Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-21 / 221. szám

KÖRKÉP 2001. SZEPTEMBER 21., PÉNTEK - 9. OLDAL MEGYEI Elkészült Békés megye terület- rendezési tervének a térségi szerkezeti terve — adta hírül a közelmúltban a megye vezeté­se. Domokos Lászlóval, a me­gyei képviselő-testület elnöké­vel arról beszélgettünk, hogy a tervezet milyen jelentőséggel bír térségünk jövőjében. A ja­vaslattételi fázisban tartó munka több térképen (lásd il­lusztrációinkat) adja meg a kereteket, amelyek — ahogyan az elnök fogalmazott — a me­gye lakosságának eltartására immár valóban alkalmassá te­szik területünket.- Egyeztetési céllal 139 címre küldtük ki a területrendezési tervet — utalt Domokos László a széles szakmai és társadalmi véleménye­zésre. - Megkapta minden telepü­lés, régiónk megyéi és a velünk szomszédosak is, valamint az 56 országos hatáskörű szerv, melyek­nek törvény adta véleményalkotási szerepük van. Hozzájuthattak a helyi kamarák, a dekoncentrált szervek; a szakma már hónapok óta ismeri, a júniusi közgyűlés vi­tára bocsátó határozata óta.- Hogyan fogalmazhatnánk meg a terv lényegét?- A területrendezési terv magá­ba foglalja a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosí­tását és védelmét, az ökológiai el­vek érvényesítését. Ezenkívül a műszaki-infrastrukturális hálóza­tok összehangolt elhelyezését, a terület-felhasználás rendszerét. Ez egy térkép, mert térképen ábrázol­ható az összes 'térségi szerkezeti elem, ennek kell majd kiegészül­nie szabályozási tervvé, amely év végére lesz kész. Annak elkészül­te után újra véleményezzük az egész tervezetet, lakossági fóru­mokon szerzünk majd további in­formációt a megye véleményéről.- A megyei milyen összefüggés­ben van az országos tervvel?- Az egész országra jellemző ez a tervezési folyamat, hosszú idő után végre összehangolt, egy­másra épülő szerkezeti jövőképet alkothatunk. Az utolsó elfogadott területrendezési, valamint telepü­léshálózat-fejlesztési terv 1971- ben készült, azóta kettővel is pró­bálkozott az állam, de azok végül Pozitív jövőképünk alapja lehet... Véleményezési fázisban tart a Békés megyei területrendezési terv nem kerültek a parlament elé. A területfejlesztésről és területren­dezésről szóló 1996. évi törvény új lendületet adott a munkának régi­ónkban is. A megyei területi ter­vek alapkutatással indultak 1997- ben. A fejlesztési koncepciót a me­gye 1998 tavaszán - még az előző ciklusban - fogadta el. Erre épül a megyei területfejlesztési program, amelyről a következő évben dön­töttünk. A harmadik szint már a megye fejlesztésének térbeli elhe­lyezése. Alulról építkezett a terve­zés, megyei, regionális és orszá­gos szint felé haladt hierarchikus rendben, amely azt jelenti, hogy a fejlesztésekben a térségi igények is megjelennek. A felsőbb egység felülírhatja az alsó terveket, de tel­jesen vele szemben nem haladhat. A „tetején” össze kell hangolni az egészet: ez majd a parlament fel­adata lesz. A tervrendszert a FVM Területfej lesztési Államtitkársága hangolja össze, ők koordinálják a törvény-előkészítést is.- A kistérségek hogyan illesz­kednek a láncba?- Amikor meglesz a megyei terv, akkor visszafelé megtörténik a korábban készített kistérségi és települési területi tervek felülvizs­gálata és elkészítése. Egyébként eukonform az egész tervezési fo­lyamat, öt - települési, kistérségi, megyei, regionális és országos - szintet jegyez a fejlesztés, míg a rendezés három szintű, települé­si, megyei és országos.