Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-26 / 173. szám

INTERJÚ 2001. JÚLIUS 26., CSÜTÖRTÖK - 7. OLDAL A családgondozás, mint szükséges menedék Sok helyen romlottak a szociális körülmények Márk Gergely élete a nemesítés ,,Gyönyörű rózsafajtáimat a természet alkotta meg” Mit tegyen, akinek elfogyott a másnapi kenyérre való, a gyerek­nek nincs cipője, tanácstalanul áll egy kérelem megírása előtt vagy egyszerűen csak lelki támaszra van szüksége? A végső el­keseredésben mindig van egy menedék, remény a segítségre, melyet a családsegítő szolgálatok nyújtanak a rászorulóknak. A mezőkovácsházi családsegítő szolgálatnál otthonos környezet fogadja a rászorulókat, ahol szakmailag jól felkészült gondozók segítik a szülőket és a gyermekeket egyéni gond­jaik megoldásában d-fotó, kovács Erzsébet Erre hivatottak a családsegítő szol­gálatok - fogalmazódott meg a mezőkovácsházi szolgálat korsze­rűen és otthonosan berendezett irodájában, ahol Szebegyinszki Zoltán intézményvezetővel és Sza­bó Istvánné vezető családgondo­zóval beszélgettünk. A mezőko­vácsházi szociális és egészségügyi intézmény egységeként 1998 óta működik a városban a családsegítő és gyermekjóléti szolgálat. Kezdet­ben két családgondozó látta el a feladatokat, de az igények növeke­désével idén márciustól még egy gondozó állt munkába.- Milyen alapvető feladatokat lát el az intézmény és miben kérik a gondozók segítségét?- Legfontosabb feladatunk, hogy elősegítsük, a gyermekek csa­ládban nevelkedjenek, célunk a ve­szélyeztetettség megelőzése vagy a kialakult veszély megszüntetése. A gyakorlatban segítjük a kilátástalan helyzetbe került családokat. Fur­csán hangzik, de az itt dolgozók­nak -nem kell félniük a munkanél­küliségtől, mert az életminőség romlásával szolgáltatásaink iránt egyre nagyobb az érdeklődés — mondta az intézményvezető.- A családokkal önkéntes meg­keresés és jelzés alapján kerülünk kapcsolatba. Előfordul, hogy ha­tóság írja elő az együttműködést — például kiskorú veszélyeztetett helyzete miatt —, ott természete­sen az előírások a mérvadók. Egy gondozónak szociális és mentál­higiénés tevékenységet is végez­nie kell. Egyidejűleg próbálko­zunk a szociális hiányok pótlásá­val és az egyéni konfliktusok ke­zelésével. A helyszíni helyzetérté­— Milyen konkrét teendők al­kotják a napi munkát?- A szolgálat szervezési, szol­gáltatási és gondozási feladatokat lát el. Az előző évek gyakorlatához hasonlóan szabadidős programo­kat, szülőkkel közös rendezvénye­ket szervezünk, amit a támogatók segítségével próbálunk mind szín­vonalasabbá tenni. Ilyen például a nyári szünidőben a strandolás gye­rekeknek, szülőknek, a kirándulá­sok, a gyermeknap, a bográcsos ételek főzése, illetve télen a télapó és a karácsony megünneplése. A kedvezményes almavásár, ingye­nes ruhaosztás és az adományok eljuttatása a rászorulóknak ismert és kedvelt szolgáltatásunk. Április­tól új kezdeményezésként Patyolat felvevőhelyet nyitottunk a helyi és környező településen élők számá­ra. Új félzárkóztató, fejlesztő gyer­mekprogramot indítottunk, első­sorban a gondozott gyermekek ré­szére. Havonta egy alkalommal kiscsoportos foglalkozást tartunk, ahol olyan élményt nyújtó foglal­kozásokat szervezünk, melyekre az otthoni körülmények között nincs lehetőség. Emellett az aktív korú nem foglalkoztatottakat is együttműködést segítő rendszeres foglalkozásokra hívjuk meg - so­rolták a szakemberek. — Melyek a legjellemzőbb gondok? — Legfőbb gond a pénztelenség, főként az iskola kezdete előtt. So­kan járatlanok a hivatalos ügyek intézésében, ezért egyszerűen csak tanácsért fordulnak hozzánk. Alapelvünk, hogy nem oldjuk meg a kérelmező helyett a problémát, hanem hozzásegítjük az eredmé­nyességhez, önállósághoz. Cél, hogy a segítséget kérő felismerje, megfogalmazza és maga próbál­kozzon a probléma megoldásával. Nehéz helyzetben segítünk a dön­tés végiggondolásában, a lehetősé­gek számbavételében. A felelős­ség, a döntés természetesen a csa­ládoké marad. Jelzőrendszerün­kön keresztül különösen figyelünk a gyermekekre, így folyamatosan észleljük a településen élők életkö­rülményeit, szociális helyzetét és szükségleteit. A legtöbb gondot a szegénységgel együtt járó kilátás- talanság okozza. Az utóbbi időben sok család szociális és mentális háttere romlott. A munkanélküli­ség, az alkohol, a családi kapcsola­tok megromlása főleg a gyerme­kekre van rossz hatással. — Munkájukhoz kérnek és kapnak-e segítséget? — Rendszeres kapcsolatot tar­tunk a nevelési tanácsadóval, a gyámügyi hivatallal, a rendőrség­gel, az oktatási intézményekkel, a Vöröskereszttel, valamint az egész­ségügyi és szociális szolgáltatásban dolgozókkal. Részt veszünk a helyi népjóléti bizottság és más társadal­mi szervek munkájában, ahol kép­viseljük a gondozott családok érde­keit. A munkatársak ötlettárával, új lehetőségek felkutatásával igyek­szünk az intézmény szűkös költ­ségvetése mellett is megoldásokat keresni a problémákra. Reméljük, mindezt a gondozottak megelége­désére. HALASI MÁRIA A MEZŐKOVÁCSHÁZI CSALÁDSEGÍTŐ SZOLGÁLATHOZ FORDULÓK PROBLÉMÁINAK MEGOSZLÁSA 2000-BEN A rózsa az egyik legősibb dísznövény, ter­mesztését már a Krisztus előtti 2700-as évek Kínájában is tudománynak tekintették. Ma­gyarország a századfordulón még rózsaex­portőr volt, Geschwidt Rudolf korponai er­dőmester közel 400 rózsafajtájával, melyből ma csak 36 él. A második világháború után indult Márk Gergely (képünkön) pályája, aki 520 rózsafajtájával újra nevet adott a magyar rózsanemesítésnek. Békéscsaba A Budapesten élő Márk Gergely a közelmúltban járt Békéscsabán, amikor dr. Sicz György faisko­lájában több mint 500 rózsafajtája közül muta­tott be harminchatot. A bemutatott rózsafajták között volt az Erzsébet királyné emléke nevet vi­selő, illatos krémrózsaszín ágyrózsa is, melyet tavaly Rómában arany fokozatú díjjal tüntetett ki a zsűri.- Miben különbözik a magyar rózsa a nyugat- Névjegy európaitól? — kérdeztük Márk Gergelyt. — Ellenállóbbak a be­tegségekkel és a szélső­séges időjárással szem­ben. A magyar rózsa csak az elmúlt pár évben vált újra népszerűvé ha­zájában. A közterületi parkokban már több év­tizede nem jellemző a rózsatövek ültetése. A nyugati fajták legtöbbjé­vel valóban sok a gond a parkokban, gondozásigé­nyesek, lopják őket... Szóval, a kertészeknek sem volt érdekük, hogy rózsát ültessenek. A kifejezetten köztérre kite­nyésztett magyar fajtákkal ugyanakkor - ha megfelelően ültetik el a töveket - 15-20 évre is üde, illatos színfolttal gazdagodnak parkjaink. Ezek a csokorban nyíló rózsák egész nyáron fo­lyamatosan hozzák virágaikat és hosszú távon olcsóbb a telepítésük, mint ha minden évben egynyári növényeket ültetné­nek az ágyúsokba. Szeren­csére az elmúlt években egy­re több önkormányzat veze­tője figyelt fel erre, és ismét kezd elterjedni a parkokban a rózsa.- Mennyi ideig tart kine­mesíteni egy új rózsafajt?- Legalább 12 évig, de in­kább 15 az általános. Természetesen párhuza­mosan több fajta nemesítését is végzem. A ha­gyományos keresztezés technológiáját alkalma­zom. Veszek egy rózsatövet, amely ugyan nem olyan szép, de rendkívül ellenálló, és kereszte­zem egy gyönyörű élénk színű illatos fajtával. Az új rózsafajtákat a természet alkotja meg, én csak kiszolgálom alapanyagokkal. A nemesítő érdeme mindössze a jó szem és a megérzés, hogy mely párosítás hozhatja meg a kívánt ered­ményt.- Melyek most a di­vatos rózsák?- Mostanában már kezd érdeklődni a kö­zönség a fajtanevek iránt, mert szeretik tud­ni, mi virít a kertjükben. Ismét sokat adnak rá, hogy a rózsa illatos le­gyen, régebben ez nem sokat számított. Színben a sárga és kombinációi a legdivatosabbak manap­ság. Keresik a kék rózsát is, de ilyen színe nincs ennek a növénynek: vagy festik a virágot, vagy elnézik, ahogy a „fekete” rózsa esetében is. A rózsaszínnek egy sötét árnyalatát szokták leggyakrabban kéknek nevezni. Mostanában kezdik keresni kifejezet­ten a magyar fajtákat, mert terjed a híre, hogy nem csak szépek, ellenállóak is. Magyar sajátos­ság, hogy a külföldi mindenből jobb, de szá­momra fontosak a nemzeti értékek, így a jó mi- nőségű rózsatövek is. _____ frankó MARIANNA Sz ületett Marosvásárhely mellett Magyarrégen, 1923. október 27-én Életpálya: 1940-ben jött Magyarországra és a bajai kertészképzőben érettségizett, majd az Agrártudományi Egyetem Ker­tész- és Szőlőgazdasági Karán szerzett diplomát. 1950-ben a Kertészeti Kutató- intézet egyik alapító tagja volt, majd 1981-ben innen vonult nyugdíjba. A kuta­tóintézetben rózsa és gyógynövények ne­mesítésével foglalkozott, amit nyugdíjba vonulása után törökbálinti nemesítő kert­jében - neve Magyar Rózsák Kertje - végez jelenleg is Negyvenezer üvegnegatívon a múlt Jutalomét az egyetemistáknak és a gyerekeknek Szentendrére Páratlan értékű fotóanyagot leltároz a dévaványai Bereczki Imre Helytörténeti Gyűjteményben ezekben a na­pokban a debreceni egyetem néhány hallgatója. Az üveg­negatívokon 1901-ben készült ványai felvételek is találha­tók. Ezzel az eseménnyel párhuzamosan helyi általános iskolások hagyományőrző táboron vesznek részt az intéz­ményben. Dévaványa- A korábbi hagyományoknak megfelelően a Debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyetem néprajz tanszékének hallgatói összesen tíz napot töltenek in­tézményünkben. Gyűjtemé­nyünkben mintegy 40 ezer üvegnegatív található, amelyek a XX. századi Dévaványát mu­tatják be a századelőtől kezdő­dően. Ezt az értékes fotóanya­got Sári Zsolt néprajzkutató muzeológusnak, a Szentendrei Szabadtéri Múzeum munkatár­sának a segítségével leltározzák az egyetemisták. Ha a fiatalok ezzel a munkával végeznek, dr. Örsi Julianna kandidátusnak, a túrkevei múzeum igazgatójá­nak irányításával folytatják az adattár, a könyvtár és az irattár feldolgozását - közölte lapunk­kal Murányi Magdolna, a dévaványai Bereczki Imre Hely- történeti Gyűjtemény igazgató­ja. Az egyetemisták ténykedésé­vel párhuzamosan, ezekben a na­pokban a ványai általános iskolá­soknak hagyományőrző múzeu­mi tábort tartanak a helytörténeti gyűjteményben. Ezeken a foglal­kozásokon a gyerekek népdalo­kat tanulnak, megismerkednek a régi mesterségekkel, elsajátítják a hajdani dévaványai ételek készí­tésének módját. A tábor zárása­ként július 27-én 18 órától Ványán, a Deák Ferenc utca 25. szám alatti régi parasztházban ünnepélyes bemutatót tartanak a tanulók. Végezetül Murányi Magdolna elmondta: mind a debreceni egyetemisták, mind a ványai gye­rekek jutalomból kedden egy napra Szentendrére kirándultak. • • Ötezer hétpontost jegyez a BM számítógépe Nem retorzió, nem büntetés! - hangsúlyozza Komáromi István „Igazából még be sem indult, az idő máris túlhaladt rajta” — vélekednek egyesek a januárban bevezetett közlekedési pontrendszerről. Különben is, ha komoly a dolog, miként le­het, hogy még senki nem gyűjtötte össze az újravizsgázás- hoz szükséges 18 pontot, amikor tudjuk, a közutakon milye­nek az állapotok? Dr. Komáromi István belügyminisztériumi főosztályvezetőnél (képünkön) aligha találtunk volna illeté­kesebbet a válaszokra. Vaclavszky csodái A kórház munkatársának, Vaclavszky János fotómű­vésznek a kiállítását nyi­totta meg tegnap Gyulán, a Pándy Kálmán Megyei Kórházban dr. Kovács Jó­zsef főigazgató főorvos. ________ Gyula _______ Va clavszky János, a hazai és nem­zetközi közönség előtt önálló kiál­lításokkal is