Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-05 / 155. szám

6. OLDAL - 2001. JÚLIUS 5., CSÜTÖRTÖK T E R KÉP A település folyamatosan fejlődik Méhkerék önhibáján kívül hátrá­nyos helyzetű település. A munka­nélküliségi ráta a községben jóval az országos és a megyei átlag felett van, az önkormányzat pedig forrás­hiánnyal küzd. A település vezetése minden erőfeszítést megtesz annak érdekében, hogy orvosolja a felme­rülő problémákat. Ennek eredményeképpen Méhkerék évről évre folyamatosan fejlődik. A több mint 2400 lélekszámú községet 98 százalékban románok lakják, ám ennek ellenére romá­nok és magyarok remekül megértik egy­mást. Mindannyian egyet akarnak, hogy Méhkerék arculata úgy formálódjon, hogy a települést mindig igazi otthonuknak érez­zék.- Mennyi pénzből gazdálkodhat idén a te­lepülés? — kérdeztük dr. Rúzsa György pol­gármestert. — Az önkormányzat idei költségvetése A központot tudatosan tervezték A Méhkeréken megfordu­ló idegenek is láthatják: a községnek nagyon szép, rendezett, megtervezett községközpontja van. Minderről a polgármester a következőket mondta:- A község központjának mai arculata átgondolt, tervszerű munka eredmé­nye. Nagyon ügyeltünk ar­ra, hogy a lakosság a centrumban mindent megtaláljon. Itt a polgár- mesteri hivatal és a temp­lom közelében alakítottuk ki az intézményeket, s évekkel ezelőtt azért vet­tünk meg egy öreg házat, hogy ott rendezett, min­denki által elfogadott par- A községi park Szent István szobrával kot hozzunk létre. 348 millió forint. Ez az eddigi legmagasabb összeg, 1990-ben például még csak 52 mil­lió forint állt rendelkezésünkre. Nagyon re­méljük, hogy az idei gazdálkodási keretünk a pályázati pénzekkel együtt év végére meghaladja majd a 400 millió forintot. Ám a költségvetés megvalósítása nagyon nagy erőfeszítést igényel dolgozóinktól.- Miért nehéz,, kijönni” ebből a pénz­ből? •- Mind Békés megye, mind Méhkerék hátrányos helyzetű. A magas munkanélkü­liség nálunk is komoly problémákat okoz. Az is gond, hogy az állami támogatás mér­téke nem fedezi az önkormányzat kiadása­it. A pénzügyi körülmények arra kényszerí­tik az önkormányzatot, hogy olyan intézke­déseket tegyen, amelyekkel enyhíthető a nehéz pénzügyi helyzet.- Melyek ezek az intézkedések?- Mindig, minden pályázati lehetőség­gel élni szeretnénk. Évente 70-90 millió fo­rint közötti az az összeg, amit pályázato­kon nyerünk. Nem rajtunk álló okok miatt önkormányzatunk évről-évre forráshiá­nyos. Az „önhikis” pályázatot áprilisban - az elbírálása ebben a hónapban várható - adtuk be. Az intézményeink (óvoda, iskola, művelődési ház) fenntartása is igen ko­moly pénzügyi gondot jelent, mivel az álla­mi finanszírozás a nemzetiségi intézmé­nyek esetében sem fedezi 100 százalékban a kiadást. A folyamatos működtetés érdeké­ben az önkormányzatnak több millió forin­tot kell biztosítania a célra. Az Oktatási Mi­nisztérium által kiírt pályázaton természe­tesen részt veszünk. A másik lehetőség pe­dig az, hogy a vezetőség kénytelen átszer­vezéseket tenni, amelyek a megfelelő szint megtartásáig létszámleépítésekkel járnak. Nálunk sohasem az emberekhez adunk fel­adatokat, hanem a feladatokhoz embert. Komplex munkakörben egyesek összehan­goltan, több feladatot látnak el. Az nem­csak a megtakarítás mi­att előnyös, hanem azért is, mert ezáltal a dolgozók sokrétűbbé, univerzálisabbá válnak. A létszámleépítést a polgármesteri hivatal­ban kezdtük, s ezt a kényszerű lépést közös megegyezéssel hajtot­tuk végre. Tudom, az efféle dolog népszerűt­len cselekedet. Ám azt vallom: az a jó vezető, aki nemcsak igent, ha­nem nemet is mer mon­dani. Az intézményeket átvilágítjuk, és minde­nütt az ésszerűségi szempontok alapján fo­gunk dönteni.- A racionalizálás so­rán esetleg nem történ­het-e meg, hogy valaki az átszervezés vétlen ál­dozatává válik? — Ez szinte kizárt. Tizenegy éve vagyok a település élén. Tehát a dolgozók tizenegy évet kaptak a bizonyításra. Ezzel a biza­lommal lehet élni és nem élni. Emberileg közelítünk minden problémához, s a vég­leges döntéseket sze­retnénk úgy meghoz­ni, hogy annak hatá­sa az emberek eg­zisztenciáját nagyon ne törje meg. A kö­vetkezetes minőségi munkakövetelmé­nyek nemcsak a munkavállalókra vo­natkoznak, hanem a képviselőkre is. Sőt, velük szemben a sokrétű követelmé­nyek számonkérése még szigorúbb mér­cét jelent. Minden­áron a saját munka területén jó példával élen járni, mert csak akkor van erkölcsi alapja mástól is ered­ményes, fegyelmezett tevékenységet kérni. Az önkormányzat vezetése igyekszik e szempontokat a munka értékelésekor szem előtt tartani.- Említette, hogy a település nagyarányú munkanélküliséggel küzd. Az önkormány­zat miként tad segíteni az állástala­nokon?- A megyei munkaügyi központ­hoz 30 munkanélküli közhasznú al­kalmazására pályázatot nyújtottunk be. Amennyiben kérésünket pozití­van bírálják el, akkor ezek az embe­rek a belvízelvezető rendszer re­konstrukcióján dolgozhatnak. Szin­tén a belvízrendszer átépítésére pá­lyázatot nyújtottunk be a területfejlesztési tanácshoz is. Ez a téma nálunk állandóan visszaköszön. Itt 13 aranykoronás, gyenge földek találhatók, amelyeknek művelése csak működőképes belvízrendszerrel bizto­sítható. A méhkeréki emberek nagyon szorgalmasak. Primőr zöldséget — főleg uborkát és paprikát - termelnek, többnyire családi vállalkozásban.- Úgy tudjak, a rendszeres testedzést igénylő fiatalokat is támogatja a község ve­zetése. Miből áll ez a segítség?- A korábban szociális otthonnak terve­zett épületben ifjúsági klubot alakítottunk ki, ahová szívesen járnak a fiatalok kondiz­ni, erősíteni. Ezeket a klubtagokat folyama­tosan támogatjuk abban, hogy a szükséges eszközöket, gépeket beszerezzék. Az épü­let környezetét is az önkormányzat gon­dozza.- Milyen fejlesztések várhatóak a közel­jövőben Méhkeréken?- A Széchenyi-terv keretében nappali ellátást biztosító idősek otthona kialakítá­sára nyújtunk be pályázatot. A megyei te­rületfejlesztési tanácsnál belvízrendezésre és belterületi útépítésre, az Ifjúsági és Sportminisztériumnál játszótér kialakítá­sára pályázunk. Településünkön az inf­rastruktúra jónak mondható. Kiépült a víz-, a gáz- és a telefonhálózat, a mobilte­lefon elérhetőséget a Westel biztosítja. Azt szeretnénk, ha 2002-ben valamennyi ut­cánk már szilárd burkolatú lenne. Á gáz­vagyonból származó bevételünket útépí­tésre és a pályázatoknál saját erőként hasznosítjuk. Mindent elkövetünk azért, hogy Méhkerék a jövőben tovább szépül­jön, gyarapodjon. Az önkormányzat és a lakosság eddig sok mindent elért, ennek ellenére vannak a település előtt még szép és komoly tervek. Például a szennyvízhá­lózat kialakítása, a belvízelvezetés, a csa­tornahálózat komplex befejezése a bel- és AZ ÖNKORMÁNYZAT KÖLTSÉGVETÉSI KERETEI millió forint 400 külterületeken. Sokat kell még tenni az emberek földtulajdonának végleges rende­zése - résztulajdon-rendezés befejezése - érdekében, amely több mint 7 éve hú­zódik. A község határában a dűlőutakat is karban kell tartani és egyebek. Tudom, komoly előrevivő tervek nélkül nehéz eredményt elérni. A Román Nemzetiségű Szociális Otthon az ország egyetlen ilyen nemzetiségi létesítménye A méhkeréki lakosság na­gyon összetartó. A helybéli­ek idős korukban is szere­tett községükben akarnak élni, ezért nem szívesen mennek más települések szociális otthonaiba. Régi vágyuk volt, hogy végre tele­pülésükön is létesülhessen és mű­ködhessen önálló szociális otthon. A méhkeréki időseknek ez az álma most megvalósult. Az önkormány­zat éveldtel ezelőtt megvásárolta az egykori mezőgazdasági termelő szövetkezet volt irodaházát. A köz­ség ezt az ingatlant alakította át szociális otthonná. Az épület alsó szintjén jött létre a méhkeréki Ro­mán Nemzetiségű Szociális Ott­hon, amely mint ilyen, egyedülálló az egész országban. A helybéliek nagy megelégedéssel vették tudo­másul, hogy a benüakásos otthon elkészült, de e fontos beruházás több ütemben valósul meg a pénz­ügyi források függvényében. Ez az otthon nemcsak kényelmes és „meleg otthont” fog jelenteni az időskorúaknak, hanem enyhít a nagyarányú munkanélküliségen is. Szakképzett személyeknek biz­tosít ugyanis munkalehetőséget, s ez is fontos szempont. Az ország legidősebb jegyzője Szegedi Lajos minden bizonnyal az or­szág legidősebb aktív köztisztviselője. A méhkeréki polgármesteri hivatal jegyzője idén novemberben tölti be hetvenötödik életévét. A Sarkadon élő, ma is nagy mun­kabírású férfi bő 55 év szolgálati viszony­nyal rendelkezik.- Mikor és hol kezdődött köztiszt­viselői pályája, s hogy került kap­csolatba Méhkerékkel?- Mezőgyán vezető jegyzője 1950. július 11-én lettem. Amikor a nyolcvanas években Sarkad- keresztúr vb-titkára voltam, ak­kor hetente két napot Méhkerékre is átjártam, innen a kötődés. A jegyzői állást 1990-ben pályáztam meg, s négy jelölt közül egyhan­gú szavazással rám esett a válasz­tás.- Mikor volt könnyebb a jegyző dolga: a rendszer- váltás előtt vagy 1990 után?- Ez a munka so­hasem volt könnyű. A tanácsi rendszer­ben irányított gaz­dálkodás volt: fent- ről adták a feladatot és a pénzt is. Most is hasonló a helyzet, csak most pályázni kell. Régen a törvények, rendeletek ritkábban változtak. Például, amikor én a pályát kezdtem, még az 1896. évi anyakönyvi utasítás volt érvény­ben.- Meddig szeretne még aktí­van dolgozni? — Többször gondoltam már arra, hogy abbahagyom. Ám úgy érzem: nem lenne tisztességes, ha a képviselő-testületet cserben­hagynám. Ezért úgy döntöttem: ezt a választási ciklust még végig­csinálom. De aztán már nem dol­gozom tovább. Amikor 1988-ban Névjegy Született: Gyulán, 1926. november 17-én Családi állapota: nős, két gyermeke, négy unokája és egy dédunokája van Végzettsége: tanácsakadémia Jelentősebb munkahelyei: 1966-1980 között Sarkad város tanácselnöke, 1990 óta Méhkerék község jegyzője Hobbija: kerti munka, tíz évig vadászott nyugdíjba mentem, 44 év szolgá­lati viszonyom volt. Ehhez jön még a 11 év méhkeréki jegyzősködés. Ötvenöt év szolgá­lat után, úgy érzem, megérde­melném a nyugdíjas éveket. Az oldal a Méhkeréki Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Magyari Barna. Fotó: Lehoczky Péter Nyolcán hozzák a gyógyszert Napi kapcsolatban állnak a betegekkel Méhkeréken 1997-ben privatizálták a gyógyszertárat, az épület viszont továbbra is önkormányzati tulaj­donban maradt. A patika üzemelte­tését az a Rokszin György kapta meg, aki immár tizenhét éve gyógy­szerészként tevékenykedik a köz­ségben. Rokszin György tősgyökeres méhkeréki. Itt született, és 1984-ben feleségével - aki gyógyszertári asszisztens — ide tért haza, gyógyszerészként. A közéletben is aktív szerepet vállaló férfi a gyógyszertár mű­ködtetése mellett önkormányzati képvise­lő, sőt, a testület pénzügyi bizottságának elnöki teendőit is ellátja.- Méhkerék közigazgatási határain belül 1997-ben egyedül kaptam meg a gyógyszer- tár működéséhez a személyi jogot. A priva­tizációt követően a gyógyszertár palettáját anyagi lehetőségeink szerint bővítettük. A különböző medicinák, gyógyszerek mellett különböző teákat és gyógyhatású készítmé­nyeket is kínálunk. A betegek elvárásait messzemenően próbáljuk kielégíteni. Eb­ben nagy segítségünkre van, hogy napi kap­csolatban állunk a betegekkel, így az igé­nyeket jobban fel tudjuk mérni - mondta Rokszin György. A méhkeréki gyógyszertár nyolc gyógy­szer-nagykereskedővel áll szerződéses vi­szonyban. így délelőtt és délután is érkezik gyógyszer a patikába. Ezzel is igyekeznek minél magasabb szinten és gyorsan biztosí­tani az ellátást. Bár az új rendelet némileg nehezíti a gyógyszertárak dolgát, mert a csökkentett árrés miatt a készletezés nehe­zebbé vált. Ezt egy ésszerű gyógyszerkész­letezéssel próbálják áthidalni. A gyógyszertár és az önkormányzat kö­zötti kapcsolat nagyon jó. Ennek köszönhe­tően a község az elmúlt évben felújította a gyógyszertár épületét. A gyógyszertárat 1997-ben privatizálták, de az épület ma is az önkormányzaté Edzőnő a focistáknál A méhkeréki emberek nagyon szeretik a labdarúgást. A hazai mérkőzéseket általában 300-400 néző szurkolja végig, de előfor­dul, hogy egy-egy nagy rang­adón ezer ember is jelen van. A községi sportkör labdarúgó szakosztálya összesen négy (fel­nőtt, ifjúsági, serdülő és góliát) csapatot működtet. A méhkeré­ki focibarátok nagy örömére a felnőtt csapat évek óta a megyei első osztályú bajnokság élme­zőnyében található. Az egyik fi­atal csapat edzéseit — rendha­gyó módon - egy pedagógusnő irányítja. Kozma Valéria éveken át a gyulai női csapatban ját­szott. A játékosként szerzett ta­pasztalatait most edzőként hasznosítja. A fiatal edzőnő lel­kesen dolgozik, s eredményes­ségét bizonyítja, hogy a méhke­réki ifjú focisták nemrég egy nagyszalontai tornán is remekül megállták helyüket. Szociális otthon helyben

Next

/
Oldalképek
Tartalom