Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-21 / 194. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Augusztus 21., kedd Válságban a szerb koalíció A jugoszláv államfő és a belgrádi miniszterelnök rossz viszonya nem áj keletű Megbukik-e a szerb kormány, szétesik-e a kormányzó párt­tömörülés, a Szerbiai Demokratikus Ellenzék (DOS) - ezek a kérdések foglalkoztatják a közvéleményt és a sajtót, miután a Vojiszlav Kostunica vezetette Szerbiai Demokrata Párt (DSS) kilépett a kormányból. Belgrád A forró belpolitikai helyzetben csak olajat öntött a tűzre sajtó- nyilatkozatával Obren Joksimo- vics, a DSS egyik vezetője, volt szerbiai egészségügyi miniszter. Kertelés nélkül kijelentette, hogy a DSS-nek nem más a célja, mint a szerb kormány leváltása. Re­ményét fejezte ki, hogy a szerb kormány bukása után azonnal, minden szinten kiírják a válasz­tásokat. A kijelentés után mindenki azt latolgatja, hogy mennyi esé­lye van a szerb kormány fennma­radásának, miután a DSS vissza­hívta politikusait a kormányból. Drágán Marsicsanin, a DSS alel- nöke, a köztársasági parlament elnöke azt mondta, hogy a párt elméletileg megbuktathatja a kormányt. Párttársának némileg ellentmondva hozzátette azon­ban, hogy ez még csak elméleti lehetőség, „egyelőre nincs napi­renden”. A 250 tagú parlamentben a DOS-nak 176 képviselője van, s ezen belül a Kostunica vezette DSS-nek 45 mandátuma. Ha te­hát a matematika szabályai érvé­nyesülnének a politikában is, a másfél tucatnyi pártból álló DOS- nak Kostunicáék nélkül is meg­lenne a többsége, ha nem is két­harmados. Kasza József szerbiai minisz­terelnök-helyettes, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnö­ke ezzel kapcsolatban úgy nyi­latkozott, hogy Kostunicáék ki­léptek ugyan a kormányból, de a DOS-t nem fogják elhagyni, mert akkor azonosulniuk kell a szocialistákkal és a radikálisok­kal (megjegyzendő, hogy az el­múlt hetekben-hónapokban számos alkalommal az a vád ér­te Kostunica pártját, hogy ma­gába szippantja a szocialisták és a radikálisok csalódott szava­zótáborát). Elemzők mindenesetre úgy látják, hogy az egész szerbiai kor­mányválság tu- lajdonképpen két politikai pó­lus, hatalmi központ végső harca: a bari­kád egyik olda­lán Zoran Djin- djics áll, a mási­kon Vojiszlav Kostunica. Erre utal az is, hogy Joksimovics azt a kijelentést is megengedte magának: Djindjics „elvesztette a háborút, s ezt csak ő nem látja". ________________■ Hír ek A SZLOVÁKIAI reformfolya­matnak továbbra is szüksége van a lendületre, márpedig a Magyar Koalíció Pártja (MKP) kilépésével ez a lendület csökkenne. Ezért az Egyesült Államok egyértelműen támo­gatja a szlovák kormány poli­tikáját, és Washington „úgy érzi”, ha az MKP elhagyná a kormányt, az a kabinet gyen­gülését vonná maga után - nyilatkozta Douglas Hengel, az Egyesült Államok pozsonyi ügyvivője az Új Szó hétfői számában. A ROMÁN külügyminiszté­rium szombat este nyilvános­ságra hozott közleményében bírálta a szófiai magyar nagy­követet, aki - legalábbis Buka­rest szerint - kritizálta a ro­mán kormányfő minapi bulgá­riai látogatása idején tett ro­mán javaslatot az EU- és NATO-csatlakozási erőfeszíté­sek segítésére létrehozandó bolgár-román „tandemről”. Kolozsi Béla szófiai magyar nagykövet cáfolta a neki tulaj­donított, és - úgymond - Románia ellen irányuló kije­lentéseket. EGY 62 ÉVES asszonyt meg­ölt, két unokáját pedig megse­besítette - egyiküket igen sú­lyosan - hétfő délelőtt a spa­nyol baszkföldi San Sebas- tianban egy játékautóba rejtett pokolgép. A robbanás a baszk Guipúzcoa tartomány szék­helyének belvárosában tör­tént. A rendőrség egyelőre óvakodik attól, hogy ETA- merényletnek minősítse az esetet, mondván, hogy a most alkalmazott módszer nem jellemző a szeparatista szer­vezetre. Schröder az NDK-ban Kritikus hangok kísérik a kancellár útját Meglehetősen sok bírálat éri Gerhard Schröder német kancellárt az egykori NDK- ban, finomkodó kifejezéssel az „új tartomá­nyokban” folytatott útja miatt - írja a Der Spiegel című német hírmagazin. Halle Hétfőn már Haliéba érkezett a német kormányfő, ezt megelőzően azonban Szász-Anhalt tar­tományban az egykori vegyipari fellegvárat, Zeitz és Schkopau városát látogatta meg. Ezen a vidé­ken kiugróan magas - 24 százalékos - a munka- nélküliség, mivel az NDK összeomlása és a két Németország újraegyesítése után rövid idő lefor­gása alatt munkahelyek ezrei szűntek meg. Az ellenzéki CDU gazdasági kabinetje ezért azt veti a kancellár szemére, hogy „valóságos uralkodóként” utazza körbe a legszegényebb tar­tományokat, de ez nem egyéb egy turistautazás­nál, amely ídzárólag a médiának szól. Mert mi másnak lehetne tulajdonítani, hogy a keleti tar­tományokban olyan hagyományos, de rózsaszín képet festő helyeket tekintett meg, mint a jénai üveggyár, meg a példaképként emlegetett greif- swaldi főiskola. Pedig Gerhard Schröder az időközben külföldi befektetők kezére jutott vegyi üzemet is fölkeres­te, és részt vett Zeitzben egy salétromsavgyár avatásán is. Schkopauban pedig jelen volt Szász- Anhalt és a lengyelországi Mazóvia gazdasági térség között megkötött együttműködési megál­lapodás aláírásán is. A kancellár ebből az alka­lomból kijelentette: ami ezúttal történt, az már összefüggésben van az Európai Unió keleti bőví­tésével is. Tulajdonképpen ez a témakör volt a célja Schröder Halléban mondott beszédének is, ám a lapok nem erre helyezik a hangsúlyt. A Der Spie­gel éppenséggel azt hozza fel, hogy a német kor­mány fejének Türingia egyik fontos városában ki­zárólag a legnagyobb gondot jelentő, teljesen le­pusztult és sivár silberhöhei lakótelepen, meg a korábbi szovjet laktanya területén lakók megláto­gatására nem futja idejéből. Silberhöhében a 15 ezer lakásból legalább 3400 áll üresen, aki tehette elmenekült. (Egyéb­ként az egykori NDK területén összesen egymil­lióra becsülik az üres lakótelepi lakások számát, s ebből a következő tíz esztendő során 350 ezer­re bontás vár; a becsült költségek 1,3 milliárd márkát emésztenek föl.) A lepusztult lakótelepe­ken elsősorban a szociálisan hátrányos helyzet­ben lévők maradnak hátra, akik teljesen eladó­sodtak, nem tudják fizetni a lakbért, sem a köz­költségeket, sem pedig a villanyt, a gázt. Ráadásul az egész látogatásra még szűk egy órányi időt sem szakított magának a kancellár, így aligha értesülhetett Ingrid Häußler főpolgár­mester asszony fontos információjáról: „márkamilliók százait” fordították a már említett betonépületek felújítására, de utóbb kiderült, hogy sokszorsan elhibázott befektetésről van szó. A széles utak elhagyatottak, a sivár városkép inkább emlékeztet Moszkvára vagy Pekingre, mint az „egységes” Németországra. GYULAY ZOLTÁN HARMINCHAT halálos áldoza­ta van a donyecki Zaszjadko bányában vasárnap reggel be­következett sújtólégrobbanás­nak. Tíz bányász sorsa egyelő­re ismeretlen. Az állami mun­kavédelmi felügyelet tájékozta­tása szerint huszonhét bá­nyászt ápolnak kórházban, el­sősorban az égési sérülésekre szakosodott központban és a traumatológián. A felszínre ho­zott holttestek közül ötöt nem sikerült azonosítani. HAMISNAK bizonyult bomba­fenyegetés miatt zárták le va­sárnap Moszkva belvárosát. Egy ismeretlen telefonáló azt közölte ugyanis, hogy a Kreml tőszomszédságában lévő Manyézs tér egyik szökőkútjá- ban rejtett el nagy erejű robba­nószerkezetet. A teret azonnal lezárták, a helyszínre tűzoltó­kat és mentőautókat vezényel­tek, a tűzszerészek azonban hosszas vizsgálódás után sem találtak semmit. ■ Testvért kapott a Föld A tudósok azt kérdezik: van-e élet a távoli bolygón? Földünk testvérének, az Urs Majoris 47 jelzésű bolygónak a fölfedezése új, fontos kérdéseket tesz föl a tudósoknak. Mind közül a legfontosabb: vajon létezik-e élet a felszínén? A fölfedezés valódi szenzáció - írja a Bild című német lap. Per­sze az sem mindennapi, ahogy a csillagászok rábukkantak a vi­lágegyetemben: egy távoli csilla­gon a nehézkedési erő csökkené­sét észlelték, és ez a bolygókra jellemző. Az egyelőre Urs Majoris 47-nek elnevezett égitest a Nagy Mérleg csillagképben ta­lálható, hátsó tengelye a Sark­csillag felé mutat. Kinézete kö­ves, jeges, vulkáni. Axel Quetz, a csillagászattal foglalkozó Max Planck Intézet munkatársa szerint a Földhöz hasonló körülmények uralkod­hatnak a felszínén, de ahhoz, hogy pontos választ kaphas­sunk, meg kell tudnunk a „testvér-Föld” vegyi összetételét. Ugyanakkor meteoritbecsapódá­sok és tűzhányók gondoskodnak olyan hőmérsékletről, amely akár még az életet is lehetővé te­szi. Ehhez párosul, hogy bakté­riumok, megváltozott génállo­mányú növények és óriási nap­tükrök a vastag atmoszférát oxi­génnel dúsíthatják. A Urs Majoris 47 fölött a légkör következtében az égbolt kék. Ugyanakkor a Nap csak fele akko­rának látszik, mint tőlünk. A fizi­kus Stephen Hawking nem tartja lehetetlennek, hogy egyszer el is látogathassunk oda, csakhogy ah­hoz fénysebességgel közlekedő A tudósok elképzelése a felszínről űrhajóra van szükség: a távolság 51 fényév, tehát az utazás 51 esz­tendeig tartana. A titokzatos bolygó 7 milliárd éves, miközben a Föld 4,5 mil­liárd esztendős. Elképzelhető te­hát, hogy az Urs Majoris 47-en olyan fejlett civilizáció létezik, amely már az élet minden problé­máját megoldotta, beleértve az éhezést és a szegénységet is. ______________________________(OYULÁY) ÁL LÁSPONT KERCZA IMRE Kormányhakni Most, hogy a kormány végigtájolta a nyarat, többször eszem­be jutott egy nem is olyan régi történet a mostanit megelőző négy évből. Annak is a második feléből. Akkor Horn Gyulának hívták a miniszterelnököt, s valahányszor csak Kaposváron járt, mindig a megyeházára ment. Csak oda, mert ott MSZP-s volt a közgyűlés elnöke. A város fideszes polgármestere pedig minden egyes alkalommal hiába várta a kormány első emberét. Gondolt aztán egy nagyot, s elment a városi művelődési központ bejáratához, ahova Horn Gyulát is várták. Amikor a miniszterelnök megérkezett, odalépett elé, és bemutatkozott: megmondta a nevét - Szita Károlynak hívják -, s azt is, hogy a város polgármestereként tisztelettel köszönti a magyar kormányfőt. Európai gesztus volt. Aztán jött a kormányváltás. Pécsen, a Széchenyi téren ren­dezett ünnepségen részt vett Orbán Viktor miniszterelnök is. A város MSZP-s polgármestere, dr. Toller László azonban hiába várta rövid látogatásra a miniszterelnököt. Az ünnep­ség végén nem ment be a városházára. Az emberekben óhatatlanul kialakult az elképzelés az én házam, az én váram szindrómáról. Mintha ezen lépett volna át most nyáron a kormány akkor, amikor vidékre járt ülésezni és kapcsolatot építeni. A Somogy megyei Vörsre, a Zala megyei Kálócfára, a borsodi Mezőkövesdre, a hajdúsági Hajdúszoboszlóra, és most legutóbb a Beregbe, Csarodára. Egyetlen hely kiválasz­tásában sem játszott szerepet a polgármester vagy az önkor­mányzat pártállása. Típusproblémákat keresett a kormány: a Balaton vízvédelmét, a zsebszerződések megoldásának lehetőségét, az autópálya-építések gondját, a gyógyturizmus lehetőségeit és az árvízkárok helyreállításával kapcsolatos ügyeket vizsgálta meg, s döntött a pénzekről. Lehet azt mon­dani, hogy a következő választások tövében pénzt vinni vala­hová kampányfogás. Csakhogy ezek valós gondok, ame­lyeket a mindenkori kormánynak meg kell oldani. Ha a miniszterek - és maga a miniszterelnök is - nemcsak ilyen alkalmakkor kopognának be egy gazdához, az önkor­mányzathoz, méghozzá függetlenül attól, hogy melyik párt van többségben, lehet, hogy egyszerűbb lenne az élet. A kormány tagjai előbb ismernék meg a valós gondokat, s az ott élők előbb kapnának gyógyírt gondjaikra. A párbeszéd ugyanis soha nem ártott még. Ebben azonban mindkét félnek megvan a maga tennivalója. A kormány tag­jainak is és az önkormányzatoknak is. Ha ez rendszeressé válna, az ilyen kihelyezett üléseket senki nem tekintené kormányhakninak. Izraeli lövöldözések Gáza-övezet Három palesztin életét vesztette, kilencen megsebesültek izraeli katonák lövéseitől vasárnap este a Gáza-övezet déli részén, Rafahban. Palesztin forrás sze­rint a halálos áldozatok közül az egyik Samir Aba Zeid, Jasszer Arafat palesztin vezető Fatah mozgalmához tartozó aktivista volt, a másik a fia, a harmadik a kislánya. Az izraeli hadsereg hétfőn köz­leményben tagadta, hogy lövései oltották volna ki a három ember életét Rafahban. A Jordán folyó nyugati partján, Hebronnál az iz­raeli hadsereg rövid időre be- hatolt a palesztinok területére. ■ NYÁRVÉGI A(U)KCIÓ AZ FHB-NÁLIII 2001 .augusztus 22-én 15 óráig magánszemélyek is tehetnek vételi ajánlatot az FHB márciusban kibocsátott, hatéves futamidejű, évi 9,6% -os fix kamatozású jelzáloglevelére. A jelzáloglevél a kockázatot kerülők biztonságos értékpapírja, a hasonló állampapírokénál magasabb hozammal. A kamatot az FHB évente kétszer fizeti, a tőketörlesztés a futamidő végén egyösszegben történik. A jelzáloglevelek névértéke 10 OOO,- forint, a tőzsdén szabadon adhatók-vehetők. A jelzáloglevél a magánszemélyeknek adóhitel kedvezményt is biztosít, az árfolyamnyereség után nem kell adót fizetni. Vételi ajánlat tehető a CIB Értékpapír Rt., az MKB Ép.Rt, a Raiffeisen Ép.Rt, az Aegon Ép.Rt, a Concorde Ép.Rt., a Takarék Bróker Rt.kijelölt fiókjaiban. Az aukciós limitár és a hozzá kapcsolódó egységes hozammutató (EHM) 2001. augusztus 21-én a Magyar Hírlapban, a Magyar Tőkepiacban, az FHB honlapján (www.fhb.hu) és az ml Képújság 508. oldalán kerül közzétételre. További részletekről érdeklődjön az aukciós értékesítési helyeken, és az FHB 06-40-200-115-ös hitelvonalán. ©FHB Földhitel- és Jelzálogbank Rt. Zoran Djindjics

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom