Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-03 / 180. szám
A K T U Á L I S 2001. AUGUSZTUS 3., PÉNTEK - 7. OLDAL A számítógépeknél sincs béke Vírusok harca az információs társadalomban Az első számítógépes vírus 1986-ban bukkant fel a világon. Napjainkban a vírusok száma eléri a 48 ezret. Az adatvesztések minden har- madika vírusfertőzésekre vezethető vissza. Az okozott kár mértéke a világon meghaladja az egymilliárd USA- dollárt. Gyula- Tulajdonképpen mi a számító- gépes vírus? - kérdeztük a gyulai Prakticomp Kft. projektmenedzserét, Kiss Györgyöt. — Olyan számítógépes kód, amely felhasználói közbeavatkozás nélkül többszörözi meg önmagát. Például, aki tudtán kívül vírusos programot futtat le, annak a számítógépen lévő állományaiban módosulás következik be, ami nem ritkán adatvesztéssel párosul. Előfordulhat, hogy az addig normálisan működő gép „megzavarodik” vagy egyáltalán el sem indul. Elképzelhető, hogy egy nagy cégnél milyen károkat okoz az adatvesztés, a pótlásra fordított idő, az erkölcsi kárról nem is beszélve. Másnak is problémát okozhat, aki nem védekezik a vírusok ellen.- Hogyan védekezhetünk a nem várt,, betolakodók" ellent- A fertőzések elkerülése érdekében érdemes betartani a szabályokat. Legyen megbízható adatmentési rendszerünk, ha elveszne az információ, tudjuk honnan visszavenni. Minden új adatot ellenőrizni kell, beleértve az internetről letöltötteket is, vagyis nem szabad megbízni senkiben! Törekedni kell arra, hogy legyen használható vírusellenes programunk, amit rendszeresen frissítünk. A ma forgalomban lévő antivírus-programok már szinte automatikusan és láthatatlanul végzik dolgukat, ezzel nem zavarva, lassítva a mindennapos munkát a számítógéppel.- Ha valaki észleli a bajt a számítógépén, mit tegyen?- Először is ne essen pánikba! Ha nem biztos benne valaki, hogy el tudja hárítani a hibát, forduljon szakemberhez! A saját próbálkozás kimenetele bizonytalan, lehet, hogy még nagyobb kárt „sikerül” okozni. A mi cégünk is szívesen áll a bizonytalankodók rendelkezésére.- Hogyan terjednek a ,, kórokozók”?- Napjainkban e-mailekben, számítógépes levelezés útján terjednek elsősorban a vírusok. Ez az elsődleges forrás. Például a saját címjegyzékben lévő, véletlenszerűen kiválasztott helyekre elküldi magát a vírus. Sőt, „mellékeli” magának a számítógépen található egy adatállományt, szöveget, ami tartalmazhat titkos információt is. Mindezt a felhasználó tudta nélkül. A vírusok még arra is képesek, hogy vírusellenes programokra „hivatkoznak”, amikor kérik, hogy töltsék le őket! SZŐKE MARÓIT A Michelangelo kezdte A vírusokat tudásukat fitogtató, a számítógépes rendszerek sebezhetőségét ismerő „szakemberek” indítják útra. A számítógépvírus, mint fogalom 1992-ben került a köztudatba, amikor megjelent a Michelangelo nevű első kórokozó. A „szakemberek” kiléte elöbb-utóbb kiderül és nem kerülhetik el a jogi felelősségrevonást. Minden új adatot ellenőrizni kell, beleértve az internetről letöltötteket is, vagyis nem szabad megbízni senkiben! (archív felvételi A kórház és szennyese Budapesten megsemmisítették a közbeszerzési eljárás eredményét A békéscsabai önkormányzat Réthy Pál Kórház- Rendelőintézete (egy elvetélt februári próbálkozás után) március 21-én ajánlati felhívást tett közzé: közbeszerzési eljárás keretében a kórházi szennyes mosatását kívánta megoldatni a számára legkedvezőbb feltételekkel. (Eddig egy helyi ruhatisztító mosott rájuk.) Kiválasztottak egy miskolci céget, a második helyezett váciak viszont e döntést megtámadták. A Közbeszerzések Tanács Közbeszerzési Döntőbizottsága — a továbbiakban: a döntőbizottság) határozatában megsemmisítette a békéscsabaiak akaratát. mondta, hogy az éppen folyó revizori vizsgálat miatt nem ér rá nyilatkozni. Miután tisztáztuk, hogy a bizottságnak nem volt tagja, szakértőként vett részt munkájában, egyetértett azzal, hogy a közbeszerzési bizottság elnökéhez forduljunk. Dr. Molnár Zsolt a békéscsabai közgyűlés tagja, ő annak a közA békéscsabai körház számára a mosást eddig egy helyi ruhatisztító végezte, most kiválasztottak egy miskolci céget (archív felvételi Békéscsaba Négyéves időtartamra, 2001. július 1-jétől kellett vállalni a békéscsabai kórház textíliáinak mosását: várhatóan napi 1000 kilogrammot. (Egyes vélemények szerint csak munkanapokról van szó.) Hárman pályáztak: Orosháza Város Önkormányzatának Kórháza, a Miskolci Patyolat Szolgáltató Rt. és a váci székhelyű Magyar Egészségügyi Mosodák Kft. A bíráló bizottság az orosháziakat alaki hiba miatt egyből kizárta a pályázat elbírálásából, mivel elszámolásuk súlyalapját nem a kiírás szerinti szennyes, hanem a tisztított ruha képezte. (Ez azt jelenti, hogy a békéscsabaiak még olcsóbban jutottak volna a szolgáltatáshoz - egyébként is az orosháziak árajánlata volt a legkisebb összegű.) A váciak a Budapesten működő döntőbizottsághoz fordultak. Ezzel „első körben” megakadályozták a szerződéskötést. Ugyanakkor kérték a döntés megsemmisítését. A döntőbizottság ezt meg is tette, amikor július 4- én meghozta a határozatát. (Itt említenénk meg, hogy az orosházi kórház áfával együtt kilogrammonként 123 forintért mosott volna, a miskolciak egyik ajánlata a három közül 123 forint 20 fillér, a váciaké 137 forint 20 fillér volt. (A döntőbizottság ideiglenes intézkedésként május 28-án megtiltotta a szerződéskötést a győztesnek kikiáltottál.) A döntőbizottság úgy találta, hogy ugyan alaki hiba miatt nem kellett kizárni a miskolciakat, ám három ponton is olyan „bibit” talált, mely miatt meg kellett semmisíteni a csabaiak „eredmény- hirdetését”. A miskolciak a 2002- től alkalmazandó árat - az ár évenkénti emelkedését - furán határozták meg. Ha helyesen járnak el, azt mondják, hogy az inflációt és az állami finanszírozás mértékét figyelembe véve, évente ennyi és ennyi forinttal leszünk drágábbak, vagy árunk ennyi és ennyi százalékkal növekszik. E helyett azt írták, hogy figyelembe veszik az említett tényezőket, azonban minden év július elsejei hatállyal a felek „közös megegyezéssel alakítják ki az új árakat”. Ha belegondolunk, ez nem lehet jó a közpénznek, s a pályázótársaknak sem... Ráadásul a döntő- bizottság úgy találta, hogy az árképzési ajánlatokért adott pontokat a döntnökök aránytalanul állapították meg - a miskolciakat segítve ezzel. Mivel a miskolciak nem számolták ki az áremelés hatását összegszerűen, elvégezte azt helyettük a békéscsabai közbeszerzési bizottság - vagy a nevében valaki más. A döntőbizottság szerint ezzel megsértette a verseny tisztaságának elvét. Olyan minőségi szempontokat is díjazott a bizottság a miskolciak javára, melyek figyelembe vételét meg sem említette a kiírásban. Történetesen: ki mibe bu- gyolálva szállítja a textíliát - konténerben, védőhuzattal vagy másként. Fura az is, hogy miközben a szolgáltatás forgási sebességéről csak annyit írtak, hogy ez maximum 30 óra lehet, nem a váciak 18 órás ajánlata lett az igazán „nyerő”, hanem a miskolciak 24-e. Az elérhető 10 pontot ugyan a váciak kapták, de a miskolciakat is 9-cel jutalmazták. Ez bizony aránytalanság, különösen egy szoros „meccsen”. A békéscsabaiak magyarázata: nekik jobb a 24 órás forgó, mert akkor mindig egyetlen műszakra esik az átvétel. Csakhogy ezt a pályázati kiírás nem tartalmazta. A döntőbizottság azt is kifogásolta, hogy nem derül ki a békéscsabaiak pályázati összegzéséből, hogy a három közül a miskolciak melyik ajánlatát vetették össze a váciakéval. Egeresi András, a békéscsabai kórház gazdasági igazgatója elbeszerzési bizottságnak a vezetője, melyet ad hoc jelleggel a kórházi mosatási pályázat elbírálására létrehoztak.- Miért nem a kórház dolgozói alkotják a bizottságot, ha egyszer a kórház írta ki a pályázatot? - fordultunk hozzá.- A kórház önkormányzati intézmény, a pályázatot a kórháznak kellett kiírnia, de az ügy a város költségvetését érinti - mondta dr. Molnár Zsolt. - Ennek megfelelően a képviselő-testület a saját tagjaiból választotta meg a bizottságot. Nem örültem, hogy ilyen speciális téma elbírálásában kellett részt vennem, benn sem voltam a teremben, amikor bizottsági taggá választottak, azt is mondhatnám, azok lettek a tagok, akik neve előtt a „dr.” jelölés szerepelt. Mosatási ügyben mind laikusnak számítunk, a szakértelmet bizottsági tagként a kórház gazdasági igazgatója, Egeresi András és egy munkatársa képviselte. Ők fogalmazták meg a pályázati kiírást, készen adták a kezünkbe, s az elbíráskor is elsősorban az ő véleményükre hagyatkoztunk.- Mit tud a bizottság, fizikailag Miskolcon, illetve Vácott történt volna-e a mosás?- Igen, emlékezetem szerint a költségkalkuláció a Miskolcra, illetve Vácra szállítást tartalmazta.- Nem merült fel, hogy a váciak Szolnokon, a miskolciak pedig Berettyóújfaluban végeznék el a mosást?- Erről nem hallottam. Egeresi úr ilyesmiről nem tájékoztatott bennünket.- Tudomásuk szerint a két elbírált pályázó, a miskolci, illetve váci cég rendelkezik a kórházi mosáshoz szükséges közegészségügyi engedéllyel?- Bizonyára, hiszen a miskolciak referenciamunkaként a debreceni klinika, a váciak budapesti kórházak számára végzett mosást jelöltek meg.- Mire hivatkozott a bizottság, amikor az orosházi kórház mosodáját kizárták a versenyből?- Sajnálatos formai hibáról volt szó, mely a további versenyeztetés lehetőségét kizárta. A kiírás szerint a szennyes ruha súlyával számolva kellett megadni az ajánlati árat, ők e helyett a mosott ruha súlyával számolták ki.- Ez tulajdonképpen a békéscsabai kórház számára kedvezőbb, olcsóbb megoldás.- Lehetséges, de a kiírástól eltértek, s méltánytalanul jártunk volna el a másik két pályázóval szemben, ha nem zárjuk ki az orosháziakat.- Hagyták viszont a miskolciakat, akik nem adtak választ arra a határozott pályázati igényre, hogy írják le, milyen módon, mekkora áremelést hajtanának végre - az első esztendőt követően - évenként. Sőt, a pályázat kiírói, formálisan a bíráló bizottság, e számítást maga végezte el a miskolciak helyett.- Nem tudok ilyen számításról. Egeresi úr már egy kiszámolt változattal jött az ülésre.- Miért nem mentek el a köz- beszerzést bizottságának budapesti ülésére, melyet a váciak jogorvoslati kérelmére hívtak össze?- Hát, ha ez így történt, az tényleg baj. Úgy tudtam, hogy ott voltak a város képviseletében, az aljegyzőnő azt mondta nekem akkoriban, hogy egy külön kocsi viszi fel a város, a kórház képviselőit. Annyit mindenképpen szükségesnek tartok elmondani, hogy - az adott témát illetően - laikusokból álló bizottságunk megpróbált tisztességesen eligazodni a számára teljességgel ismeretlen világban, s szükségszerűen a kórházi szakemberekre kellett hagyatkoznia. A törvény erejénél fogva kell laikus testületi tagokból összeállítani a közbeszerzési bizottságot. Szerencsésebb lenne az adott intézmények vezetőit felruházni a döntés jogával és felelősségével, ám ehhez törvényt kellene módosítani. A békéscsabai közbeszerzési bizottság bíróság előtt megtámadhatta volna a döntőbizottsági határozatot, de úgy tűnik, nem tette. Bár nem tudni, ki dönt ilyesmikről, ha a közbeszerzési bizottság elnöke is homályosan lát az ügyben. Mindenesetre a korábbi pályázók a minap arról értesülhettek; hogy új pályázatot írnak ki. Remélhetően kórházi tisztaságúra mosott feltételekkel és módszerekkel. KISS A. JÁNOS Adóbevételek 35 milliárd forint felett Békés megye 2001.1. félévi kiemelt adó (általános forgalmi adó, személyi jövedelemadó és társasági adó) és adójellegű bevételei meghaladták a 35 milliárd forintot, ami a tavalyi hasonló időszaki adózói befizetéseket 10,6 százalékkal múlja felül. Békéscsaba Természetesen az egyes adó illetve járuléknemek nem azonos mértékben növekedtek. A megyei áüagot meghaladóan (11,2%-kal) nőttek a társadalombiztosítási járulékbevételek, melynek értéke megközelítette a 15,4 milliárd forintot. Még jobban emelkedett a másik jövedelemhez kapcsolódó adóbevétel, a személyi jövedelemadó. Ezen adónemből 17,4 százalékkal több befizetés érkezett a központi költségvetésbe és meghaladta a 9,1 milliárd forintot. A jövedelemtípusú adók növekedésének hátterében alapvetően egyes megyei meghatározó cégek nagyobb bér- és jövedelem-kifizetései állnak. A forgalomhoz kötődő általános forgalmi adó igen érdekes képet mutat. Az ÁFA befizetések ugyanis csupán 5,6 százalékkal nőttek és megközelítették a 6,6 milliárd forintot. Az ÁFA visszaigénylések viszont több mint 24 százalékkal magasabbak a bázisnál, ami közel 7,7 milliárdos kiutalt áfát jelentett 2001.1. féléves szinten. így az ÁFA befizetések és kiutalások egyenlegeként 1,1 milliárdos kiutalási többlet keletkezett, míg tavaly félévkor 0 szaldós volt az ÁFA egyenlege. Az ÁFA mögött meghúzódó gazdasági folyamatok kedvezőek lehetnek a megye fejlődése szempontjából. Egyrészt több jelentős értékű termelő, illetve szolgáltató jellegű beruházás van folyamatban, illetve átadásra is került. Ezek részben új munkahelyeket is teremtenek, részben minőségi fejlesztést jelentenek a termelésben, kereskedelemben. Különösen látványosak ezek a fejlesztések Békéscsabán és környékén. Másrészt sok kisebb volumenű beruházást is hónapról hónapra nyomon követhetünk a havi AFA bevallások adatai alapján. Utóbbi azt is jelzi, hogy megyénk is bekapcsolódik, részesedik a kis- és középvállalkozások országos fejlesztési forrásaiból. Végül, de nem utolsó sorban az önkormányzatok részéről is folyamatosan érkeznek az ÁFA visszaigénylések, melyek szintén beruházások miatt merülnek fel. A vállalkozások eredményesséMILUÓ Ft 15000 P12500---10 000--75 00 BÉKÉS MEGYE KIEMELT ADÓ- ÉS ADÓJELLEGŰ BEVÉTELEINEK ALAKULÁSA 2000-2001. I. FÉLÉVÉBEN C3 2000. év I. (élév CZ; 2001. év I. félév 2500 társasági aoó AltalAnos forgalmi adó SZEMÉLYI JÖVEDELEMADÓ géhez kapcsolódó adó a társasági- és osztalékadó. Ezen adónem jelentősége az évek során egyre csökkent. Ez az az adónem, amelyikből megyénkben már például 1997.1. félévében is 1,2 milliárdos bevétel keletkezett (2001.1. félévében pedig 1,3 milliárd). A befizetések egy helyben topogásának oka lényegében a még mindig meglévő kedvezményekben keresendő. De szerepet játszik a megyei gazdasági teljesítmények hullámzása is, hiszen a korábban keletkezett veszteségeket adóalap korrekcióként el lehet számolni a későbbi nyereséges években. Összességében megyénk kiemelt adó és adójellegű bevételei megfelelnek az elvárásoknak, az éves terv előírásai időarányosan teljesültek. Megyénk a központi költségvetés bevételeiből megközelítően 1,5%-kal részesedik. Az említett fejlesztések, illetve azok nyomán várhatóan megnyilvánuló termelés, értékesítés és lakossági jövedelem növekedések viszont csak ahhoz lesznek elegendőek, hogy megyén ne csússzon tovább a megyék rangsorában. Igaz, hogy egyes mutatók esetében már alig van még kedvezőtlenebb helyezés. így például 1999- ben az 1 főre jutó összevonás alá eső jövedelmet illetően megyénk utolsó előtti a megyék között az 565 eFt/fős értékkel.
