Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-23 / 196. szám

HÁTTÉR 2001. AUGUSZTUS 23., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL „Idős korban megváltozik a vízháztartás” Az öregedés tüneteit nem kell betegségnek tekinteni Fontos, hogy az idősek meg­felelő ismeretekkel rendel­kezzenek az öregedés folya­matáról, és így bizonyos tü­neteket ne tekintsenek be­tegségnek. Az öregedés ugyanis nem betegség, ha­nem természetes folyamat — világosított fel Krajcsovicz Katalin megyei vezető ápo­lónő. Békés meqye- A társadalmi és gazdasági ne­hézségek miatt a fiatalabb hozzá­tartozóknak rendszerint nem áll módjukban az idősödő rokonaik­nak a mindennapi tevékenysége­ikben segíteni - folytatta az Álla­mi Népegészségügyi és Tisztior­vosi Szolgálat Békés Megyei Inté­zetének munkatársa, Krajcsovicz Katalin. - Ezért fontos, hogy az idősek megfelelő ismeretekkel rendelkezzenek az öregedés fo­lyamatáról. Bizonyos tüneteket ne tekintsenek betegségnek, az öregedés ugyanis nem betegség, hanem természetes folyamat. Bi­zonyos életkor eltelte után a testi erő és a szellemi képességek ha­nyatlásnak indulnak. Ezt a folya­matot nagyban befolyásolják a gé­nek, az előző életszakasz minősé­ge és a jelenlegi életvitel. A testi és a szellemi képességek csökke­nése mellett igen jelentős a szer­vezet víztartalmának csökkenése. Az újszülöttek testtömegének 82 százaléka víz, felnőtt korban ez az arány 60 százalékra, idős kor­ban 54 százalékra csökken. A víztartalom csökkenésével a következő élettani tünetek jelen­nek meg: a csigolyaközi porcko­rongok víztartalmának csökkené­se miatt növekszik a gerinc életta­ni görbülete, azáltal csökken az idősek testmagassága. Csökken a verejték- és faggyúmirigyek szá­ma és a bőr alatti kötőszövet vas­tagsága. Ez okozhatja a bőr kiszá­radását, mely kellemetlen viszke­téssel jár. A bőr alatti kötőszövet elvékonyodása a kollagén és az elasztikus rostok károsodása mi­att következik be. Csökken a kö­tőszövet vízkötő képessége, víz­tartalma, a bőr la­Az öregedés természetes folyamat, amelyet próbáljunk meg könnyebben elviselni, hiszen minden életkornak megvan a maga szépsége KÉPÜNK ILLUSZTRÁCIÓ isznak is, kevesebb vizet fogyasz­tanak egyszerre, mint fiatalabb korukban. Az étkezéseken felül, a fiatalok hozzávetőleg napi másfél liter folyadékot vesznek maguk­hoz, míg az idősek csak átlag fél litert. A nyári meleg tovább növe­li az idősek folyadékszükségletét. Fokozott folyadékveszteséget je­lent az izzadás, párolgás, nem is beszélve az esetleges hasmenés­ről. Az elhízott idősek még rosz- szabbul tűrik a vízvesztést, amel­lett kövérségük számos más be­tegség kialakulásához is hozzájá­rul. A nem megfelelő folyadékbe­vitelre utalhat a nyelv szárazsága, a könnyen elnyomható pulzus, a vérnyomás csökkenés és a kevés vizeletürítés. A szervezet folyadékegyensú­lyának felbomlása a keringés romlását okozza, mely agyi tüne­tekben nyilvánulhat meg: ilyen Nyári jó tanácsok idősödőknek A nagy meleg leginkább a szív és érrendszeri megbe­zábbá, ráncossá vá­lik. A víz- és zsírtar­talom csökkenése a szemhéjak bőrét is lazábbá, ráncolható- vá teszi. Csökken a könnytermelés, ezért lesz az idősek szeme kevésbé fény­lő és csillogó. Ez időnként kellemet­len, égető érzést okozhat, melyen műkönny becsöp- pentésével lehet se­gíteni. Az élettani körülményeket be­folyásolja az is, hogy az idősek szomjúságérzete csökken és ha csökkent folyadékbevitel és a fo­kozott folyadékveszteség, a szer­vezet víztartalmának csökkenése miatt súlyos, életveszélyes állapo­tot okozhat. Gyakran az idős emberek kór­házba kerülését éppen az okozza, hogy nem fogyasztanak elég fo­lyadékot. Azután a kórházi infúziós keze­lés és az itatás helyre­állítja a folyadékház­tartás egyensúlyát. Ennek az állapotnak a megelőzése érdeké­ben - nyári melegben különösen - fontos a megfelelő folyadékbe­vitel. Leginkább az ás­ványvizek fogyasztása ajánlott, mert nem- csak a folyadék, de a szervezet ionháztartását is egyen­súlyban tartja. Az al­koholtartalmú italok nyári melegben tessék vérnyomásukat, és ponto­san szedjék az orvos által felírt vérnyomáscsökkentő gyógysze­reket. Gyakori tapasztalat, hogy BÉKÉS MEGYE NEPESSEGENEK KORÖSSZETÉTELE 2000-BEN tegedésben szenvedőket érinti kellemetlenül. A kerin­gési megbetegedésben szenvedőknél szükség lehet a folyadékbevitel korlátozására is. Nyáron az erek kitá­gulása miatt folyadék léphet ki a szövetek közé, ami­kor is vizenyő keletkezik, ami álló helyzetben a lábak duzzadását okozza. A nagy mennyiségű folyadékbevi­tel megterheli a szívet, ezért a betegek tartsák be az orvos által előírt folyadékmennyiséget. Előfordul ilyen­kor a gyakori, éjszakai vizeletürítés. Ettől nem kell megijedni, vesebetegségre gyanakodni, mert csak ar­ról van szó, hogy fekvő helyzetben akadálytalanabbul képes a folyadék a szervezetből kiürülni. lehet a közönyösség, zayart visel­kedés, tudatzavar - melynek első feltűnő jele éppen a táplálék vagy folyadék elutasítása is lehet. A- a különösen — kerülen- dők. Az időseknek ajánlanám, hogy ak­kor is igyanak egy ke­veset 1-2 óránként - naponta összesen 1,5- 2 liternyit ha nem éreznek szomjúságot. A fiatalabbak pedig fi­gyeljenek oda jobban a környezetükben élő idősek táplálkozására és folyadékbevitelére. Fontosnak tartom még meg­említeni, hogy a magas vérnyo­másban szenvedő betegek a nyá­ri melegben sűrűbben ellenőriz­pont akkor nem veszik be a gyógyszert, mikor az egész napot a strandon töltik vagy kirándulni mennek. Pedig ilyenkor az em­bert még több izgalom éri, mint a megszokott otthoni környezet­ben. Fontos tudatosítani, hogy a magas vérnyomás általában egy életre szóló betegség, és csak a rendszeresen szedett vérnyomás- csökkentő gyógyszerek segítsé­gével tartható egyensúlyban. A súlyos szövődmények elkerülése érdekében a betegek akkor is szedjék gyógyszerüket, ha éppen tünetmentesek, nem elég csak akkor bevenni, ha már rosszul ér­zik magukat - mondta Krajcsovicz Katalin, megyei veze­tő ápolónő. FRANKÓ MARIANNA Szűkítették a jogosultak körét Augusztus elsejei hatállyal csak azok a sérült emberek kaphatják meg a lakását­alakítási támogatást, akik fogyatékosügyi támogatásra jogosultak. Gyula- A jogszabály megszavaztatása előtt nem kérte ki a kormány a Mozgáskorlátozottak Egyesületei­nek Országos Szövetségének vé­leményét, sőt olyannyira kire­kesztettek minket a sorsunkat érintő döntés meghozatalából, hogy még csak nem is jelezték előre: lesz egy ilyen rendelet - fa­kadt ki Gál Ottó, a Gyulai Moz­gáskorlátozottak Egyesületének elnöke. - Mi is csak a közlönyből értesültünk róla, hogy a jelenleg elbírálás alatt álló, pontosan 300 gyulai lakás átalakítási támogatá­sért folyamodó kérelmét már az új jogszabály szerint kell elbírál­ni. A jogosultak körének szűkíté­se érzékenyen érinti a mozgás- korlátozottakat, ezért a 138/2001. (VIII. 31.) Kormányrendelet mó­dosítása érdekében mindenkép­pen széles körű összefogásra és együttes fellépésre van szükség - nyilatkozta Gál Ottó. F. M. Nap a magyar—japán híd felett Ezzel a címmel huszonöt ja­pán művész és Mikó István Jászai-díjas színművész szereplésével augusztus utolsó hétvégéjén, 25-én és 26-án kétnapos japán feszti­vál lesz Békés megyében. Békéscsaba—Füzesgyarmat Domokos László, a megyei köz­gyűlés elnöke, Pap János békés­csabai polgármester, Végh László alpolgármester, a budapesti Japán Nagykövetség és dr. Szerdahelyi István tokiói magyar nagykövet védnökségével Doma-Mikó Ist­ván, királyi udvari festőművész, a füzesgyarmati Japán Múzeum és a Japán-kert alapítója rendezésé­ben valósul meg a japán-magyar barátságot erősítő rendezvény. A program Békéscsabán, au­gusztus 25-én délelőtt tíz órakor kezdődik az ifiházban, ahol Taka- no Soka nagymester teaszertartást mutat be, majd hozott virágból és üveg-, cserép- vagy vasedényekből ikebanakészítést tanulhatnak az érdeklődők Nakamura Tóha és Takano Yozo nagymesterektől. Délután fél négykor dr. Szat­mári Imre megyei múzeumigaz­gató megnyitja Kimura Hisaaki fotóművész és Niwako com­putergrafikus művész filozófiai töltésű műveinek kiállítását. Négy órakor a színházterem­ben Domokos László, a megyei közgyűlés elnöke és Matsumoto Kazuo, a Japán Császárság buda­pesti nagykövete üdvözlő szavai­val kezdődik a gálaest, szerepel Sasano Umesa nagymester, aki is­kolája tanáraival japán táncokat és a hagyományos kimonó felvételét mutatja be, Tamaki Shokozan mester pedig a japán szamu­rájfilmeket kísérő bambuszfuru- lya-zenét ad elő. Az estet a Mikó- fivérek konferálják. A fesztivál augusztus 26-án délelőtt - hely hiányában zárt rendezvényként - Füzesgyarma­ton, a Japán-kertben folytatódik, ahol felavatják a Japánból érke­zett „tórót”, egy 330 kilós, szim­bolikus kőlámpást. Ezután elhe­lyezik az első magyarországi ja­pán épület, a Yamato-an teaház alapkövében az alapító oklevelet. Megkoszorúzzák dr. Márki Bar­na, Békés megye volt alispánja sírját is, aki az 1900-as évek elején elvetődött Japán partjáig. Mint a megye japán veteránját, a Japán Múzeum saját halottjának tekinti és sírja fölött védnökséget vállal. A nagyközönség számára dél­után két órakor nyílik meg az intéz­mény, ahol — a békéscsabaihoz ha­sonlóan — a rendezők teaszertar­tással és ikebanatanítással, zenével, tánccal várják az érdeklődőket. _______ O. L Sz ombaton teljesítménytúra Gyuláról, a vár mellől in­dulnak szombat reggel a XI. Mályvádi teljesítménytúra résztvevői. Békés megye A békéscsabai Körösök Völgye Turista Egyesület idén is megren­dezi hagyományos alföldi teljesít­ménytúráját. Az immáron 11. al­kalommal megrendezett túra a Nemzeti Teljesítménytúra Baj­nokság egyik fordulója, de a szer­vezők minden érdeklődőt, spor­tolni vágyót szívesen várnak. Négy kategóriában lehet nevezni a versenyre: 55 km-es gyalogos és kerékpáros, valamint 30 és 40 km-es gyalogos távokon. A túra keresztül halad a Körös menti egykori ártéri erdőségeken. Az 55 és 30 km-es távok érintik a mályvádi őstölgyest, melyben ma is nagy számban élnek dámva­dak. Rajt és nevezés Gyulán, a Semmelweis Egészségügyi Szak- középiskola kollégiumában (a vár Rondellája és a honvédtiszti em­lékhely mellett) reggel hat és nyolc óra között - a 40 km-en in­dulókat délelőtt 10-ig várják. Részletes információkért Túróczy Józsefet lehet keresni a 30/9864- 514-es mobilszámon. ifmi Sikeres volt a lovasfesztivál A nyereségét ne a kasszában keressük! júliusban Szarvason megtartott IV. Nemzeti Lovas Fesztivál volt a város történetének legna­gyobb költségvetésű, legtöbb nézőt és szereplőt megmoz­gató rendezvénye. A résztve­vők köszönőleveleikben azt állítják, a szarvasi fesztivál szervezettségben felülmúlta a hasonló hazai rendezvé­nyeket. Szarvas A lovasfesztiválhoz társrendez­vényként az Európa-nap, vala­mint a dudásfesztivál és pásztor- találkozó kapcsolódott. A helyi önkormányzat, a Körös-szögi Kht. és a művelődési központ kü­lönböző pályázatokon, közös erő­vel igyekezett ezek anyagi feltétel­ét megteremteni. A cél az volt, hogy a rendezvények likviditását megőrizzük, ami sikerült is — tá­jékoztatott Hetényi István alpol­gármester, a Körös-szögi Kht. ügyvezető igazgatója. Beszámolt arról is, a tervezés­kor százmillióra becsült költségve­tést sikerült lényegesen csökkente­Mit nyert a város? ni. Az összes kiadás 70-80 millió forint lett. A pályázatok jellemző­en 50 százalékos támogatást nyúj­tottak. Az ötven százalék önerőt a szponzori pénzek és a jegybevéte­lek fedezték. A támogatásban ki­tűntek a helyi nagyvállalkozók, de jelentős segítséget nyújtottak a bé­késcsabai cégek is. A szponzori hozzájárulás összege 25 millió fo­rint. A háromnapos fesztiválnak 25-30 ezer látogatója volt, a belé­pőkből és a helypénzekből mint­egy tízmillió forint folyt be. Hetényi István nem titkolta, erede­tileg 40-50 ezer látogatóra számí­tottak. Sajnálatosnak tartja, hogy a rendezvény szervezésének a fini­sében a város képviselő-testület­ének tagjai közül ketten a megyei lapokban negatív kampányba kezdtek. Bár a jobboldali képvise­lők kiálltak a rendezvény mellett, az ellenkampány a fesztivál körül bizonytalanságot keltett, ami ron­totta a szponzorok támogatási ked­vét, továbbá közrejátszott abban, hogy a vidéken lakók kevesebben választották ezt a hétvégi progra­mot. Megtudtuk azt is, a pályáza­tok utófinanszírozásúak, a pénzt az önkormányzat előlegezte meg. Az alpolgármester szerint nem pénznyereségre számítottak, ha­nem arra, hogy a beruházásokkal teremtett értékek a lakosság javára megmaradnak. Szarvas mintegy ötvenmillió forint beru­házási értékkel gyarapodott. A sportpályán ötmillió forintból fel­újították a lelátót, ugyanennyibe kerültek az új bejárati kapuk és az irányítótorony, 16,5 millió forintból szilárd burkolatot kapott a ligetút, 1,7 millió forintot költöttek füvesítésre és 10 millió forin­tot fizettek azért, hogy az ezer fős lelátó ott maradt a pályán. Ez mind pályázati pénzből valósult meg. További tízmilliós pályázati támogatásra számítanak, amelyből rendbe teszik a fesztivál kör­nyezetét. Ez a pályák felújítását jelenti. A háromnapos rendez­vény idegenforgalmi szempontból is értékes volt. A városra irá­nyította a figyelmet, turistákat vonzott. A szarvasi lovasnapok remélhetően hagyománnyá válik képünk illusztráció Elképzelhető, hogy a kht. vissza tudja adni a városnak azt az ötmil­lió forintot is, amit az önkormány­zat jogdíjként korábban befizetett. Az önkormányzat a résztvevők­től egy sor köszönőlevelet kapott, íróik állítják, a szarvasi fesztivál szervezettségben felülmúlta a ha­zai hasonló rendezvényeket. Ez és a lovas szakmai szervezetek elis­merése arra bátorítja a várost, hogy vállalkozzék a 2004-es lovas világtalálkozó megrendezésére. Amennyiben Szarvas elhatározza magát, úgy az előkészítést már most el kell kezdeni, ám a rende­zéshez a pénzt már az új kor- mánynak kell biztosítania, cs. r.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom