Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-03 / 180. szám

10. OLDAL - 2001. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK TÉR KÉP gKESMMEllÉLAP \ címer i Köröstarcsa j címere a hiva­talos pecséte­ken már a XVII. században ismert volt, kiegészít­ve napjainkban is ez a község címere. Világoskék mezőben, sötétkék hullámú víz, zöld szí­nű növényzetből két oldalt ki­emelkedő zöld szárú, barna bu­zogányok között egymás fölött két, ellentétes irányban úszó szürkésfehér hal szimbolizálja a folyó menti települést. Településleltár Lélekszám: 3006 (csökkenő) Legidősebb lakos: Szatmári Károlyné, született: 1905. szep­tember 5. Legfiatalabb lakos: Kovács László, született: 2001. július 7. Területe: 6053 hektár, mely­ből 229 hektár a belterület Lakásszám: 1240 Úthálózat hossza: 20,4 kilo­méter (szilárd burkolatú 65 szá­zaléka) Ivóvízvezeték hossza: 21 kilo­méter (a lakások 98 százalékába bekötve) Szennyvízhálózat hossza: 7 kilométer (építés alatt) Regisztrált munkanélküliek száma: 32 (4 százalék) Múltmorzsák A község neve először 1221-ben bukkant fel egy peres ügyben, Terechaként. 1383-ban az Ábrahámfi család osztozott a településen, akkor 12 jobbágytelket számoltak rajta. 1423-ban a vármegye itt tar­totta megyegyűlését. Veér András 1472-ben Mátyás királytól szerezte adományul, s néhány év múltán már a falu egészét magáénak mondhatta. A falu a török idők alatt, 1596- ban elpusztult, de a XVII. szá­zad elején ismét lakott. A települést 1720-ban a csá­szár a Harruckerneknek adomá­nyozta, 1798-ban a Wenckhei- mek birtokába kerül. A Szentjánosi csárda a XVIII. században a megye nevezetes­ségei közé tartozott. Néveredet A település nevét egyes kutatók eltérően magyarázzák. Egyesek tercha ószláv szóból vezetik le, ami kenderáztatót jelent. Mivel a települést mindig magyarok lak­ták, ez a magyarázat nem tűnik helytállónak. Valószínűbb az, hogy a Tarcsa név a Tarsa, Tarcha személynévből származik, amely a tar, azaz kopasz jelentésű mel­léknévből származik, -sa, -csa ki­csinyítő képző hozzátoldásával. Az oldal a Köröstarcsai Önkor­mányzat támogatásával készült. Szerkesztette és fotózta: Szekeres András Nem hátrányos helyzetű a falu Névjegy Széplaki Zoltán, Köröstarcsa polgármestere harmadik ciklusban irányítja a település életét. A község hátrányos helyzetű, költség- vetése évről évre szűkös, ezzel szemben sta­tisztikai besorolása a kedvezőbb helyzetben lévő települések között tartja számon. Mindez azt jelenti, hogy nem minden pályá­zaton vehetnek részt.- Harmadik dklnsban tölti be a polgármesteri tisztet. Korábban is dolgozott a közigazgatás­ban?- Érettségi után kerültem az akkori községi tanácshoz, különböző területeken dolgoztam ti­zennyolc esztendőt, s az ál­lamigazgatási területen ké­peztem magam. Aztán az élet úgy hozta, hogy munka­helyet változtattam: a helyi Petőfi Tsz személyzeti veze­tője voltam hat éven át. Nyugdíjazás miatt '88-ban megüresedett a tanácselnöki szék, s két jelölt indult a posztért. Megtiszteltetésnek vettem, hogy az egyik jelölt éppen én lehettem. Alulma­radtam, ugyanis kizáró ok­nak számított, hogy nem vol­tam tanácstag, ugyanis ab­ban az időben a tanácstagok választották meg a tanácsel­nököt. A '90-es választáso­kon úgy gondoltam: ha a la­kosság jelentős része kiáll mellettem, akkor illő elindulni, megmérettetni magam. Négy jelölt közül megnyugtató előnnyel én lettem a befutó. Jó közepesen fejlett, de rossz pénzügyi kondíci­ókkal, üres kasszával rendelkező település irá­nyítását vettem át, számlánkon még 50 ezer fo­Szí im.aki Zoltán Név: Széplaki Zoltán Született: Békéscsabán, 1948. ja­nuár 23. Családi állapota: nős Felesége: Boldis Mária, ügyintéző Tanulmányai: a békéscsabai Se­bes György Közgazdasági Techni­kumban érettségizett, Tanácsaka­démia - Államigazgatási Főiskola Munkahelyei: 1966-tól 1984-ig (különböző beosztásban) Községi Tanács, 1984-től- 1990-ig Pe­tőfi Tsz (személyzeti vezető), 1990-től polgármester Hobbija: kézilabdasport, kertészkedés lakos 6000 5000 4000 3000 2000 1000 A TELEPÜLÉS NÉPESSÉGÉNEK AL i köröstarcsai tanyákból ekkor alakult önálló településsé Csártfi rint sem volt. Ekkor kezdődött a faluban a gáz-- program megvalósítása és a telefonhálózat fej­lesztése, s a környezetvédelmi területen voltak óriási lemaradásaink. De ez már történelem...- Irányítása alatt milyen fejlődés jellemzi a települést?- Csak néhány, az is a teljesség igénye nélkül. A megyében elsőként nálunk készült el a fóliaborítású szeméttelep, mely hosszú távon biztosítja a község­ben a kommunális hulladék elhelyezését. Elkészült a szennyvíztisztító, majd megépült a szennyvízháló­zat szíve, a vákuumház és a szennyvízhálózat első üte­me. Felújítottuk, illetve fo­lyamatosan tesszük rendbe a település közintézménye­A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Bokor Sándor (független) Budai János (független) Budainé Borúzs Erzsébet (független) dr. Mieczynszki Ernő (FKGP) Nosza József (független) Nyíri László (MSZP) Pardi Imre (FKGP) Szabó Károly (független) Szalai Lajos (FKGP) Széplaki Zoltán (polgármester, független) Szilágyi Sándor (független) Vámos Sándor (FKGP) Jegyző: Pardiné dr. Szabó Zsuzsanna it, befejeződött a Paprévi- holtág rekonstrukciójának első üteme. Korszerűsítettük a közvilágítást, elkészült és bővült a kishajó kikötő. A regionális rendszerbe való kapcsolódással a község ele­gendő mennyiségű és jó mi- nőségű ivóvizet kap, azóta a ™"-"— legnagyobb kánikulában sincs a faluban vízkorlátozás. Elkészült a kábel­tévé-rendszer, kiépült a telefonhálózat, bővítet­tük a csapadékvíz-hálózatot. Anyagi lehetősége­ink függvényében több utcában szilárd burkola­tú út készült, átépítettük a li­getet. Kezdeményeztük a Kettős-Körös hídján a korlát megemelését, s ugyancsak a hídon kiépítettük a közvilágí­tást. Mindezen fejlesztések a képviselő-testületek segítsége és együttes akarata nélkül nem valósulhattak volna meg. Persze vannak gondja­ink. A község belvizes terüle­ten fekszik, ezért tovább kell folytatni a csapadékvíz-elve­zető rendszer bővítését, ami­re pályázatot nyújtottunk be. Nagyon nagy szükség lenne a szennyvízhálózat további építésére, a második ütemet csak pályázati támogatással tudjuk megvalósítani. Szük­ség lenne további útépítésekre, a foglalkoztatási lehetőségek bővítésére, ugyanis a faluban alig akad szabad munkahely, ezért jelentős az ingá­zók száma.- Milyen fejlődéssel lenne elégedett a ciklus végéig?- Az idén 442 millió forint támogatásra nyújtottunk be pályázatot, így a szennyvízhá­lózat, a belvízelvezető rend­szer, a művelődési ház bővíté­sére, négy bérlakás építésére, a kishajó-kikötő infrastruktú­rájának bővítésére, a napközis konyha felújítására. A felsorolt elképzelések megvalósítására ebben a ciklusban rövid az idő, ezek egy része átnyúlik a következő választási időszak­ra. A ciklus végén nyugodt lel­kiismerettel elmondhatom: a képviselő-testület erejéhez mérten mindent megtett a falu ™* fejlődésének érdekében.- Mennyit dolgozik napon­ta, hobbijára jut-e idő?- A polgármesterséget nem lehet napi nyolc órában végezni. Amire a hivatalban nincs időm, azt otthon este, olykor éjszakába nyúlóan csiná­lom meg. Kertes házban lakunk, így a ház körü­li teendők egy része az feladatom, mint például a fűnyírás, a kert rendben tartása, a család részére ne­velt jószágok etetése, gon­dozása. A kertészkedésbe beletartozik a virágok ápo­lása is, ami hobbim részét alkotja.- A következő, a 2002-es választásokon indul? — Ha az egészségem en­gedi, ha felkérnek rá, s ha a lakosság úgy ítéli meg, hogy eddigi munkámmal elégedett volt, érdemesnek tart bizalmára, akkor igen. A FALU LEGRÉGIBB ÉPÜLETE. Köröstarcsa legrégibb épülete a műemlék jellegű, provinciális barokk stílusú református templom. A település első templomát a XIV. században építették, a jelenlegit, a település negyedik templomát 1796-ban szentelték fel A védő néni, aki tárcsáivá lett A faluban csak elvétve akad olyan, aki ne ismerné Ladá­nk Gyuláné Irénke nénit, aki körzeti védőnőként több mint négy évtizeden át szolgálta a települést. Mint mondja, gya­logszerrel, kerékpárral, lovas kocsival, traktorral, olykor nyakig sárosán, nem ritkán reggeltől késő estig járta a te­lepülést, mely akkor 21 ezer 600 katasztrális hold külterü­lettel, kiterjedt tanyavilággal rendelkezett. Befőzés közben, a Kettős-Körös töltésének tövében lévő ottho­nukban értük utol a mindig vi­dám természetű védőnőt.- Két hetes vagyok - magya­rázza tréfálkozva, utalva 77 esz­tendős életkorára. - Tudja, nem lenne nekem semmi bajom, ha nem fájnának a lábaim és nem romlana a látásom. Sajnos mind­kettő a korral jár - legyint, majd a könnyűnek nem mondható munkájáról, hivatásáról vall. An­nak idején az orosházi születésű, fiatal védőnő amolyan vargabetű­vel került Tárcsára.- Amikor ‘45-ben, 23-24 éve­sen Pesten befejeztem tanulmá­nyaimat, s átvettem az oklevelet, Bucsára helyeztek ahol nem fo- gadtak, mert akkor a falunak nem volt egészségháza. Néhány nap múltán, december 28-án átirányí­tottak Köröstarcsára, ahol ‘46 március 15-én neveztek ki körzeti védőnőnek. A 43 éves szolgálati időm során ez volt az első és az utolsó munkahelyem - sorolja Irénke néni. Aztán elmeséli, ho­gyan lett tárcsáivá. Néhány esz­tendő múlva férjhez ment. Mivel élete párja fa­lubeli volt, s megszerette a települést is: úgy döntöt­tek, a község­ben marad­nak. Másfél évtized múl­va könnyebb lett a helyzete. A községbe került egy fiatal kolléganője, így Tarcsa belterületét megfelezték, de meg­maradt neki a település külterüle­te, s munkatársához csatolták Csárdaszállást.- Nagyon sokrétű volt a mun­kánk, a terhesgondozás, a csecse­mőgondozás, a tbc-s gondozáson túl egyéb egészségügyi feladatok ellátása is teendőim közé tarto­zott. A település csaknem min­den lakóját ismerem, s amikor 11 évvel a nyugdíjkorhatáron túl nyugdíjba vonultam, volt olyan kismama, akinek a nagymamája ‘46-ban nálam született.- Férje Békéscsabán dolgozott. Nem lett volna módja városban, könnyebb körülmények között dolgozni?- A férjem harminc évig na­ponta ingázott. Mi tagadás, mit szépítsem a dolgot: őt is, engem is hívtak. Megszerettem Tárcsát, a tárcsái embereket, s úgy ér­zem, ők is szeretnek, becsülnek és tisztelnek, s ezért, no meg a gyerekek iránti szeretetem miatt maradtunk. Csodálatos érzés az, amikor az ember szeme lát­tára cseperedik fel egy csecse­mő, s válik felnőtté. Ezt pénzzel nem lehet pótolni - mondta bú­csúzáskor a település Irénke né­nije. A X. megyei amatőr művészeti fesztivál programja Augusztus 3. (péntek) Művelődésiház 18.00: A képzőművészeti kiállítás megnyitója Liget 18.45: A X. MAMF megnyitója 19.00: Kicsik a színpadon 19.20: A mezőberényi népdalkor műsora 19.40: A színpadon a dobozi Fantázia Aerobic Csoport 20.10: Tarr Gyula nőtaénekes műsora 21.30: István, a király (a dobozi Zene­kedvelők előadásában) Koncén színpad 18.00-22.00: Evandork (Dévaványa), Vad­eper (Bp.), Jones (Újszilvás), Empire (Bp.) 23.00: A P. Mobil együttes koncertje Augusztus 4. (szombat) lőtér 9—16 óráig: Országos koronglövő bajnokság Általános Iskola sportudvar 9 órától: kispályás labdarúgó-bajnokság Millenniumi park 17.30: A millenniumi megyezászló át­adása és az emlékpark avatása Üget 9.00: Halászléfőző verseny 10.00: Köröstarcsaiak baráti találkozója 10.00: Játszóház 19.00: A Félnótás zenekar műsora 19.30: Bemutatkoznak a testvértelepü­lések csoportjai (Orom, Erdőtarcsa) 20.00: FÉK Dance csoport műsora 20.30: A M.É.Z. együttes koncertje 22.30: Tűzijáték Koncert színpad 18.00-22.00: Jerico (Debrecen), Ellen­szer (Debrecen), Middlawave (Békéscsaba), 23.00: A Ladánybene 27 koncertje Augusztus 5. (vasárnap) Szabad strand 11.00: Strandröplabda-bajnokság Üget 10.00: A MAMF legerősebb embere 10.00: Játszóház Általános iskola, sportudvar 8.00: Streetball-buli Liget 18.00: Jazztánc (Mezőberény) 18.20: Színpadon a körösladányi Népdalkor 18.40: Beszélgetés Vujity Tvrtkoval 19.45: Tombolasorsolás 20.30: Musicalválogatás 21.10: Csala Zsuzsa és Simon Edina zenés himwrestje Koncertszínpad 1700-22.00: Chasing Time (Németor­szág), W.O.R.M. (Medgyesegyháza), Eas- ten Pixy (Berettyóújfalu), Neuroqvila (Be­rettyóújfalu), Puding (Békéscsaba) 23.00: A Blues Fools együttes koncertje A MAMF valamennyi programja ingyenes! E gy új konfekcióüzemmei gazdagodott tizedik szüle­tésnapján a Litvai László vezette családi vállalkozás: a napokban minden különösebb ceremónia nélkül üzembe he­lyezték a Litvai varrodát, mely profiltisztítások után csak konfekcionálással foglalkozik. Még javában benne vagyunk a nyárban, a varrodában viszont a boszorkányos kézügyességű lá­nyok és asszonyok már a jövő évi fürdőruha-kollekciókat készítik.- Fő profilunk a női fürdőru­hák készítése, az egyik vezető ha­zai fürdőruhagyártó cég partnere­ként termékeink, főként a biki­nik, eljutnak valamennyi föld­részre - kezdi Litvai László. Mint mondja, havonta átlagosan leg­alább tízezer fürdőruhát gyárta­nak, termékeik igen nagy népsze­rűségnek örvendenek főként a spanyol, a portugál, az olasz, az amerikai és a dél-afrikai piaco­kon. S a kérdés máris adódik. Az év végére hetven varrónő dolgozik majd a konfekcióüzemben- Milyen lesz a 2002-es eszten­dő fürdőruha divatja?- A jövő évi szezonra kiderül... Egyelőre hét lakat alatt őrizzük a modelljeinket, ugyanis nagy a konkurencia. Ami biztos: jövőre még színesebb, még merészebb modellek kerülnek az üzletekbe - hallom a mértéktartó választ.- A közelmúltban fejeztük be a Magistrál márka harminc ter­mékcsaládjának modellezését, ami családonként átlagosan 10- 14 modellt jelent - toldja meg a feleség, akinek közel negyedszá­zados „fürdőruhás” múltja van. S máris az üzemről váltunk szót. Nem titok: az esztétikusán ki­alakított 500 négyzetméteres var­roda a hozzá kapcsolódó létesít­ményekkel együtt három hónap alatt készült el, s pillanatnyilag negyvenegy-néhány varrónőt fog­lalkoztat. Az elkövetkező hetek­ben, hónapokban, a teljes felfutást követően az üzem egy műszak­ban hetven nőnek ad munkalehe­tőséget - s nem minimálbérrel.- Hogyan tudnak piacon ma­radni, s megküzdeni az egyre erő­södő konkurenciával? Mint mondják, nyugati példákat követve dolgoznak. Például nyári szabadság időszakára, öt hétre tel­jesen leállt a varroda, dolgozóüt büszkék munkájukra, náluk a mennyiségi mutatók mellett fontos szempont a határidő és a minőség. Ez utóbbi érdekében a gépi varrók nem teljesítménybérben dolgoz­nak azért, hogy ne érezzék a mennyiségi szemlélet kényszerét. A jövő évi divat fürdőruháit varrják

Next

/
Oldalképek
Tartalom