Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-07 / 209. szám

KÖRKÉP 2001. SZEPTEMBER 7., PÉNTEK - 7. OLDAL MEGYEI A német kultúra itthon és külföldön Gyula és Ditzingen tízéves testvérvárosi kapcsolatához kötődve tartja a városban a Gyulai Német Kisebbségi Önkormányzat, a Békés Megyei Német Önkormányzatok Szö­vetsége és a Békés—Csongrád Megyei Német Iskolaegyesület azt a rendezvénysorozatot, melynek célja a nemzetiségi identitás ápo­lása, a hagyományőrzés. Gyula Reisz Ádám német kisebbségi önkormányzati el­nök a keddi, városházi sajtótájékoztatón el­mondta, szeptember 11-én, 16 órakor nyitja meg az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ­ban az Országos Német Nemzetiségi Múzeum október 9-ig látható vándor- kiállítását Fatuska János, az intézmény igazgatója. Ez­után 16.30-tól dr. Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman tart előadást a kisebbségi önkormányzatok identitásmegtartó szerepé­ről. Szeptember 29-én, a németvárosi óvodában a német nemzetiségi oktatás és hagyományápolás hely­zetét tekintik át megyei szö­vetségi kibővített közgyűlé­sen. Amint a testvérvárosi kapcsolat, a megyei német anyanyelvi kulturális nap is tízéves, melyet Bé­kés Megye Képviselő-testülete Nemzeti és Etni­kai Kisebbségi Bizottsága kezdeményezett. A mostani anyanyelvi kulturális napon, október 5- én 15 órakor a művelődési központban Almás- kamarás, Elek, Gyula, Mezőberény, Kétegyháza, Orosháza és Gyomaendrőd ünnepi kisebbségi műsorai után fórum kezdődik a Magyarországi Németek Országos Önkormányzata, s a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal vezetésének rész­vételével. Ezután 18 órától éjfélig tartó, nagysza­bású sváb bált rendeznek. Minden rendezvényre ingyenes a belépés a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Magyarországi Nemzeti és Et­nikai Kisebbségi Közalapítvány, a Donausch- wabische Kulturstiftung, s a rendezők jóvoltá­ból. Egyedül a sváb bál vacsorájáért kell fizetni, de a helyigényt is jelezzék a németvárosi óvodá­ban vagy a kisebbségi képviselőknél. A ditzingeni, 120 tagú testvérvárosi delegáció többsége szeptember 13-án este érkezik autó­buszokkal Gyulára, a városháza elé. Másnap 17 órakor nyílik a ditzingeni képzőművészek kiállítása a Dürer Teremben, este tánc­ház lesz a Várszínház ka­maratermében. Szombaton délután a várnál, a borün­nepen ditzingeni művé­szek lépnek fel, 18 órától pedig ünnepi műsort ad az Erkel Ferenc Általános Mű­velődési Központban a testvérváros zeneiskolájá­nak ifjúsági zenekara, főis­kolájának táncegyüttese és egy hagyományőrző nép­táncegyüttes. Vasárnap dél­előtt ünnepi szentmisén vesznek részt a belváro­si római katolikus templomban, majd délután strandröplabda-bajnokság lesz a Várfürdőben a városok csapatai között. A búcsúvacsorát is a fürdőben tartják vasárnap este. SZŐKE MARGIT Hogyan viszonozzák? A Gyula—Ditzingen testvérvárosi megál­lapodást 1991 őszén írták alá. A gyulai­ak a jubileumi évfordulón tavasszal jár­tak a német városban, most a hasonló létszámú delegáció viszontlátogatását Michael Makurath főpolgármester veze­ti. Kérdésünkre Danes László polgár- mester elmondta, Gyulán nem nevez­nek el teret Ditzingenről, mivel az ötle­tet az adott helyen nem kísérte lakossá­gi támogatás, sajtóvisszhangja negatív volt. Az ottani gesztust más módon vi­szonozzák, ám ez meglepetés... Hangszere a klasszikus gitár A tizenkilenc esztendős orosházi Szabó Csaba gyerekkorában sze­rette meg a gitárzenét, amikor édesapja időnként elővette és megpengette a hangszert. Csaba Varga Zsoltnál, az oros­házi Liszt Ferenc Zeneiskolában kezdte meg tanulmányait klasszi- kns gitáron, majd két, évig.a sze­gedi konzervatóriumban tanult. Szabó Csaba jelenleg a buda­pesti konzervatóriumban folytat tanulmányokat, Szilágyi Sándor tanár vezetésével. A fiatal zenész az elmúlt hónapokban több kiváló eredményt ért el klasszikus gitár versenyeken. Az Andrés Segovia Zeneművészeti Szakiskolák Or­szágos Gitárversenyén harmadik lett, a Weimari Nemzetközi Gitár­versenyen pedig döntőbe jutott. A legutóbbi megmérettetésén pedig Esztergomból, a Szendrei-Karper László Nemzetközi Gitárverseny­ről hozta el a második díjat. A te­hetséges gitáros a Zeneakadémián tervezi tovább folytatni tanulmá­nyait, majd külföldi ösztöndíjjal határainkon , túl szeretné tovább csiszolni hangszertudását. k. e. „Doboz a szívem közepe marad” Széchy Tamás egymilliós adománya a nagyközségnek Szép gesztussal lepte meg szülőfaluját Széchy Tamás (képünkön). A 70 éves vi­lághírű úszóedző egymillió forintot ado­mányozott Doboznak. Doboz Szatmári János polgármester el­mondta, hogy a legközelebbi tes­tületi ülésen döntenek arról, mi­lyen célra fordítják a tetemes ösz- szeget. Mivel a település leghíre­sebb szülöttje nem jelölte meg, hogy mire költsék a pénzt, elkép­zelhető, a leendő sportcsarnok építésének költségeit enyhítik ve- le.- Én csak egy rövidke üzene­tet írtam a csekk szélére, ha jól emlékszem, a következőt: „Az én szeretett szülőhelyemnek és a drága doboziaknak” — mondta tegnap érdeklődésünkre Széchy Tamás. Hozzátette: ez az összeg lehet sze­rény, lehet jelentősebb, attól függ, mihez ha­sonlítjuk. Csupán szerette volna jelezni, szíve közepe mindig is Doboz marad, és ez így lesz élete végéig.- A mai fiatalok közül talán kevesen tudják, hogy a szüleim a trianoni békeszerződés után tele­pültek át Erdélyből Dobozra, ahol több évtizeden át jegyzőként, il­letve postamesterként szolgáltak. A kisgyermekkor meghatározó emlékei ide kötnek, bár később Békéscsaba, Gyula, sőt egy kicsit Mezőtúr is sok-sok útravalót adott. Engem, itt a Komjádi uszo­da szomszédságában máig zavar a villamos csörömpölése. Mindig ünnep, ha hazatérhetek Békés vármegyébe, meglátogatni a ro­konokat, barátokat. Kimondha­tatlan öröm volt számomra a díszpolgári cím 1997-ben, vala­mennyi kitüntetésem közül a leg­kedvesebb, és hálám csekély jele ez az adomány. Azt tervezem, hogy felkeresem a Magyar Posta vezérét és sürgetem a dobozi új posta felépítését, én pedig megvá­sárolom szüleim egykori házát és felújítom. Még a hazaköltözés gondolata is foglalkoztat. Sajnos a betegségem szigorú életrendre késztet, nem könnyen mozdulok ki, de mihelyt tehetem, ismét ha­zalátogatok, hogy virágot vihes­sek drága szüleim sírjára a dobo­zi temetőbe. ____________________________________(FÁBIÁN) Bl okád alá veszik a fővárost? Battonya után a Borsod megyei Ernődön is „Isten elleni bűnt” követtek el a mezőgazdasági termelők: tegnap Gyuricza József öt gazdatársával együtt idei termésű búzát borított a városka szeméttelepére. Battonya—Emőd A 283 hektáron gazdálkodó Gyuricza József mályi lakosnak 58 vagon euró minőségű kenyér- gabonája termett 135 hektáron. Eddig minimális mennyiséget si­került eladnia 5-10 mázsásf!) té­telekben. — Összesen 550 tonna búzát tároltatok. Gyakorlatilag még egy fillért nem láttam viszont a pén­zemből. Legalább 10-11 millió fo­rintom áll az eladhatatlan gabo­nában. Öt, hasonló helyzetben lé­vő gázdatársammal ezért szántuk rá magunkat a csütörtöki figye­lemfelhívó akcióra. A szemétte­lepre szállított búzának csak töre­dékét lapátoltuk a betontörmelék közé, a többit kupacba borítot­tuk, gondolva az állandóan kinn lévő „másodlagos nyersanyag­hasznosítókra”. Szerintem már mindet fölszedték azok, akik a termelőknél is kiszolgáltatottab­bak.- Maradjunk önnél, illetve a termelőknél!- Nézze, az én tartalékaim el­fogytak. Tegnapelőtt eladtam az utolsó 500 márkámat és 47 ezer lírámat, hogy a fiamat vissza tud­jam küldeni a gödöllői egyetemre tanulni.- Mire számítanak?- Arra, hogy végre a kormány és személyesen Orbán miniszter- elnök is ráébred arra, hogy mek­kora a baj! Ha nem, megyünk Bu­dapestre, de úgy mint a francia parasztok. Lezárunk minden utat - válaszolta Gyuricza József. Dr. Karsai József battonyai gazda, az országos demonstráci­ós bizottság elnöke elmondta, hogy már legalább tíz megyéből kapott hasonló jelzéseket. „Nagy valószínűséggel összehívom a bi­zottságot, és döntünk a tenniva­lókról” - válaszolta lapunk ér­deklődésére. MÉNESI GYÖRGY Reptér: a megyei „felszálló ág” startpontja lehet Az akarat megszületett, már csak a központi döntés, valamint a tervek pontosítása hiány­zik ahhoz, hogy megkezdődjék a békéscsa­bai repülőtér fejlesztése. Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke — amint fogalma­zott — a „meg kell csinálni” állapotnál tartó fejlesztésről, valamint arról szólt, hogy ter­veik szerint miként valósulhatna meg me­gyénk „ugródeszkája”. Sok tévhit övezte és övezi a csabai reptér fejlesztését. Éppen ezért a nyilvánosság nem kis érdeklődés­sel figyeli az évtizedek óta híres sportkomplexum sorsával kap­csolatos értesüléseket.- A Békés Megyei Területfej­lesztési Tanács 1999-ben elfoga­dott programja végre világossá tet­te, hogy a reptér fejlesztése össze­tett .projekt része - mondta Do­mokos László. — A légi közleke­dés elindítása a legfontosabb ele­me ennek a fejlesztésnek. Az ISPA segítségével fejlesztjük például a vasutat, ez természetesnek hat mindenki számára. Ha azonban a szállítás két másik ágazata, a vízi és a légi kerül szóba, akkor min­denki mint távoli, misztikus kér­désként gondol az előrelépésre, az elképzelések csak a „de jó len­ne” szintjén mozognak. Pedig a megyei vízi közlekedés fejleszté­sére is elkészültek a tanulmány- tervek, és amint fent em­lítettem, a légi is „sínre került” a fejlesztési terv elkészülte által. Az elnök szerint a Vi­harsarokban a légi forga­lom fellendítésének leg­fontosabb része a reptér fejleszté­se; az gazdasági-logisztikai ügy­ként támogatandó a sportszem­pontok mellett. Mint elmondta, ha ebben az irányban lépünk, az ösz- szefügg az idegenforgalommal, a befektetőkkel és akár a betelepülő cégek szerviz-szolgáltatási rend­szerével is. Utóbbi lényeges köve­telmény a magasabb gyorsasági, rugalmassági igényt mérlegelő, po­tenciális Békés megyébe telepü­lő befektetők szemében.- Technikai­lag megközelít­ve a kérdést, ezen a szinten már szilárd bur­kolatot kíván a kifutópálya. A mai állapotból több százmilliós fejlesztést készí­tünk elő. A fej­lesztési programnak meg kell fe­lelni a sport, a gazdaságossági, a környezetvédelmi és infrastruk­turális követelményeknek. Ezen­kívül összhangban kell lennie a 44-es út fejlesztésével, Békéscsa­ba rendezési tervének gazdaság- fejlesztési és egyéb műszaki fel­tételeivel is. Ráadásul olyan szer­vezeti kritériumokkal szükséges .. .gyakorlatilag most tartanak ott, hogy kon­szenzus született a feltételekről, mindenki azt mondja, hogy „meg kell csinálni”... számolnunk, amelyek a program lendületbe hozását segítik elő. Domokos László a részletekről szólva elmondta: gyakorlatilag most tartanak ott, hogy konszen­zus született a feltételekről, min­denki azt mondja, hogy „meg kell csinálni”, és egyetértés van abban is, hogy milyen irányba és feltéte­lek között kell fejleszteni. — Az előkészítés legvégén va­Domokos László ismerteti a békéscsabai repülőtér pályatervét. A fotón balról jobbra Gálfi Roland, a Kvasz András repülőegyesület ügyvivője, Domokos László, Füredi László, a repülőtér vezetője és Kovács Mihály, a Békés Megyei Önkormányzat pénzügyi osztályának vezetője optimistán tekintenek a jövőbe a gyünk - összegezte a kor­mánydöntést várjuk az egész év­ben használható, sport célra és versenyre, valamint személy- és áruszállításra is alkalmas repülő­tér megvalósításához. Első lépcsőben a 800 méter hosszú kifutópálya valósulna meg, amely kisebb, 40-45 fő szállítására alkalmas gépeket vár­na. Ezután jöhetne a kifutó 1300 méterre növelése, amelyik már 50 fő fölötti charter-járatokat is fogad­hatna. Mellette lenne a tara­lék füves pálya - a kettő kö­zött a sportpálya vala­mint a kiszolgáló épületegyüttes.- A gazdasági összefüggésben fontos szerepe lehetne a személy- szállítás újraindításán és a teher­szállítás megkezdésén kívül a lo­gisztikának; például a friss kerté­szeti áruk célba juttatásának, a gyors alkatrészpótlásnak - de új üzemeket és termékkört is megho­nosíthat nálunk ez a fejlesztés. Ki­alakítanánk a megfelelő intézmé­nyeket, a határ- és vámállomást, a spedíciót, mindezzel nemzetközi jelentőségűvé emelhetnénk az új létesítményt. A gazdasági oldal másik jelentős része abban rejlik, hogy a megyeszékhely ipari terü­letté nyilvánította a szomszédos, 50 hektáron elterülő parcellákat, így az oda települő ipari park meg­felelő szállítási háttérrel rendel­kezne, amely új többlet munkahe­lyek létrehozását is jelenti.- Tehát, az eukonform repülő­tér kialakítása újabb lehetőség a megyei gazdaságfejlesztésben, amelynek üzemeltetését nonpro­fit szervezet segítségével képzel­jük el, a megye, Békéscsaba város, az érdekelt megyei vállalkozások, helyi önkormányzatok és az állam közreműködésével. Megvalósítá­sában pedig minden érintettet se­gítségül hívunk, akinek érdeke a légi közlekedés megvalósítása Bé­kés megyében. írásunk a Békés Megyei Terü­letfejlesztési Tanács támoga­tásával készült. Dühöngés zeneszóra, énekhangra Vannak, akik Városerdőn,,vadul” végzik a dolgukat Örökzöld téma a csend iránti vágy és a zajjal járó szórakozás konfliktusa. A Gyulához tartozó Városer­dő sokak számára a nyu­godt pihenés képzetét kel­ti. Az üdülőépülettel ren­delkezők is ennek remé­nyében vettek ott ingat­lant maguknak. Közülük egy tucatnyian — augusz­tus 5-ei keltezésű levelük­ben — Gyula város jegyző­jéhez fordultak. És hoz­zánk. Gyula A panaszosok szóvá teszik, hogy elszaporodtak arrafelé a vadkempingesek, akik többnyi­re a Fekete-Körös partjáról áll­nak fel „dolguk” végeztével. S a fő gondjuk: éjjelente képtelenek pihenni, mert a Városerdei Ücsörgő nevet viselő szórakozó­helyről éjszakánként erős zene­szó és „feltöltődött” éneklők or­dítása hallatszik. Hajnalonta hí­vogatták a rendőröket, ám ők többnyire „helyből” a polgár- mesteri hivatalhoz tanácsolták őket. A maradék esetben meg azt mondták: sajnos, nincs sza­bad kocsijuk. A levélírók állít­ják, hogy a műintézetnek 24 óráig tartó nyitvatartási engedé­lye van. A jegyzőnőtől azt kérik, szüntesse meg az áldatlan álla­potokat. A városházán Illés Józsefné, az igazgatási csoport kereskedelmi és birtokvédelmi esetekkel foglalkozó ügyintézője adott felvilágosítást a beadvány sorsáról.- A panaszosok által megbí­zott ügyvédi irodától augusztus 24-én érkezett meg a levél a pol­gármesteri hivatalhoz - mondta Illés Józsefné. - Számomra 28­án iktatták be az iratot. Éppen most, csütörtökre virradóan jár­tunk a helyszínen a rendőrség, a vámhivatal és a tisztiorvosi szolgálat munkatársaival. Ter­mészetesen birtokvédelmi eljá­rást indítottunk. Amennyiben egész nyáron fennállt a panasz, szerencsésebb lett volna, ha előbb fordulnak hozzánk a városerdeiek. Ugyanis augusz­tus 27-éig tartott a zeneszolgál­tatás a szórakozóhelyen, így hangerejével már nem találkoz­hattunk. Az üzemeltető el­mondta, hogy a hangos zenére, éneklésre nem a közvetlenül mellettük lakók, hanem a távo­labbi házakban élők panaszkod­tak.- Mit tesznek önök?- Bizonyítási eljárásra kell sort kerítenünk, ehhez bizonyí­tékokra van szükségünk, mivel a helyszíni szemle már nem tá­maszthatta alá az áhítottakat. Egy éven belül keletkezett problémák esetén van módunk intézkedni. Ha tehát a panaszo­sok napra, órára pontosan meg tudják jelölni a nagy zaj idő­pontját, e nyilatkozatukat a jegyzőnek el kell fogadnia. Ez alapján pedig a jegyző már megállapíthatja a birtokháborí­tás tényét. Indokolt esetben a jegyző a zeneszolgáltatástól is eltilthatja az üzemeltetőt, illet­ve a huszonkét óra és reggel hat közötti időben korlátozhatja a nyitvatartási időt. Ez zajszintmérés alapján történhet meg, természetesen már csak a következő szezon elején.- Ki viseli ennek a költségét?- A polgármesteri hivatal megelőlegezi, s ha a megenge­dettnél nagyobb a zaj, akkor rá­terheli az üzemeltetőre. __________________ K. A. J.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom