Békés Megyei Hírlap, 2001. augusztus (56. évfolyam, 178-203. szám)

2001-08-18 / 193. szám

20. OLDAL - 2001. AUGUSZTUS 18-20., SZOMBAT-HÉTFŐ T É R - K É P A címer Medgyesbodzás és Gábortelep földjei a Keglevics család birtokában voltak. A címer formája és elemei - címertakaró, a pajzs feletti zászló, a címerálla­tok - az eredeti címerből valók. Formája csücsöktalpú pajzs. Al­só negyedének zöld színe a me­zőgazdaságra utal. Ezt szimboli­zálja a kinyúló grófi koronás bú­zakalász is, amit egy ezüst és egy arany oroszlán tart. Ez a települé­sek összefonódásának jelképe. Az oroszlán az erőt, kitartást, a mindennapi küzdelmet jelzi. A pajzs feletti keresztény zászló az államalapítás és a község vallá­sos jelképe. Két oldalán a leveles meggy és bodza a település nevé­ben levő gyümölcsökre utal. Településleltár A település közigazgatási terüle­te: Medgyesbodzás és Gábor­telep. Lakott ingatlanok száma 605, ebből 209 van Gábortele- pen. Munkanélküliség: 20% kö­rüli. A legidősebb polgár: Lup- tovics János, aki 1911. január 20- án született Medgyesbodzáson. A legfiatalabb Gulyás Gabriella, aki 2001. augusztus 9-én szüle­tett, Szegeden. Vezetékes ivóvíz- hálózat 100%, gázhálózat 80%, aszfaltozott út 20%, telefonellá­tottság 35%. A szennyvízcsator­názás kiépítése pályázati elbírá­lásra vár. Vasút nincs. Múltmorzsák A régészeti leletek szerint az em­beri történelem hajnalától lakott volt a terület. Bodzást, mint ker­tészközséget 1857-ben telepítet­ték. Ekkor 29 dohánykertész mel­lett 100 külső és 15 belső telkes kötött szerződést a kincstárral. A lélekszám nőtt, lassan kialakult négy, egymással párhuzamos ut­ca. Az idők során többször elnép­telenedett Bodzás és a hozzá tar­tozó Gábortelep. Területe a kö­zépkorban Zaránd megyéhez, majd a török kiverése után 1920- ig Arad, ezután 1950-ig Csanád megyéhez tartozott. Jellemző a mezőgazdálkodás, melyben a második vüágháború utáni föld­reform hozott változást. Néveredet A dohánykertészet mellett a te­lepülésen élő családok szívesen ültettek gyümölcsfákat kertjeik­be vagy a házak elé. A kedvező éghajlati viszonyok miatt külö­nösen kedvelt és elterjedt fafajta volt a meggy. A kertek és utak mentén pedig sok bodza ter­mett. Meg nem erősített adatok szerint a két növényféle nevé­nek összefonódásával keletke­zett a község elnevezése. Az oldal a Medgyesbodzási Ön- kormányzat támogatásával ké­szült. Szerkesztő: Halasi Mária Fotó: Lehoczky Péter Apró lépésekkel a falu fejlődéséért Medgyesbodzás szeretne kiemelkedni az elmaradottságból Varga Gábor polgármester szerint, amikor átvette a falu irányítását, mindent az alaplé­pésektől kellett kezdeni. 1998 elején csak egy négyméteres rázó volt az iskola melletti úton, míg mára három utcában és két utca­végen készült el a portalanított út. Máshol talán ez nem tűnik nagy tettnek, de az évek óta forráshiányos kis községben az apró öröm is nagy előrelépés.- Megválasztásomkor a szó szoros értelmében a sárból való kilábalás volt az első tennivalóm a faluban, ezért elsőként az útépítéseket céloztuk meg. Mára azonban több utcában kulturált mó­don közlekedhetnek és parkolhatnak az autók. A mentőnek sem kell tengelytörő sárban szállí­tani a betegeket. Mivel nem lehet egyszerre mindent megoldani, ezért a testülettel fontossági szempontokat állítottunk fel. Gond, hogy a rengeteg Névjegy tennivalót ténylegesen a „nincsből” kell megvalósí­tani. Ez igen nagy kihívás számunkra. — Milyen fejlesztéseket sikerült eddig megvalósíta­na- A lakosság igénye alapján kiépítettük a teme­tőbe vezető és a ravatalo­zó előtti utat. A községhá­za udvarán esőben csak az eresz alatt lehetett közlekedni, ezért az egész udvart leaszfaltoztuk. Ezzel megoldódott az udvari raktározás és szál­lítmányozás. Parkolót alakítottunk ki a nyugdí­jasklubnál és felújítottuk a járdát a könyvtártól az iskoláig. Gábortelepen szeretnénk folytatni az Született: 1956. november 22-én, Medgyesbodzáson Családi állapot: nős, egy fiúgyermeke van Iskolai végzettség: szakközépiskola Munkahelyek: Medgyesbodzási Mgtsz 1973—1980, 1980-tól magán- vállalkozó, 1998-tól polgármester Hobbi: sport és alsózás. Az utóbbiról a polgármesteri tisztség elfoglalása­kor azonban le kellett mondania útépítést, ám a pályázatunkat pénzhiány miatt meg kell ismételni. Segítettük a templomkert és az emlékpark kialakítását, ahol felavattuk a mil­lenniumi emlékművet - mondta Varga Gábor.- Mivel a költségvetés igen szűkös, ezért igyekszünk minden pályázati lehetőséget meg­ragadni. így sikerült vásárolnunk egy 7,5 millió forintos, 15 személyes kisbuszt, legutóbb pedig 2,8 millió forintot kaptunk egy univerzális kom­munális kisgépre. Mindkét településen szemét- tárolókat helyeztünk ki a buszmegállókhoz és köz­terekre, illemhelyet létesí­tettünk a temetőben, fel­újítottuk az intézmények belső világítását, megújí­tottuk a házasságkötő ter­met, korszerűsíttettük a közvilágítást, valamint ter­vezzük, hogy az iskola új felszereléseket kap. Meg­alkottuk a község címerét, mely hűen tükrözi a két település összetartozását. TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK Varga Gábor polgármester (független) Bugyi Gergely (független) Erdei Péter (független) Erdeiné Magyarfalvi Mária (független) Faragó Kálmán (független) Fodor László (független) Kárpáti József alpolgármester (független) Dr. Kecskeméti Ilona (független) Nagy Géza (független) Nagy Istvánná (független) Jegyző: Farkas Józsefné ___________ Gá bortelepen felújítottuk a kápolnával szembeni nagy keresztet, és rendbe hoztuk a környezetét. A 100 éves kisvasút emlékére emléktáb­lát avattunk, és kiharcoltuk a gábortelepi gázrészvények visszatérítését. Az ígért egy­millió forint helyett 6 milliót kaptunk, melyet a testület döntése szerint csak fejlesztési önerőként hasz­nálhatunk. Sajnos, a jelentős létszámleépítés mellett a kormányzat egyre több feladatot ró ránk, melyre nincs elég pénz. Furcsa, de olyan zsebből kell komoly dolgokat alkotni, amely va­lójában nincs is az önkormányzat nadrágján.- A fontosabb feladatoknál lát-e esélyt a ki­bontakozásra?- Az uniós csatlakozás közeledtével kiemelt fel­adatunk a szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítése. A három szomszédos telepü­léssel beadott pályázatun­kat eddig elutasították, pe­dig községeink vannak legközelebb a megye nagy részét ellátó vízbázishoz. Számomra érthetetlen, hogy éppen a legközelebb fekvő falvakból kikerülő szennyeződéstől nem féltik a vízbázist. Remé­lem, politikusaink mihamarabb felmérik a csa­tornázás fontosságát és - pártszínektől függetle­nül — döntenek a beruházás jogosultságáról. To­vábbra is szívügyünknek tekintjük az iskola, óvoda működését, így a nélkülözhetetlen dolgo­kat minden körülmény között meg kell valósítani. Az „önhikis” támogatásnak azon­ban idén csak egy részét kap­tuk, ezért el lehet gondolkod­ni, hogy miként alkossunk, ha az iskolában a fűtésre sincs pénz. Úgy érzem, a dél-békési régióban nem „haraphatunk túl nagyokat” a központi bü­dzséből. Másrészt, a helybeli­eknek, a vállalkozóknak is el kell gondolkodni, hogy eddig ki mit adott önzetlenül a tele­pülés érdekében. Bodzás me­zőgazdasági jellegű település, ahol nehéz a megélhetés. Az önkormányzat sajátos eszkö­zeivel megpróbál segíteni, de a munkahelyte­remtést nem tudja megoldani. Megjegyzem, bármilyen ötlet esetén szívesen partnerek len­nénk.- Milyen további terveik vannak?- A faluszépítés terén továbbra is biztosítjuk a közmunkások foglalkoztatását. Elkelne a tele­pülésen egy helyi pénzintézet, melynek érde­kében tárgyalásokat folytatunk. A kézilabdapá­lya rekonstrukcióját szeretnénk pályázattal megoldani. Legközelebbi falunapi rendezvényünk augusztus 20-án lesz a Szent István-napi búcsú­val egybekötve, amelyre várjuk a lakosságot. A sok visszahúzó erő ellenére mindenkor egy elv vezé­relt: szeretném elérni, hogy a magánemberként gyakorolt vállalkozói szel­lemet mindenki ültesse át a közéletre, a falu fejlődé­se érdekében. KÖZERŐBŐL. Medgyesbodzás központjának arculata az elmúlt évben folyamatosan átalakult, megszépült. A teret ma virágos, rendezett park díszíti, ahol a környék egyik leg­szebb, több mint százéves - közerőből újjávarázsolt templomkerttel - római katolikus temploma áll Millenniumi emlékpark Tavaly óta teljesen átala­kult Medgyesbodzás telepü­lés központja, ahol a koráb­bi elvadult növényzet és a templom drótkerítése he­lyén mára megújult környe­zet és virágba borult emlék­park fogadja a pihenni vá­gyókat. A millenniumi emlékpark ötlete a polgármester fejéből pattant ki, ám annak létrejötte a falu segítő­kész lakóinak összefogását dicsé­ri. A környezet szépítésében, a park kialakításában kicsik és na­gyok egyaránt kivették a részü­ket. A szorgos kezek kitakarítot­ták a templomkertet, majd a templom köré látványos, új kerí­tés épült. A tér közepére állították fel a szerénységében is tetszetős millenniumi emlékművet a zász­lótartóval. Köré - a könyvtár kö­zelségét is figyelembe véve - vé­dőtetővel ellátott olvasó-pihenő­padokat helyeztek el, melyeket füves, rendezett terület övez. Az emlékpark avatóját tavaly au­gusztus 20-án, a millenniumi zászlóátadás ünnepségével együtt rendezték, és az ünnepi programot a falu patinás templo­mában tartották. Bár azóta eltelt egy év, de az emberek ma is szí­vesen emlékeznek Ligetvári Fe­renc akkori környezetvédelmi mi­niszter megható szavaira, mely­ben a történelemre emlékezve is a falunak kívánt boldogabb jövőt. A millenniumi emlékpark látványában és funkciójában is a község egyik legvonzóbb pihenőhelye MINIBUSZ. Régi álom valósult meg Medgyesbodzáson, amikor a 15 személy szál­lítására alkalmas Ford kisbuszt - a Népjóléti Minisztérium pályázatán nyert pénzből - megvették. A vásárlás körülményeinek nem akármilyen története van! A polgármester leleményességét dicséri, hogy a legcélszerűbb megoldással és felszereléssel vehették bir­tokba a járművet. Az autóval elsősorban a gyermekeket, az időseket és a sportolókat szál­lítják az eseményekre Bodzási ÄMK: az oktatástól a kultúráig A medgyesbodzási Általános Művelődési Központ (ÁMK) ál­talános iskolája és intézményei Gábortelep és Medgyesbod­zás lakosságát szolgálja. A két óvoda, az iskola két épület- együttese, a községi könyvtár és a közösségi ház épületei­ben valósul meg az oktató-nevelő munka, illetve a közmű­velődési tevékenység. A fő hangsúlyt az oktatásra helyezik, míg a közművelődés alkalomszerű. Paulik Ferenc igazgató hitvallása szerint, az iskola feladata nem csak az oktatás. Minél több lehe­tőséget kell nyújtani a gyerekek egyéniségének kibontakozására. Cél: helyben biztosítani a diákok továbbtanulásához, a megalapo­zott jövőjükhöz szükséges feltéte­leket.- A múlt tanévben egy kény­szerű központi elvárás miatt a 2. és 3. osztályt összevontan oktat­tuk, de idén visszaállhatunk a nyolc osztályos rendbe. Nemrég elkészült a kerettanterv az első és ötödik osztályra, így az új tanévet már eszerint kezdjük. Kis iskola vagyunk, de minden­ben törekszünk a leg­jobbat nyújtani a gye­rekeknek. Az óvodai beíratástól az iskolai felkészítőn át az okta­tásig. De ezt követően is végigkísérjük tanu­lóink sorsát. Az intéz­ményben szakmailag jól felkészült nevelők biztosítják a tananyag elsajátítá­sát, valamint lehetőséget kíná­lunk az érdeklődési körök kibon­tására. Iskolánkban különálló, korszerű, internetes hálózattal bí­ró számítástechnikai tantermet Paduk Ferenc alakítottunk ki. A nyelvi képzés érdekében az angolt 3. osztálytól tantárgyi óraszámban oktatjuk. Igény szerint külön szakköröket szervezünk. Sportolni az iskola felújított betonpályáján, télen a kettős célú közösségi házban le­het. Tanulóink részére felzárkóztató, tehetség- gondozó foglalkozáso­kat szervezünk - fogal­mazott az igazgató. Az iskola jelentős si­kereket könyvelhet el a rendszeresen szerve­zett országos levelező tanulmányi, valamint a körzetben tartott verse­nyeken. Az eszközök, technikai felszerelések bővítésé­ben az önkormányzattól és a he­lyi alapítványtól várhatnak segít­séget. Nyáron elkészült az alsó ta­gozat vízbekötési rendszere, vala­mint az elektromos hálózat kor­szerűsítése. Rendszeresen figye­lik a pályázatokat, így több olyan forrást nyertek, mely a tanulók úszásoktatását, közművelődését, kirándulásait és színházlátogatá­sát szolgálta. A 2001/2002-es tan­évben új lehetőségként néptán­coktatást indítanak, melyre vár­ják a jelentkezéseket. A számítás- technika fejlesztésére a megyei közalapítvány támogatása révén ISDN-vonallal gyarapszik az in­tézmény. A közel 3000 kötetes is­kolai könyvtár bővítését szintén pályázat biztosítja. Tervük egy is­kolai alapítvány létrehozása, amelynek szervezési munkái ősz­től kezdődnek. — Reméljük, erőfeszítéseink nem hiábavalóak — mondta végül Paulik Ferenc -, hisz számtalan példa bizonyítja, hogy a felvételi­ken jól szerepelnek diákjaink, és a középiskolákban megállják a helyüket. \ \M \ G kBUR

Next

/
Oldalképek
Tartalom