatalomátvétel, a Tanácsköztársaság, a Horthy-féle megtorlás és a konszolidáció időszakát. Természetesen mindezeket és az események szereplőit a saját szemüvegén keresztül. A Napló hiteles korrajz történelmünk egy meglehetősen vitatott időszakáról. A könyvet — amely Jászi naplójának csak egy része, és folytatása következik — a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete adta ki. életem minden bozótját. Egy szót se többet a múlt mélységes kútjáról! Iljiszunszk, 1856. május 13. Baljóslatú nap, ma ismét elővett a pusztító köhögés. Vért is hánytam, mint egykoron Zágráb városában. Akkor kényszerűségből és dacból csaptam fel cserepámak, most hirtelen felindulásból lettem renegát földbirtokos és bigámista családapa. Ványuska most tanul járni és beszélni, Kszenocs- ka meg második gyermekét várja (szeretném, ha leányka születne). Tegnap éjjel Zoltánkával találkoz tam. Sírdogált, én pedig nem akarok to vább élni. Elértem a krisztusi életkort. * Lábjegyzet: 1. A Körözs (Körös) nevű települé 1875-től lett Barguzin. 2. A fenti feljegyzések egy apokri naplóból származnak. Apokrif = ner hiteles, kétséges eredetű, hamisító (irat). Akkor hát ehhez tartsuk magur kát. Szász And rí Vallomásaik segítségévig ] kitekintést kapunk az ak- Jj kori zenei világba ■
