Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-24 / 197. szám

6. OLDAL - 2001. AUGUSZTUS 24., PÉNTEK TÉR - KÉ P Testvérkapcsolatok Erdőfüle Zsadány Zsadány és a Székelyföldön található Erdő­füle község az 510 kilométe­res földrajzi tá­volság ellenére immár tizen­egy éve ápol testvértelepülési kapcsolatot. Az együttműködések részeként a két község lakossága is évente rendszeresen meglátogatja egy­mást. Július 31. és augusztus 6. között a Körös Volán autóbuszá­val 42 személy alkotta zsadányi küldöttség járt Erdőfülén. A zsadányiak ekkor egy millen­niumi emlékzászlót vittek aján­dékba az erdélyi testvérközség­nek. A nemzeti jelképet Dudás Ár­pád zsadányi polgáimester az er­dőfülei református templomban adta át Balázsi Dénesnek, a házi­gazda település polgármester­ének. A zászlót Nagy Zoltán, helyi református lelkész áldotta meg. A különböző korosztályt (a csoport legfiatalabb tagja 5 éves, a legidősebb 75 éves volt) képvi­selő zsadányi küldöttség min­den tagja remekül érezte magát Erdőfülén, ahol azoknál a csalá­doknál kaptak szállást, akikkel több éve tart a baráti kapcsolat. Tavaly az erdőfüleiek jártak Zsadányban, s jövőre ismét az ottani lakosság küldöttsége láto­gat az észak-békési községbe. Tenke Zsadány másik romániai test­vértelepülése, a Nagyszalonta közelében található Tenke. A két község testvérkapcsolatába a gyerekeket is bevonják: ré­szükre minden évben csereüdü­léseket biztosítanak. Augusztus 4-10. között Csor­ba Olga tanárnő vezetésével tíz zsadányi általános iskolás töltött emlékezetes napokat Tenkén. A zsadányi gyerekek nemcsak a testvértelepülés nevezetességei­vel ismerkedhettek meg, hanem a Nyugati-Kárpátok látványában is gyönyörködhettek. Többek között felkeresték az 1200 méter magasan fekvő Biharfüredet, va­lamint a Szedres község határá­ban található híres Medve-bar­langot (ahol a formájában is egyedülálló barlangban rengeteg barlangi medve csontmaradvá­nya található). Nagyvárad neve­zetességeit Bodházan Katalin tenkei tanárnő vezetésével tekin­tették meg a zsadányi tanulók. — A kellemes tenkei kikap­csolódásért ezúton szeretnénk köszönetét mondani a zsadányi és a tenkei képviselő-testületek­nek, a polgármestereknek és mindenkinek, aki közreműkö­dött abban, hogy egy hetet tölt­hettünk a Fekete-Körös partján, ahonnan lebarnulva, kipihenve térhettünk haza szerelteinkhez - fogalmazott Csorba Olga. Mindig a falu érdekeit szolgálta Birizdó Istvánnak nagyon sokat köszönhet Zsadány. A hetvenegyedik életévében járó férfi közel negyven esztendőn át aktív része­se volt a község közéletének. Birizdó István harminckét évig tanácstagként szolgálta a zsadányiakat, 1998 óta pedig önkormányza­ti képviselője a falunak. A környezetében nagy megbecsülésnek örvendő Pista bácsi nemcsak települési elöljáróként szolgálta a közt, hanem hosszú évtizedeken át szinte mindig azon fáradozott, hogy a Zsadányban élők jobb körülmények között élhessenek.- Mikor került először a falu vezetőségébe? - kérdeztük Birizdó Istvántól.- Először 1958-ban lettem tanácstag, s a tanácsi rendszer megszűnéséig, 1990-ig ott is ragadtam.- Az ötvenes évek végén milyenek voltak Zsadányban az életkörülmények?- Akkoriban egészem más feltételek között él­tünk, mint ma. A községben nem volt villany, gáz, vezetékes ivóvíz, mindannyian egyetlen Névjegy kútról hordtuk a vizet. Amikor tanácstag lettem, elhatároztam, mindent elkövetek a lakosság élet- körülményeinek javítása érdekében.- Az óhajok közül mit sikerült megvalósítani?- Tanácstagként tevé­kenyen részt vettem a község fásítási programjá­ban, a törpevízmű- hálózat kialakításában, a villanyhálózat bővítésé­ben. Segítettem abban, hogy megtaláljuk a pénz­ügyi forrást a falu máso­dik kútjának fúrásához. Közreműködtem abban, hogy a zsadányi áfész volt irodahelyisége a köz­ség tulajdonába kerüljön, így ott már 1977-ben idősek otthonát alakíthat­tunk ki. S még több kisebb-nagyobb olyan konk­rét eredményt említhetnék, amelynek részese voltam, de ne szeretnék dicsekvőnek tűnni.- Milyen különbséget lát a tanácsi és az ön- kormányzati rendszer között?- A tanácsi rendszer idején kizárólag központi [ támogatásból gazdálkodhat­tunk, most az önkormányzati­ság idején is a központi költ­ségvetés ad pénzt bizonyos fel­adatokra. Ám most hatékony pályázati rendszer működik, amely révén jelentős plusz for- rásokhoz juthatnak a települé­sek. Ez a pályáztatás a tanácsi rendszerben nem volt meg.- Jelenleg az önkormányzat pénzügyi bizottsá­gának elnöke. Zsadány költségvetése több száz­millió forint. Igaz, hogy ön egész életében pénz­ügyi munkakörben dolgozott, de mégis, nem szo­katlan-e ekkora pénztömeget átlátni?- Ügy érzem, több évtizedes számviteli mun­kámmal megalapoztam azt a tapasztalatot, ami ehhez a feladathoz kell. Hosszú ideig a Herbária Országos Gyógynövényforgalmi Vállalat felügyelő bizottságának elnöki teendőit is elláttam. Ott volt rá eset, hogy egy-egy nagyobb beszerzésnél már a hatvanas években 60 mil­lió forinttért vásároltunk. Az pedig akkor hatalmas pénz volt. Megtanított az élet az értékekkel bánni.- A mindennapi mun­ka mellett hogyan jutott ideje és energiája a több évtizedes közéleti tevé­kenységre is?- A hosszú éveket fel­ölelő iskolai tanulmá­nyokat, a nyugodt szak­mai munkát és a közéle­ti tevékenységet azért vállalhattam fel sikerrel, mert a feleségem min­denben mellettem állt. Megértő volt és támoga­tott. Ezért köszönettel tartozom neki.-Ha ma lenne fiatal, ismét a pénzügyi szak­mát választana?- Az igazság az, hogy az én időmben ezt a szakmát nem fizették túl. Én is állandóan sertés- tartással, gyógynövénytermesztéssel egészítet­tem ki a jövedelmemet. Ma, egy jól működő vál­lalkozó sokkal többet keres. Ennek ellenére való­színűleg ismét azt a pályát választanám, amelyet akkor, fiatalon. Született: Berettyóújfaluban, 1930. október 13-án. Családi állapota: nős, felesége Tóth Róza, aki nyugdíjazásáig a helyi takarékszövetkezet vezetője volt. Gyermekei: lánya Éva, két unokája Krisztina és Szabolcs, mindhárman az egészségügy­ben dolgoznak. Végzettsége: pénzügyi számviteli főiskola, va­lamint szakközgazdász képesítést szerzett. Munkahelyei: 1948-ban a berettyóújfalui állami gazdaságban kezdett dolgozni, 1950-ben a zsadányi állami gazdasághoz került, 1959-től a zsadányi földműves szövetkezetben tevékenyke­dett, 1976ban a Körö&menti Áfész vezető fő­könyvelője lett, .innen ment nyugdíjba 1983-ban. Kitüntetései: Zsadány Község Társadalmi Munkájáért Aranyjelvény (1977), Zsadányért Emlékérem (1998). Hobbija: mezőgazdasági tevékenység, gyógynövénytermesztés. Az ügyek intézése a család életének rendezése is A zsadányi polgármesteri hivatalban a nyolcvanas évek elején ezres méretű volt az ügyiratforgalom, napjainkra ez a négyszeresére nőtt. A munkanélküliségi ráta a települé­sen közel 40 százalékos. A hivataltól közel ötszázan kap­nak rendszeres támogatást, segélyt, a munkanélküliek fog­lalkoztatása több mint 120 helybélit érint. Sok pályázatot készítenek a hivatali dolgozók, akik sokszor erőn felül tel­jesítenek.- Hivatalunk létszámát kilenc köztisztviselő alkotja. Jól képzett, hosszú szakmai gyakorlattal ren­delkező igazgatási és pénzügyi szakembereink vannak. Nem dip­lomások, mégis helytállnak min­dennap. Ismerik a jogszabályo­kat, a családok helyzetét. Telepü­lési szinten ez elengedhetetlen, mert az ügyek intézése egy-egy család életének rendezését is je­lenti. Kapunk kritikát munkánk­kal kapcsolatban, de sok esetben ez nem megalapozott. Hiszen sú­lyos gondok megoldása érdeké­ben fordulnak hozzánk, zakla­tott, kilátástalan helyzetben lévő személyek, akiknek mindennapi megélhetési gondjaik vannak. Nekünk kell türelmesebbnek, el­nézőbbnek lennünk. Ez más hi­vatalokra is jellemző — közölte dr. Makai Sándor, Zsadány köz­ség jegyzője. A hivatalvezető elmondta azt is: a községházánál a romhalmaz épületszámy helyén új épületet emelnek, amely megoldja elhelye­zési gondjaikat. Néhány számító­gépre lesz még szükségük a szoci­ális igazgatásban, illetve a meglé­vő korszerűsítése napi feladat.- Gazdál­kodásunk­ban a fő gond a pénzhiány, a kevés meg­felelő elosz­tása. A köz­ponti elosztá­si rendszer nincs kellően figyelemmel a szociális válság­ban lévő, súlyosan munkanélkü­li településekre. Hiszen a lakos­ság a 10-20 ezer forint segélyek­ből nem tud megélni, további tá­mogatást az önkormányzattól re­mél. Csak átmeneti megoldást je­lent a pályázatok által esetleg el­nyert pénz, többek közt az „önhiki” is, amely egy szükségte­len rossz dolog. Ez vezet el a kis­települések elnéptelenedéséhez, eladósodásához - hangoztatta a jegyző. Elkészült a vendégház A szép épületben egyszerre heten lakhatnak A településünkre látogatók régóta igénylik, hogy ven­dégház épüljön. Ezt az óhajt most sikerült teljesítenünk. A Hámán Kató 63-65. szám alatt megépített ház egyszer­re hét személy befogadására alkalmas — tudtuk meg Du­dás Árpád polgármestertől. Az utóbbi negyven évben Zsa- dányból mintegy kétezren ván­doroltak el. Ők, illetve hozzátar­tozóik, ha több napra érkeznek a községbe, az önkormányzat ven­dégházában szállhatnak meg. A Hámán Kató körút 63-65. szám alatt most elkészült szép házban minden igényt kielégítő elhelye­zés várja a falusi turizmus hódo­lóit is. Zsadányban kiválóak a va­dászati és horgászati lehetősé­gek, s a nemzeti park területeit is évente több turista megtekinti.- A vendégházat a Földműve­lésügyi és Vidékfejlesztési Mi­nisztérium vidékfejlesztési cél­előirányzati pályázatának támo­gatásával tovább szeretnénk fej­leszteni, s a berendezésekre is in­nen remélünk pénzt. A 63. szám alatti területen pedig jövőre - szintén pályázati támogatással — egy teniszpályát akarunk kialakí­tani. Ez a létesítmény nemcsak az üdülővendégek, hanem a he­lyi fiatalok sportolási lehetőségét is nagyban javítaná - hangoztat­ta Dudás Árpád. A polgármester elmondta azt is: 1997-ben, az akkori Művelődé­si Minisztériumtól elnyert pályá­zati támogatással sikerült felújíta­ni a művelődési ház 220 személy befogadására alkalmas színház- termét. Az 1999-2000-es belvíz jócskán megrongálta az épületet. Ennek következtében bizonyos falakat le kellett bontani. A műve­lődési háznál most folyó munká­latok nem csak egyszerű felújítást jelentenek. Az épületet úgy ala­kítják ki, hogy az ne csak hasz­nos, hanem szép is legyen. A fiatalok kötődnek az egyházhoz Karikó Zoltán református lel­kipásztor 1998-ban érkezett Zsadányba. Az eltelt három esztendő alatt a fiatal lelki- pásztor igazi élettel töltötte meg a zsadányi református egyházközséget. Külön öröm, hogy az egyház közreműkö­désével megvalósuló rendez­vényekre sok gyermeket, fia­talt sikerült megnyerni. Ez pedig azt sejteti: a jövőben is aktív élet folyik majd a zsadányi templom tövében.- Amikor a feleségemmel Zsa­dányba érkeztünk, elsődleges cé­lunk az volt, hogy minél több em­berrel jó kapcsolatot alakítsunk ki. Mivel a gyülekezet létszáma vi­szonylag kicsi, az egész lakosság felé nyitni akartunk. A kapcsolat- teremtés érdekében rendezvénye­ket szerveztünk. Úgy érzem, első­sorban a fiatalokat sikerült meg­nyernünk - mondta megkeresé­sünkre Karikó Zoltán. A Refor­mátus Fiata­lok Szövetsé­ge közremű­ködésével ezen a nyá­ron ifjúsági hetet rendez­tek a zsadá­nyi parókián. A programok szervezésében be­rettyóújfalui fiatalok is segítettek. Az evangéliumi színdarab-elő­adások és egyéb egyházi progra­mok mellett, világi foglalkozások is voltak.- Ez a rendezvényünk nagyon jól sikerült. Már most több helyi fiatal jelezte, hogy igényelnék a folytatást. Ezért azt tervezzük, hogy hamarosan minden pénte­ken fakultatív foglalkozásokat tartunk, amelyeken bármiről be­szélgethetünk. Később pedig egy keresztyén ifjúsági klubot is létre szeretnénk hozni - közölte a lel­kész. Az oldal a Zsadányi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Magyari Barna; Fotók: Lehoczky Péter A református templom 1794-99 között épült A településképet meghatározó épületek A művelődési ház épületének udvari részén egy 25 méter hosszúságú új fal is épül A zsadányi malom a helyi Malom '97 Kft. tulajdonában yan ■BEM* Dk. .\1 xkaii Sándor p Karikó Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom