Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-03 / 180. szám
10. OLDAL - 2001. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK TÉR KÉP gKESMMEllÉLAP \ címer i Köröstarcsa j címere a hivatalos pecséteken már a XVII. században ismert volt, kiegészítve napjainkban is ez a község címere. Világoskék mezőben, sötétkék hullámú víz, zöld színű növényzetből két oldalt kiemelkedő zöld szárú, barna buzogányok között egymás fölött két, ellentétes irányban úszó szürkésfehér hal szimbolizálja a folyó menti települést. Településleltár Lélekszám: 3006 (csökkenő) Legidősebb lakos: Szatmári Károlyné, született: 1905. szeptember 5. Legfiatalabb lakos: Kovács László, született: 2001. július 7. Területe: 6053 hektár, melyből 229 hektár a belterület Lakásszám: 1240 Úthálózat hossza: 20,4 kilométer (szilárd burkolatú 65 százaléka) Ivóvízvezeték hossza: 21 kilométer (a lakások 98 százalékába bekötve) Szennyvízhálózat hossza: 7 kilométer (építés alatt) Regisztrált munkanélküliek száma: 32 (4 százalék) Múltmorzsák A község neve először 1221-ben bukkant fel egy peres ügyben, Terechaként. 1383-ban az Ábrahámfi család osztozott a településen, akkor 12 jobbágytelket számoltak rajta. 1423-ban a vármegye itt tartotta megyegyűlését. Veér András 1472-ben Mátyás királytól szerezte adományul, s néhány év múltán már a falu egészét magáénak mondhatta. A falu a török idők alatt, 1596- ban elpusztult, de a XVII. század elején ismét lakott. A települést 1720-ban a császár a Harruckerneknek adományozta, 1798-ban a Wenckhei- mek birtokába kerül. A Szentjánosi csárda a XVIII. században a megye nevezetességei közé tartozott. Néveredet A település nevét egyes kutatók eltérően magyarázzák. Egyesek tercha ószláv szóból vezetik le, ami kenderáztatót jelent. Mivel a települést mindig magyarok lakták, ez a magyarázat nem tűnik helytállónak. Valószínűbb az, hogy a Tarcsa név a Tarsa, Tarcha személynévből származik, amely a tar, azaz kopasz jelentésű melléknévből származik, -sa, -csa kicsinyítő képző hozzátoldásával. Az oldal a Köröstarcsai Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András Nem hátrányos helyzetű a falu Névjegy Széplaki Zoltán, Köröstarcsa polgármestere harmadik ciklusban irányítja a település életét. A község hátrányos helyzetű, költség- vetése évről évre szűkös, ezzel szemben statisztikai besorolása a kedvezőbb helyzetben lévő települések között tartja számon. Mindez azt jelenti, hogy nem minden pályázaton vehetnek részt.- Harmadik dklnsban tölti be a polgármesteri tisztet. Korábban is dolgozott a közigazgatásban?- Érettségi után kerültem az akkori községi tanácshoz, különböző területeken dolgoztam tizennyolc esztendőt, s az államigazgatási területen képeztem magam. Aztán az élet úgy hozta, hogy munkahelyet változtattam: a helyi Petőfi Tsz személyzeti vezetője voltam hat éven át. Nyugdíjazás miatt '88-ban megüresedett a tanácselnöki szék, s két jelölt indult a posztért. Megtiszteltetésnek vettem, hogy az egyik jelölt éppen én lehettem. Alulmaradtam, ugyanis kizáró oknak számított, hogy nem voltam tanácstag, ugyanis abban az időben a tanácstagok választották meg a tanácselnököt. A '90-es választásokon úgy gondoltam: ha a lakosság jelentős része kiáll mellettem, akkor illő elindulni, megmérettetni magam. Négy jelölt közül megnyugtató előnnyel én lettem a befutó. Jó közepesen fejlett, de rossz pénzügyi kondíciókkal, üres kasszával rendelkező település irányítását vettem át, számlánkon még 50 ezer foSzí im.aki Zoltán Név: Széplaki Zoltán Született: Békéscsabán, 1948. január 23. Családi állapota: nős Felesége: Boldis Mária, ügyintéző Tanulmányai: a békéscsabai Sebes György Közgazdasági Technikumban érettségizett, Tanácsakadémia - Államigazgatási Főiskola Munkahelyei: 1966-tól 1984-ig (különböző beosztásban) Községi Tanács, 1984-től- 1990-ig Petőfi Tsz (személyzeti vezető), 1990-től polgármester Hobbija: kézilabdasport, kertészkedés lakos 6000 5000 4000 3000 2000 1000 A TELEPÜLÉS NÉPESSÉGÉNEK AL i köröstarcsai tanyákból ekkor alakult önálló településsé Csártfi rint sem volt. Ekkor kezdődött a faluban a gáz-- program megvalósítása és a telefonhálózat fejlesztése, s a környezetvédelmi területen voltak óriási lemaradásaink. De ez már történelem...- Irányítása alatt milyen fejlődés jellemzi a települést?- Csak néhány, az is a teljesség igénye nélkül. A megyében elsőként nálunk készült el a fóliaborítású szeméttelep, mely hosszú távon biztosítja a községben a kommunális hulladék elhelyezését. Elkészült a szennyvíztisztító, majd megépült a szennyvízhálózat szíve, a vákuumház és a szennyvízhálózat első üteme. Felújítottuk, illetve folyamatosan tesszük rendbe a település közintézményeA KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Bokor Sándor (független) Budai János (független) Budainé Borúzs Erzsébet (független) dr. Mieczynszki Ernő (FKGP) Nosza József (független) Nyíri László (MSZP) Pardi Imre (FKGP) Szabó Károly (független) Szalai Lajos (FKGP) Széplaki Zoltán (polgármester, független) Szilágyi Sándor (független) Vámos Sándor (FKGP) Jegyző: Pardiné dr. Szabó Zsuzsanna it, befejeződött a Paprévi- holtág rekonstrukciójának első üteme. Korszerűsítettük a közvilágítást, elkészült és bővült a kishajó kikötő. A regionális rendszerbe való kapcsolódással a község elegendő mennyiségű és jó mi- nőségű ivóvizet kap, azóta a ™"-"— legnagyobb kánikulában sincs a faluban vízkorlátozás. Elkészült a kábeltévé-rendszer, kiépült a telefonhálózat, bővítettük a csapadékvíz-hálózatot. Anyagi lehetőségeink függvényében több utcában szilárd burkolatú út készült, átépítettük a ligetet. Kezdeményeztük a Kettős-Körös hídján a korlát megemelését, s ugyancsak a hídon kiépítettük a közvilágítást. Mindezen fejlesztések a képviselő-testületek segítsége és együttes akarata nélkül nem valósulhattak volna meg. Persze vannak gondjaink. A község belvizes területen fekszik, ezért tovább kell folytatni a csapadékvíz-elvezető rendszer bővítését, amire pályázatot nyújtottunk be. Nagyon nagy szükség lenne a szennyvízhálózat további építésére, a második ütemet csak pályázati támogatással tudjuk megvalósítani. Szükség lenne további útépítésekre, a foglalkoztatási lehetőségek bővítésére, ugyanis a faluban alig akad szabad munkahely, ezért jelentős az ingázók száma.- Milyen fejlődéssel lenne elégedett a ciklus végéig?- Az idén 442 millió forint támogatásra nyújtottunk be pályázatot, így a szennyvízhálózat, a belvízelvezető rendszer, a művelődési ház bővítésére, négy bérlakás építésére, a kishajó-kikötő infrastruktúrájának bővítésére, a napközis konyha felújítására. A felsorolt elképzelések megvalósítására ebben a ciklusban rövid az idő, ezek egy része átnyúlik a következő választási időszakra. A ciklus végén nyugodt lelkiismerettel elmondhatom: a képviselő-testület erejéhez mérten mindent megtett a falu ™* fejlődésének érdekében.- Mennyit dolgozik naponta, hobbijára jut-e idő?- A polgármesterséget nem lehet napi nyolc órában végezni. Amire a hivatalban nincs időm, azt otthon este, olykor éjszakába nyúlóan csinálom meg. Kertes házban lakunk, így a ház körüli teendők egy része az feladatom, mint például a fűnyírás, a kert rendben tartása, a család részére nevelt jószágok etetése, gondozása. A kertészkedésbe beletartozik a virágok ápolása is, ami hobbim részét alkotja.- A következő, a 2002-es választásokon indul? — Ha az egészségem engedi, ha felkérnek rá, s ha a lakosság úgy ítéli meg, hogy eddigi munkámmal elégedett volt, érdemesnek tart bizalmára, akkor igen. A FALU LEGRÉGIBB ÉPÜLETE. Köröstarcsa legrégibb épülete a műemlék jellegű, provinciális barokk stílusú református templom. A település első templomát a XIV. században építették, a jelenlegit, a település negyedik templomát 1796-ban szentelték fel A védő néni, aki tárcsáivá lett A faluban csak elvétve akad olyan, aki ne ismerné Ladánk Gyuláné Irénke nénit, aki körzeti védőnőként több mint négy évtizeden át szolgálta a települést. Mint mondja, gyalogszerrel, kerékpárral, lovas kocsival, traktorral, olykor nyakig sárosán, nem ritkán reggeltől késő estig járta a települést, mely akkor 21 ezer 600 katasztrális hold külterülettel, kiterjedt tanyavilággal rendelkezett. Befőzés közben, a Kettős-Körös töltésének tövében lévő otthonukban értük utol a mindig vidám természetű védőnőt.- Két hetes vagyok - magyarázza tréfálkozva, utalva 77 esztendős életkorára. - Tudja, nem lenne nekem semmi bajom, ha nem fájnának a lábaim és nem romlana a látásom. Sajnos mindkettő a korral jár - legyint, majd a könnyűnek nem mondható munkájáról, hivatásáról vall. Annak idején az orosházi születésű, fiatal védőnő amolyan vargabetűvel került Tárcsára.- Amikor ‘45-ben, 23-24 évesen Pesten befejeztem tanulmányaimat, s átvettem az oklevelet, Bucsára helyeztek ahol nem fo- gadtak, mert akkor a falunak nem volt egészségháza. Néhány nap múltán, december 28-án átirányítottak Köröstarcsára, ahol ‘46 március 15-én neveztek ki körzeti védőnőnek. A 43 éves szolgálati időm során ez volt az első és az utolsó munkahelyem - sorolja Irénke néni. Aztán elmeséli, hogyan lett tárcsáivá. Néhány esztendő múlva férjhez ment. Mivel élete párja falubeli volt, s megszerette a települést is: úgy döntöttek, a községben maradnak. Másfél évtized múlva könnyebb lett a helyzete. A községbe került egy fiatal kolléganője, így Tarcsa belterületét megfelezték, de megmaradt neki a település külterülete, s munkatársához csatolták Csárdaszállást.- Nagyon sokrétű volt a munkánk, a terhesgondozás, a csecsemőgondozás, a tbc-s gondozáson túl egyéb egészségügyi feladatok ellátása is teendőim közé tartozott. A település csaknem minden lakóját ismerem, s amikor 11 évvel a nyugdíjkorhatáron túl nyugdíjba vonultam, volt olyan kismama, akinek a nagymamája ‘46-ban nálam született.- Férje Békéscsabán dolgozott. Nem lett volna módja városban, könnyebb körülmények között dolgozni?- A férjem harminc évig naponta ingázott. Mi tagadás, mit szépítsem a dolgot: őt is, engem is hívtak. Megszerettem Tárcsát, a tárcsái embereket, s úgy érzem, ők is szeretnek, becsülnek és tisztelnek, s ezért, no meg a gyerekek iránti szeretetem miatt maradtunk. Csodálatos érzés az, amikor az ember szeme láttára cseperedik fel egy csecsemő, s válik felnőtté. Ezt pénzzel nem lehet pótolni - mondta búcsúzáskor a település Irénke nénije. A X. megyei amatőr művészeti fesztivál programja Augusztus 3. (péntek) Művelődésiház 18.00: A képzőművészeti kiállítás megnyitója Liget 18.45: A X. MAMF megnyitója 19.00: Kicsik a színpadon 19.20: A mezőberényi népdalkor műsora 19.40: A színpadon a dobozi Fantázia Aerobic Csoport 20.10: Tarr Gyula nőtaénekes műsora 21.30: István, a király (a dobozi Zenekedvelők előadásában) Koncén színpad 18.00-22.00: Evandork (Dévaványa), Vadeper (Bp.), Jones (Újszilvás), Empire (Bp.) 23.00: A P. Mobil együttes koncertje Augusztus 4. (szombat) lőtér 9—16 óráig: Országos koronglövő bajnokság Általános Iskola sportudvar 9 órától: kispályás labdarúgó-bajnokság Millenniumi park 17.30: A millenniumi megyezászló átadása és az emlékpark avatása Üget 9.00: Halászléfőző verseny 10.00: Köröstarcsaiak baráti találkozója 10.00: Játszóház 19.00: A Félnótás zenekar műsora 19.30: Bemutatkoznak a testvértelepülések csoportjai (Orom, Erdőtarcsa) 20.00: FÉK Dance csoport műsora 20.30: A M.É.Z. együttes koncertje 22.30: Tűzijáték Koncert színpad 18.00-22.00: Jerico (Debrecen), Ellenszer (Debrecen), Middlawave (Békéscsaba), 23.00: A Ladánybene 27 koncertje Augusztus 5. (vasárnap) Szabad strand 11.00: Strandröplabda-bajnokság Üget 10.00: A MAMF legerősebb embere 10.00: Játszóház Általános iskola, sportudvar 8.00: Streetball-buli Liget 18.00: Jazztánc (Mezőberény) 18.20: Színpadon a körösladányi Népdalkor 18.40: Beszélgetés Vujity Tvrtkoval 19.45: Tombolasorsolás 20.30: Musicalválogatás 21.10: Csala Zsuzsa és Simon Edina zenés himwrestje Koncertszínpad 1700-22.00: Chasing Time (Németország), W.O.R.M. (Medgyesegyháza), Eas- ten Pixy (Berettyóújfalu), Neuroqvila (Berettyóújfalu), Puding (Békéscsaba) 23.00: A Blues Fools együttes koncertje A MAMF valamennyi programja ingyenes! E gy új konfekcióüzemmei gazdagodott tizedik születésnapján a Litvai László vezette családi vállalkozás: a napokban minden különösebb ceremónia nélkül üzembe helyezték a Litvai varrodát, mely profiltisztítások után csak konfekcionálással foglalkozik. Még javában benne vagyunk a nyárban, a varrodában viszont a boszorkányos kézügyességű lányok és asszonyok már a jövő évi fürdőruha-kollekciókat készítik.- Fő profilunk a női fürdőruhák készítése, az egyik vezető hazai fürdőruhagyártó cég partnereként termékeink, főként a bikinik, eljutnak valamennyi földrészre - kezdi Litvai László. Mint mondja, havonta átlagosan legalább tízezer fürdőruhát gyártanak, termékeik igen nagy népszerűségnek örvendenek főként a spanyol, a portugál, az olasz, az amerikai és a dél-afrikai piacokon. S a kérdés máris adódik. Az év végére hetven varrónő dolgozik majd a konfekcióüzemben- Milyen lesz a 2002-es esztendő fürdőruha divatja?- A jövő évi szezonra kiderül... Egyelőre hét lakat alatt őrizzük a modelljeinket, ugyanis nagy a konkurencia. Ami biztos: jövőre még színesebb, még merészebb modellek kerülnek az üzletekbe - hallom a mértéktartó választ.- A közelmúltban fejeztük be a Magistrál márka harminc termékcsaládjának modellezését, ami családonként átlagosan 10- 14 modellt jelent - toldja meg a feleség, akinek közel negyedszázados „fürdőruhás” múltja van. S máris az üzemről váltunk szót. Nem titok: az esztétikusán kialakított 500 négyzetméteres varroda a hozzá kapcsolódó létesítményekkel együtt három hónap alatt készült el, s pillanatnyilag negyvenegy-néhány varrónőt foglalkoztat. Az elkövetkező hetekben, hónapokban, a teljes felfutást követően az üzem egy műszakban hetven nőnek ad munkalehetőséget - s nem minimálbérrel.- Hogyan tudnak piacon maradni, s megküzdeni az egyre erősödő konkurenciával? Mint mondják, nyugati példákat követve dolgoznak. Például nyári szabadság időszakára, öt hétre teljesen leállt a varroda, dolgozóüt büszkék munkájukra, náluk a mennyiségi mutatók mellett fontos szempont a határidő és a minőség. Ez utóbbi érdekében a gépi varrók nem teljesítménybérben dolgoznak azért, hogy ne érezzék a mennyiségi szemlélet kényszerét. A jövő évi divat fürdőruháit varrják