megjelent fotómű­vész mostani tárlata 25 gyulai évé­nek villanásait idézi. A hétközna­pi élet csodáit láttatja - mondta képeiről dr. Kovács József. Az 51. születésnapját ünneplő alkotó la­punknak elmondta: a tárlatot díja­zott képeiből válogatta össze és olyanokból, amelyek Gyulához kötődnek. Budapestről került a városba a Székely Aladár Fotó­klub és Művésztelep tagja, egyik alapítója. Pályafutásában megha­tározónak vallotta az elhunyt bé­késcsabai fotóművésszel, Balogh Ferentz-cel való kapcsolatát, sz. m. Budapest A Belügyminisztérium Közkap­csolatok (PR) főosztályának főta­nácsosa elöljáróban az alapvető jogalkotói szándékot világította meg. Ez nem volt más, hogy mi­vel a közlekedési baleseteknél so­kan megsérülnek, noha teljesen vétlenek és ártatlanok - mert le­szorítják őket az útról, vagy halál­ba kergeti őket egy eszeveszetten száguldó autós -, mindenképpen szerettek volna ellene tenni vala­mit.- Ami nem retorzió, nem büntetés, de felhívja a közlekedő figyelmét, mi több, rákényszeríti őket arra, hogy jobban figyelje­nek, időnként járjanak el felfris­síteni az emlékezetüket KRESZ- ismeretekből: létezik jobbkéz- szabály, hogy lakott területen mennyivel lehet hajtani és ha­sonlók. Az. alapfilozófia nyilván­valóan helyes volt, de egy évvel ezelőtt nem kellően „artikul­álták” ezt az arra hivatottak. Egy­szóval rosszul terjedt el a köztu­datban. Maguk a rendőrök is durva hibát követtek el, amikor kiki­áltották bün­tetőpontnak, holott távol­ról sincs kö­ze ehhez! Osztogatás­ról is beszél­tek, ami megint ostobaság, rá­adásul még jobban megutáltat- ták magukat.- Miért nem büntetőpont?- Amikor a szabálysértést vagy a közlekedési bűncselek­ményt észleli és rögzíti a hatóság — szándékosan nem rendőrt mondok, mert lehet közterület­felügyelő is —, akkor helyszíni bírságot szab ki. Vitás esetben feljelenti az illetőt, és az eljárás elindul a maga útján. Közben fel­lebbezhet, de egyszer valamikor mégis megszületik a határozat. Bűncselekmény esetén vádeme­lés, bírósági eljárás következik, de egyszer ez is jogerős ítélettel zárul.- Ebben nem sok új van, így el­ső hallásra.- A világon semmi. Azzal a különbséggel, hogy a jogerős büntetés után - ha másokra ve­szélyes cselekményről van szó — nyilvántartásba kerül az ille­tő. Mert, mondjuk elmulasztott segítséget nyújtani, ivott, áten­gedte másnak az autóját és foly­tathatnám. Bejegyezi a BM a számítógépes nyilvántartásába a 7 pontot, mert ittas volt, vagy bódult állapotban elkapták. Szabálysértésnél természetsze­rűleg kevesebbet, mondjuk a sebességhatár jelentős túllépé­séért vagy engedély nélküli ve­zetésért egy-egy pontot. A pont már nem fellebbezhető! Ha ösz- szegyűlik 18, akkor újra kell vizsgázni és kész. Tizennégynél pedig figyelmeztetést kap, hogy „jó lesz vigyázni”, és felhívják a figyelmét egy önkéntes tovább­képzésre.- Hol tartanak a pontgyűjtők? — Eddig hét a legtöbb, ennyi ötezer vezetőnek van, egyéb­ként pedig 45 ezer autós, moto­ros érintett, tehát van valahány pontja. Nem is lehet még sok­kal több, hiszen rengeteg ügy nem zárult le, éppen az említett fellebbezések, több lépcsőben tárgyalandó ügyek miatt. Fél esztendő után semmiképpen sem lenne szerencsés messze­menő következtetéseket levon­ni a több európai országban si­kerrel alkalmazott pontrend­szerről. FÁBIÁN ISTVÁN kelés után az érintettel együtt ké­szítjük el a gondozási tervet. A munka rendkívül összetett és sok­rétű, amely türelmet, megfelelő empátiás készséget, tapintatossá­got és nagy körültekintést igényel — mondta Szabóné. Mezökovácsháza ____ Ak i került már krízishelyzetbe és nem volt kihez fordulnia, tudja iga zán értékelni, hogy mit jelenthei egy biztató szó vagy jó tanács a bi zonytalanságból kivezető úthoz

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom