Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-21 / 194. szám

KÖRKÉP 2001. AUGUSZTUS 21., KEDD - 5. OLDAL MEGYEI EMLÉKPLAKETT. (r) A Szent István-napi települési megemlé­kezésen Csabacsüdért Kitüntető Emlékplakettel ismerték el a köz­ség két lakosának munkásságát. Oláh Miklósné nyugdíjas peda­gógust, aki korábban tanácselnö­ke is volt a falunak, a közösségért végzett tevékenységéért tüntet­ték ki. Varga László fafaragó népi iparművész alkotó munkájáért és a település hírnevének öregbíté­séért kapta az elismerést. TELEHÁZ HARSÁNYBAN, (i) A Körösnagyharsányi Általános Iskolában remekül felszerelt teleház áll a diákok és a lakosság rendelkezésére. A tizenhat kor­szerű számítógéppel ellátott modem létesítményt az egyna­pos határnyitáskor a romániai testvérközség, Körösgyéres la­kossága is megtekintette. MR-HÍREK. (f) A Magyar Rádió Rt. elnökévé választott Kondor Katalin utódjául Perjés Klárát, a Falurádió eddigi vezetőjét ne­vezte ki a Kossuth Rádió adófő­szerkesztőjévé. A Falurádiót mostantól dr. Zala Simon Tibor irányítja. Mindketten elkötele­zettjei a vidéki értékek megőrzé­sének és azok bemutatásának. DIÁKHITEL. (h) A Magyar Posta ' Rt. tájékoztatása szerint augusz­tus 27-étől lehet hozzájutni a hi­teligényléshez szükséges csoma­gokhoz a postákon. A kitöltött nyomtatványokat továbbra is szeptember 3-ától lehet leadni. HÉTVÉGI TÜZEK, (s) Döntően tarló- tüzek jellemezték a megyét az ünne­pi hétvégén, 14 esetben regisztráltak kisebb és közepes eseteket szerte tér­ségünkben, kivéve a déli területeket. Vasárnap két, kárral járó eset is tör­tént, Szanazugban ágymatrac gyul­ladt meg, Mezőberényben pedig egy régi építésű ház nádfödémje. Előbbi­nél 10 ezer, utóbbinál 50 ezer forint kár keletkezett. ELÜTÖTTE, (s) Békéscsabán kerékpá­rost gázolt tegnap 16 óra után egy gép­kocsi, melynek következtében a bicik­listát súlyos sérülésekkel szálbtották kórházba. FELBORULTAK, (s) Szombaton Gyomaendrőd és Mezőberény között felborult egy személygépkocsi, két benne ülő súlyos, valamint könnyű sérüléseket szenvedett. KÁBÍTÓSZER, (s) A gyulai rendőr- kapitányság munkatársai kábító­szerrel való visszaélés miatt vettek őrizetbe szombaton egy román ál­lampolgárt. „SEMMI SEM CSILLAPÍT­JA ÜGY A HIÚSÁGUNKAT, MINT AMIKOR NÁLUNK HIÚBBAKAT LÁTUNK. IGAZ, MOST MÁR A SZE­RÉNYSÉGÜNKRE LE­SZÜNK HIÚAK!” (Louis Kronenberger) Tanácsterem van, mandátum (még) nincs Talán nem egyszeri rendezvényként marad meg a köztudat­ban a békéscsabai lecsófesztivál — bizakodott Frankó Attila, a vasárnap este a megyeszékhelyi sportcsarnok parkolójá­ban rendezett verseny társszervezője. Az első helyezett nagy betyár Csipet-csapat, Újhelyi István (középen) vezetésével D-FOTÓ: VERESS ERZSI és természetesen a egyéni lecsóízek is jó pontot szereztek szakácsaiknak. Első helyezést ért el az I. Bé­késcsabai lecsófőző verseny és gasztronómiai est elnevezésű rendezvényen Újhelyi István és „együttese”, a betyár jelmezt öl­tött Csipet-csapat. A második he­lyezést a Lecsó-angyalok vívták ki, a harmadikként pedig A kony­ha tündérei „értek célhoz”. Kü­löndíjas lett a Békés Megyei Hír­lap által nevezett hármas, lapunk különdíját pedig a Lecsó-vész­helyzet „akciócsoportja” vitte el (miután kiérdemelte). A szervezők szándéka szerint könyvet adnak ki a későbbiek so­rán a nevezés egyik feltételeként begyűjtött lecsó-receptekből. Ahogy egy-egy ilyen fesztivál fo­kozatosan válik egyre ismerteb­bé, jövőre még több jelentkezőre és még színesebb mezőnyre szá­mítanak az ötletgazdák. Bár már az idei rendezvényen is üde szín­foltként könyvelték el a győztes betyárok mellett a romacsapatot, a műtősöket - hogy csak a legjel­legzetesebbeket említsük. Mindegyik lecsós kondér ki­ürült. A rendezők szerint min­denki győzött, hiszen olyan vá­lasztékot mutattak fel a verseny­zők, hogy a következő rendez­vény méltán sikerre számíthat. Lecsó-kolták a tíz ujjúkat Többfunkciós tanácstermet adott át tegnap a Magyaror­szági Románok Országos Önkormányzatának (MROÖ) gyulai székházá­ban Hende Csaba, az Igaz­ságügyi Minisztérium politi­kai államtitkára. Gyula A tárca intervenciós alapjának ke­retéből biztosították azt az egy­millió forintot, amelyből a román kisebbségi önkormányzat beren­dezhette az új, többféle tanácsko­zás, összejövetel megtartására al­kalmas tanácstermét. Hende Csa­ba az átadást követő sajtótájékoz­tatón elmondta: a székház kiala­kítását korábban is több millió fo­rinttal támogatták az intervenciós alapból, mely a másképp veszen­dőbe menő vagy meg nem való­sítható értékek támogatására szolgál. Legújabb döntéseik kö­zött említette a kétegyházi műve­lődési ház felújítására nyújtandó 2,5 millió forintos támogatást. Hende Csaba páratlannak és mások által másoknak minősítet­te kisebbségpolitikai rendszerün­ket, valamint szólt arról, hogy a visszaélések elkerülése érdeké­ben módosítás várható a kisebb­ségi törvényben. A sajtótájékoz­tatón jelen lévő Alexandra Ghesea budapesti román követsé- gi titkár a romániai magyarság Balról Kreszta Traján, a MROÖ elnöke, jobbról Hende Csaba közösen vágják el a magyar és román nemzeti színű szalagokat. A háttérben a termet megáldó Sofronie Drincec gyulai or­todox püspök DWrÓi VERESS ERZSI helyzetét példaként emelte az ál­lamtitkár elé, és kifejezte remé­nyét, hogy a honi románság is ha­marosan eléri a parlamenti képvi­selet lehetőségét. Hende Csaba így válaszolt: „Nem tisztem a ro­mániai magyarság helyzetét meg­ítélni”. Majd hozzátette, szerinte a következő parlament feladata lesz megoldani a „magyar köz­élet közös adósságát”, a kisebbsé­gek parlamenti képviseletét, amely alkotmányjogi meggyőző­dése alapján a kétkamarás parla­mentben lehetséges az egyházak­kal, más szervezetekkel és érdek- csoportokkal együtt. _______________________________________(VANDIIK) VÉLEMÉNY MÉNESI GYÖRGY Némelyek pökhetnének Fogalmam sincs, hány emlékfát ültettek az ünnep alkalmából, és azt sem tudom, hány alapkőletétel történt ezeréves államiságunk tiszteletére. Egy biztos: emlékfák ültetésekor, alapkövek lerakása­kor miniszterek, államtitkárok, közgyűlési elnökök (és mindazok, akik „számítanak”) vesznek a kezükbe lapátot, gereblyét, öntöző­kannát. Lévén szó jelképes munkavégzésről, elképzelhetetlennek tartom, hogy ilyen jeles alkalmakkor bárkinek is víz- vagy vérhó­lyag keletkezzék a tenyerén. Néhány lapát föld kollektív megmoz­gatása, egy-két négyzetméter elge- reblyézése, egy-egy kanna víz ki­locsolása meg se kottyan e jeles férfiaknak. Férfiaknak, mondom, mert az emlékfaültető-alapkő- letevő nő olyan ritka, mint a fehér holló. Pedig gödör kiásva, szer­szám és víz odakészítve; patyo­lattiszták maradnak a kezek, és a kacsók is azok maradnának... Hírekben és tudósításokban utazó őstermelőként számos felvé­telt készítettem már az ilyen ünnepi lapátolásokról. Most, hogy a legújabb fotókat elhelyeztem a rendszerváltozás óta összegyűltek között (semmi kekeckedés, azóta vagyok hírlapíró), rájöttem, mi a közös bennük: az MDF- és az MSZP-országlása idején ugyanúgy vadonatúj, hófehér nyelű, hibátlan festésű lapátokat és gereblyéket használtak, mint most, a fideszes világban. Pörgetem a nevezetes pillanatokat megörökítő képeket, s köz­ben ábrándozom: hol vannak a felmenőink által nagy gonddal ki­választott, marhatrágyában érlelt, gyönyörű erezetű, kecsesen ívelt szerszámnyelek? A használatban kifényesedett ásók és lapátok hol vannak? S ha vannak még ilyenek, miért nem azokat adják a nyak- kendős urak kezébe? „Nem vagy te normális! - mondja egy belső hang. - Akkor meg azt hiányolnád a fotókról, hogy lapátolás előtt egyik sem köpött a markába.” Hát, némelyek oda... pökhetnének! _______________■ Sz ent István koronázása Tótkomlóson négy napig iga­zi programkavalkád várt a 255 éves település lakóira, il­letve a településre látogatók­ra. Augusztus 17—20-a között rendezték meg a Tótkomlós­ról elszármazottak I. világta­lálkozóját és a liszt ünnepét. Tótkomlós Ugyancsak a négynapos ünnep idején, szombaton avatták fel Mi­hály Gábor Szent István koroná­zása című köztéri szobrát is. A szobor a Hősök terére került, a jövőben itt rendezik majd meg a település ünnepségeit. Az avatás­ra két igazságügy-miniszter is meghívást kapott. Dávid Ibolya mellett Jan Camogorskyt, a szlo­vák kormány igazságügyi tárcájá­nak vezetőjét is Komlósra várták, aki pénteken kórházba került, így elmaradt magyarországi látogatá­sa. A minisztert Daniul Lipsic, a szlovák igazságügyi minisztéri­um közigazgatási államtitkára képviselte. Dávid Ibolya beszédé­ben hangsúlyozta, a magyar ál­lam ezeréves történelme alatt mindig is jellemző volt a bizako­dás. Szent István is bízott a jövő­ben, amelyet a keresztény hit va­rázsolt emberarcúvá. — Szent Ist­vánt sokáig kegyetlen uralkodó­ként tartották számon. Törvénye­it áttekintve azonban Közép-Eu- rópa egyik leghumánusabb ural­kodója tekint erről a szobortalap­zatról Önökre - mondta Dávid Ibolya, aki millenniumi emlékpla­kettet adott át a Szent István-szo- bor és díszkút alkotójának, Mi- hály Gábornak. _______ k.e. Le zárult az ünnepi év- Megilletődve állok a Szent Ist- ván-szobor előtt. Arról az uralko­dóról emlékezünk meg, aki egy­házat szervezett, államot alapí­tott, országot épített. Rá emlékez­nek ezekben a napokban minde­nütt, ahol magyarok élnek - mondta a millenniumi évet lezá­ró beszédében augusztus 20-án, Orosházán dr. Varga István or­szággyűlési képviselő. Szólt ar­ról, hogy mit jelentenek az em­ber életében a tájékozódási pon­tok. - Ha egy nemzet nem tudja honnan és hová tart, annak a vé­ge az országvesztés — mondta. Varga István szónoklatában meg­emlékezett a Szent Koronáról, és vázolta az utóbbi három nemze­dék életét. - Dédapáink, nagy­apáink és apáink csak remény­kedtek abban, hogy országunk egyszer szabad lesz és független — fogalmazott a képviselő, k. e. Pékek az unió előtt Orosházán, augusztus 18—19- én második alkalommal ren­dezték meg a kenyér ünnepét. A Magyar Pékek Ipartestülete országos sütőipari konferenci­át szervezett, ezután megtar­tották a sütőipariak bálját. Orosháza A konferencián Fetser János, Oros­háza polgármestere köszöntőjé­ben arra utalt, hogy az ország min­dig megünnepelte az új kenyeret. A szakmai kérdések megvitatása előtt Fülöp Béla író beszélt az orosházi kenyér történetéről. A pékszakma képviselőinek is fel kell készülniük az Európai Uniós csatlakozásra - mondta Marton István, a Magyar Pékek Ipartestületének elnöke. Szerinte a hazai pékségek 50 százaléka fe­lel csak meg az uniós követelmé­nyeknek. Az elmúlt években szá­mos, kiváló szakmai munkát vég­ző pékség ment tönkre, három év alatt 2000-ről 1500-ra zsugoro­dott a pékségek száma. Másnap, augusztus 20-án a pé­kek a nagyközönségnek is bemu­tatkoztak. A gyopárosi strandon a pékek utcájában volt mire rá­csodálkozni. Az Asztalos pékség és a monori Rábai pékség dísz­munkáit állította ki. A Csizmadia pékség 8 milliméteres minikif­lijével, 20 kilogrammos óriáskifli­jével és hasonló súlyú sósperecé­vel ejtette ámulatba az orosházia­kat. Emellett bemutatták az alag- útkemencében sült, 50 kilogram­mos, 6 méter hosszú kenyerüket is. A Szilasi pékség sátránál pedig sokan megcsodálták a 6 kilo­grammos, XVIII. századi recept alapján készült orosházi cipót, no és az 1,6 méter átmérőjű, 22 kilogrammos kakaós csigát. A gi­gantikus méretű péksüteménye­ket és kenyereket délután bárki megkóstolhatta. kovács erika Napóra a miUennium üzenetével — A napóra az idő, s egyben a történelem múlását jelzi. Változik a világ, hisz’ tud­juk, ezer éve, a keresztény­ség felvételével egy időben született a magyar kultúra. Állva a századok kemény csatáit, jutottunk el a má­hoz. Most a nemzet nem a fennmaradásáért, de a hét­köznapok emberének jövő­jéért vívja a csatákat — hangsúlyozta a millenniumi emlékhely avatásán tartott ünnepi beszédében Nagyné Felföldi Ilona, Kötegyán pol­gármester asszonya. Kötegyán Az általános iskola udvarán ki­alakított napóra avatásán, a mű­alkotásban szereplő jelképeket ismertetve, a polgármester asz- szony kifejtette: azon túl, hogy egy működő, a tényleges köte­gyáni időt mutató napórával gaz­dagodott a település, egy mara­dandó műalkotással is gyarapod­tak. Egy olyan emlékkel, amely méltón fejezi ki az ezer évet, hi­szen az időt mutató oszlopok az ősök lakhelyéül szolgáló jurtára emlékeztetnek, de az alkotók le­leményességének köszönhetően „István királyi palástjának egy darabja is a lábunk elé terül”. Nagyné Felföldi Ilona ünnepi beszédében kitért arra is, hogy a településre feladatok sokasága vár. A sportpályán 11 órától ama­tőr kettesfogathajtó versenyt ren­deztek. A kötegyáni művelődési házban megrendezett IX. Orszá­gos Vadászati, Halászati és Ter­mészetvédelmi, Képzőművészeti Kiállítást 18 órakor dr. Cs. Tóth János művészeti író, a Móra Ki­adó vezérigazgatója nyitotta meg. B. I. Sárréti Piknik véráldozattal Először járt „véráldozattal” a hétvégén a Vésztő-Mágori Tör­ténelmi Emlékhelyen megtar­tott Sárréti Piknik: a birka- pörköltfőző-verseny miatt több birkát is levágattak a szerve­zők. Az immár egy évtizede minden évben lebonyolításra kerülő esemény idén nemcsak a „véráldozat” miatt volt rend­hagyó, hanem azért is, mert a mostani rendezvényen két na­pig szórakozhattak a Vésztőn és környékén lakók. Vésztö-Mágor A Körös-Sárrét legnagyobb rendez­vénye a Sárréti Piknik. A több ezer embert megmozgató eseményen szombaton és vasárnap összesen négy élő koncertet tekinthettek meg az érdeklődők, s a szervezők további újdonságokat is megvaló­sítottak. Ezek közé tartozik a Sárré­ti Piknik Kulturális Alapítvány és a Sárrét Falusi Turizmusáért Egyesü­let közös kezdeményezésében lét­rejött sárréti birkapörköltfőző- verseny. (A Sárrét hagyományos állata a juh, legjellegzetesebb étele pedig a birkapörkölt.) A főzőversenyt a szeghalmi tűzoltóság 2-es számú csapata - amelynek vezetője Tóth Gyula volt - nyerte. A második helyen a Karakas János (Szeghalom) ve­zette csapat, a harmadikon a tűz­oltóság 3-as számú csapata vég­zett. A zsűri három különdíját is kiosztott. Ezeket a körösladányi önkormányzat csapata, az Alberti Pál (Békéscsaba) és a Kaszai Sán­dor (Vésztő) vezette csapat kapta. A Sárrét Toldija választáson be­mutatót tartott Magyar Zsolt, az or­szág örökös Toldi-bajnoka. A Sárrét Toldija címet Vári Attila (Köröstar- csa) nyerte el. A második Balogh Fe­renc, a harmadik Nagy Zoltán (mindkettő Vésztő) lett. m.b. Patyolattiszták maradnak a kezek. Békéscsaba A szervező elmondása alapján közel harminc csapat vett részt a félig-meddig játékos vetélkedőn, köztük Veszprém és Hajdú— Bihar megyeiek is. Feladataik kö­zött szerepelt a minél kreatívabb tálalás, felkínálás - a megjelenési ötleteket külön díjazta a zsűri -

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom