Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)
2001-08-24 / 197. szám
KÉP 2001. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK —11. OLDAL BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP TÉR A v^?S! ÉP / Csorvás Szlovák nap A Csorvási Szlovák Kisebbségi Önkormányzat negyedik alkalommal rendezi meg vasárnap 15.30 órától a Csorvási lakodalmas gasztronómiai napok rendezvénysorozathoz kapcsolódóan a szlovák napot - tudtuk meg Klyucsik Pálnétól, a kisebbségi önkormányzat elnökétől. A rendezvény helyszíne, az István király úti iskola udvara. — Pitvarosról, Kondorosról, Kardosról, Telekgerendásról és Békéscsabáról várunk vendégeket. Pávakörök, gyerekcsoportok, táncegyüttesek lépnek fel az iskola udvarán felállított színpadon. Rendezvényünkön részt vesz Fűzik János, az Országos Szlovák Önkormányzat elnöke is - tájékoztatta lapunkat Klyucsik Pálné. Lakodalmi étkek A gasztronómiai napok egyik legfontosabb rendezvénye a főzőverseny lesz. Tizennégy csapat vállalkozott arra, hogy tájegységük hagyományos lakodalmi ételsorát megfőzze a csorvási István király úti iskola udvarán. A főzőverseny augusztus 26-án vasárnap 12 árakor kezdődik. — A versenyre összesen 14 háromfős csapat nevezett. Jugoszláviából 6, Gerendásról és testvértelepülésünkről, a szlovákiai Diószegről 1-1 csapat jelentkezett. A hazai, csorvási színeket 5+í csapat képviseli. A plusz egy a házasságra lépő ifjú pár főzőbrigádja lesz, alak az igazi lakodalomban, szombaton is főznek, ezt a násznép „zsűrizi”, majd másnap, vasárnap, a főzőversenyen is megméretik magukat. A zsűri elnöke neves személyiség, a szakma egyik legjelesebb képviselője, Benke László Oscar-díjas mesterszakács - tudtuk meg Kasuba Istvánnétól, a művelődési ház igazgatójától. Minden csapat 40 fős lakodalmi menüsort készít, amiből 5 adag a zsűrit illeti, a többit pedig a násznép fogyasztja el. A zsűri nemcsak az ízeket pontozza, hanem a tálalást is. A verseny másik fontos eleme a terítés, aminek szintén a tájegység szokásait kell felidéznie. Hívogató a lakodalomba Sokan vannak, akik még emlékeznek arra, hogy amikor a fiatalok házasságkötési szándékát a templomban is kihirdették, a vőfély elindult, hogy meghívja a lakodalomba a rokonokat, barátokat, ismerősöket. A lakodalmas hagyományokat bemutató rendezvényünk előtt nagyon sok helyre kellene eljutnia a mi vőfélyünknek, amire nincs lehetőség. Éppen ezért, felhasználva a sajtó nyilvánosságát, ezúton hívok meg mindenkit a Csorvási Lakodalmas Gasztronómiai Napok rendezvényeire. Augusztus 25-26-án szeretnénk megismertetni a résztvevőket a települések, a tájegységek, a nemzetiségek jellegzetes ételeivel, melyhez ünnepélyes külsőséget a lakodalmas hagyományok bemutatása teremt. Próbálkozásunk többféle célt szolgál. Tiszta forrásból merítve idézzük fel a népművészet elemeit. Ezt láthatjuk a kiállításon, a kirakodóvásáron és a fiatal párok ruházatán is. Szeretnénk lehetőséget teremteni arra, hogy a szakácsok, a zenekarok és a vőfélyek versenyszerű körülmények között igazolhassák felkészültségüket a szakértő zsűri és a közönség előtt. A felszentelésének 100 éves évfordulóját ünneplő evangélikus templomban,,valóságos” házasságkötésre is sor kerül, amely azt az üzenetet hordozza, hogy a társadalom alapegysége a család és ennek a köteléknek a létrejötte okozza az igazi örömet a hagyományos lakodalomban is. Végül programot, kikapcsolódási lehetőséget kínálunk a település lakosságának és vendégeinknek, a szabadidejüket a térségünkben töltő érdeklődő turistáknak is. A vőfély helyett fogadják el tőlem az invitálást! SZILÉOYI MENYHÉRT, POLQÁRMESTER Könyv az evangélikus gyülekezetről Csorvás viszonylag új település, hiszen a török pusztítás után csak 1857-ben vált önálló községgé. A gyulaiak alapították, így a település felekezeti megoszlása kezdetben megegyezett Gyula városáéval. Katolikusok, reformátusok és ortodox románok laktak az új községben. A megalakulás után azonban — elsősorban az orosháziak révén - megkezdődött az evangélikus felekezetűek betelepedése a községbe. 1870 környékén már meghaladta a gyülekezet létszáma a 700 főt - tudtuk meg Kasuba István helytörténeti kutatótól, akinek a csorvási evangélikus templom felszentelésének 100. évfordulója alkalmából jelenik meg könyve „A csorvási evangélikus gyülekezet története” címmel. — A létszám folyamatos emelkedése arra késztette a helyi evangélikusokat, hogy imaházat építsenek és levita tanítót is kértek. Freitág Jánost 1874 decemberében iktatták be a csorvási gyülekezetben. A gyülekezeti létszám további gyors növekedése miatt templomra is szükség volt, amelynek építése 100 évvel ezelőtt fejeződött be. A templom Wagner József békéscsabai építész tervei alapján és az ő kivitelezésében készült. A csorvási evangélikusok többsége a szegény néprétegből került ki, ezért a templomépítés igen komoly terheket rótt a gyülekezetre. Az építkezés a község segítségével és adományokból kezdődött, az adakozók között volt például maga Ferenc József császár is. A templomot 1901. augusztus 25Az evangélikus templom felszentelésének 100. évfordulója alkalmából jelenik meg a gyülekezet történetét bemutató könyv én szentelte fel Sárkány Sámuel püspök. Csorvás első evangélikus lelkésze Freitág János lett - mondta Kasuba István. A lelkészekről- Freitág János 37 évig szolgált a községben. Őt Sipos András, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt csorvási elnöke követte, akit 1919-ben a Csorvási Direktórium elnökévé választottak. Sípost 1921-ben egy évi börtönre ítélték, 1919 júliusában pedig hivatalától is megfosztották. Utóda Rohály Mihály lett, aki 1932-ig szolgált Csorváson. A gyülekezet legérdekesebb egyéniségű lelkésze Tátrai Károly volt, aki szintén 37 évig szolgálta a csorvási híveket. Ő szintén a politikában vállalt szerepéről vált ismertté. 1946-ban, püspöki engedéllyel, belépett a kommunista pártba, vezetőségi tag lett. A következő lelkész, Brebovszky Gyula, 15 évet töltött Csorváson. Az őt követő lelkészek már nem laktak településünkön. Szeverényi János 6 évig, Halasi László két évig állt a csorvási gyülekezet élén. 1992 óta pedig Baranka György és felesége, Baranka Mária látja el feladatát a csorvási és a gerendási gyülekezetben — ismertette röviden a könyv szerzője. A nemzetiségek és az egyház A csorvási gyülekezetben a századforduló tájékán többségében szlovákok voltak a gyülekezet tagjai. A szlovák hívek először 1880-ban kérelmezték a szlovák nyelvű liturgiát Szeberényi Gusztáv szuperintendensnél. A kezdeményezés azonban megbukott. Felsőbb egyházi nyomásra csak a sátoros ünnepek másnapján a szlovák nyelvű úrvacsoraosztást engedélyezték, amit 1892-ben beszüntettek. A tót ajkú hívek 1922-ben ismét petíciót nyújtottak be Raffay püspökhöz. 1940-ben azután csak 4 ember vallotta magát szlováknak. 1947- ben 50 evangélikus és 102 katolikus szlovák távozott, Perbetére, Nagymegyerre, Nemesócsára települtek át. Az egyház napjainkban A gyülekezet a ‘40-es években 2400 főt számlált, ez azonban rövidesen lecsökkent, elsősorban a politika következményeként, másodsorban az életmód megváltozása miatt. Jelenleg a gyülekezet önállóan képtelen lenne lelkészt eltartani. A rendszerváltás környékén a hitélet némileg fellendült, az evangélikus egyház megjelent a község közéletében is. Családi szövőműhely A Hudák-család termékei eljutottak Hollandiába, Németországba, Amerikába, Olaszországba, visszatérő vevőjük van még Peruból is A Hudák család szövőmű- helyét nemcsak szűkebb környezetükben ismerik, a világ számos pontján megtalálhatók munkáik. A vállalkozás 1989-ben indult. Hudák Józsefné ebben az évben munkanélkülivé vált, de úgy érezte, hogy a havonkénti segély számára megalázó lenne. Elhatározta, nem ül a babérjain, úgy segít magán, ahogy tud. Győzött a kreativitás. Rongyszőnyegszö- véssel indult a családi vállalkozás. Akkor a gyermekek még kicsik voltak, a férje segített a munkában. A rongyszőnyeg mellett később gyapjúból és vászonból is szőttek anyagot. A szép kelmék valósággal kínálták magukat, hogy Hudákék mutassák meg azt is, mi mindent lehet készíteni belőlük. így varrták meg az első ruhát, amit csak bemutató célra szántak, ám olyan tetszést aratott, hogy az elsőt több is követte. Ruháik egyedi darabok, a Népi Iparművészeti Tanács és Lektorátus által zsűrizett modellek. A családi vállalkozásból mindenki kiveszi a részét. A ruhákat Mariann tervezi, a férfiak pedig - az apa és a fiúk, József és Csaba - az anyagokat szövik. A Hudák- család termékei eljutottak Hollandiába, Németországba, Amerikába, Olaszországba, visszatérő vevőjük még Peruból is van. A Hudák család természetes anyagokból készült különleges ruháit legközelebb a csorvási lakodalmas és gasztronómiai napok rendezvényén láthatják az érdeklődők, a vasárnap 18.30 órakor kezdődő divatbemutatón. Csorvási lakodalmas és gasztronómiai napok Helyszín: István király úti iskola udvara Augusztus 25. (szombat) 17.00 Békés megye élő népművészete című kiállítás megnyitója az új művelődési házban. Megnyitja: dr. Balog Erika, Békés Megye Képviselő-tes- tülete Önkormányzati Hivatala Intézmény-felügyeleti Osztályának vezetője. Közreműködik a Nefelejcs népdalkor. 18.00 Leány- és legénybúcsú a művelődési házban. Augusztus 26. (vasárnap) 10.00 Népművészeti kirakodóvásár Megnyitó. Köszöntőt mond Szilágyi Menyhért polgármester és Benke László Oscar-díjas mesterszakács. 10.30 Ünnepi istentisztelet az evangélikus templom felszentelésének 100. évfordulója alkalmából. Az 50-55 éve kötött házasságok megerősítése. 12.00 A gasztronómiai verseny kezdete. 14.00 A versengő lakodalmas zenekarok lakodalmas menetet kísérnek az utcán a község különböző pontjairól, a vőfélyek közreműködésével. 15.30 Szlovák, magyar hagyományőrző együttesek bemutatója. 17.30 Házasságkötés az evangélikus templomban (Szél Zoltán és Samu Szilvia). 18.30 Menyasszonyiruha-bemuta- tó az iskola udvarán (Hudák szövőüzem — Andó Jánosné). 18.30 Könyvbemutató az evangélikus gyülekezeti teremben. Bemutatásra kerül Kasuba István: A csorvási evangélikus gyülekezet története című munkája. 19.00 Az 50-55 éves házassági évfordulót ünneplő párok köszöntése az iskola udvarán. Köszöntőt mond: Szilágyi Menyhért polgármester. 19.30 Vacsora, közben lakodalmas zenekarok gálaműsora. 21.00 Díjátadás, a versengő együttesek értékelése (gasztronómia, zenekarok, vőfélyek). A lakodalmas ételeket Benke László Oscar-díjas mesterszakács értékeli. 21.30 Balázs Pali műsora, utána bál. Az iskola udvarán 12 órától a versenyző csapatok a települések, tájegységek, nemzetiségek hagyományos ételeit készítik. 10 órától a gyermekeket játszóház várja a tornacsarnok előtt. Az oldal a Csorvási Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Kovács Erika; Fotók: Lehoczky Péter Holtomiglan, holtodiglan zött. Szüvia szülésznő az orosházi kórházban, Zoltán pedig autószerelő a Csorvási Gazdák Szövetkezetben. 1998. október 17-én Újra. igen eljegyezték egymást, a boldogító igent pedig augusztus 25-én szombaton, polgári esküvőn mondja ki a két fiatal. Lakodalmukba 200 vendéget hívnak, családtagjaikkal, barátaikkal, ismerőseikkel hajnalig tartó dínomdánomot terveznek. Ezzel A fiatal pár Sopronban tervezi kipihenni a lakoda- azonban még nem ér gálaműsoron is. Másnap reggel pedig hány Sopron, ahol kipihenik a lakodalom fáradalmait. 1946-ban kötöttek házasságot Borbély István és Bencsik Ilona; Fecz István és Baráth Katalin; Szabó Mihály és Jenei Erzsébet; Seres Ferenc és Farkas Judit; Gál Imre és Fehér Julianna; Pacsika Sándor és Nagy Etelka; Nagy Pál és Nagy Terézia; Hajdú tehén és Soós Judit; Oláh Mihály és Békési Margit; Sztvorecz János és Jánovszki Erzsébet; 1951-ben kötöttek házasságot Óvári Pál és Pepó Erzsébet; Oláh András és Faragó Mária; Tóth Rudolf és Pihurik Anna; Kmyán György és Belucz Erzsébet; Óvári György és Vancfesó Erzsébet; Kaczkó Mihály és Leszkó Ilona; Papp József és Farkas Erzsébet; Téren János és Györgyi Rózsa. lom fáradalmait Samu Szilvia (24) és Szél Zoltán (25) szinte gyermekkoruktól ismerik egymást, négy éve pedig szerelem szövődött a két fiatal kövéget az ifjú pár ünneplése. Vasárnap, a 100 évvel ezelőtt felszentelt evangélikus templomban erősítik meg fogadalmukat és részt vesznek az esti lakodalmas Nemcsak a fiatalok mondják ki az igent ezen a napon, az 50 és 55 évvel ezelőtt kötött házasságukat többen is megerősítik az ünnepi alkalommal. Hajnalig tartó dínomdánom! Egyszerre tizennégy helyszínen kérik meg a leányok kezét Jó lakodalom szinte elképzelhetetlen vőfély nélkül, aki a családi ünnep ceremóniamestere. No és természetesen a zenekaron is sok múlik! A csorvási versenyre érkező vőfélyek és lakodalmas zenekarok szakmájuk legjobbjai közé tartoznak, ezért is merték vállalni a megmérettetést. A főzőbrigádokkal együtt vőfélyek és lakodalmas zenekarok is részt vesznek a csorvási lakodalmas rendezvényen, augusztus 26-án, vasárnap. A rendhagyó verseny szervezője, az önkormányzat 14 helyszínt jelölt ki a településen. Itt zajlanak majd a lánykérések (felkért menyasz- szonyokkal és vőlegényekkel), és ezekről a pontokról indul el a 14 nászmenet is, ahogy az minden valamirevaló lakodalomban szokás, zenekari kísérettel! 13 csapat gyalog teszi meg az utat, egy csorvási „ifjú pár” pedig, akik tanyasi lakodalmast mutatnak be, hintón hajtanak végig Csorvás utcáin. Közben a menyasszonyok és vőlegények kaláccsal és borral kínálják a kíváncsiskodókat. Hogy a zsűri minden csapatot pontozni tudjon, no és hogy a csorvásiak is összehasonlíthassák a versengők teljesítményét, ezért a 14 csapat különböző időpontokban fejezi be „nászmenetét” a további versengések helyszínén, az István király úti iskolában. Ezzel azonban még nem ér véget a verseny. A csapatoknak 20 perces mulatást is kell produkálniuk, amiben csárdás, hallgató nóta és mulatós nóta is kell, hogy szerepeljen. A vőfélyek pedig a lakodalmi ételek zsűrizésénél is elmondják ilyenkor szokásos rigmusaikat, amit majd a vacsoránál megismételnek! Versenyen kívül pedig még a menyasszonytánc hagyományainak felelevenítése is szerepel a programban. Aki szeretne a nem mindennapi lakodalmak násznépéhez tartozni, ajánljuk, hogy minél hamarabb foglalja el helyét az István király úti iskola udvarán felállított sátorban, mert minden bizonnyal sokakat vonz majd az esemény!
