Békés Megyei Hírlap, 2001. szeptember (56. évfolyam, 204-228. szám)

2001-09-14 / 215. szám

6. OLDAL - 2001. SZEPTEMBER 14., PÉNTEK HÁT T É R Jeremy és Tom utolsó szavai New York Állam magyar származású kormányzója, George Pataki (balról), Rudolph Giuliani, New York főpolgármestere és Hillary Rodham Clinton szenátor a terrortámadás helyszínének, a világkereskedelmi központ romjainak közelében FOtó: europress/epa (Folytatás az 1. oldalról) Deena szerint azonban minden arra utalt, hogy nem a gép feláldo­zását tervezték. - Hazafelé uta­zott. Meg akarta oldani ezt a hely­zetet, és hazatérni hozzánk — idézte az AP Burnett feleségének a kaliforniai San Ramónban mon­dott szavait. „A repülőgépen va­gyok, azon a gépen, amit eltérítet­tek, egy férfit megkéseltek. Azt mondják, bomba van náluk. Hívd a rendőrséget” - emlékezett Deena férje első telefonjára. — Em­lítést tettem neki a WTC-ről, és er­re nagyon felfigyelt, kérdezgetni kezdett, mindent tudni akart erről - mondta Deena, aki szintén fel­hívta az FBI segélyvonalát, hogy segítsen az elrabolt gépen ülő Burnettnek a helyzet megoldásá­ban. — A következő hívásakor már alakulóban volt a terve - folytatta Deena - gyűjtötte az adatokat, és igyekezett öszszerakni a képet. Bumett a negyedik - utolsó - hívásakor közölte feleségével, hogy néhány utassal együtt csele­kedni fog. — Kértem, hogy üljön nyugodtan, és ne terelje magára a figyelmet, de azt mondta: nem - emlékezett vissza Deena Burnett, szomorú félmosollyal. A gép Pennsylvania felé köze­ledve vesztett magasságából, sze­szélyesen kanyarogva repült, majd a szántóföldbe csapódott, orrával előre, Pittsburghtól 130 kilométerre délkeletre, egy órával a WTC tornyainak összeomlása, és 20 perccel a harmadik repülő­gépnek a Pentagonba történt be­csapódása után. A negyedik gép lezuhanása a földön senkit nem sebesített meg. A gép „fekete do­bozát” több száz nyomozó keresi a helyszínen, abban reményked­ve, hogy a pilótafülkében elhang­zott beszélgetések közelebb visz­nek a történtek megértéséhez. A clevelandi repülőtér irányító tor­nya felvette a pilótafülkében el­hangzottak néhány foszlányát: „Menj ki innen” - kiáltotta valaki többször is, olyan zaj közepette, amely dulakodást is jelenthetett. A gép a Camp David-i elnöki nyaralótól mindössze 135 kilo­méterre zuhant le. Névtelenül nyilatkozó illetékesek szerint a Fehér Ház vagy a Pentagon lehe­tett a célpontja. John Murtha kongresszusi képviselő szerint egészen biztosan nem azért ra­bolták el a gépet, hogy az a penn­sylvaniai szántóföldekre zuhan­jon. Valaki hősies erőfeszítéssel kivitte a gépet a városok térségé­ből. Deena Bumett biztos abban, hogy férje csakugyan tett valamit — legalább azért, hogy a gép ne lakott területbe csapódjon. „Soha nem fogjuk megtudni, hányán segítettek neki, és hogy pontosan mit is tettek, de semmi kétségem, hogy ezt a gépet is va­lamely célpont felé küldték, és bármit tett is Tom és azok a fiúk, akik segítettek neki, sok-sok éle­tet mentettek meg... és nagyon büszke vagyok rá, és nagyon há­lás vagyok neki” - tette hozzá Deena Burnett, nagy sóhajjal visszafojtva zokogását. MTi A Gallicoop dolgozik tovább Erdélyi István: ,,Új időszámítás kezdődött” A Gallicoop Pulykafeldolgozó Rt. Szarvas egyik legnagyobb munkáltatója. Erdélyi Istvánt, a ciprusi-magyar tulajdonú ve­Í yes vállalat vezérigazgatóját arról kérdeztük, az Egyesült .Hantokban történt terrortámadást követően történik-e vál­tozás a cég termelésében, illetve a biztonsági intézkedések­ben? fordulhatott. Ha Amerika ennyire védtelen, mi mit tehetünk?- Az Egyesült Államokba szál- lítanak-e terméket?- Nem, csak Nyugat-Európába. — Számítanak-e rá, hogy ter­melésükben változás történik? — Nem lesz változás. Ugyan­olyan intenzitással termelünk. Az élet nem áll meg. Dolgoznunk kell tovább. ____ _____ CS. R. Ál talános az arabellenesség? „Nem kultúrák szembenállása ez, hanem szegényeké és gazdagoké” Zimonyi István arab történelmet és muszlim kultúrát is tanít a Szegedi Egyetemen. Megkeresésünkre sajátosan közelítette meg a keddi amerikai tragédiával kapcsolatos összefüggéseket. Szeged- Minden és mindenki azt sugall­ja, azt a következtetést vonja le a történtekből, hogy az iszlám kul­túra, az arab mentalitás általában felelős a szörnyűségért, ez a vallás az egyes számú közellenség — mondta Zimonyi István helyzetér­tékelésében. — Nem látom be, mi­ért került azonnal a középpontba, miért hibáztatták egyáltalán azt a népet már rögtön az elején, ami­kor még egyértelműen be sem bi­zonyosodott, hogy az elkövetők az iszlám nevében cselekedtek. Az egyetemi docens szerint az egypólusú vüágrend elleni támadás történt kedden. Úgy fogalmazott, hogy a gyengék erőfitogtatása, egy rendkívül elenyésző kisebbség fa­natizmusa áll a háttérben.- Nem kultúrák szembenállá­sa ez, hanem szegényeké és gaz­dagoké — véli. Azt, hogy az ara­bok az izraeli konfliktus hatására hangosan ellenséges fellépést mutatnak, és például, amint sze­mélyesen is látta Kairóban, hogy Heil Hitler!-rel köszöntik a turis­tákat, úgy gondolja, nem kell ko­molyan venni, illetve az arab go­noszság, tudatlanság vagy az isz­lám számlájára írni. - - Az ilyen óriási méretű, ártat­lanok elleni támadás még a dzsihádba, a hitetlenekkel szem­ben folytatandó háborúba sem fér bele. A iszlám hit annál sokkal komolyabb dolog, mint amit a nyugati társadalmakban gondo­lunk róla. Nem primitív valami, amit a zsidó-keresztény kultúrá­ból „lestek el” a 7. században. Bi­zonyítja ezt, hogy a muszlim civi­lizáció közvetítette az antik görög tudásanyagot a középkori Európa számára. Nem szabad tehát előí­téleteink rabjává válnunk, és az egész muszlim világot hibáztat­nunk a szörnyűségért - zárta gondolatait Zimonyi István. v.j. „Elszállt” a niagarai kirándulás A Szegedi Egyetemen tanuló békéscsabai Lehoczky Dóra három hónapja utazott az USA-ba nyelvet tanulni, világot látni. Ezalatt keményen dolgozott, és alig várta szeptember 11-ét, mert kirán­dulást terveztek a Niagara vízeséshez... Ő meséli el történetét. „Délelőtt tízkor értünk a kanadai határhoz, eleinte probléma volt néhány diák papírjával, úgy né­zett ki, nem jutunk be az ország­ba. Öt perc múlva azonban már elintézték az okmányokat, na­gyon örültünk. Éppen szálltunk fel a buszra, amikor kaptuk a hírt: azonnal térjünk vissza az USA-ba, mert két repülőgép összeütközött New York-ban. Kissé bután néz­tünk egymásra, nem értettük az összefüggést. Rövid idő múlva megtudtuk, az információ téves volt, a két repülő a World Trade Centernek ütközött, és a Penta­gont is támadás érte. Az ötórás visszaút alatt végig hallgattuk a rádiót, minden percben újabb in­formációval »gazdagodtunk«, és megértettük, miért zárták le a ka­nadai határt. Ha 15 perccel hama­rabb érkezünk, beengednek min­ket Kanadába, de visszajönni már nem tudtunk volna... Az estét együtt, tévénézéssel töltöttük, és egyre csak azt mon­dogattuk: képtelenek vagyunk felfogni a történteket. Én 20 percnyi autóútra vagyok Clevelandtől egy kisvárosban, Amherstben. A hangulat leírha­tatlan, a pánik, a félelem ide is el­ért, pedig New York nincs közel, körülbelül 800 kilométerre fek­szik. Amerikai ismerőseim, bará­taim is döbbenten állnak, képte­lenek felfogni, hogy ez történik az országukkal, amelyről azt hit­ték, megtámadhatatlan. Beszél­gettem velük, hogy most mit éreznek, mit gondolnak, mit vár­nak, de csak azt hajtogatták: »ez hihetetlen, mintha egy mozifilm­ben lennénk, és holnap felébre­dünk az iszonyú álomból«. Az emberek megpróbálnak otthon maradni, mert félnek egy újabb támadástól, és az elnöktől várják a megoldást, bár el sem tudják képzelni, mi történik majd a kö­vetkező napokban. Bevallom, kedden este valóban féltem, a té­véfelvételek után nem tudtam aludni, remélhetőleg jövő hét szerdán haza tudok repülni, bár a gondolat, hogy repülőre kell szállnom, nem nyugtat meg, de az is igaz, most a legbiztonságo­sabb repülőn utazni, hiszen min­dent ellenőriznek. Remélem, a következő napokban jobbra for­dul a helyzet, de ezt a napot soha nem fogom elfelejteni. Katasztrófa miatt munka nélkül Újabb magyart sikerült elérnünk New Yorkban a megdöbben­tő terrortámadás után. Dóra, az újságíró valószínűleg annak köszönheti életét, hogy munkahelye egy órával később kezd az amerikai átlagnál.- Többet tudtok, mint mi - tegez vissza a New Yorkban jelenleg el­adóként dolgozó magyar újságíró lány, és egyben némi düh is érző­dik a hangjában. Azt mondja, a televízióban szűrik az informáci­ókat, a lényeges adatokat, ténye­ket Magyarországon, itthoni is­merőseiken keresztül kapják. Az USA-ban nem közölnek semmit az áldozatok számáról, a riporte­rek nem tesznek fel kérdéseket az illetékeseknek a logikusan felve­tődő és a lakosságot érdeklő, érin­tő dolgokról. - Például az első re­pülőgép becsapódásának felvéte­leit sem mutatták, csak a CNN- csatornán... Az emberek lelkiállapotáról is megkérdeztük a néhai világkeres­kedelmi központ mellett dolgozó kolléganőt: - Messze lakom a helyszíntől, de felénk is minden sarkon rendőr áll, a televízióban bemondták, hogy a helybeli ara­bok védelme miatt vált szüksé­gessé a lépés. Az emberek itt, Bronxban dühösek, nehezen vi­selik a „rendőrállamot”, és bi­zony sokan igen durva kijelenté­seket tesznek a feltételezett elkö­vetőkkel kapcsolatban. Az ő saját „sztorija” is rendkí­vül érdekes: — A barátnőmmel egy lakásban lakunk. Ő az azóta híressé vált A-jelű metróval ment volna munkába - éppen a le­rombolt épületek alatt -, ame­lyet a hírek szerint fel akartak robbantani, de ö szerencsére az­napra szabadságot vett ki. Velem pedig valószínűleg nem beszél­getnél, ha egy órával későbbre tették volna a támadást, ugyanis gyakorlatilag az iker tornyok szomszédságában dolgozom, de helyi idő szerint délelőtt tíz órá­ra járok be. Úgyhogy, aznap már nem kellett munkába mennem, és a környék lezárása miatt az­óta sem... ________________________(VAHDLIK) Am erika Kanadából, magyar szemmel Várhatóan óriási változások lesznek biztonsági téren Régiónk szülötte, a ma 41 éves Ötvös Ferenc a kilencvenes években határozta el, hogy Kanadát választja otthonául. Mint annyi mindenkit, őt is elkápráztatta az észak-ameri­kai kontinens gazdagsága, az ott élők nyugalma, biztonsá­ga... Jelenleg az Egyesült Államok közvetlen szomszédságá­ban él és dolgozik. Vele is a tragikus szeptember 11-érői be­szélgettünk.- Az a nap is úgy kezdődött, mint a többi - mondta. - Dol­gozni mentem, és épp egy szá­mítógépes programmal bajlód­tam, amikor a kollégáim felfi­gyeltek a rádióban elhangzott hírre. Itteni idő szerint reggel 9 körül játszódtak le a New York-i események. Ezt követően szinte azonnal megerősítették az ame­rikai diplomáciai képviseletek védelmét (nagykövetség Ottawá­ban, konzulátusok a tartományi fővárosokban). Ottawában kiürí­tették és lezárták a parlamentet, s a környéket. Plusz védelmet rendeltek ki a miniszterelnöki rezidenciához is. Lezártak és ki­ürítettek minden fontos objektu­mot (CN-tower Torontóban; az alagutat Windsor és Buffalo kö­zött, a St. Clair folyó alatt; az üz­leti negyed magas épületeit min­den nagy városban; kormányzati épületeket mind szövetségi, mind tartományi szinten). Az összes polgári légi járatot földön tartották, berendezkedtek az ál­lamok felől átirányított gépek fo­gadására és az utasok elhelyezé­sére. Megerősítették a határvizs­gálatot és készenlétbe helyezték a parti őrséget. Mint Ötvös úr beszámolójából kiderült, a „szomszédságban” már jóval nagyobb volt a kaval­kád. Riadókészültségbe helyez­ték a hadsereget, a légierőt, a ha­ditengerészetet az összes állo­máshelyen a földgolyón és a nemzeti gárdát az államok terü­letén. Manhattan déli részét teljesen kiürítették, csak a mentő alaku­latok lehetnek ott. A nemzeti gárda ellenőrzi és őrzi a fonto­sabb objektumokat (hidak, utak, középületek). — Láthatóan az amerikai nemzet óriási sokkon megy keresztül - mondta be­szélgetőpartnerünk. - Ez a leg­nagyobb idegen támadás Pearl Harbour óta, és még sohasem ér­te ilyen agresszió a kontinentális területet. Várhatóan óriási válto­zások lesznek biztonsági téren (repülőterek, magas épületek, stb.), de az emberek gondolko­dásában is. Most már tudják: nem sebezhetetlenek a külvilág felől... _________________________(Ml Vé tlenek voltak, most dühösek Mrs. Schaub: Imádkozzanak értünk, szükségünk van rá! A 43 éves Carrie Schaub ugyan már nem beszéli a magyart, de ősei, a múlt század elején magyar földről — Békésből — indul­tak az új világba. Azok közé tartozik, akik még ilyen időtávol- ság után sem szakították meg a kapcsolatot az óhazával. így tudtuk meg, hogy a Michigan Államban élő Carrie és még jó néhány amerikaivá lett magyar család hogyan élte meg a ked­di terrortámadást.- Mi, egyszerű amerikaiak eddig azt hittük, biztonságban élünk. Ez a támadás azonban megijesz­tett bennünket. A legelső, amit tenni tudtam a hír hallatán, hogy kifüggesztettem az amerikai zászlót. De mára már tudom, en­nél is többet fogunk tenni. Né­pünk a végsőkig elszánt. Muszáj összefognunk és folytatnunk a terroristák elleni harcot. Az elnö­künk háborús eseménynek nyil­vánította a New York és a Wa­shington ellen intézett támadást. De itthon, mi magunk is annak érezzük. Biztos vagyok benne, nem maradhat el a megtorlás. Né­hány unokatestvérem a légierő­nél dolgozik. Maximálisan egyet­értek a retorzióval, de ugyanak­kor aggódom, hogy ők is be lesz­nek vonva a háborúba. És ugyan­így érzek, ha a 20 éves fiamra gondolok. Mrs. Schaub elmondta, hogy testvére, Darcy és a férje éppen Kanadába készültek egy kis vaká­cióra, amikor bekövetkezett a tra­gédia. Nem tudtak elindulni. Már nem volt légiközlekedés. Minden repülőt utasítottak, hogy szálljon le a legközelebbi repülőtéren. Pe­dig már a nagymama is megérke­zett a szomszéd településről, hogy vigyázzon Darcyék kislá­nyaira. A repülőforgalom leállítá­sa miatt otthon rekedt házaspár végül úgy döntött: autóval men­nek és sokkal rövidebb időre, mint tervezték. — Mi mindannyian úgy érez­zük, szeptember 11-étől megvál­tozott az életünk - panaszolta Carrie. - Eddig vétlenek voltunk, egyszerű emberek, akik semmi­ről sem tehettünk. De most dü­hösek vagyunk. Értesültünk Eu­rópa és a világ más országainak reagálásairól. Arról is, hogy vol­tak arabok, akik örvendeztek a mi fájdalmunkon. Nem értem: miért!? Remélem, hamarosan meglesznek a bűnösök. Jólesett, hogy több más állam mellett az óhazánkban is sok a velünk együtt érző. Szükségünk van rá. Kérem, mondja el a barátainak, kollégáinak, imádkozzanak ér­tünk, mi, amerikaiak megbecsül­jük azt. ____ M. M. Ez visszavonásig érvényes — mon­dotta Erdélyi István vezérigazgató. - Kedden új időszámítás kezdő­dött. Tanácstalanok vagyunk és rendkívül sajnáljuk, hogy ilyen elő­SZARVAS A rendőrség kedd éjszaka intézke­dett. A nagyobb szarvasi vállalatok­hoz kivezényeltek egy-egy rendőrt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom