Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-28 / 227. szám

T É R - K É P 2001. SZEPTEMBER 28., PÉNTEK - 13. OLDAL ■BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A címer Gádoros Nagy­község Önkor­mányzata 1994. március 22-én fogadta el az ön- kormányzat jel­képeiről, használatuk szabályai­ról szóló helyi rendeletet. A tele­pülés címere hegyes talpú pajzs, melynek széle arany színű. A cí­merpajzs négy, arányos részre tagolódik. Bal oldalon felül, kék mezőben fehér színű stilizált gá­dor, alul fehér mezőben szürke színű szőlőfürtöt tartó kéz lát­ható. Jobb oldalon felül, fehér mezőben sárga színű búzaka­lász található, az alsó mező pe­dig kék és fehér színnel hétszer vágott. Településleltár Gádoros belterülete: 323 ha; kül­területe: 3495 ha. Lakosság lélekszáma: 4312; legifjabb lakos: Pikács Anett (2001. 07.21.); legidősebb lakos: Farkas Istvánná Györgyi Zsu­zsanna (1903. 02.11.); nemzeti­ségek: roma lakosság 3,13%; re­gisztrált munkanélküliek szá­ma: 141; lakások száma: 1876; üresen álló lakások száma: 186. Települési infrastruktúra: gázhálózat: 100%; közüzemi ivóvízvezeték: 100%; szennyvíz­csatorna-hálózat nincs; portala- nított utak aránya: 100%; sze­mélygépkocsi-ellátottság: 147/1000 lakos; távbeszélő-fő­vonalak száma: 1120. Múltmorzsák Régészeti leletek szerint már időszámításunk előtt 4000-3500 évvel ezelőtt éltek e területen emberek. Gádoros újratelepítése báró Dezséri Rudnyánszky Sán­dor, Békés vármegye főjegyzője érdeme, aki 1826. szeptember 29-én 40 telekhely kimérésével 30 orosházi, illetve szentesi tele­pessel szerződést kötött, és lét­rehozta Bánfalva települést. Az evangélikus templom 1838-ban, a katolikus templom 1844-ben épült fel, amelyek mai külsejü­ket 1888-ban, illetve 1891-ben kapták meg. A református temp­lomot 1929-ben szentelték fel. Az első önálló iskola 1832-ben kezdte meg működését a telepü­lésen. Száz évvel ezelőtt Bánfal­va visszakapta Árpád-kori ne­vét, ismét Gádoros lett. Néveredet A Gádoros elnevezés a régi, Ár­pád-kori névre utal vissza. „Gádor” a magyar nyelvtörté­neti szótár szerint átriumot, tornácot, előcsarnokot jelent. A történészek szerint Gádoros a település templomának előcsar­nokáról kapta a nevét, amelyet gádornak neveztek. Ezt a né­hány éve a településen végzett régészeti kutatások is bizonyít­ják. A lehetetlenből fakad a lehetséges Fontos, hogy a gádorosiak itthon érezzék magukat — Képviselő-testületünk azt vallja, aki nem próbálja meg a le­hetetlent, nem éri el a lehetségest sem. így fogtunk hozzá 1998-ban, a választások után a munkához — mondta beszélge­tésünk elején dr. Prozlik László, Gádoros polgármestere.- Bár nem szeretnék a közelmúlt­tal foglalkozni, óhatatlanul ezzel kell kezdenem. Számos megoldás­ra váró feladatot kaptunk örökségül az előző évtizedekből. Hogy csak egy területet ragadjak ki: az intéz­mények állapota például alapos fel­újítást kíván, amit tovább már nem lehet odázni. Ha 1998-ig, tevékeny­ségünk kezdetéig tekintek vissza, az eltervezett célok közül már szá­mos feladatot megvalósítottunk. Névjegy Név: dr. Prozlik László polgármester Született: 1950. szeptember 13. Tanulmányai: egyetemi végzettség Munkahelyei: szakállatorvos, 1990-től magánállatorvos Gádoroson Családi állapota: nős, felesége dr. Prozlikné Pilz Rózsa, négy gyermeke van Érdeklődése: sport, kirándulás- Az Ön ,,vesszőparipája” az úthálózat javítása. Mit sikerült ezen az igencsak nagy pénzeszsá­kot kívánó területen elérni? — Valóban vesszőparipám az úthálózat javítása, hiszen az itt élők a saját bőrükön érzik, hogy mit jelent az, ha a település meg­perspektívát nyit a telepü­lés továbbfej­lődésére.- A ciklus ideje alatt a te­lepülés jelen­tős földterület­hez jutott. — Gádoros a megyében a legkevesebb földte­rülettel rendelkező település. A község vagyona 23,7 hektár földterülettel gazdagodott az el­múlt esztendőben, amivel szeretnénk jól sáfárkodni. Terveink és elképzeléseink szerint úgy hasznosí­tanánk, hogy az a te­lepülésnek bevételt, a lakosságnak pedig munkalehetőséget je­lentsen - mondta a polgármester. . - Az elmúlt években sokat vál­tozott a település külleme. Össze­függésben áll-e ez azzal, hogy a képviselő-testület tagjainak több­sége egy civil szervezet, a Gádo- rosi Hagyományőrző és Faluszépí­közelíthetősége rossz, márpedig aki járt már Gádoroson - akár­melyik irányból is — ezt tapasz­talhatta. Az eltelt három esztendő alatt sikerült elérnünk, hogy a Gá­dorost és Orosházát összekötő út­szakasz felét két részletben újra­aszfaltozták, ahol most már, szó szerint is, zökkenőmentessé vált a közlekedés, akár kerékpárral, akár gépjárművel. Örömmel je­lentem be, hogy október 1-jén in­dul a Fő utca aszfaltozása is, ami ugyancsak minőségi előrelépést jelent majd településünk életé­ben. Az illetékes tárca vezetőjé­nek napokban tett bejelentése is bizakodással tölt el. A miniszter úr ugyanis azt nyilatkozta, hogy a jövőben a hangsúly az ország mellékúthálózatának fejlesztésé­re kerül. Reméljük, hogy belátha­tó időn belül Gádorost minden irányból jó úton, európai módon lehet majd megközelíteni, ami tő Egyesület tagja, illetve támoga­tottja?- A képviselő-testület vala­mennyi tagja fontosnak tartja, hogy a gádorosiak ne csak egysze­rűen itt éljenek, hanem igazából itthon érezzék magukat a telepü­lésen, jobb le- _______________ gye n a kom­fortérzetük. Ezt szolgálták azok, a nagy­ságrendben nem biztos, hogy a legna­gyobb össze­get képviselő beruházások, amiket sike­rült megvaló­sítanunk. Gondolok itt a járdák építésé­re, a belső út­hálózat javítá­sára, a parkok rendezésére, a tele­pülés virágosítására, köztéri alko­tások készíttetésére, új játszótér és díszvilágítás megvalósítására... Mindezek mérhető hatást gyako­rolnak a környezeti szemléletfor­málás területére. A település szeb­bé, rendezetté válása révén már sokan vigyáznak arra, hogy ne dobják el az utcán a szemetet, hi­szen arra ott van a településképbe illeszkedő, fából készült szemét- gyűjtő. A virágosítás is tettre sar­kallta a helyieket. Nagyon sok a rendezett, virágos porta, amit dí­jaz is' a település. Megfigyeltük, hogy akit ezen a versenyen győz­tesnek kiállt ki az erre a feladatra létrehozott bizottság, annak a kör­nyezetében a következő esztendő­ben megszaporodnak a szépen ki­alakított porták, előkeltek, kisker­tek. A település szépítése terén egyébként nem a saját fejünk után megyünk. Szakemberekre bíztuk a tervezést, amiben partnerünk a Makona Tervezőiroda. — Milyen jövőbeni terveket dé­delget a település vezetése?- Komoly terveink vannak. Az önkormányzat prioritásként keze­li a fiatalok helyzetét. Az óvodá­ban, iskolában szeretnénk olyan feltételeket teremteni, amik ugyanolyan esélyt teremtenek a gádorosi gyerekeknek, mint ami­lyen helyzetben a városiak van­nak. A számítástechnikai feltétele­ket már megteremtettünk, most az idegen nyelv oktatását helyzete az iskola vezetése (a képviselő-testü­lettel egyetértve) előtérbe. Terve­ink között szerepel intézménye­ink teljes körű felújítása is. Emel­lett a rendelkezéseinkre álló esz­közök segítségével a helyben fog­lalkoztatás javítását is szeretnénk elősegíteni. Az önkormányzatnak nem feladata a munkahelyterem­tés, mi a vállalkozások letelepedé­sének feltételeit igyekszünk meg­alapozni, illetve adókedvezmé­nyeket nyújtunk. A község arcula­tának javítása pedig azt is szolgál­ta, hogy bekapcsolódjunk a turisz­tikai vérkeringésbe is. Reméljük, Gyopárosfürdő hullámai ide is el­érnek majd, és sokan keresik fel csendes, nyugodt településünket pihenés, kikapcsolódás céljából is. AZ ONKORMANYZATI KÉPVISELŐK NÉVSORA Dr. Prozlik László polgármester, Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület Dr. Kishonti András alpolgármester, Hagyományőrző és Faluszépítö Egyesület Dr. Bekker Sándor, Hagyományőrző és Faluszépítö Egyesület Berki Mihály, Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület Garai Ferenc, Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület Kozmer Imre, Hagyományőrző és Faluszépítö Egyesület Lóvéi Jánosné, Hagyományőrző és Faluszépítö Egyesület Molnár Éva, Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület Papp János, Hagyományőrző és Faluszépítö Egyesület Petii József, Független Kisgazdapárt Tóth Ferenc, független Varga Józsefné, Hagyományőrző és Faluszépítő Egyesület Jegyző: Varga József TURUL EMLÉKMŰ. A Kossuth utcán látható az I. világháború gádorosi áldozatai emlékére állított Turul-emlékmű, melynek talapzatát 1937-ben állították fel, a turul madár pedig három évvel később került a helyére. Az első világháborúban 135 gádorosi esett el a fronton. Falunap tűzijátékkal, 2001 Szeptember 28., péntek 10.00 Ünnepi testületi ülés a község újratelepítésének 175. év­fordulója alkalmából 11.00 Kopjafa-avatás a Kossuth utca és Fő utca sarkán; Gádoros jeleseinek arcképcsarnoka fel­avatása 18.00 Az általános iskola ün­nepi hangversenye a katolikus templomban 20.00 V-Tech együttes műsora a művelődési házban (belépő­jegy: 100 Ft) 21.00 Sólymos Tóni előadóest­je a művelődési házban (belépő­jegy: 100 Ft) 21.00 Utcabál éjfélig Szeptember 29., szombat 6.00 Zenés ébresztő 8.00 Térzene a Dr. Hidas-kert­ben 9.00 Falunapi megnyitó a Dr. Hidas-kertben (beszédet mond Kékkői Zoltán, az FVM politikai államtitkára); „Gádorosért” ki­tüntető cím adományozása; „Virágos, rendezett porta” díjak átadása; Életfa felavatása, az új évezredben születettek köszön­tése 9.45 A Gádorosi füzetek máso­dik kötetének bemutatása a mű­velődési házban 10.00 Gazdafórum az általá­nos iskolában Kékkői Zoltán ál­lamtitkár részvételével 10.00 Léghajó színház - gyer­mekműsor a művelődési házban; alkalmi postabélyegzés 11.00 Sakkszimultán az iskolá­ban; játszóház az iskola udvarán; kézművesutca 11.30 Fradi és magyar váloga­tott öregfiúk - Gádorosi öregfiúk kispályás labdarúgó-mérkőzés (Meghívottak: Törőcsik, Détári, Nyilasi, Ebedli, Pogány, Fischer, stb.) 12.00 Ebéd (bográcsos főző­verseny és flekkensütés; házisü- temény-készítő és házipálinka verseny. A „versenyműveket” 12 óráig lehet bevinni az iskolába.) 12.30 Magyarnóták, operett­slágerek a szabadtéri színpadon 14.00 Körös-kommandó, rend­őrségi bemutató a Hét vezér parkban 15.00 Aikidó bemutató 1600 Falunapi tombolahúzás (Főnyeremény: Rotációs kapa 80 ezer forint értékben) 1630 A Horizont Tánccsoport Egyesület tánc- és divatbemutatója 17.30 Gádorosi Rock együttes bemutatkozó koncertje 19.00 Falunapi bál az általános iskolában 22.00 Tűzijáték Egész nap: kirakodóvásár, sör­sátor, sétakocsikázás, mezőgaz­dasági kiállítások, veteránautó és -motorbemutató, kézműves­kiállítások,rádióamatőr bemuta­tó. Kézimunka szakkör kiállítá­sa. Az oldal Gádorosi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette Kovács Erika. Fotó: Kovács Erzsébet. Arcképcsarnok a falu jelesei emlékére Rudnyánszky Sándor Baross Károly Justh Zsigmond Papp Károly Dr. Papp Károly Dr. Hidasi László A gádorosi képviselő-testület 1999 tavaszán döntött úgy, hogy mindazok emlékére, akik Gádoros fejlődéséért so­kat tettek, a polgármesteri hi­vatalban arcképcsarnokot lé­tesítenek. A döntés után meg­indult a kutatómunka. A falu jeleseinek életrajzi adatai után a levéltárak és múzeumok írásos anyagaiban kutatott a tele­pülés helytörténésze, Pongó Ber­talan, illetve a leszármazottak is számos adatot a település rendel­kezésére bocsátottak.- A község újjátelepítésének 175., illetve a Gádoros név felvé­telének 100. évfordulójára emlé­kezve pénteken avatjuk fel Gádo­ros jeleseinek arcképcsarnokát. Első lépésben településünk hat je­lese kap helyet az arcképcsarnok­ban, amit természetesen folyama­tosan bővíteni fogunk - adta hírül Pongó Bertalan. Az arcképcsarnokot a polgár- mesteri hivatalban helyezik el, a fotókon feltüntetik a jelesek szü­letési és elhalálozási dátumát. Az életrajzokat pedig egy díszal­bumban gyűjtik össze. Hogy a település lakói is megismerhes­sék Gádoros jeleseit, a tervek szerint könyv formájában is megjelentetik, aminek szerkesz­tésére Koszorús Oszkárt kérték fel. Az arcképcsarnokban megemlé­kezik az utókor báró Dezséri Rudnyánszky Sándorról (1790- 1853), Gádoros újratelepítőjéről, a megye egykori főjegyzőjéről. Ba­ross Károly (1822-1896) evangéli­kus lelkész, egyházszervező és tör­ténetíró is helyet kap a jelesek kö­zött. Nevéhez fűződik az evangéli­kus templom felépítése. Netzpali Justh Zsigmond (1863-1894) föld- birtokos, író, színházalapító, aki szintén sokat tett a gádorosi közös­ségért. Papp Károlyra (1874-1940) és fiára, dr. Papp Károlyra (1908- 1973) — mindketten főjegyzői tisz­tet töltöttek be a településen - falu­építő munkájuk miatt büszké Gá­doros. Dr. Hidasi László (1893- 1978) 44 évig volt a község orvosa, akire ugyancsak hálás szívvel gon­dol vissza a lakosság. Bánfalvából Szent Mihály napján, szeptem­ber 29-én kettős évfordulót ün­nepel Gádoros lakossága. A falu 175 évvel ezelőtti újratelepíté­sének dátuma is e naphoz kötő­dik, valamint idén éppen száz esztendeje annak, hogy Bánfal­va visszakapta Árpád-kori ne­vét, vagyis ismét Gádoros lett. Gádoros az Árpád-korban már léte­ző település volt, nevét korabeli temploma különleges bejáratáról kapta, a gádorról. Mint Pongó Ber­talan helytörténésztől megtudtuk, más templomoknál a környékben nem találtak hasonló bejáratot. Gá­dorost - 48 másik környékbeli fa­luval együtt - 1241-ben felperzsel­ték a tatárok. Gádoros újratelepíté­se báró Dezséri Rudnyánszky Sán­dor nevéhez fűződik, aki 1826. szeptember 29-én negyven telek­helyet méretett ki a földjén 30 oros­házi és szentesi telepes költözött. Gádoros lett A fennmaradt mendemondák szerint a települést először — az alapítóra emlékezve - Bárófalvá- nak nevezték. Mivel azonban az első telepesek megbánták, hogy ideköltöztek, Bánomfalvának kezdték hívni az otthont adó tá­jat, amiből később Bánfalva lett, s maradt is 1901-ig. Egy 1901 má­jusában kelt belügyminiszteri rendelet értelmében Békés vár­megye elöljárói - hasonlóan az ország egészéhez — felülvizsgál­ták a települések nevét. Mivel az országban több Bánfalva is léte­zett, ezért 1901. június 6-án Kará­csony János püspök-történész kezdeményezésére Bánfalva visszakapta az Árpád-kori nevét. Ennek eleink egyáltalán nem örültek, két évig hadakoztak elle­ne. Mindezt azonban nem vették figyelembe a döntéshozók, Bán­fává Gádoros lett, s maradt a mai napig is.-'SBbSSI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom