Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-05 / 207. szám

2001. Szeptember 5., szerda HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Vége a vadprivatizációnak A kormány nem fogadta el a teljes agrárcsomagot Budapest Megszűnik az egészségügy vadprivatizációs időszaka, miután a kormány tegnapi ülésén elfogadott egy két év­vel ezelőtt megfogalmazódott törvénytervezetet - jelentette be ugyancsak tegnap Borókai Gábor kormányszóvivő. A törvény az egészségügyi intéz­mények felelősségéről és az orvo­sok jogállásáról rendelkezve ki­mondja, hogy ezentúl a szak­orvosok szabad szellemi foglal­kozású dolgo­zóként is mű­ködhetnek az egészségügyi intézményekben - mondta el a részleteket a kormányülés után Mikola István egészségügyi mi­niszter. Az orvosnak ez esetben olyan szerződést kell kötnie a kór­házzal, illetve az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztárral, amely külön szerződési díjtétel alapján fizet a munkájáért. A törvény a kórházak tulajdo­nosi szerkezetváltását hosszú tá­von jelöli ki: lehetőséget ad az ön- kormányzatoknak, az egyházak­nak, állami intézményeknek arra, hogy a kórházakat nonprofit tár­saságok formájában, azaz köz­hasznú társaságként működtes­sék. így nemcsak hitelt vehetnek fel, hanem alvállalkozókkal kötött szerződések alapján forráshiá­nyukat is fedezni tudják. A kor­mány elnapolta az energiapoliti­káról és a piacnyitásról szóló tör­vényjavaslat tárgyalását, és első olvasatban szintén nem fogadta el a teljes agrárcsomagot. Módosulnak viszont a büntető törvénykönyv és a büntetőeljárás egyes jogszabályai; amennyiben a parlament ezeket elfogadja, a megvesztegetésben részt vevőkre a mainál súlyosabb szankciók várnak. A maffia jellegű bűncse­lekményben részt vevők a bünte­tőtétel felső határának duplájára számíthatnak. Önmagában a bűn- szervezetben való részvétel is bűncselek­ménnyé válik, a vesztegető pedig büntet­lenséget kap­hat, ha feltárja a korrupciós esetet. A bünte­tőeljárás szabá­lyainak módo­sulásakor a kormány elvetette az angolszász rendszer meghonosí­tásának ötletét, többek között az óvadék intézményesítését. A leg­főbb ügyész az első fokú ítélet megszületése után is élhet rendkí­vüli jogorvoslattal, és bevezeti a pótmagánvád intézményét, illetve a tanúvédelemben új eszközök al­kalmazását (például a tanú elekt­ronikus úton is bekapcsolódhat a tárgyalásba). Elfogadta a kormány a tőke­piaci törvény módosítását is, ami növeli az ügyfelek és a befektetők biztonságát, illetve a magyar tőke­piacot összhangba hozza a nem­zetközivel. Ennek egyik lényeges eleme lesz, hogy a betétbiztosítá­sok egymillió forintos állami ga­ranciáját 2006-tól 2007-ig két­millióra, 2008-tól pedig 6 millió forintra emelik. CSERNYÁNSZKY JUDIT Állami lakásfelújítás Budapest A Széchenyi-terv energiata­karékossági pályázatán bárki kaphat támogatást lakásának felújítására - derült ki azt kö­vetően, hogy Németh Zsolt MDF-es politikus félmillió fo­rinthoz jutott ily módon csa­ládi háza korszerűsítéséhez. Németh Zsolt MDF-es ország- gyűlési képviselő félmillió forint­hoz jutott háza felújításához egy, a Széchenyi-terven belül kiírt energiatakarékossági pályázat ré­vén. A kapott támogatást saját pénzével megtoldva hatvanéves családi háza rosszul záródó abla­kainak cseréjére, valamint hő­szigetelő vakolatra költi el. Miután az ügy nyilvánosságra került, a képviselő elmondta: úgy véli, egy politikusnak sem lehet több, ugyanakkor kevesebb joga sem a bárki által hozzáférhető tá­mogatás elnyeréséhez. Informá­cióink szerint eddig csaknem ezerötszáz további magánsze­mély kapta meg a támogatást. A maximum félmillió forintos tá­mogatásra a kiírás szerint ma­gánszemélyek is pályázhatnak, homlokzatok, tetőterek, födémek és pincék utólagos hőszigetelésé­re, korszerűtlen nyílászárók cse­réjére, illetve meglévő fűtési rendszerek rekonstrukciójára. A megítélt összeget vissza nem té­rítendő támogatás formájában kapják kézhez a nyertesek. A GM-hez benyújtott anyago­kat először az Energiatakarékos­sági Tárcaközi Bizottság vélemé­nyezi, majd a miniszter dönt az elutasításról vagy a jóváhagyás­ról. A pályázathoz szükséges adatlap térítésmentesen besze­rezhető többek között a regioná­lis fejlesztési társaságoknál, a ke­reskedelmi és iparkamaráknál és a munkaügyi kirendeltségeken is, de letölthető az internetről is a www.gm.hu címen. mátébaUzs A jövő a hivatásos hadseregé Kiszámítható, tervezhető életpályát kínál a hi­vatásos és szerződéses katonáknak az a tör­vényjavaslat, amelyről tegnap kezdték meg az általános vitát a képviselők. Az SZDSZ és a MIÉP kivételével valamennyi parlamenti párt támogatja a törvénytervezetet. Szabó János honvédelmi miniszter egy interpelláció­ra adott válaszát a T. Ház leszavazta. Budapest Az új katonai előmeneteli rendszert ígérő tör­vényjavaslat kiszámítható életpályát ígér a hiva­tásos katonáknak - jelentette ki a honvédelmi tárca vezetője parlamenti expozéjában. A kor­mány tervei szerint - a javaslat parlamenti elfo­gadása esetén - a jelenleginél kevesebb tiszt mel­lett megnő a szerződéses katonák, valamint a tiszthelyettesek száma. Szabó János miniszter szerint a törvény kiszámítható élet- és pályaké­pet fest a Magyar Honvédség hivatásos és szerző­déses katonáinak: kiszámítható illetmény- és ösztönzőrendszert vázol fel, amely megteremti a hadseregben is a köztisztviselői törvény által be­vezetett kedvezményeket. Ha a parlament a tör­vényt elfogadja, megszűnik a soron kívüli előlép­tetés, egy beosztáshoz csak egy rendfokozat tar- , tozhat majd, változik az illetménybeosztás, vala­mint bevezetik az éves teljesítményértékelést, és a szolgálati nyugdíjjogosultság eléréséig kiszá­mítható lesz a katonai életpálya. Míg a kormánypártok a katonákról szóló tör­vényjavaslat elfogadása mellett érveltek a parla­mentben, a szabaddemokraták és a MIÉP elvetet­ték azt. A szocialisták néhány módosító javaslat elfogadásával támogathatónak tartják. Az Országgyűlés kedden leszavazta Szabó Já­nos honvédelmi miniszter Font Sándor MDF-es képviselő interpellációjára adott válaszát. A fóru- mos politikus azt kérdezte a honvédelmi tárca irá­nyítójától, hogy mikor kapja meg elmaradt mun­kabérét a körülbelül tízezer, 1951 és 1956 között katonai behívóval kényszermunkát végzett tarta­lékos és sorkatona. A miniszter válasza: törvény­hozói akarat kellene a megoldáshoz. Szerinte a kényszermunkát végzőket nem érte hátrányos megkülönböztetés, hiszen behívásuk hadköteles korukban történt. Horváth Magdolna Vidoven Árpád, Fidesz: - A javaslat újra megteremt­heti a katonai pálya presztízsét. A törvényjavaslatból kiderül az, hogy, akik hi­vatásos vagy szerződé­ses katonák lesznek, azoknak miről kell le­mondaniuk, s az is, hogy cserébe mit várhatnak a szolgálatukért. Atyánszky György, FKGP: - A törvény célja elsődle­gesen az, hogy a honvéd­ség tagjainak élet- és munkakörülményeit javít­sa. A javaslat lényeges eleme, hogy a hivatásos katonák részére garan­ciákon alapuló életpályát, a szerződéses katonák részére belátható pálya­képet biztosít. Iváncsik Imre, MSZP: - A szocialisták támogatják a törvényjavaslatot, de szá­mos módosító indítványt nyújtanak be a tervezet­ben fellelhető ellentmon­dások kiküszöbölésére. A katonák hátrányt szen­vednek a közszolgálat más szereplőivel szem­ben, ezt kompenzálni kell. Mécs Imre, SZDSZ: - A kor­mány korábban egysége­sen kívánta szabályozni a közszolgálatban dolgozók munkakörülményeit, eh­hez képest ez a tervezet jelentős visszalépés. A Fi­desz a rossz koalíciós szerződés miatt három tárcát odavetett egy szak­szerűtlen vezetésnek, a honvédelem ezek egyike. Kapronczi Mihály, MIÉP: - A MIÉP nem támogatja azo­kat a törvényeket, ame­lyek nyíltan vagy burkoltan gyengíteni akarják a hon­védség hadrafoghatóságát konfliktushelyzet esetén. A törvénytervezetet a MIÉP túlzott liberális vonásai miatt elutasítja, mert nem' biztosítja a hadsereg meg­felelő irányíthatóságát. Háttér: Kérdéses a vagyonvizsgálat Miután az ellenzéki képviselők boj­kottja miatt nem tudta elvégezni fel­adatát a parlament vagyonvizsgáló bi­zottsága, a testület mandátumának féléves meghosszabbítását kérte. A Tisztelt Ház a tavalyi esztendő végén határozott a bizottság felállításáról, amelynek feladata az lett volna, hogy megállapítsák, a képviselők vagyon­nyilatkozatai és tényleges anyagi hely­zetük szinkronban állnak-e egymás­sal. A testületbe az ellenzék nem de­legált tagokat, sőt a bizottság munká­jához elengedhetetlen dokumentu­mokat sem juttatták el. Körömi Attila, a bizottság fideszes tagja lapunknak elmondta, mandátumuk a nyár elején lejárt, s kérik a parlamenttől annak fél­éves meghosszabbítását. Erről a kö­vetkező ülések valamelyikén dönte­nek a képviselők. Amennyiben nem szavazza meg a parlament a hosszab­bítást, az eddig elvégzett szakértői vizsgálatok alapján valamilyen módon lezárják munkájukat. Ha megkapják a többség támogatását, akkor tovább vizsgálódnak, bár az ellenzék eddigi magatartásában nem várható válto­zás. Körömi megjegyezte, a bizottság életre hívásától kezdve viták kereszt­tüzében áll, így várhatóan most is po­litikai viták sorozata dönt majd a testü­let sorsáról. M.B. A dolgos diákok védelmében Kis repterek Ferihegy árnyékában A kormány tavaly határozott arról, hogy támogatja a vidéki repülőterek fejlesztését. A munka azonban pénz hiányában akadozik, pedig több mint egy tucat légikikötő arra vár, hogy tevőlegesen is bekapcsolódhasson a légi forgalomba és a nem­zetközi vérkeringésbe. Sármellék Simon Attila, a Közlekedési Mi­nisztérium Légügyi Főigazgatósá­gának repülőtéri szakértője la­punk kérdésére elmondta: a kor­mány az elmúlt évben három ha­tározatban is kifejezésre juttatta, hogy fontosnak tartja és támogat­ja a vidéki repülőterek fejleszté­sét. Jelenleg pedig azt mérik fel, mennyibe kerülne az államnak, hogy a sármelléki és a debreceni reptér határátkelőit a schengeni normák szerint felújíthassák. Az akarat tehát nem hiányzik, pénz azonban nincs a tervekhez. Az ország kétéves költségveté­sében nincs elkülönített keret még a Ferihegyi reptér fejlesztésére sem, és a Széchenyi-terv sem tar­talmaz olyan fejezetet, ahova ilyen célra pályázni lehetne. A vi­déki repterek helyzete éppen ezért meglehetősen kilátástalan, nem­csak a forráshiány miatt, hanem azért is, mert a határnyitás magas költségei elriasztják a turistákat. A repülős vendégeknek ugyanis ér­kezés előtt három nappal kell kér­ni a határnyitást, és 30-50 ezer fo­rintot kell ezért fizetni. Ugyanez a szolgáltatás más országokban né­hány óra alatt ingyenesen műkö­dik, a budapesti reptereken pedig jóval kevesebbe kerül. Külföldre indulnak a vidéki repülőterekről is Zóka István, a Vidéki Repülőte­rek Szövetségének elnöke el­mondta: a kis légikikötők összefo­gása azért született meg, mert sze­rintük senki nem lobbizik azért, hogy az állam vállaljon a mostani­nál tevékenyebb szerepet a vidéki légibázisok fejlesztésében. Erre a gazdaság mellett a turizmusnak és így az országnak is nagy szüksége lenne. A kormányzat törekvései FOTÓ: SOMOGYI HÍRLAP/KOVÁCS TIBOR ellenére azonban a kis repterek máig csak Ferihegy árnyékában működhetnek. Az a kormányhatá­rozat, amely a fejlesztés fontossá­gát leszögezte és a feladatokról rendelkezett, hat pontban foglalta össze a tennivalókat. Ebből tavaly ősz óta mindössze annyi valósult meg, hogy a debreceni, valamint a sármelléki repülőtéren az LRI vég­zi a légiforgalmi irányítást. HÉT KILOMETER AUTÓPÁLYÁBÓL Szakértők szerint 1-1,5 milliárd forintos befektetés kell ahhoz, hogy egy vidéki repülőtér európai körülmények között fogadhassa az érkezőket. Ekkora összegből egy kilométer autópályát lehet megépíteni. Ahhoz, hogy hazánk hat legfrekventáltabb - Győr-Pér, Debrecen, Nyíregyháza, Pécs- Pogány, Sármellék, Szeged - re­pülőtere megújulhasson, hét kilo­méternyi autópálya árával egyen­értékű támogatás kellene. A nehézségek ellenére a repü­lőterek igyekeznek. Debrecenből Tunéziába lehet rendszeresen charterrel repülni, Sármellékre egy svájci, egy orosz és két német járat hozza-viszi a külföldi turistá­kat, Siófok-Kiliti pedig arra lehet büszke, hogy az ország legje­lentősebb kisgépforgalmát bo­nyolítja le. FÁBOS ERIKA / Hírek JELÖLTÁLLÍTÁS. Az MDF or­szágos választmánya november végén a választókerületekben lezajlott eljárások után dönt a jövő évi parlamenti választáso­kon indítandó képviselőjelöl­tekről - nyilatkozta Csáky András, az MDF országos vá­lasztmányának elnöke kedden Budapesten. KILÉPÉS. Távozott az FKGP frakciójából Várhelyi András or­szággyűlési képviselő - közöl­ték kedden a frakcióhoz közel álló források, majd maga a honatya is. A kisgazda politikus korábban az FKGP frakcióveze­tő-helyettese volt. Kilépésével az FKGP-frakció létszáma 39-ről 38 főre csökken. ÁLLÁSPONTOK. A MÁV és a vasutas-szakszervezetek to­vábbra is másként értékelik a tavaly februárban kötött három­éves megállapodás teljesülését- derült ki a Vasúti Érdekegyez­tető Tanács keddi ülésén, amely félbeszakadt, mert a Vas­úti Dolgozók Szabad Szakszer­vezete nem kívánt az ülés kere­tében tárgyalni a megállapodás felmondásának egyeztetéséről. CÁFOLAT. Az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) nem támogatta az Ifjú Magyarok Egyesülete kiadásában nemrég megjelent Aktualizált revíziós dalok című CD-t - szögezi le a tárca keddi közleménye. Az ISM sajtófőnöke, Morvái Katalin közölte, hogy a CD-t ki­adó egyesület semmilyen támo­gatást nem kért, és nem is ka­pott a minisztériumtól. ŐSZI ÜLÉS. Megkezdődött a Magyar Katolikus Püspöki Kon­ferencia őszi rendes, teljes ülé­se kedden Budapesten - közöl­te Juhász Judit szóvivő. Tájé­koztatása szerint a háromnapos tanácskozás nyitónapján a tes­tület - folytatva a tavaszi ülés egyik fő témájának tárgyalását- megvitatja a papnevelés hely­zetét Beer Miklós és Bíró László püspökök előterjesztése alapján. NYITOTT TÁRCA. A szociális tárca a tervek szerint ősszel át­tekinti' az egységes fogyatékos- sági támogatásról szóló rende­letet, és nyitott az esetleges vál­toztatások iránt - közölte Lakner Zoltán helyettes állam­titkár. Emlékeztetett arra, hogy a rendelet megalkotása előtt egyeztettek az érintett fogyaté­kosokat képviselő szervezetek­kel, és szakmai szempontok alapján döntöttek. KIÁLLÍTÁS. A jövő év köze­pétől magyarul is megjelenik a világszerte népszerű National Geographic Magazin - hang­zott el a nagy tekintélyű folyó­irat legjobb fotóiból rendezett kiállítás keddi megnyitóján Budapesten, a Magyar Termé­szettudományi Múzeumban. A világ képekben című tárla­ton - a National Geographic Channel magyarországi irodá­jának rendezésében - hetven­hat képet tekinthetnek meg az érdeklődők. BALESET. Műszaki hiba miatt következett be szombaton a Budapest- Kelenföldi pályaud­varra tartó, kamionokat szállító tehervonat balesete - közölte a MÁV kedden. A tájékoztatás szerint az ausztriai Wels és Kiskundorozsma között közle­kedő vonat július 22-én a fe­rencvárosi pályaudvaron is ha­sonló balesetet szenvedett. ■ Az egyetemi, főiskolai diákság 83 százaléka vállal tanulmá­nyai mellett munkát, a tanulók ezzel egészítik ki megélhetés­re szánt jövedelmüket. A munkavállalásban segédkező iskola- szövetkezetek egyben jogi védelmet is jelentenek a munkálta­tókkal szemben. Budapest Jelenleg körülbelül 220-230 általá­nos iskolai, 15 középfokú és 40 fel­sőfokú tanintézményben műkö­dik iskolaszövetkezet. A mintegy 120 ezer hallgató részére munka­végzést biztosító szervezetek évek óta külön szabályozás nélkül mű­ködtek. Ezen változtat majd a szeptember közepén életbe lépő kormányrendelet, amely 2006-ig ad türelmi időt az intézmények­nek és az iskolaszövetkezeteknek arra, hogy a jogszabály szerint módosítsák működésük feltételeit. Az általános iskolákban meg­alakult iskolaszövetkezetek dön- . tőén a pedagógia munka segítésé­re, míg a felsőfokú intézmények­ben működők a hallgatók munka- vállalásának szervezésére jöttek létre. A tapasztalatok szerint ko­moly előnyt, munkajogi védelmet jelent a diákoknak a szövetkezeti tagság, hiszen így a munkaerő­piacon egyenrangú partnerként kezelik őket. Az egyetemi, illetve a főiskolai hallgatók 83 százaléka dolgozik. A tanulás mellett mun­kát vállaló fiatalok átlagosan 23 ezer forinttal egészítik ki jövedel­müket. A diákok nem válogató­sak, a kemény fizikai munkától kezdve a takarításon, portási fel­adatokon át a tolmácsolásig, sok­féle munkát végeznek. Órabérük 350-től akár 2000 forintig ter­jedhet. H- "•

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom