Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-18 / 244. szám
2001. OKTÓBER 18., CSÜTÖRTÖK -11. OLDAL T É R • K É P A címer Elek címere ellipszis talpú, vízszintesen és függőlegesen hasított pajzs. A négy mezőt keskeny aranycsíkok határolják. A bal felső é6 a jobb alsó mezőben öt sorban váltakozva piros és ezüst színű, csúcsukra állított rombuszok sorakoznak. A jobb felső mezőben kivont szab- lyát tartó vitéz áll, a bal alsóban Sarlós Boldogasszony, tőle balra az eleki római katolikus templom tornya és hajójának kis részlete látható. A pajzs fölött koro- naszerűen elhelyezett, ötbás- tyás, arany színű városfal, melynek nyílásai ezüst színűek. Települési leltár A város legidősebb lakója Borbély Sándomé született Römer Erzsébet (1904. október 8.), a legfiatalabb lakos Mészár Ádám (2001. szeptember 23.). A gázhálózat és az ivóvízvezeték hossza egyaránt 36 km, a burkolt utaké 32 km, a villanyvezetéké 46 km, a szennyvízvezetéké több mint 10 km (nyomóvezeték kb. 3 km, gravitációs vezeték kb. 8 km). Az ingaüanok száma 1906, a belterületi parkok nagysága 2,5 hektár. Eleken 304 regisztrált munkanélkülit tartanak nyilván. Múltmorzsák A várost említő legkorábbi oklevél 1232-ből való. Harruckem János György 1724-ben katolikus németekkel telepítette be Eleket. A település az 1854-ben kapott mezővárosi rangját 1910-ben veszítette el. AII. világháború is súlyosan érintette: a német nemzetiségű lakosok közül mintegy 1100-at orosz- országi kényszermunkára hurcoltak, 4000-et pedig kitelepítettek Németországba. A Magyar Köztársaság elnöke 1996-ban adományozott városi címet a többnemzetiségű Eleknek. Honnan ered? Egyes vélekedések szerint a „Velek” név első mássalhangzójának lekopásából származik Elek településneve. A várost elsőként a Gesta Hungarorum említi. Elképzelhető, hogy a románok az „Alexiosz”-t tartották az „Elek” megfelelőjének, s ebből a görög szóból eredeztethető a város mai román elnevezése, az „Aletea”. A helyi német lakosság úgy tudja, hogy az ősök az 1724- es betelepítéskor sokszor hallhatták a magyar földmérőktől, hogy „Elég! Elég!” Szerintük ebből alakult ki „Elek”, vagy ahogyan ők mondják: „Élek”. Az oldal az Eleki Önkormányzat és a helyi vállalkozók támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Ménesi György. Elek a pénzszűke ellenére is fejlődik A végrehajtásban számíthatnak a lakosság támogatására Kecskeméti János polgármester tősgyökeres elekinek vallja magát annak ellenére, hogy a fővárosban látta meg a napvilágot. A szülei — mint az ötvenes években annyian mások — a biztosabb megélhetés reményében, munka- vállalási céllal költöztek Budapestre. Nem ragadtak ott, fiuk négyéves volt, amikor visszatértek a szülőföldre. Kecskeméti János érettségi után a helyi vasboltban dolgozott, munka mellett kitanulta a kereskedői szakmát. Később a mentőszolgálatnál helyezkedett el, és egészen polgármesterré választásáig ezt a hivatást gyakorolta; először az 1994. március 13-ai rendkívüli időközi választáson kapott bizalmat.- Azóta eltelt két és fél Névjegy ciklus. Hogyan látja: valóm váltak a tervei? — Ez olyan munka, melynek se eleje, se vége. Ha valamit befejezünk, újabb és újabb feladatok jönnek, mégpedig úgy, hogy közben állandóan küszködünk a pénztelenséggel. Elek először 1993-ban vett fel egy tízmilliós kölcsönt; 1996- ban odáig jutottunk, hogy két hétre bezártuk az iskoláinkat, a román iskolát pedig meg akartuk szüntetni. Úgy gondoltuk ugyanis, hogy a kisebbségi kérdést nem lehet az érintett települések nyakába varrni, a finanszírozás kifejezetten állami feladat. Abban, hogy mára közmegelégedésre renNév: Kecskeméti János Született: Budapest, 1959. augusztus 21. Családi állapota: nős (1983)’, felesége: Mókán Flóra, gyermekei: János (1983), Ildikó (1984). Tanulmányai: Egészségügyi Főiskola mentőtiszti szak (1990), Janus Pannonius Tudományegyetem humán szervező szak (1996). Hobbi: kerti munka, futball. TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK deződött a kérdés, kezdeményező szerepe volt az eleki képviselő-testületnek.- Az intézmények fenntartása mellett gondolhattak-e beruházásokra?- A sportcsarnok építése még 1992-ben kezdődött, 1994 nyarán került sor az átadására. Közben épült a két kilométer hosszúságú kerékpárút és - lakossági hozzájárulással - a szüárd burkolatú utak, valamint a szi- lárdhulladék-lerakó, megtörtént a közvilágítás korszerűsítése, a művelődési ház felújítása. Sajnos, ez az épület ismét beázik, a tetőcserepek teljesen tönkrementek, az egészet le kell cserélnünk. Megjegyzem, hogy az önkormányzatnak sok elavult, felújításra váró épülete van, ezekre - pályázati lehetőségek híján - forrást szerezni szinte lehetetlen. Ugyanez a helyzet a 80- as években elkezdett konyKecskeméti János polgármester (Fidesz-MPP, FKGP, MDF, SZDSZ, KDNP) Klemm István (Fidesz-MPP, FKGP, MDF, SZDSZ, KDNP) Bakos Ferenc (Fidesz-MPP, FKGP, MDF, SZDSZ, KDNP) Drágos József (cigány kisebbség) Gál Attila (független) Godó Antalné (független) Gura Tamás (MSZP) Kovács Valéria (MSZP) Dr. Kurucz Béla (független) Lénárt Istvánná (független) Dr. Márki-Fejes László (MSZP) Nánási Mihály (MSZP) Niedermayer Ernő (német kisebbség) Pelle László (MSZP) Dr. Szelezsán János (román kisebbség) Turóczy András (Fidesz-MPP, FKGP, MDF, SZDSZ, KDNP) Völgyesi István (MSZP) Jegyző: Varga Ferenc ____________ há val, forrás hiányában (mintegy 25 millióról van szó) képtelenek voltunk befejezni. Talán jövőre sikerül! Abból kiindulva, hogy az 1000 adagosra bővítendő konyha megyei intézményeket is ellát, összefogunk a megyei önkormányzattal, s a területfejlesztési tanács segítségével befejezzük az építkezést. A legnagyobb beruházásunk a szennyvízhálózat, a most folyó ütem jövőre készül el, s a kiépítettség akkor eléri a 60 százalékot. De már készítjük a pályázatokat a következő ütemre is, reményeink szerint 70-80 , százalékos állami támogatással folytathatjuk a munkát.- Elek városias jellegű alföldi településnek tűnik. Ha elmaradtak volna a történelmi traumák (Trianon, a németek kitelepítése, és sorolhatnánk) már réges-régen az is lehetett volna. Ezzel szemben csak a közelmúltban kapták meg a városi címet.- Attól, hogy ma lefekszünk, holnap felkelünk, nem fog megváltozni semmi. De ha elkezdünk úgy viselkedni, mintha már régen városiak lennénk, akkor talán igen. Napi pénzügyi gondjaink jelenleg szerencsére nincsenek, az évet 560-600 milliós tervezett bevétellel és kiadással indítottuk. Ebben nincs benne a szennyvízberuházás és az idősek otthona: ezekkel együtt költségvetésünk meghaladja az egy- milliárdot, s ennek a fele fejlesztési kiadás! Két évvel ezelőtt az egyik megyei intézményünket, a szakiskolát le kellett adnunk. A 150 pszichiátriai beteget gondozó szociális otthon továbbra is helyi fenntartásban maradt. Sokkal több pénzre lenne szüksége, mint amennyiből most kénytelen gazdálkodni. Mégsem válhatunk meg tőle, mert az Elekről való el- költöztetése 50-60 munkahelynek a megszűnését jelentené. Kecskeméti Jánossal, a magyarok, németek, románok, cigányok és korábban szlovákok által is lakott Elek polgármesterével még sok mindenről beszélgettünk. Szót váltottunk többek között az elekiek világtalálkozóiról, a németországi, romániai, szlovákiai testvértelepülésekről, az utóbbi években állított eleki emlékművekről. Vannak pártok a városban — mondja -, de nem ez a lényeg, őt például mindenki úgy ismeri, hogy „a Kecskeméti Jani” fia. Ha egy előterjesztés kevésbé jó, vagy nincs kellően előkészítve, akkor nyögve nyelősen mennek a dolgok a testületben. Ha viszont jó, akkor a tisztázó-értelmező viták után elfogadják a képviselők, a végrehajtásban pedig számíthatnak a lakosság támogatására. „És így van ez rendjén, hiszen Elek mindannyiunké” - mondja a polgármester. Három lábon, tehát stabilan Az eleki Víz- és Csatornamű Kft.-t az ön- kormányzat hozta létre hat évvel ezelőtt. A kft. tevékenysége időközben a kábeltelevízió üzemeltetésével és a szemét- szállítással bővült. Zsóri Péter, az immár 10 éves Elek Tv stúdióvezetője munka közben. A háttérben a város mindennapjait megörökítő kazetták gazdag gyűjteménye látható Gura Tamás ügyvezető elmondta, hogy az Elekről elszármazott németek egy Mercedes szemétszállító autót vásároltak az önkormányzatnak, s ezzel nagyon fejlett technológiához jutott a társaság. A részlegnél állandó jelleggel egy gépkocsivezető és két segédmunkás dolgozik, valamint egy telepőr. A vízmű feladata az ivóvíz- és a szennyvízhálózat üzemeltetése. Két karbantartóval, egy csoportvezetővel és egy műszaki szaktanácsadóval látják el a feladatot. A szennyvíztisztító telepen ketten dolgoznak. Gura Tamás meglepő információval szolgál: gyakorlatilag nincs víz-, illetve csatornadíj-hátralékuk. A városi tévének egy főállású dolgozója van, akinek több külsős is segíti a munkáját. A rendszer műszaki felügyeletét félmű- szakos alkalmazott látja el. PH A Non Stopban minden kapható Krisztovánné Jakó Margit üzlete széles áruválasztékkal várja a helybeli és az Eleken átutazó vásárlókat Krisztovánné Jakó Margit Elek, Gyulai út 29. szám alatti 100-as Non Stop ABC-je tagja a Herold üzletláncnak. Gyula felől jövet megállító tábla, parkolási lehetőség csábítja megállásra az arra autózókat. — Havonta megújuló áruválasztékkal várjuk kedves vásárlóinkat — mondja Krisztovánné asszony, a mintegy 60 négyzetméteres eladótérrel rendelkező üzlet tulajdonosa. - A vállalkozás különlegessége abban áll, hogy nálunk szülte szó szerint minden kapható. Ha valaki szárazelemet vagy elemlámpát keres, itt az is megvan. Gazdag az élelmiszer- és italkínálatunk, de ajándéktárgyakat is árusítunk a legdrágábbaktól az olcsóbbakig. Aid füzetekért, íróeszközökért tér be hozzánk, annak sem kell üres kézzel távoznia. PR ELEKÉI* KFT. 5742 Elek, Kétegyházi út 8. Tel./fax: (66) 240-472. TIME pékség: minőség és pontosság A TIME Bt. péküzeme bárhol állhatna Nyugat-Európában. Mező Gyula ügyvezetőtől tudjuk, hogy a cég neve mozaikszó, melyet az apósa és az ő családnevének két-két kezdőbetűjéből állítottak össze. A TIME jelentése angolul „idő”, ez is találó, mert Mező Gyuláék az egyik legfontosabb erénynek a pontosságot tartják. Családi vállalkozásként alakultak 1992-ben. A pék szakmának nem voltak hagyományai a családban, mint mondja, csak annyit tudtak, hogy a jó minőségű kenyeret és egyéb pékárukat igényli a lakosság, beleértve önmagukat is. Elhatározták hát, hogy megpróbálják, mégpedig jó gépekkel, jó alapanyagokkal és jó pékekkel.- Sikerült! Ma gazdag termék- választékkal állunk partnereink kon állunk, megkaptuk a HCCP- minősítést. A dolgozói létszámunk tizennyolc. Termékeinkből Gyulára, Elekre, Kétegyhá- zára, Lökösházára és Kevermesre szállítunk. A 8 típusú kenyérből és a 80-féle péksüteményből hajnali 3 és reggel 7 között mindenhová eljut a megrendelt áru, de napközben is szállítunk. Most a korszerű táplálkoMező Gyula ügyvezető személyesen is meggyőződik a kiszállításra 1^Ist váró pékáruk minőségéről rendelkezésére, kiépítettük üzletivevői kapcsolatainkat, stabil lábakek (például a barna magvas kenyerek) bevezetésén dolgozunk — mondja Mező Gyula._______ PR Rágcsáló- és rovarirtás garanciával Csákvölgyi György egészség- ügyi gázmester 1983-ban szerzett szakképesítést.- Mezőgazdasági és egészség- ügyi területen dolgozom egy alkalmazottal, aki nem más, mint a feleségem - mondja. - A mező- gazdasági részhez tartozik a termények gázosítása, az üres raktáraknak és színeknek a fertőtlenítése. Sajnálatos, hogy az utóbbi időben a gabonafélék már a szántóföldön fertőződnek. Az exportra szánt gabona csak élő kártevőktől mentesen kerülhet ki az országból, ezért a kereskedő cégek többsége nem is hajlandó fertőzött árut átvenni a termelőktől.- Említette, hogy egészség- ügyi területen is tevékenykednek.- Ez alatt a belterületen végzett rovar- és rágcsálóirtás értenCsákvölgyi György egészségügyi gázmester garanciát vállal a kizárólag engedélyezett anyagokkal végzett mentesítésért, fertőtlenítésért dő. Potenciális megrendelők a vállalatok, önkormányzatok, háztartások. Természetesen csak olyan anyagokkal dolgozunk, amelyeket az Országos Közegészségügyi Intézet engedélyez. — Úgy hallottam, ebben a szakmában is „aratnak” a kontárok.- Igen, többek között Békés megyében is fel-feltünedeznek. Velük ellentétben mi garanciát vállalunk az elvégzett munkára. Akik igénybe kívánják venni szolgáltatásunkat, hívjanak a (66) 240-217-es, vagy a (30) 9830-206-os telefonszámokon. PR