- Miért fontos egy térség szá­mára a terv elkészítése?- Mert meghatározza, össze­foglalja az adott terület fejlesztési lehetőségeit, korlátáit. Választ ad miden olyan kérdésre, mint pél­dául hol lesz munkahely, miért nincs itt út stb. Az 1971-es terv el­helyezte a megyét az agrárszférá­ba és arra a szintre, ahol jelenleg is vagyunk; az új tervezés lehető­séget ad Békés megyének. Az el­múlt harminc év térszerkezeti be­ágyazottságában - amely hátrá­nyos helyzetbe hozta a megyét ­Ma ülésezik a tanács Ma délután tartja soros ülését a Békés Megyei Területfej­lesztési Tanács. A Domokos László vezette testület leg­utóbb július végén ülésezett, amikor 115 pályázót részesí­tett összesen több, mint 1,3 milliárd forint támogatásban. A mostani ülésen a tanács tagjai többek között elbírálják a terület- fejlesztési célelőirányzatra (TFC), a nemzeti örökség programra (NÖP), a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházási támoga­tására, valamint a meliorációs és öntözés-fejlesztési beruházások támogatására benyújtott pályázatokat. Vis maior kérelmek elbírálásával ebben az évben másodszor foglalkozik a tanács. Az első félévi keret felhasználását követően ezúttal a második félévi, 29,6 millió forint sorsáról döntenek. Na­pirenden szerepel még a területfejlesztési célelőirányzat II. félévi ellenőrzési ütemtervének elfogadása, és Békés megye területren­dezési terve térségi szerkezeti tervének véleményezése. A testület a tervet az általa jóváhagyott megyei területfejlesztési koncepció­val és programmal való összhangja szempontjából vizsgálja. végre váltást tudunk kezdemé­nyezni ezzel a lépéssel. Ezért a megyegyűlés a saját forrásából felgyorsította az elkészítését, így a tervkészültségben az ország első öt megyéje között vagyunk. A szükséges több tízmillió forintot a megyei költségvetés szorította ki magából; nagy erőfeszítés, de megéri. A szakmai bizottság is fel­ismerte, és lobbi­zott nálam ennek a megvalósításáért.- Milyen elvek mentén változtat­ná meg a terv az eddigi térszerkeze­tet?- Megszűnne az agrár-meghatá­rozottság. Fontos az agrárium, de lé­nyeges a környezetvédelem, a szolgáltatások, az ipar megfelelő elhelyezése is. A meglévő megyei adottságokból szükséges kiemel­ni azokat, amelyek a következő évtizedekben biztosítják a to­vábbfejlődés lehetőségét. A nyil­vánosság szereti a „hátrány” fo­galmát hangsúlyozni. Nem hátrá­nyunk van, hanem alföldi adott­ságokkal rendelkezünk. Jó példá­val szolgálhat Hollandia: nekik a tenger jelentett komoly problé­mát, de megoldották, előnnyé vál­toztatták. Békés megyének ugyanígy pozitív jövőképet kell kialakítania, amely figyelembe ve­szi az helyi adottságokat. Hogy mennyire rugalmas a rendszer, megmutatja az is, hogy már me­„Nagyon fontos: ennek a terület- rendezési tervnek a középpontjá­ba azt a 400 ezer embert szeret­nénk állítani, akik itt élnek. Mert a múltbéli iránytévesztésnek láthat­juk az eredményét, sokan nem tudnak megélni, elvándoroltak, a terület eltartó képessége nem fe­lel meg a helyi lélekszámnak... ” net közben visszajavítottunk az újonnan felismert követelmények alapján. Például a ma már benne foglalt elv is így került előtérbe, amely az erősebb területeken, a nagy hagyományú ipari, háttér­ipari gazdasági szektorokon ke­resztül fejlesztene. Fontos az in­nováció bevitele, szerepének megjelenése a térségben. Ezenkí­vül visszamegyünk a természet­hez, és a természeti, emberi, kul­turális és tájadottságainkból épít­kezve újraépítjük az egész megyei területfejlesztési koncepciót. Akár a közlekedésről, akár a mezőgaz­dasági terület-felhasználásról be­szélünk. — Jövő évi elkészülte után mit jelent majd valójában megyénk számára a területren­dezési terv?- Nagyon fontos: ennek a területrende­zési tervnek a közép­pontjába azt a 400 ezer embert szeret­nénk állítani, akik itt élnek. Mert a múltbéli iránytévesztésnek lát­hatjuk az eredményét, sokan nem tudnak megélni, elvándoroltak, a terület eltartó képessége nem felel meg a helyi lélekszámnak. Amikor az a terv kimondta, hogy itt nem lesz például fejlesztés, lemondott ar­ról, hogy a világ ipari változását leköveti. Mi célul tűztük magunk elé, hogy négyszázezer embernek lakható teret hozunk létre. A mai térszerkezeti rendszer szerintem Békés megye területrendezési terve - tervi fázis Közlekedési hálózatok és létesítmények tervezett meglévő 250 ezer ember ellátására képes. A konkrét megoldásokat nem mondja meg a terv, csak keretet ad hozzá. Különbség van az üte­mezésben is: a mostani nem ha­sonlítható össze az akkori ötéves tervezéssel. Nem mondja meg, hogy mit mikor kell megcsinálni, hanem bizonyos feltételek telje­sülésétől teszi függővé más dol­gok megvalósíthatóságát. Figye­lembe vesz különböző összefér­hetetlenségeket, például szemét­égetőt nem lehet turisztikai köz­pont közelébe tenni. Tehát csak ütemezést ad a terv; meghatáro­zott időszakonként viszont felül­vizsgálatokat szükséges végrehaj­tani. Körülbelül 6-8 évnél messzebbre nem láthat egy me­gye. Nem tud olyan programokat készíteni, amelyek reálisan meg­fogalmazhatók hosszabb távra. A mai logika szerint megfogalmaz irányelveket, és az idő előrehalad­tával azt erősíti tovább, amelyet a fejlődés visszaigazolt. A megye fejlesztési terve nem elvont foga­lom, hanem települések, cégek fejlesztési terveinek az összessé­ge — így végül is konszenzuson alapul, valójában az történik, amit az itt élők szeretnének... Megtekinthetőség A folyamatban lévő 60 na­pos véleményeztetési eljá­rás mellett a tervet a sajtó útján széles társadalmi körben ismertetik. A mun­ka megtekinthető a polgár- mesteri hivatalokban vagy a www.bekesmegye.hu internetes cimen, észrevé­teleiket szeptember 30-áig a (80) 922 200-as zöld­számon tehetik meg. Jelmagyarázat gyorsforgalmi út gyorsforgalmi úttá fejlesztés különszintű csomópont főút főúttá fejlesztés hálózati szerepű mellékút mellékút vasúti fővonal vasúti mellékvonal kétvágányú vasútvonal második vágány építése villamosított vasútvonal vasútállomás, megállóhely közúti határátkelő vasúti határátkelő kikötő hajóállomás, sporthajó-kikötő komp, rév repülőtér logisztikai központ országhatár megyehatár települési terület Készült a Váti Kht. Tervezési Igazgatósá­ga Mérnöki Irodáján 2001-ben. írásainkat a Békés Megyei Területfejlesztési Ta­nács támogatta. Szerkesztette: Vandlik János Esély a tanulásra Ösztöndíjpályázat roma diákoknak és tanáraiknak Békés Megye északkeleti ré­giója a Soros Alapítvány tá­mogatásával a közelmúltban Okányban tartott konferen­ciát a roma és nem roma hát­rányos helyzetű középisko­lások és az őket patronáló tanárok ösztöndíj-lehetősé­geiről. Okány A tanácskozás fő témája az volt, hogy minél több hátrányos helyzetben lévő diák sikeresen fejezze be tanulmányait a régió­ban. A diákok a tanévkezdéskor adták be pályázatukat, amely szerencsés elbírálást követően pénzbeli támogatást jelent. A ta­nulók két részletben kapják meg a pénzt, félévkor és év vé­gén. Lingurár Sándor, az Együtt Okányért Egyesület elnöke el­mondta, hogy a Soros Alapítvány a továbbiakban már nem gon­dozza az ösztöndíjat. Ezért egy alapítványt hoztak létre az egye­sületen belül, hogy a későbbiek­ben is támogathassák az arra ér­demes tanárokat és középiskolás diákokat. A konferencián szó volt még a roma közösségi házak felállításáról és működéséről. Az országban már 33 helyen van közösségi ház, melynek fontos feladata öszszetartani és segíteni a helyi roma lako­sokat. ____________SZ. K. Ko ssuth emlékév Kossuth Lajos szavait idézte Velkey Gábor, az SZDSZ Békés megyei elnöke a szerdai, Kossuth téren tartott sajtótájékoztatón. Szeptember 19-én múlt 199 éve, hogy Kossuth Lajos Monokon meglátta a napvilágot. Mivel a Szabad Demokraták Szö­vetsége megalakulásakor, 1988- ban Kossuth utódjának nevezte magát, a nagy politikus tisztele­tére 2001. szeptember 19-e és 2002. szeptember 19-e között Kossuth emlékévet rendez. Az emlékév fővédnöke Göncz Árpád, védnökei Görgey Gábor, Kuncze Gábor, Magyar Bálint, Szacsvay László és Széchényi Pé­ter. A jövő hét szombaton Buda­pesten, a Kossuth téren tartott ün­nepségen beszédet mond a volt köztársasági elnök, Görgey és Kuncze, valamint fellép Koncz Zsuzsa, Bródy János, Sebestén Márta illetve Darvas Iván. F 0 K Környezetvédelem a jövő nemzedékéért Békéscsaba A héten tartott konferenciát Békéscsabán a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szövetségének Békés Megyei Szer­vezete, melyen a Föld jövőjéről és környezetének védelméről tanácskoztak. például annyi széndioxidot ter­melt az ipari világ, mint az előző 200 évben az egész emberiség. El kell azon is gondolkodni, hogy miként lehetne a népesség növe­kedését korlátozni, és hány em­bert tud a Föld eltartani. 1990 és 2000 között egy milliárddal nőtt az emberiség létszáma. Ökológiai veszély fenyeget, mert évente 17 millió hektár erdőterüle­tet irtanak ki energia termelésére. A fejlett országokban a társa­dalom igényli a gazdasági növe­kedést, pedig a Föld 23 százaléka (1,2 milliárd ember) olyan sze­génységben él, hogy a napi élel­miszeradagja sem biztosított. Dr. Cserei Pál, a Békés Megyei Mérnöki Kar megbízott elnöke, környezetvédelmi szakértő a gaz­dasági növekedés környezeti ár­talmairól beszélt, melyben ki­hangsúlyozta, a gazdasági növe­kedéssel együtt a környezet- szennyezés veszélye is emelke­dik. A XX. század a környezet- szennyezés százada volt, de a XXL század már a környezetvé­delemé lesz, és ha ez nem így ala­kul, a Föld fokozatosan elpusztul. A világ ipari termelésének nö­vekedésével - ami a második vi­lágháború utáni időkre tehető ­A bányászat területén van a legtöbb hulladék világszerte. A lakossági hulladékot műszaki vé­delemmel ellátott lerakóhelyekre kellene szállítani. Békés megyé­ben például 10-15 speciális mű­szaki védelemmel ellátott lerakó­hely üzemel. Megyénkben nincs visszafor­díthatatlanul pusztító környezet­szennyező tevékenység, mivel kevés az ipari üzem, rossz útháló­zatunk miatt elkerül a nagy forga­lom, a felszíni vizek, folyók or­szágosan a legtisztábbak. Összhangba kell hozni a gaz­daságot. és a környezetvédelmet. A fiatalokat oktatni, az idősebb generációt tájékoztatni kell kör­nyezetünk megóvása érdekében, mert csak így maradhat meg a Föld a jövő nemzedékének. SZÁVA KATALIN

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom