Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)
2001-10-12 / 239. szám
BÉKÉSCSABA - KÖZOKTATÁ S 2001. OKTÓBER 12., PÉNTEK —11. OLDAL A szakképzés területén történt a legnagyobb változás Békéscsaba középfokú oktatási szerkezete — mint ahogyan azt a mellékelt grafikon is tükrözi — az utóbbi időben átrendeződött. A gimnáziumi képzés aránya enyhe növekedést mutat, a szakközépiskolai oktatás jelentősen kiszélesedett, míg a szakiskolai képzés szűkült. Békéscsaba — megyeszékhelyi adottságaiból és változatos középiskolai kínálatából adódóan — nemcsak a városban, hanem a megyében élő diákok számára is bőséges választási lehetőséget nyújt. A megyeszékhely gimnáziumait illetően széles a paletta: az Evangélikus Gimnáziumban nyolc és négy, a belvárosiban hat osztályos gimnázium működik, ______ mí g a hagyományosnak mondott négy osztályos képzésre a Rózsa Ferenc és a Tevan Andor Gimnáziumokban jelentkezhetnek a diákok, aki pedig nemzetiségi gimnáziumban szeretne tanulni, a szlovák gimnázium várja. Valamennyi gimnázium - így a békéscsabaiak - elsősorban a felsőfokú tanulmányokra készítik fel tanulóikat. Mivel több megyei városban is jó nevű gimnáziumok működnek, a megye- székhelyi intézmények alapvetően a helybéli és városkörnyéki diákok igényeit elégítik ki, ám speciális kínálatukkal igyekeznek a távolabb lakókat is iskolájukba csalogatnia így-például a Rózsában több tantárgyat is emelt szinten oktatnak, a Tevanban rendészeti képzést vezettek be, a belvárosiban az idegen nyelv és a számítástechnika tanítására helyezik a hangsúlyt. Az elmúlt években - igazodva az országos tendenciákhoz - a szakképzés területén történt a legnagyobb változás. 1993-ig az volt a jellemző, hogy a tanulóknak nyolcadik osztály után el kellett dönteniük, milyen szakmát agrár), illetve szakmacsoportokra képeznek az iskolák. Ez azt jelenti, hogy a szakközépiskolák 9-12. évfolyamainak és a szakiskolák 9- 10. évfolyamainak szakmai előkészítő oktatása nem szakmai képzés, hanem a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakképesítés kiválasztására szolgál. Célja, hogy a tanulók megismerjék az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítéseket és a A KÖZÉPFOKÚ OKTATÁS SZERKEZETE szakmunkás " és szakiskola szakközépiskola- gimnázium 1993/94 1994/95 1995/96 . 1996/97 1997/98 Tanév akarnak tanulni, és már a középiskola első osztályában párhuzamosan kapták az ismereteket szakmájuk elméletéről és gyakorlatáról. 1993-ban gyökeres változás következett be, ekkor született meg az a döntés, hogy fokozatos átmenetet biztosítva szét kell választani az általános műveltséget megalapozó képzést a szakképzéstől. Azóta nem szakmákra, hanem szakterületekre (humán, műszaki, gazdasági-szolgáltatási, kapcsolódó tevékenységformákat. Tehát a szakiskolákban a 10., a szakközépiskolákban a 12. évfolyam elvégzése után kell konkrét szakmára jelentkezni, a diák így érettebb korban választhat olyan szakmát, amelyről már van némi alapismerete. Az új rendszer az iskolák közötti átjárhatóságot is elérhetővé tette. Középiskolába jelentkezéskor a tanulók a korábbinál nagyobb szabadsággal rendelkeznek, hiszen ma már több helyre is benyújthatják felvételi kérelmüket. A békéscsabai középfokú intézmények újítási törekvéseit az is bizonyítja, hogy a Széchenyi és a Hugonnai szakközépiskola már a kezdetektől, a kilencvenes évek elejétől bekapcsolódott a világbanki támogatású programba, mely a szakképzés tartalmi megújítását tűzte ki célul. Később több követőjük is lett. Az akkreditált felsőfokú szakképzés bevezetésével új színnel gazdagodott az oktatási rendszer. Az akkreditált szakképzés azt jelenti, hogy az egyes középiskolák felsőoktatási intézményekkel tartanak kapcsolatot, és olyan tárgyakat is tanítanak, amelyeket a diák a főiskolákon, egyetemeken később beszámíthat. Az Eötvös alapítványi iskolában és a gépészeti szakközépiskolában már működik ez a rendszer, a Kemény Gábor és a Trefort középiskolákban folyamatban van a kapcsolat kialakítása. A kilencvenes évek elején Békéscsabán a művészeti szakképzés kínálata szerény volt, ekkor ugyanis csak zeneművészeti oktatásra szakosodott intézményben tanulhattak a diákok. Azóta a művészet számos ága közül lehet választani: a Bartók szakközépiskolában a zene mellett néptáncot, a ruhaipariban textilművészetet, az evangélikus iskolában képzőművészetet, a Fiatal Színházművészeti Szak- középiskolában színházművészetet lehet elsajátítani. Pályázatok A 2001-es pályázatok jól kiegészítették a városi oktató-nevelő intézmények közel kétmilliárdos költségvetését. A nyert pénzeket az iskolák, óvodák, kollégiumok nem használhatják fel a . működés költségeire, csak a tevékenységre és eszközfejlesztésre. így e plusz anyagiakkal a város vagyonát gyarapítják. Kiemelendő a szakképzési alap szerepe, mert az ide kapcsolódó iskolák költségvetésük akár 30 százalékát is ösz- szeszedhetik pályázatok útján. Az elnyert összeg hozzájárul a szakképzők versenyképessé tételéhez. Legjobb példa erre a Bartók Béla zeneiskola, amely 17 milliós zongorát vásárolt pályázati pénzből. A 2000—2001 -ES TANÉV PÁLYÁZATI EREDMÉNYEI óvodák 2 385 400 Ft ált. iskolák 26 600 157 Ft középiskolák 113 954 710 Ft kollégiumok 13 120 000 Ft összesen 156 059 557 Ft Kerettantervek szabályoznak Békéscsaba általános iskoláinak mindegyikében az idei tanévtől kezdve oktatnak a kerettantervek alapján az első és az ötödik évfolyamokon. Az iskolák által elkészített pedagógiai programokat széles körű véleményeztetés, egyeztetés után hagyta jóvá a fenntartó. Minden szülőnek, akinek iskolába lépő vagy iskolát váltó gyermeke van, érdemes megismerni ezt az intézményi alapdokumentumot, mert ebből állapítható meg, hogy a kerettantervek adta szabadsággal melyik intézmény hogyan élt: melyik évben milyen tantárgyat, hány órában fog tanulni a gyermek kötelezően, milyen stúdiumok kerültek a választható sávba, mely tanórán kívüli tevékenységben vehet részt, milyen sportágak közül választhat, milyen kapcsolatok alakíthatók ki a szülőkkel, van-e kötelező formaruha vagy nincs, stb. Ezek azok a specialitások, amelyek egy-egy iskola egyedi arculatát meghatározzák. Békéscsaba valamennyi általános iskolájának alsó tagozatában legfontosabb feladat a szilárd alapkészségek: az írás, az olvasás és a számolási készség kialakítása és fejlesztése. A speciális ismeretek átadására elsősorban felső tagozatban kell számítani. Békéscsabán egységesen a negyedik osztálytól tanulnak a gyermekek idegen nyelvet. Felső tagozatban emelt szinten és óraszámban tanulható az angol, esetenként a német. Egy 2000- ben készült városi felmérés szerint minden országos összevetésben kiválóan megállják helyüket a békéscsabai gyermekek. A számítástechnikai ismereteket egyre bővülő, korszerű eszközparkkal, megfelelő szakemberek irányításával sajátíthatják el a tanulók. A megyeszékhelyen kiemelten kezelik a tehetséggondozást és a felzárkóztatást is. Előbbinek színes programokkal, művészeti szaktárgyi versenyeken való megjelenéssel és eredményes szerepléssel tesznek eleget az iskolák; utóbbinak fejlesztő pedagógus alkalmazásával próbálnak megfelelni. Iskolánként önálló fejlesztő pedagógusok tevékenységét nem írja elő törvény, de Békéscsaba irányítói felismerték, hogy a hátrányok csökkentését leginkább általános iskolában, annak is az alsó évfolyamain lehet elérni. Ezért teremtették meg a feladat pénzügyi hátterét - országos szinten élenjárva és egyedülállóan. A megyeszékhely iskolái Önkormányzati fenntartású intézmények ÁLTALÁHOS ISKOLÁK Petőfi Utcai Általános Iskola 2. Számú Általános Iskola Szent László Utca Általános Iskola Madách Utcai Általános Iskola labdarúqó osztály 9. Számú Általános Iskola tornász taaozat városi gyógytestnevelés 10. Számú Általános Iskola 11. Számú Általános Iskola József Attila Általános Iskola Szabó Pál Téri Általános Iskola logopédiai osztály kgnduktív pedagógia Geriai Általános Iskola KÖZÉPISKOLÁK Gimnázium Rózsa Ferenc Gimnázium (4 évfolyam) Szakközépiskolák Széchenyi István Közaazdasáai és Külkereskedelmi Szakközépiskola Kemény Gábor Műszaki Szakközépiskola Huqonnai Vilma Eqészséqüqyi Szakközépiskola VásárheM Pál Műszaki Szakközépiskola Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola Összetett intézmények Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium általános iskola. 6 évfolyamos gimnázium Szlovák Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium óvoda, általános iskola, gimnázium. kollégium Tevan Andor Gimnázium és Nyomdaipari Szakközépiskola Ruhaipari és Iparművészeti Szakképző Iskola és Kollégium szakközépiskola, kollégium Trefort Ágoston Villamos és Fémipari Szakképző Iskola és Kollégium szakközépiskola, szakiskola, kollégium Kós Károly Szakképző Iskola szakközépiskola, szakiskola Kereskedelmi és Vendéglátóioari Szakképző Iskola szakközépiskola, szakiskola Bartók Béla Zeneiskola és Művészeti Szakközépiskola zeneművészeti és néptánc-oktatás GYÓGYPEDAGÓGIAI NEVELÉSI-OKTATÁSI INTÉZMÉNY Vandháti Úti Általános Iskola és Speciális Szakiskola városi logopédia _______KOLLÉGIUMOK Általános Iskolai Diákotthon Középfokú Iskolai Diákotthon Deák Ferenc Középiskolai Kollégium Kossuth Zsuzsanna Középiskolai Leánvkolléqium Jókai Mór Középiskolai Kollégium Egyházi fenntartású intézmények Savio Szent Domokos Római Katolikus Általános Iskola Békéscsabai Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, 8 és 4 évfolyammal Megyei önkormányzati intézmények Arany János Középiskolai Kollégium Békés Megyei Művelődési Központ Speciális Kézműves Szakiskolája Alapítványi és magánintézmények Vasút a Gyermekekért Alapítvány Diákotthona ILS Ideqennvelvi Szakközépiskola Eötvös József Iskolaalapítvány Szakközépiskolája Euró-Oktaéder Szakközépiskola Fiatal Színházművészeti Szakközépiskola Garabonciás Kommunikációs és Üzleti Szakközépiskola School of Business Békéscsaba Üzleti Szakközépiskola PRO-ART Alapfokú Művészeti Iskola Kereskedők, Vállalkozók Békés Megyei Szervezetének Felnőtt Szakiskolája A megyeszékhelyi Petőfi Utcai Általános Iskola idén ünnepli alapításának századik évfordulóját A kollégiumi háttérmunkáról A kollégiumok alapfeladata az általános és középiskolákban folyó tanulmányi munka háttérfeltételeinek biztosítása. A Békéscsabán tanuló középiskolások 20 százaléka kollégista... Lássuk, milyen jellemzőkkel, lehetőségekkel rendelkezik a város e téren! A középiskolások tekintetében a megyeszékhely - saját fenntartásában - 1480 férőhelyet biztosít az itt tanulóknak. Ehhez járul még a 280 férőhelyes megyei kezelésű Arany János kollégium is, valamint a „Vasút a Gyermekekért” Alapítvány kollégiuma, amely viszont nem csak középiskolás korúaknak ad szállást. (Az általános iskolásokkal együtt az összes önkormányzati férőhely 1590 „ágy”.) A kollégiumok önállóak vagy más intézményhez tartozók is lehetnek. Előbbiek közül Békéscsabán középfokon négyet tartanak számon: a Jókai Mór és a Deák Ferenc középiskolai kollégiumokat, a Kossuth Zsuzsanna Középiskolai Leánykollégiumot és a Középfokú Iskolai Diákotthont. Közülük a Kossuth Zsuzsanna csak lányokat, a középfokú csak fiúkat, a maradék kettő pedig mindkét nemet befogadja. Három - a csak fiúkkal foglalkozó Trefort Ágoston, a tiszta lány ruhaipari és a vegyes szlovák - kollégium más intézményekhez kötődik. Az alapfeladatukon túl ezen intézmények ellátják - a gyerekek egyéni érdeklődése szerint - az értelmi és érzelmi nevelés feladatait is. Az egyes diákotthonok igyekeznek sajátos arculatot kialakítani, például a Deák a továbbtanulásra felkészítő tehetséggondozást honosított meg. A Kossuth az egészséges életmód népszerűsítését vállalta fel pluszként, a Jókai pedig önismereti kurzusokat tart rendszeresen. A középfokú kollégium a felzárkóztatásra helyezi a hangsúlyt; itt elsősorban a szakiskolai tanulók nyernek elhelyezést. Az Arany János kollégiumban a sport áll a középpontban, és törekvéseik a művészeti irány felé is mutatnak már. Megváltozott a kollégiumi felvétel rendszere: ma már aki megfelel az intézményi rendnek, bekerülhet. E folyamat a gyereklétszám csökkenésével magyarázható, s az, hogy a tavalyi statisztikák szerint még mindig sikerül feltölteni az intézményeket, a vidékről érkező tanulók számának növekedésével is magyarázható. Diákjaink országos szereplése Sokszor és sokféleképpen próbálják mérni az iskolák eredményét, sikereit. Pontosan azonban biztos nem hasonlítható ösz- sze ilyen szerteágazó, összetett folyamat, mint az oktatás-nevelés. Mégis létezik néhány olyan mutató, amelyet minden iskolában rendszeresen elkészítenek. Nyilvánosságra hozható, és ezek alapján az egyes iskolák összehasonlíthatók egymással, illetve megfigyelhetők az egy iskolán belüli tendenciák. Ilyen, a számok nyelvén is érzékeltethető eredmény például, a tanulmányi átlageredmény, a hiányzások alakulása, az érettségi vizsgák jelentései, versenyeredmények, a sikeresen felvételizők aránya stb. Figyelemre méltó összegzést jelentetett meg a közelmúltban az Országos Közoktatási Intézet Kutatási Központja. A kiadvány külön csoportosítva sorolja fel az ország összes gimnáziumát, szak- középiskoláját és a vegyes típusú intézményeket, sorrendbe állítva versenyeredmény, felvételi arányszám és a nyelvvizsgázók aránya szerint. Az összegzés jelentőségét növeli, hogy 5 év átlagát veszi alapul, és figyelmen kívül hagyja a statisztikailag súlytalan adatokat. A kiadványt lapozgatva, a sikeres felsőfokú iskolai felvételi és a végzős tanulók vonatkozásában igen előkelő helyeken találhatjuk meg Békéscsaba azon iskoláit, amelyekben kiemelt cél a felsőfokú továbbtanulás megalapozása. A szerkesztők szerint valamennyi ilyen iskolánk érdemes legalább a „jó” minősítésre. Kiemelhető, hogy az egyes kategóriákban van országos második, negyedik, ötödik helyezett iskola is. Tovább- menve, találunk 35. helyezettet (255-ből) vagy 49. helyezettet (153-ból), amelyeket csak egy-két iskola előz meg a régióból. A középfokú oktatásban számos országos vagy területi versenyt tartanak számon mind elméleti, mind gyakorlati tantárgyakból, szakmákból. A dokumentum szintén csokorba szedi az iskolákat a legrangosabb versenyeredmények szempontjából. Békéscsaba valamennyi középiskolája rendszeresen sikerrel szerepel a számára elérhető versenyeken. A város évek óta összegyűjti, majd május végén ünnepségen jutalmazza a legkiemelkedőbb tanulmányi verseny eredményeket elért tanulókat és felkészítő tanáraikat. Joggal lehetünk büszkék középiskoláinkra! Középiskolák: bőséges választási lehetőség