Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)
2001-09-15 / 216. szám
2001. szeptember 15., szombat Hétvégi magazin 7 Amikor szögre akasztotta a futballcsukáját, a Fradinál maradt Hatvanéves a Császár Cseleitől dőltek a védők. Egyetlen magyar Aranylabdásként őrzi nevét a foci története. A futballvilágban két focistát tüntettek ki a Császár névvel, a német Beckenbauert és a mi Albert Flóriánunkat. Albert Flórián másfél évtizedes ragyogás után búcsúzott a játéktól Lehet azon vitatkozni, hogy a két Császár közül ki volt a nagyobb, mi természetesen azt mondjuk: volt idő, hogy az Üllői úti. S ezt bizonyítani is tudjuk. 1967 decemberében nyilvánosságra hozták a France Football szavazásának a végeredményét, amely során huszonegy ország- labdarúgó szakértői a kontinens legjobbjának Albert Flóriánt választották meg nagy fölénnyel. Az első és azóta is utolsó magyar Aranylabdás mögött 31 ponttal lemaradva, a negyedik helyen végzett Franz Beckenbauer. Igaz, hogy később a német labdazsonglőr is megkapta ezt a címet, de akkor már Albert nem volt versenyben. Albert rosszkor, rossz helyre született. Az ő korában még szó sem lehetett arról, hogy egy magyar futballista profinak szerződjön. Pedig Albertet a világ bármelyik országában, a legpatinásabb klubokban is tárt karokkal fogadták volna, tegyük hozzá, mesés összegért. Rajta kívül még nem volt olyan magyar futballista, akit meghívtak volna Brazíliába, hogy bemutatót tartson. Gazdag pályafutása során igazán két nagy meccsét emlegetik mindig. Az egyik az 1966-os brazilok elleni győztes 3-1-es világbajnoki mérkőzésen mutatott briliáns játéka, a másik pedig a nyugat-németek elleni nagy produkciója. 1959 novemberében a Népstadionban vendégszerepeit az NSZK válogatottja. Ezt a mérkőzést tekintettük akkor a berni világbajnoki döntő visszavágójának. Albert játékának köszönhetően a visszavágás ragyogóan sikerült. Az akkor 18 éves center kiismerhetetlen cseleivel egyszerűen megbolondította a német védőket. A 4-3-as magyar győzelemmel végződött találkozón egy új csodacsatár is született. Másfél évtizedes ragyogás után, 1974. március 17-én a Ferencváros-Zalaegerszeg mérkőzésen búcsúzott a játéktól. A Császár sírt és vele a szurkolók nagy része is könnyezett. Emlékszem, több ezer ember kórusban kiáltotta a nevét. A Népstadion harmincezres közönsége helyéről felállva ünnepelte a nagy sztárt. A játékosok a vállukon vitték ki. Mindenki megállapította, ilyen játékosunk nem lesz többet. Amikor szögre akasztotta a futballcsukáját, természetesen a Fradinál maradt, szakosztályvezető-helyettes, majd technikai vezető lett, még később alelnök. Csak a Fradi kispadjára nem ült le soha. Talán ezért is maradhatott meg mindmáig a nimbusza. A pályafutásával, bármilyen fényes is volt, nem elégedett. — Sokszor nyertem bajnokságot a Fradival, a válogatottban is sok szép sikerben volt részem, de a nagy álmom, egy világbajnokságon való jó szereplést nem érhettem meg. Ha akkoriban kimehettem volna külföldre, még többre vihettem volna. De nem rágódom a múlton — mondja. Szeptember 15-én újra ő a főszereplő. A Császár hatvanadik születésnapját ünnepli. És már a fia, ifj. Albert Flórián is szögre akasztotta a futballcsukát. Kemény György A CÉL: KIJUTNI A NEMZETKÖZI PORONDRA Jómadarak. Ez a jelző bizony nem éppen dicsérő arra, akire mondják. A madártenyésztők azonban a szó szoros értelmében használják ezt a kifejezést: jó madarakat szeretnének tenyészteni, s ebben az újonnan szerveződött egyesületre nagy feladat hárul. A szervezett madártenyésztés — amiben a magyar tenyésztők eddig nem tudtak részt venni — külföldön 50 éves múltra tekint vissza. A világ madártenyésztőit a Confederation Omitologique Mondiale, rövidített nevén COM Világszövetség koordinálja. Ettől az évtől a januárban megalakult, s májusban bejegyzett Magyar Ornitológiái Egyesületen keresztül Magyar- ország is tagja lett a világszövetségnek — tudtuk meg Müller Endrétől, az egyesület elnökétől. A világszövetség tagállamainak tenyésztői közül legeredményesebbek a belgák, őket követik sorrendben az olaszok, a hollandok majd a franciák. Hazánkban a madártenyésztés hozzávetőlegesen ötezer ember szenvedélye. A legutóbbi évekig nem volt rá mód, hogy külföldről hozzanak be madarakat. Emiatt a magyarországi díszmadárállomány nagyon szegényes. A kanári a legelterjedtebb a világon — a tenyésztők 60 százaléka velük foglalkozik. A fajtaválaszték igen széles, de hazánkban csak néhányat tenyésztenek. Szükséges lenne, hogy külföldről hozzanak be madarakat tenyésztési célra, és velük frissítsék fel az állományt. Ezután pedig eredményesen tovább kellene tenyészteni. A kanárik után a papagájok következnek a hazai népszerűségi listán és végül az egzóták, az egzotikus madarak. Ez utóbbiak nagyon kényes, igényes fajták, így sokan nem szívesen foglalkoZnákVelük. Komoly gondot jelent, hogy igen kicsi a belföldi felvevőpiac, így a madarakat gyakran áron alul, a tartási ár alatt kénytelenek eladni a tenyésztők. Ez esetenként arra vezethet, hogy nem törekednek a lehető legjobb minőség elérésére. Pedig a cél pontosan ez lenne, hogy jó, a standardban előírtaknak megfelelő madarakat tenyésszenek, hiszen nemzetközi piacokon csak így lehet megjelenni. Ehhez azonban csakis minőségi magvakkal kellene táplálni a tenyésztett madarakat, a hazai termesztők azonban még nem számolnak ilyen igényekkel. A külföldi, jó mag viszont nagyon drága.. Müller Endre sajnálkozva jegyzi meg, hogy nagyon kevés a fiatal tenyésztő. A klubtagság túlnyomó többsége 40 év fölötti, nincs utánpótlás. A frissen alakult egyesület fő céljai közé tartozik tehát az is, hogy a fiatalokkal megismertesse és megkedveltesse a madarakat, illetve tenyésztésüket. Ennek érdekében kezdeményezik, hogy az iskolákban, klubokban ismeretterjesztő előadásokat rendezhessenek. Úgy vélik, a fogadó- készség megvan, s munkájuk révén a fiatalok érdeklődését is fel tudják majd kelteni. Hazánk klímája igen alkalmas a legtöbb díszmadárfaj tenyésztéséhez. A piac mindig új mutációkat igényel, új standard létrehozásához azonban az szükséges, hogy három egymást követő évben állítsák ki a madarat, és minden alkálommal megfelelően minősít- j sék. Ezután fogadják el standardként a COM-ban. Minden évben rendeznek világkiállítást, 2002-ben Belgiumban tartják az ötvenedik világbajnokságot. Itt minden faj külön versenyez és a legszebb példányt kiválasztják az adott standard alapján. A versenyre a madarakat előre fel kell készíteni. Meg kell szokniuk a szűkebb kalitkát, a zajt, a nyüzsgést és azt, hogy megfelelően tartsák magukat. A MOE távlati céljai között szerepel az is, hogy ők rendezhessenek világbajnokságot, ehhez azonban komoly támogatásra lenne szükségük. Egyelőre a fő céljuk az, hogy kijussanak a magyar tenyésztők a külföldi versenyekre és jó eredményeket érjenek el, valamint idehaza nemzetközi kiállításokat rendezhessenek az Ornitológiái Világszövetség felügyelete alatt. A további terv, hogy hazánk legyen Kelet-Közép-Európa ornitológiái központja. Ehhez azonban az szükséges, hogy a magyar tenyésztők egységes célokat valljanak, és azok eléréséhez támogatókat szerezzenek. Krakkó Tünde Hazánkban a madártenyésztés hozzávetőlegesen ötezer ember szenvedélye (archív felvétel) CD-sikerlista 1. N'sync: Celebrity 2. Nelly Furtado: Whola Nelly! 3. Dl2: Devils Night 4. Romantic: Nap, Hold, csillagok 5. Unique: Úttalan utakon 6. Viva Hits 13. 7. Bosson: One In A Million 8. Gorillaz 9. Nick Cave And The Bad Seeds: No More Shall We Part 10. Clawfinger: A Whole Lot Of Nothing (Rock Island) Filmajánló Dr. Dolittle 2. A doktor (Eddie Murphy) újra rendel. Ezúttal egy erdőt kell megmentenie, de előbb megházasít egy medvét, akinek a párja inkább a hamburgerekhez vonzódik, egy alkoholista kutyát leszoktat az italról és lelki elsősegélyben részesít egy szerető nélkül maradt teknősbékát... Könyvajánló Játék a tűzzel KOVÁCS ÁKOS ♦ /< <...... Játék a tűzzel Xv-yy *;s*atar. ***&«& Nagyon aktuális könyvet ajánlunk kedves olvasóink figyelmébe, augusztus 20-ától nem túl messzire. Kovács Ákos munkája kultúrtörténeti jelentőségű: a tűzijátékok történetét dolgozza fel. Az alcím is utal erre: „Fejezetek a magyarországi tűzijátékok és díszkivilágítások XV—XX. századi történetéből.” A könyv félezer év pirotechnikai látványosságait tekinti át. Egészen pontosan az 1476- tól napjainkig terjedő időt pásztázza végig, ugyanis az első tűzijátékot állítólag Mátyás és Beatrix esküvője alkalmából rendezte Regiomontanus, német matematikus és csillagász. A 190 oldalas olvasmányos és irodalmi idézetekkel tűzdelt album az 1996-os millenniumi tűzijáték leírásával fejeződik be. Ami közte olvasható, az maga a magyar történelem — király- koronázások, főúri bevonulások, barokk színházi előadások , Anna-bá- lok, társadalmi és állami ünnepek — tűzijátékban „elbeszélve”. ST* Y.*. «*' • • HIT " HiTimiMTPÍPÍP -CTUIT T ’' — IWIMIIilfflWM Nostradamus jóslata és szerencsés menekülés a pokolból Ahogy telik az idő úgy derül fény újabb és újabb megrázó történetekre és szerencsés megmenekülésekre a terror poklából, a megtámadott New York-i Világkereskedelmi Központból. Ahogy lenni szokott, jelentkeztek azok is, akik isteni sugallat vagy évszázados jóslat beteljesedését vélik felfedezni a történtekben. Alább Nostradamusnak tulajdonított látomásokat idézünk, illetve egy vak férfi szerencsés megmeneküléséről tudósítunk. A 2000. év jövendölésözöne és a New York-i tragédia után ismét divatba jött Nostradamus. A XV. századi francia királyi orvos, akit a maga korában csak magas pártfogói mentettek meg a máglyától, morfinista látomásaiból sok mindent előre megjósolt — legalábbis magyarázói szerint — a XX. és a XXI. századból. A két világháború, Sztálin, Hitler, a Kennedy-gyilkosság, az Öbölháború után most az ő próféciáinak beteljesülését látják a szeptember 11-i terrortámadásban is. Hogyan hangzik az eredeti jóslat, a 697. számú prófécia? ,,A nagy víz másik oldalán alászáll két nagy madár, a királynő kinek keze tüzet tart trónja vízből emelkedik, s látja amint a két ördögi torony leomlik.” Ezt a négysorost sokan köröztették az elmúlt napokban az Interneten. A magyarázat, ha hiszünk neki, világos: a nagy víz az Atlanti-óceán, a két nagy madár a két becsapódó Boeing, a tüzet tartó királynő az amerikai szabadságszobor, a két ördögi torony pedig természetesen a World Trade Center iker-felhőkarcolója. Akadnak más változatok is. A fenti sorokat próbálták „felülmúlni” a hálón kéretlen prófétái a következő verzióval: ,Az új évszázad kilencedik havában az égből jön a rettegés nagy királya 45 fokon lángol az ég a tűz a város felé kúszik.” A „fordító” tévedett néhány fokot — New York a 4L szélességi fokon fekszik. Ez az „áljós” nem beszél ugyan újabb nagy háborúról, de Nostradamus tanulmányozóinak honlapja (www.nostradamus-repository.org) terjeszt egy olyan négysorost, amely megjövendöli: a nagyváros lángba borulása a harmadik világégés és a Föld pusztulásának kezdete. Akadt olyan buzgó levélküldő, aki még napra pontos dátumot is becsempészett próféciájába, holott a francia okkultista soha nem kötötte konkrét időponthoz jövendöléseit. A hisztériából megint Nostradamus műveinek kiadói jöttek ki jól: próféciái ismét az élre ugrottak a könyvek slágerlistáján. A 71. emeletről jött le Kutyája és főnöknője segítségével sikerült megmenekülnie egy vak kolumbiai férfinak a keddi terrortámadás áldozatául esett New York-i World Trade Center egyik tornyának 71. emeletéről. „Kutyám a lábaim közt szaladt lefelé a lépcsőn, főnöknőm, Ann támogatott az egyik oldalról, a másik oldalon pedig kezemmel a lépcső korlátjába kapaszkodtam” — számolt be csodával határos megmeneküléséről csütörtökön a Caracol kolumbiai rádióban Omar Eduardo Rivera. A 40 esztendős mérnök 13 éve dolgozott a Világkereskedelmi Központban és egy éve veszítette el szeme világát. „Néhány perc hiányzott még kilenc órához, amikor egyik kollégám felkiáltott: „mi az ördögöt művel ott az a repülőgép?” — emlékezett vissza a történtekre Rivera. Elmondta, hogy a következő másodpercben hatalmas robbanás ráz- kódtatta meg az épületet és annak egyik tornya inogni kezdett. Kutyája kituszkolta őt a folyosóra, főnöknője pedig belekarolt és a vészkijáratul szolgáló lépcsőhöz vezette őt. „Tökéletes volt a káosz. Mindent füst lepett el, benzinszag terjedt a levegőben, a padlózat csúszós lett a víztől és a kerozintól, minden pár lépés után meg kellett állnunk. Azt gondoltam, hogy a torony bármely pillanatban összedől. Betondarabok záporoztak körülöttünk, kis híján járhatatlan volt a lépcső. Az épület legalsó szintjein egyre rosszabb lett a helyzet” — emlékezett vissza apokaliptikus élményére a kolumbiai vak férfi. Néhány perccel Rivera, főnöknője és vakvezető kutyájának megmenekülése után összeomlott a torony. Madarászok, ha magyarok
