Békés Megyei Hírlap, 2001. október (56. évfolyam, 229-254. szám)

2001-10-09 / 236. szám

6. OLDAL - 2001. OKTÓBER 9., KEDD KULTÚRA A férfi sorsa: eszme vagy a család? Egy karcsú leány villámfénnyé lobban Minden színházszerető ember élményre éhezetten várja a nagy nyári szünet utáni első premiert, a nyitányt. Események­ben ugyan gazdag volt az elmúlt néhány hónap, de az igazi ta­lálkozásra, a kőszínházi bemutatóra különös számítással ér­kezik a néző. Jómagam is így vagyok ezzel, hi­ányzott a hangulat, a vörös bár­sony borítású nézőtér, a leenge­dett függöny mögül kisugárzó fe­szültség, a színészek izgatott lá­za. Elárulom, nem vagyok premi­erhez ragaszkodó ember, jobban szeretem, amikor már néhány előadás tapasztalata, kidolgozott­sága érleli az előadást. Elvem ez­úttal is igazolódott, amikor Né­meth László Villámfénynél című drámájának premierje ebben a szezonban először találkozott ok­tóber 5-én a békéscsabai nézővel. Hiszem, hogy a Békés Megyei Jókai Színház művészei szeretik Németh Lászlót, akinek születése egy 100 évvel ezelőtti áprilisra da­tálódik. Szövege olykor mégis fe- lejtődött egyikük-másikuk játéká­ból, s valljuk be, meglehetősen il­lúzióromboló a súgó hangjának nézőtéri érzékelése. Bízom ab­ban, hogy ez a hiba lecsiszolódik majd az előadás szögleteiből. A nagybányai születésű, ter­mékeny alkotó, Németh László te. Tanulmányok, esszék, drá­mák, regények sokasága, egy népfőiskolái idea teremtése, a né­pi írók mozgalmának támogatása jellemezte útját. Számunkra fon­tos momentum, hogy Püski Sán­dor hívására 1945 után családjá­val Békésre költözött rövid időre. 1956-ban beválasztották az író- szövetség elnökségébe, melyért később — az 1957-ben kapott Kossuth-díj ellenére - elmarasz­talták. Életműsorozatát a hetve­nes években a '45 előtt született írások mellőzésével jelentették meg. 1975. március 3-án búcsú­zott el evilágtól Budapesten. A Villámfénynél az első szín­darabja, amelyet a Nemzeti Szín­házban 1938. március 30-án Tí­már Józseffel és Szeleczky Zitával a főszerepben mutattak be Buda­pesten. A lelkiismereti dráma ere­detileg négyfelvonásos, mára ta­karékosan két részessé (igaz, négy képben) formálódott. Nagy Imre körorvos (Gáspár Tibor Já- szai-díjas művész alakítása), fele­Nagy Imre a vidéki szociológus, író, körorvos megszédül az életmegújító villámtól a karcsú leánytól, akit mégis elhárít magától. Képünkön Gáspár Tibor és Tarsoly Krisztina OFOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET járt az egyetemen magyar-francia szakra, volt görög szakos böl­csészhallgató, s végzett fogorvos, majd iskolaorvosként vonult nyugdíjba. Ez volt a civil élete dióhéjban. írói munkássága a Horváthné meghal című novellá­jával kezdődött, mellyel meg­nyerte a Nyugat pályázatát, de rö­vid idő múltán szakított a nyuga- tosok világával, Babits Mihállyal, Tanú címmel egyszemélyes fo­lyóiratot indított. Kiábrándult Gömbös Gyula reformpolitikájá­ból, kudarcba fulladt az általa is támogatott Új Szellemi Front ötle­sége Anna (Kovács Edit), baráta­ik: Bakos Béla főjegyző (Karczag Ferenc), felesége Margit (Szilágyi Annamária), lányuk Sata (Tar­soly Krisztina), Határvári Árpád egyetemi lapszerkesztő, bálren­dező (Bródy Norbert), a nép kép­viseletében, a virrasztó asszony (Nagy Erika) a mű szereplői. Im­re és Anna legendás mintaházas­ságban, míg a főjegyzőék, a férfi csapodársága miatt, állandó per­patvarban élnek. Ki-ki éli meg­szokottnak látszó napjait, amely­be bevillan Bakosék Svájcban ne­velkedő, fiatalságtól kicsattanó, bájos, karcsú, művelt és okos lá­nya, Sata hazaérkezése. A felszín alatt lappangó indulatokat jelen­léte — csodálata, éledő szerelme a körorvos-író emberi, férfiúi kü­lönlegessége, nagysága iránt — visszafojtott, majd cselekvésre ösztönző, hatalmas konfliktusok­ra robbantja. Nagy Imre, bár nem marad érzéketlen a tiszta csodá­lattal, az élet újrakezdésének ígé­retével Sata érzékelhető szerel­mével szemben, megretten a le­hetőségtől. Eltaszítva magától fe­leségét, s az új szerelmet, magá­nyosan választja a szegények or­vosának jövőjét. Az író műveinek fonalát végigkíséri a férfi-nő ösz- szeférhetetlenség, a „mély hiva­tástudattal élő férj és a férfiideát szétromboló asszonyszerelem, a család fölé emelkedés és a család­ba zártság konfliktusa”. A Villám­fénynél című darabjában sem tudja elfogadni, elhinni, hogy egy nő képes a férfival egyenértékű lenni hitben, rajongásban, gon­dolkodásban, munkában, ezért szakít Imre Annával és Satával is. Férfidolog, fölény, amely a szegé­nyek orvosának gondolatát is ösztönzi. A létesítendő ingyen­kórházban nem emberszeretet- ből, hanem elvekbe fogalmazott, filozófiává merevedett humá­numból szeretne gyógyítani. Mindezen elmélkedésekből, szándékokból, írószeretetből mi sugárzik át a színpadról? Gáspár Ti­bor kitűnő színész, ezúttal hangjá­ban is visszafogott, belső vívódá­soktól gyötört férfifigurája érlelő­dik. Elhiszem kínlódását, szívét-lel- két kitöltő szabadulás vágyát. Karczag Ferenc harsány, jellegzete­sen falusi mindenható, hangosko­dásával tele a színpad, léhaságától forrong butácska felesége. Mégsem igazán ellenszenves, olykor azért indulatoskodásának hatására nem igazán értjük mondatait. Kovács Edit Anna szerepében halk szavú, kemény, érezhetően erős jellem, értékes, szép asszony, aki szere­lemszóra (kora társadalmának a módos nővel és anyával szembeni elvárásainak ellenére) talán méltó társa lehetne Nagy Imrének. Sata kirobbanó fiatalságában bájos, kedves, kacér, leendő férfiszédítő, bár állandó kacagásából visszafog­hatna néhány pillanatot. Szilágyi Annamária, a termetes, okkal félté­keny, zsörtölődő jegyzőfeleség fia­tal, ígéretes tehetség. Bródy Nor­bert szerepe nem nyújt túl nagy le­hetőséget tehetségének felmérésé­re, feladatát teljesíti. Konter László Jászai-díjas igaz­gató, főrendező állította színpadra az időtálló, örök erkölcsi konflik­tust tükröző drámát, amely a má­hoz is szól. Nyilvánvalóan ezt kí­vánta érzékeltetni a korra és hely­színre igazán nem jellemző világos fenyőbútor hatású díszleteivel Szé­kely László Jászai-díjas, Érdemes művész. A jelmezeket Pilinyi Már­ta tervezte. bede zsóka A pártatlan tájékoztatás hívei A Bihari Napló és az Új Szó törekvései a határon túli magyarságért A határon túli magyar média helyzetéről is tanácskozott a Ma­gyar Újságírók Országos Szövetségének elnöksége legutóbbi ülésén, melyet lapunk székházában tartott a szervezet októ­ber 2-án. Az akkori programról részletesen beszámoltunk. A rendezvényre érkezett két főszerkesztőt, Rais W. Istvánt, a nagyváradi Bihari Naplótól és Szilvássy Józsefet, a pozsonyi Új Szótól külön beszélgetésre is kértük. táron túli magyar nyelvű médiu­mok helyzetével kapcsolatban felszólaló főszerkesztő. — Éppen ezért, az oknyomozó riportokra is hangsúlyt fektetünk, illetve ki­emelten foglalkozunk a szlováki­ai magyar oktatás, iskolák helyze­tével. Mostanában témát ad ne­Rais W. István: „A Bihari Napló kezdemé­nyezi a romániai magyar megyei napilapok együttműködését” Az erdélyi Bihar megyében négy román és egy magyar nyelvű na­pilap jelenik meg. Ez utóbbi a nagyváradi székhelyű Bihari Napló, amelyből naponta, átlago­san 17-18 ezer példányt adnak el. Rais W. István elmondása szerint lapjuk — vállalva az esetleges konfliktusokat — a pártatlan tájé­koztatást tűzte ki célul. A Bihari Napló nevet 1990. ja­nuár 4-étől viselő újság tavaly ke­rült az Inform Média lapcsoport tulajdonába. A főszerkesztői te­endőket 1998 októbere óta Rais W. István látja el. — Elsősorban az információra és a szolgáltatásra helyezzük a hangsúlyt, lapunk a család min­den korosztályát igyekszik meg­szólítani. A kéthetente megjele­nő Mákvirág elnevezésű mellék­letünk a legkisebbekhez, az Őszi­rózsa a nyugdíjasokhoz szól. Az olvasói vélemények is fontos sze­repet kapnak nálunk - hangsú­lyozta a főszerkesztő, akitől meg­tudtuk: a Bihari Napló dinami­kus, fiatal csapatában húsz új­ságíró dolgozik, a munkatársak átlagéletkora harminchárom év. Rais W. István kiemelte: törek­szenek tovább vinni a lap eddigi szellemiségét, kisebbségi újság­ként pedig a magyarság identitá­sának megőrzésében és az anya­nyelv ápolásában vállalnak fontos szerepet. A tervekről szólva a főszer­kesztő három megvalósulásra va­ló elképzelést sorolt fel:- Szeretnénk elérni, hogy még az idén színesben jelenhessen meg lapunk, a Debreceni Nyom­dával tárgyalunk erről. Ezzel együtt a Bihari Napló arculata is megváltozik, a jelenleginél több vizuális elemet kívánunk alkal­mazni. A harmadik tervünk: kez­deményezzük a romániai ma­gyar megyei napilapok együtt­működését. Ez azért volna fon­tos, mert a mostani kapcsolatok meglehetősen lazák és esetlege­sek, holott az egymás közötti in­formációcserében nagy lehető­ségek rejlenek. * Szilvássy József, a pozsonyi Új Szó főszerkesztője nagy vissza­térője a 36 ezres átlagpéldány- számban megjelenő szlovákiai, abszolút magyar nyelvű napilap­nak. Harminc évig dolgozott az Új Szónál Szilvássy József, aztán 1998-ban távozott az újságtól. Nem értett egyet ugyanis az ak­kori tulajdonosokkal, akik csak hírlapot akartak „csinálni” a lap­ból, a riportok, tárcák, portrék, publicisztikák mellőzésével. Idén májusban aztán visszatért főszerkesztőként az újsághoz, mert az új tulajdonos, a szlovák­német vegyes vállalat már támo­gatta elképzeléseit. — Csak hírek közlésével Szlo­vákiában is nehéz egy újságnak versenyeznie az elektronikus mé­diával - mondta érdeklődésünk­re a Magyar Újságírók Országos Szövetsége elnökségi ülésén a ha­künk a megyei önkormányzati rendszer, hatáskör szlovákiai be­vezetése is. Szilvássy József kitért arra, hogy vasárnaponként családi ma­gazinnal jelennek meg, ami na­gyon népszerű. Az Új Szó egyéb­ként 36 ezer példányban jelenik meg Pozsonytól a Bodrogközig, mintegy 600 kilométeres körzet­ben, naponta. A lap 60 százalék­ban előfizetés útján jut el az olva­sókhoz. A magyarországi esemé­nyeket is figyelemmel kísérik a lap hasábjain, vagyis átveszik az ezzel kapcsolatos híreket. Ugyan­akkor a pártsemlegesség, az ob­jektivitás itt is alapvető szem­pont. A főszerkesztő kérdésünkre elmondta: a státus-, vagyis a ked­vezménytörvény foglalkoztatja a szlovákiai magyarságot. Legin­Szilvássy József: „A szlovákiai magyarságot leginkább az érdekli, miként történik majd meg a státustörvény végrehajtása” D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET kább az érdekli őket, miként tör­ténik majd meg a törvény végre­hajtása és a fiatalok számára mi­lyen továbbképzéseket támogató lehetőségeket nyújt. NYEMCSOK LÁSZLÓ—VÁRADI KRISZTINA Nyitott hét a komlósi könyvtárban Könyvtári hetet rendez a tót- program is vár a könyvtárlátoga- órakor Vargáné Lukács Mária komlósi könyvtár október 8-12-e tókra. Tegnap Kóka Rozália me- amatőr festőművész alkotásaiból között. Ezeken a napokon a leen- semondót hallgathatták a gyere- nyílik kiállítás, dő tagoknak ingyenes beiratko- kék, ma 12 órától pedig Pais 1st- A könyvtári héten kedveznek zási lehetőséget ajánlanak fel a ván filozófiatörténésszel talál- a késében lévő kölcsönzőknek is, könyvtár munkatársai. Az olva- kozhatnak az érdeklődők. Októ- akik most késedelmi díj nélkül sók 30 ezer könyvből és négy- bér 10-én 17 órakor Fülöp Béla vihetik vissza a náluk lévő köny- venféle folyóiratból választhat- orosházi költő lesz a könyvtár vet. nak. Az olvasás mellett számos vendége, míg október 12-én 17 ~ ___________________kk Ví zszintesen, függőlegesen! Nagy rejtvény fejtő verseny a lapunk által felajárdott kupáért Terítéken a Comenius-program Sikeres volt a közösen készített projekt Keresztrejtvényfejtő versenyt hirdet a Békéscsabai Rejtvény Klub, a Békéscsabai Ifjúsági Ház és lapunk a Békés Megyei Hírlap Kupáért. A Békés Me­gyei Hírlap Grátiszban közzé­tett keresztrejtvények megfej­tésének beküldésével lehet pályázni a döntőbe jutásra. Békéscsaba A Békés Megyei Hírlap Grátisz október 12-ei és október 19-ei számában egy-egy keresztrejt­vényt teszünk majd közzé. Mind­két feladvány megoldását október 31-éig kell beküldeni lapunk cí­mére. A hibátlan megfejtéssel pá­lyázók közül sorsolással választ­juk ki azt a 30 szerencsést, akik a november 17-én, a békéscsabai ifiházban megrendezendő döntő­be jutnak. Lapunk kupáját a dön­tőben legjobb eredményt elérő versenyző kapja meg, sőt, az I-VT. helyezettnek a Békés Megyei Hír­lap ajándékokat is átad. Három különdíj ugyancsak gazdára vár. A leggyorsabb versenyző a klub­tól, a legfiatalabb az ifiháztól, a legidősebb a békéscsabai pblgár- mesteri hivataltól kap különdíjat. A főszervező, Wágner Sándor- né — aki a klub vezetője - el­mondta, hogy mindkét alapfor­dulóban olyan rejtvényeket kell megfejtenünk, melyeket az álta­lános műveltségre alapozva meg lehet oldani. A rejtvények bekül­dendő fogalmai Békés megyei kötődésűek. A részletek - példá­ul, hogy mit, mikor, hogyan és pontosan hová kell beküldeni - az október 12-én megjelenő Bé­kés Megyei Hírlap Grátiszban lesznek olvashatók. ______k.a.j. A közelmúltban a mezőbe- rényi Orlai Petries Soma Ál­talános Iskola három tagú delegációja a franciaországi Beaupreau-ban járt a Comenius-program kereté­ben rendezett munkatalálko­zón. Mezőberény A német Münsingen, az olasz Fabrianao, a mezőberényi és a vendéglátó francia város iskolá­jának képviselői értékelték az elmúlt évben a Comenius-prog- ramban végzett munkát. A résztvevők megállapították: a közösen készített projekt sike­res volt, mind a felnőttek, mind a diákok szívesen forgatták a közösen készített újságot, meg­ismerkedtek egymás hobbijá­val, kedvenc foglalatosságával, az iskolák életével. A négy nyel­vű újsággal megvalósult az is­kolák által vállalt célkitűzés, az egymás életének jobb megisme­rése. Az Orlai iskola 4 ezer 152 eurós pályázati forrása - több mint egymillió forint - lehető­vé teszi az idei projektben való részvételt, melynek egyik célja a fiatalok által írt „európai” szakácskönyv készítése. Az Orlai iskola programbeli fontos szerepét hangsúlyozza az, hogy a résztvevők egyhangú szavazással a jövő évi projekt­munka koordináló iskolájának választották. A delegációkat fo­gadta Beaupreau polgármestere is. __________________________51 A prózafesztivál a Bárkában Boltokba került a folyóirat legújabb száma A második megyei millenniu­mi szám után helyi kulturális tablóként olvasható a napok­ban boltokba került Bárka fo­lyóirat új, 2001/5-ös száma. Békéscsaba Megannyi, a megyében élő vagy térségünkhöz kötődő író, költő (például Pardi Anna, Nagy Mi­hály Tibor, Kiss Ottó) alkotását olvashatjuk ismét a Békéscsabán kiadott irodalmi, művészeti és társadalomtudományi folyóirat­ban. A lap közli Závada Pál könyvheti megnyitóját, melynek külön érdekessége, hogy a szöve­get Darvasi László, a kortárs ma­gyar próza jeles alakjának kom­mentárjaival együtt láthatjuk vi­szont. Lapunk főszerkesztő-he­lyettese, Niedzielsky Katalin a Gyulai Várszínház 38. évadjáról ad átfogó képet, Szilágyi András pedig a 32. Álföldi tárlatról ír ki­merítő elemzést. A Bárka országos visszhangot kiváltó rendezvényéről, a Magyar próza az ezredfordulón című tu­dományos konferenciáról és pró­zafesztiválról júliusban lapunk is beszámolt. Aki nem hallotta a megyei könyvtárban az előadáso­kat, és este, Gyulán a magyar próza élvonalába tartozó tíz alko­tót, annak csak néhány nevet so­rolunk fel a közölt első részlet al­kotói - Podmaniczky Szilárd, Gion Nándor, Láng Zsolt, Temesi Ferenc — és irodalomtudósai - Dérczy Péter, Szirák Péter, Né­meth Zoltán — közül. A kritikák ismét fontos szere­pet töltenek be a Bárka legújabb számában. ________________________ffi

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom