Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-08 / 210. szám

2001. szeptember 8-9., szombat-vasárnap A Békés Megyei Hírlap Melléklete Tomanek Gábor mint sorozatgyilkos Növényi Norberttól kapott két pofont 6 Elláthatunk a világűr határáig? A legnagyobb távcső megépítését tervezik 6 Isadora Duncan különös élete Az érzelmek tánca és a tánc hatalma 7 A FŐKONZUL MINDENT MEGTESZ A KAPCSOLATOK BŐVÍTÉSÉÉRT A Szlovák Köztársaság Főkonzulátusát szeptember 1-jén — a Szlovák Al­kotmány ünnepén — adta át Mikulás Dzurinda szlovák és Orbán Viktor magyar miniszterelnök Békéscsabán, a Derkovits sor 7. szám alatt. A főkon­zuli teendőket Stefan Dafío látja el, a konzul pedig Ladislav Tischler. Érde­kesség, hogy mindketten kassai születésűek, jogi egyetemet végeztek, szemé­lyesen azonban hosszú ideig nem ismerték egymást. — Főkonzul úr! Rövid idő alatt har­madszor van módom önnel találkozni, és mindig magával ragad az eleganci­ája. — Igyekszem az alkalomnak, illet­ve a munkakörömnek megfelelően öl­tözködni. Ugyanakkor tény az is, hogy vonzódom a szép ruhákhoz, szinte hobbim az ingek és a nyakkendők vá­sárlása, a szekrényekben kész gyűjte­ményem van belőlük. Persze, ha fut­ballozni megyek, az öltönyt, a nyak­kendőt és az alkalmi cipőt nem viszem magammal. — Ahogy hallom, inkább a góllövő cipőjét veszi fel a meccsek előtt. — Első osztályú futballista voltam valamikor Kassán, de egy sérülés miatt abba kellett hagynom az aktív futballt. Tagja vagyok ugyanakkor a kassai öregfiúk csapatának, és amire céloz: nemrégiben ját­szottunk egy nemzetközi talál­kozót, ahol véletlenül kétszer bepattant rólam a labda az el­lenfél kapujába. — Tiszteletre méltó a sze­rénysége, talán még azt is eltit­kolja, hogy 15 éve a kassai Békemaraton szervezőbizott­ságának az elnöke? — Nem titok, de nem is sze­retek dicsekedni vele. A ver­seny egyébként a bostoni maraton után a világon a má­sodik, Európában pedig a leg­nagyobb hagyományokkal bí­ró futógála. 1924-től minden év októberében megrendezik a városban. Olimpiai bajnokok is részt vettek rajta, említhetem az eti­óp Bikila Abebét, Mamo Woldét vagy a német Czierpinskyt. — Szervezési és kapcsolatteremtő, ­fejlesztő képességeit Békéscsabán is bizonyíthatja, igaz a diplomácia terü­letén, főkonzulként. Amint látom, eh­hez rendelkezik a magyar külügymi­niszter ,,működési engedélyével" is hat megyét illetően. Honnan jutott el a fo­lyamat idáig? — Még 1999-ben miniszterelnöki szinten döntötték el, hogy Szlovákia és Magyarország bővíteni kívánja az egy­más közötti diplomáciai kapcsolatát a pozsonyi és budapesti nagykövetségek mellett. Tavaly augusztus 18-án — az önök államalapítási ünnepéhez iga­zodva — Kassán megnyílt a magyar főkonzulátus. Idén szeptember 1-jén, a A KÉT DIPLOMATA NÉVJEGYE Stefan Daíio 1948-ban született Kassán Pályafutása: jogi egyetemet végzett és felsőfo­kú diplomáciai tanulmányokat folytatott. Dolgo­zott Kassa város tanácsának titkáraként, volt par­lamenti képviselő, ügyvéd és bankelnök is. Ettől az évtől áll a Szlovák Külügyminisztérium alkal­mazásában Család: nős, két gyermeke van Hobbija: olvasás, sport, zenehallgatás Ladislav Tischler 1961-ben született Kassán Pályafutása: jogi egyetemet végzett, 1993-tól Pozsonyban, a Szlovák Külügyminisztériumban, majd 1995-től a Szlovák Köztársaság budapesti nagykövetségén dolgozott Család: nős, egy 11 és egy 16 éves gyermek édesapja Hobbija: tenisz, autóvezetés mény, mely a magyarorszá­gi szlovákság központja. — A főkonzulátus tevé­kenysége mire terjed ki? — Munkánk egyik leg­fontosabb eleme a szlovák állampolgárok segítése. Ez vonatkozik az útlevelek és úti okmányok intézésére, ha szükséges a jogi védelem biztosítására és számos egyéb felmerülő probléma orvoslására, megoldására. Emellett munkánkban ha­sonlóan fontos a gazdasági, kereskedelmi, oktatási, kul­turális és tudományos kap­csolatok előmozdítása, bő­vítése. A főkonzulátus ha­tásköre hat megyére — Bé­kés, Bács-Kiskun, Borsod- Abaúj-Zemplén, Jász— Nagykun-Szolnok, Csong­rád és Szabolcs- Szatmár-Bereg — terjed ki. Természe­tesen hivatali foga­dóóráinkon — hét­főn 13—16, kedden és csütörtökön 9— 12 óráig — kívül is nyitva áll az ajtónk mindenki előtt, aki­nek fontos elintézni­valója akad. — A gazdasági, kereskedelmi, okta­tási és kulturális te­Stefan Daiio: „Munkánkban fontosnak tartjuk a gazdasági, kereskedelmi, kulturális, oktatási és tudományos kapcsola­tok előmozdítását is” d-fotó: kovács Erzsébet Szlovák Alkotmány ünnepén pedig át­adták Békéscsabán a szlovák főkonzu­látust. Külön kiemelném, hogy abban a városban nyílhatott meg az intéz­rületen hogyan tud a főkonzu­látus a kétoldalú kapcsolatok fejlődéséhez hozzájárulni? — Mivel még csak rövid ideje tartózkodunk Békéscsa­bán, a gazdasági, kereskedelmi téren először főként úgy, hogy felvesszük a kapcsolatot a ha­táskörünkbe tartozó megyék, városok, kereskedelmi és ipar­kamarák, vámhivatalok vezetőivel. Megbeszéljük, hogy miként lehet még tovább gyarapítani, dinamizálni a két ország, a térségek közötti, eddig is jó gazdasági együttműködést. Az okta­tásban, a kultúrában is gyümölcsöző kapcsolatok élnek, de előrelépni min­dig lehet. — Kiváló alkalom lehet erre példá­ul a szeptember 13-án kezdődő és há­rom hónapot felölelő Szlovák Kulturá­lis Hetek rendezvénysorozata is. — Számunkra nem is lehetne ideá- lisabb, hogy a főkonzulátus megnyitá­sa és a szlovák hetek időben nagyon közel esnek egymáshoz. Békéscsabán is több programmal várjuk az itt és a környéken élő szlovákokat, magyaro­kat és természetesen minden más nemzetiség­hez tartozó érdeklődőket. Most, hogy kezdek is­merkedni a városukkal, nagy örömmel látom, mennyien és mennyire őrzik a szlovák nyelvet, hagyományokat. Funkci­onálnak a szlovák oktatá­si intézmények, civil szervezetek, a szlovák kisebbségi önkormány­zat, a Szlovák Kultúra Háza, valamint a Szlo­vák Kutatóintézet is. Jó érzés volt azt is hallani, hogy a szlovákok 1718 óta a mai napig jelentő­sen hozzájárultak a város építéséhez, fejlődéséhez.-— Könyvespolcát el­nézve, nem csak támo­gatja a kultúrát, de lelkes művelője is. — Bár az ügyek inté­zése és a berendezkedés még leköti az időm túl­nyomó részét, de estén­ként olvasgatok. Négy, főként a közelmúlt ma­gyar történelmével, poli­tikai életével foglalkozó könyvbe kezdtem bele egyszerre. Közben zenét is hallgatok, Puccini és Verdi muzsikája áll hoz­zám a legközelebb. — Most már csak azt árulja el, mi­kor és hol tanult meg ilyen kiválóan magyarul! — Kassán, ahol a magyar szó úgy hangzik, mint például Csabán a szlo­vák. A tudásomat magyar nyelvű újsá­gok, könyvek forgatásával is igyekez­tem szinten tartani, fejleszteni. Egyéb­ként pedig nem az a legfontosabb, hogy szlovákul vagy magyarul szóla­lunk-e meg, hanem az, hogy megtalál­juk az élet minden területén a közös hangot. Nyemcsok László A KORMÁNY ELLENI HANDABANDÁZÁS EREJE Ha T. J. doktor, volt agrár- és falufejlesztési miniszter, párt­elnök helyében lennék — szerencsére nem vagyok —, bi­zony összecsomagolnám szerény kis motyómat, épp annyit, amire ínséges napokban szükségem lehet: fogkefét, fésűt, borotvát, gyógyszert, s egy váltás fehérneműt. A többit — rendes ruhát darócból vagy csíkosat, törülkö­zőt, molinopizsamát, szappant — úgyis ad­ják, miért ne adnák, Szabadi államtitkár sem nélkülözik odabenn. Az Állami Számvevőszék, az ÁSZ mon­datja mindezt velem. Az ellenőrzési hivatal ugyanis most tette közzé jelentését az agrár­tárcánál tartott vizsgálatáról. Meglepő dolgok derültek ki. Tavaly repire a tervezett 22 millió forint helyett 86,5 miilát költöttek, a miniszter 300 fős óévbúcsúztató fogadása 1,7 millióba került (ez ugyebár kopoltyúként 5700 pengő)! a személyes reprezentációs kiadásoknál pedig túlzott mérték­ben találtak szeszes ital, kutya- és macskaeledel-, valamint rágógumiszámlákat. A külföldi kiküldetésekre 329,4 millió forintot költöttek, ebből a napidíjak 58,6 milliót tettek ki, ami azt jelenti, hogy az összeg saját zsebbe vándorolt. A ki­küldetési kiadások egyharmadát, mintegy 120 millió forin­tot a minisztérium magas szintű vezetői használtak fel. A minisztert öt alkalommal kísérte el a felesége külföldi útjá­ra, ennek 4,6 milliós költségét a tárca vállalta. A kiutazáso­kat maguk az érintettek, illetve T. J. doktor engedélyezte. Megközelítés kérdése, de amit az ÁSZ feltárt, alighanem kimeríti a hűtlen kezelés fogalmát. Ha pedig kimeríti, akkor bizony az érintetteknek — ha jogállamban élünk — felelősséggel kell tartozniuk a pén­zek elherdálásáért. Hogy az útibatyut végül is T. J. doktornak egy drámai pillanatban kézbe kell-e vennie vagy sem, valószínű, politikai alku kérdése. Szüksége van-e a hatalomnak a pártelnökre vagy sem, árt vagy használ a győ­zelmi esélyeknek az előzetesbe vétele vagy sem? Másfelől megóvhatja-e a nyilvánosság és a kormány elleni handaban- dázás T. J. doktort vagy sem? S ha megóvja, milyen alapon és miért? Ezek a fontos kérdések, igazából ezek foglalkoztatják azokat, akik minimálbérért kénytelenek elhelyezkedni a most nyíló csabai Tescóban, akik úgy kuporgatják össze fil­léreiket, hogy gyermekeiknek egyáltalán enni tudjanak ad­ni, s akik naponta teszik fel a kérdést: ebben az országban egyesek mindent megengedhetnek maguknak? Árpási Zoltán ... politikai alku kérdése. Kevermes, 1906. Bizony szívesen megnéznénk milyen portékával jelentek meg a kereskedők a dél-békési település vásárában a huszadik század elején. A képeslap témája ugyanis — felirata tanúsága szerint — „Fő-utcza a piaczczal”...

Next

/
Oldalképek
Tartalom