Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-21 / 221. szám
ÜB 2001. Szeptember 21., péntek HAZAI TÜKÖR 3. OLDAL Célkeresztben Budapest A köz pénzének átgondolatlan költésével, kapkodással, összességében komolytalan gazdálkodással vádolja a kormányt az Országgyűlés költségvetési bizottságának elnöke, Szekeres Imre (MSZP). Mádi László (Fidesz), a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára a tavalyi év zárszámadása kapcsán csupán apróbb formai hibákról beszél. Mádi László, a költségvetési bizottság volt alelnöke úgy fogalmazott: a kormány a parlament ellenőrzése alatt törvényesen gazdálkodik, s ezt az ÁSZ sem vitatja. Legfeljebb apró formai hibák akadnak a zárszámadásban, de azokat még az idén korrigálják. A bevételek gyarapodása nem „ördögi machináció”, hanem a javuló adózási fegyelem és az infláció emelkedésének következménye, mint számos más országban. Furcsa - tette hozzá -, hogy miközben egyes gazdasági kutatók és szakértők, sőt olykor maga az MSZP is a túlzott bérkiáramlás miatt ostorozza a kabinetet, most ezt hibaként rója fel az ellenzék. Valójában az EU- elvárásnak is számító reálbér-növekedés nem haladja meg a gazdasági erőnknek megfelelő határt. Az említett 100 milliárd forint idei évre történő átcsoportosítása sem törvénytelen, az az a költségvetés emberek életkörülményeinek javítását célozza. Részben a magasabb infláció miatt például fokozottabban emelkednek a nyugdíjak, kiterjesztik a Széchenyi- programot, s több jut bérlakásépítésre, valamint a gyógyturiz- mus fejlesztésére is. A költségvetési bizottság tegnapi ülésén az ellenzéki honatyák az Állami Számvevőszék (ASZ) jelentésére hivatkozva nem szavazták meg a kabinet tavalyi gazdálkodásáról, illetve az idei tervezett módosításokról szóló beszámolót. Szekeres Imre, a testület szocialista elnöke úgy véli: az ÁSZ-jelentés egyértelműen azt bizonyítja, hogy a kormánynak fogalma sincs a valós gazdasági folyamatokról. A költségvetési káosz jelei közül a tavalyra várt bevételek és kiadások 9-9 százalékos kilengését, az infláció mértékének szándékos alultervezését, az így szabaddá váló pénzek ellenőrizetlen és komoly cél nélküli költését (például a protokollkiadások meghárom- szorozását), illetve közel 100 milliárd forint „fű alatti” elkülönítését, majd elosztogatását említette. Hangsúlyozta azt is, hogy míg a gazdasági növekedés meghaladta az 5 százalékot, a reálbérek csak 1,5 százalékkal növekedtek. A költségvetésben megjelölt célok több ponton átláthatatlanok, az ígért beruházások - például számos gyorsforgalmi út - részben vagy egyáltalán nem készültek el. TAKÁCS MARIANN Áll a kisgazdabál Budapest-Kecskemét Az FKGP országos elnöksége és vezetősége megtiltja a Független Kisgazdapárt képviselőcsoportja név használatát a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette frakciónak - jelentette ki Torgyán József pártelnök csütörtökön. A pártelnök emlékeztetett arra: az Alkotmánybíróság határozata értelmében a pártoknak van frakciójuk, és nem fordítva.- Ezért felkérjük a Ház elnökét, hogy tiltsa el a bitorlókat az FKGP frakciónév használatától, és biztosítsa a párt legitim országgyűlési képviselőcsoportjának működését - közölte Torgyán József. Az FKGP elnöke a szerda esti rendkívüli frakcióülést - ahol hat képviselőt kizártak - illegális összejövetelnek nevezte, és megismételte korábbi kijelentését, amely szerint azért folyik több éve támadás a párt ellen, mert a Fidesz, hasonlóan a KDNP-hez és az MDF-hez, be akarja olvasztani az FKGP-t. A pártelnök megfogalmazása szerint az FKGP-t a nyilas diktatúra és a Rákosi-diktatúra idején hasonló agresszivitással próbálták eltüntetni a politika színteréről, mint most. - Ne engedjük, hogy ezt az időszakot a Fidesz- diktatúra kövesse - szögezte le.- A sajtóból tudtam meg, hogy kizártak a képviselőcsoportból. Nem voltam jelen a frakcióülésen - mondotta Zsikla Győző, az FKGP soltvadkerti képviselője. A vonaton ültem, amikor a titkárnő rám telefonált, hogy néhány perc múlva frakcióülés lesz. Akkor azonban a mozgó vonatról nem tudtam leszállni. Kérdésünkre, miért zárhatta ki a csoport, Zsikla Győző Így felelt: állítólagos kormányellenes magatartásomért. A héten a mezőgazdasági bizottságban felszólaltam, amikor az FVM képviselője ismertette a szőlősgazdáknak szánt támogatási elképzeléseket. Elmondtam, hogy későn érkezik a segítség, a gazdák akkorra már értékesítik nyomott áron a szőlőt, amikor a pénz a rendelkezésükre állna. Azaz így nem a termelő, hanem megint a kereskedő jár jól. Ha az FVM valóban akart volna segíteni a gazdáknak, akkor a támogatást már augusztusban megszervezi - mondotta Zsikla Győző. Átadták a felújított Duna-hidat A kormányfő hordót gurított a Dunántúlról az Alföldre A DUNAFOLDVARI HID A felújítás költsége 3,6 milliárd forint. Az építést a Közgép Hídépítő Konzorcium végezte mindössze 14 hónap alatt. Teljes lezárást csak kivételesen indokolt esetben alkalmaztak. Az acél- szerkezetű híd 1450 tonna súlyú, 492 méter hosszú, teljes szélessége 13,4 méter, ebből a kocsipálya 7 méter. A felújítás során egy 2,4 méter széles konzol is épült a kerékpárút számára. A söröshordó kormányfői segítséggel gurult át a hídon FOTÓ: TOLNAI NÉPÚJSÁG Fordítottunk a világ folyásán - mostanában az a szokás Magyarországon, hogy az ilyen nagy beruházásokat mi végezzük el. Önbecsülés kérdése, hogy amire mi magunk képesek vagyunk, azt magunk is csináljuk - mondotta hídavató beszédében Orbán Viktor miniszterelnök tegnap Dunaföldváron. Dunaföldvár Harmadszor avattak hidat Dunaföldváron. 1930- ban készült el az első, akkor csak közúti híd. 1944-es felrobbantása után 1951-re épült újjá, közúti és vasúti forgalomnak is helyet adva. A harmadik avatás tegnap történt. 14 hónapi munka után korszerű, kétpályás közúti híd elkészültét jelentette Orbán Viktor miniszterelnöknek a beruházó Bács-Kiskun Megyei Állami Közútkezelő Kht. és a kivitelező, a Közgép-hídépítő Konzorcium képviselője. Az ünnepségen beszédet mondott Koúai Tamás, Tolna megye közgyűlésének elnöke, ott volt dr. Ádám Pál, Bács-Kiskun megye közgyűlésének alelnöke, Nagy Gábomé, Dunaföldvár, és Németh József, Solt polgármestere, Tóth Ferenc, a választókerület országgyűlési képviselője, akinek szerepét a beruházás szükségességének felismerésében a miniszterelnök beszédében külön kiemelte. Orbán Viktor szólt a kormány azon törekvéséről, hogy a nagy beruházásokat hazai vállalkozók valósíthassák meg, erősítve az ország gazdasági erejét. A miniszterelnök beszélt a Duna-hidak jelentőségéről, megemlítve a már építés alatt álló szekszárdi és a tervezett dunaújvárosi hidat. Köszönetét mondott a közlekedőknek, a dunaföld- váriaknak azért, hogy türelemmel viselték az építés körülményei okozta kellemetlenségeket, és ígéretet tett, hogy a közeljövőben elkészül a hídra vezető, a várost elkerülő új út is. A híd történetét Manninger Jenő, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium államtitkára ismertette. Több száz érdeklődő jelenlétében Mayer Mihály pécsi katolikus megyéspüspök és dr. Márkus Mihály, a Magyarországi Református Zsinat alelnöke mondott áldást, majd a kormányfő vágta át a nemzetiszínű szalagot, és - ahogy hídavatáson szokás - söröshordót gurított át az alföldi hídfőig Koltai Tamás, Tóth Ferenc és Nagy Gábomé segítségével a hídon. RÁKOSI GUSZTÁV A KORMÁNYFŐ AZ ATOMERŐMŰ JÖVŐJÉRŐL A kormány hosszú távon számol a paksi atomerőművel - nyilatkozta a megújult hídon munkatársunknak Orbán Viktor miniszterelnök.- Dél-Dunántúl gazdaságának jelentős tényezője a paksi atomerőmű. Dr. Mészáros György, az igazgatóság elnöke több helyütt is hivatkozott arra, hogy a cég vezetése a blokkok élettartam-hosszabbításának kérdésében - amely sokáig vita témája volt - bírja az ön és a kormány támogatását.- Ez pontosan így van. Amikor az atomerőmű új vezetői, dr. Mészáros György elnök úr és Baji Csaba vezérigazgató úr velem tárgyalásokat folytatott, hogy milyen körülmények között vállalnák a megbízatásukat, az első kérésük az időtartam meghatározása volt, hogy tudják, milyen távra tervezhessenek. Akkor hangzott el az ígéretem, amelyre ön hivatkozik. Arra kértem őket, úgy lássanak feladatukhoz, hogy élettartam-hosszabbítás következik, tehát a paksi atomerőmű jövőjét hosszú távra tervezzék. A paksi atomerőmű ma a magyar villamosenergia-szükséglet- nek mintegy negyven százalékát adja. Ez olyan arány, amely az ország egyik legfontosabb ipari üzemévé avatja a paksi erőművet. Nagyon fontos, hogy ez jó kezekben legyen, biztonságosan működjön, hozzáértő emberek vezessék. Ezek a feltételek most adottak. Egyre erősebb az energiapiacon is a verseny. Éppen ezért fontos, hogy a magyar kézben maradó vállalatok versenyképesek legyenek. Paks pedig biztosan magyar tulajdonban marad, hiszen része a Magyar Villamos Művek Rt.-nek, az Paks nélkül nem működik. Tehát ezért fontos, hogy az atomerőművel ne mint kifutó erőművel, hanem hosszú távon is a magyar energia- rendszer részét képező üzemmel számoljuk. így is teszünk, ezért támogatjuk az erőmű élettartamának meghosszabbítását. Ma- gyarán a hír igaz! __________iu Vi ta a kétkamarás parlamentről Az alkotmányjogász az egyéni képviselet erősödését javasolja A jelentősebb civil szervezetek mellett jogászokat, politikusokat, kisebbségi képviselőket, egyházi és más közéleti személyiségeket hívott meg ma esti vitafórumára a Társadalmi Érdekegyeztető Tanács (TÉT). A rendezvényen a kétkamarás parlament szükségességéről Medgyessy Péter, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tart vitaindító előadást. Budapest A Társadalmi Érdekegyeztető Tanács tíz éve következetesen kiáll a kétkamarás parlament szükségessége mellett. Az elmúlt évtizedben politikusok és jogászok között többször is fellángolt a vita: felváltsa-e a hazai egykamarás rendszert a kétkamarás parlament, s ha igen, a felsőháznak milyen szerepet szánjanak. A civil szerveződés véleménye mindezidáig nem jutott jelentős szerephez, most azonban úgy látják, hogy Medgyessy Péter, a szocialisták miniszterelnök-jelöltjének felvetésével lezárulhat a vita. Mára átalakultak az érdekképviseletek, és a társadalomban fellelhető érdekviszonyokat a pártok már nem képesek megfelelően megjeleníteni - fogalmazott lapunknak a mai tanácskozást megszervező TÉT alelnöke. Kemény László szerint a politikai és a civil életben bekövetkezett változások miatt ma nagyobb esélye van a kétkamarás parlamentet támogatók összefogásának, mint korábban. Túlságosan pártközpontúvá vált a politizálás, a társadalmi érdekek mind teljesebb megjelenítése a mai Országgyűléstől a TÉT alelnöke szerint nem várható. így a civil szervezeteket, egyházakat, kisebbségeket, szakszervezeteket összefogó második kamarának a 2002-es választások után még inkább megnőhet a szerepe. Lővétei István, az Államigazgatási Főiskola tanára álmegoldásnak tartja a második kamarába küldött civilek - szakszervezetek, egyházak, kisebbségek - szerepének felértékelését. Az alkotmány- jogász szerint nem kell ahhoz felsőház, hogy a társadalom széles rétegeinek érdeke megjelenjen az ország házában. Erre volnának ugyanis az egyéni képviselők, akik esősorban nem pártjukat, sokkal inkább a rájuk szavazó állampolgárok gondját-baját, óhaját kellene, hogy megjelenítsék a parlament falai között. Például sehol a világon nincsen felsőház csak a kisebbségek érdekeinek megjelenítéséért, a szakszervezetek helye pedig a munkahelyeken és nem a parlamentben van. Lővétei mindemellett visszaál- líthatónak tartja a második világháborút megelőző kétkamarás rendszert. Ez esetben tisztázni kell majd, hogy milyen feladatokkal és jogosítványokkal lehetne a második kamarát, vagyis a felsőházat felruházni. Egy kétkamarás parlament mindenképpen lassabban és drágábban működik. A törvényhozásnak nem ártana a megfontoltság - véli a szakember. Két kamara esetén az alsó- és felsőház addig küldözgetné egymásnak a törvényjavaslatokat, amíg azok el nem nyernék legtö-' kéletesebb alakjukat. A második kamarának lehetne szerepe a kormány ellenőrzésében is, ám ez idegen a magyar hagyományoktól, a kormányzat ellenőrzése a mindenkori ellenzék feladata. Az alkotmányjogász szerint a politikai rendszer valóban meglévő hibáit ki kellene küszöbölni, de indokolatlan és megalapozatlan ezt a szerepet a felsőházra hárítani. HORVÁTH MAGDOLNA Hírek HÁZELNÖKI HARAG. Egyet len pártelnöknek sincs jogosítványa arra, hogy a parlament működésére vonatkozóan észrevételeket fogalmazzon meg, még kevésbé, hogy kötelező érvénnyel bármit előírjon - jelentette ki Áder János a házbizottság csütörtöki ülését követően. Az Országgyűlés elnöke Torgyán József hozzá intézett levele kapcsán mondta ezt, amelyben a kisgazda pártelnök megtiltotta, hogy a Szentgyörgyvölgyi Péter vezette frakció az FKGP-képviselőcsoport nevet használja. CSALÁDI PÓTLÉK. Emelt összegű kiegészítő családi pótlék folyósítását javasolja Surján László fideszes országgyűlési képviselő azon gyermekek után, akiket gyámként nagyszülőjük vagy más nyugdíjas nevel. Harrach Péter szociális és családügyi miniszter elmondta: a tárca a kormánnyal egyetértésben támogatja a módosító javaslatot, amely a gyermekek családban történő nevelését szolgálja. LISTAVEZETŐ. A szocialisták fővárosi elnökségének ajánlásával összhangban Kovács László pártelnököt javasolja a fővárosi lista vezetőjének az MSZP budapesti párttanácsa, amely az országos lista élére Medgyessy Péter miniszterelnök-jelöltet indítványozza - derült ki a budapesti párttanács szerdai, éjszakába nyúló ülését követően. MINIMÁLBÉR. Az MSZP támogatja a minimálbér emelését, de csak úgy, ha ez együtt jár a közterhek mérséklésével - hangsúlyozta Burány Sándor szocialista képviselő csütörtökön. Közlése szerint a minimálbér jelentős emelése az MSZP gondolkodásában együtt jár az adóterhek mérséklésével. A szocialista képviselők rosszul ülnek a lovon, amikor úgy gondolják, hogy közpénzekből kell béremelést finanszírozni - reagált Őry Csaba, a Miniszter- elnöki Hivatal politikai államtitkára az MSZP-frakció csütörtöki javaslatára. MEGÍTÉLÉS. Az uniós országjelentés a belügyi területen elért eredmények alapján Magyarországot az első helyre teszi a csatlakozni kívánó országok között, ami azt bizonyítja, hogy a tárca külső megítélése kedvezőbb, mint az országban kialakult kép - hangoztatta Pintér Sándor az Országgyűlés önkormányzati és rendészeti bizottsága előtt csütörtökön. LEVÉL. A Magyarországi Református Egyház zsinatának elnöksége igeellenesnek, a református hitvallással összeegyeztethetetlennek tartja az Ébresztő című kerületi lapban ifjabb Hegedűs Lóránt nevével megjelent írás szövegét - derül ki a Duna-melléki Református Egyházkerületnek két héttel ezelőtt elküldött, tegnap nyilvánosságra került levélből. A szeptember 5-i keltezésű levelet Bölcskei Gusztáv püspök, a zsinat lelké- szi elnöke és Kálmán Attila világi elnök, főgondnok írta alá. JAVASLAT. Az MSZP közép- és kelet-európai tagozata azt javasolja a párt elnökségének, hogy kormányra kerülése esetén egy kisebbségi, határon túli és egyházügyi minisztériumot hozzon létre - jelentette be Tabajdi Csaba szocialista parlamenti képviselő csütörtökön. ÚJ PÁRT? Új párt megalakulását sejteti, hogy szeptember 29-én találkozót tart a csepeli munkásotthonban a Politikai Főiskola Baráti Köre, amelynek tagjai a tanintézet valamikor hallgatói, oktatói és dolgozói közül kerülnek ki. ■
