Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)
2001-07-03 / 153. szám
OTT HONUNK 2001. JÚLIUS 3., KEDD - 11. OLDAL tRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Férfilakás kalandokkal A nappalihoz szervesen kapcsolódó étkező fémbútora jól illik a meleg hangulatú art deco és biedermeier bútorokhoz is A dolgozószobát a kertre néző ablakok teszik rendkívül kellemes hellyé, a hatáson - különös módon - a szép mintázatú rács sem ront Házigazdánk, Marc krisztusi korban járó, magyar felmenőktől származó, svájci fiatalember. Nyolc évvel ezelőtt, frissen végzett közgazdászként gondolt egyet, és - milyen furcsa! - eljött Magyarországra, szerencsét próbálni. Nem visszatért, hiszen korábban soha nem élt itt, hanem eljött. Mindez akkor történt, amikor mi itt épp belecsaptunk a rendszerváltásba.- Jól emlékszem - kezd a történetbe Marc -, azokban az időkben Magyarországon is, külföldön is valamiféle eufória lett úrrá az embereken; hiszen a változás mindig izgalmas. Ez a hangulat engem is megfertőzött, és úgy döntöttem, eljövök a kalandok új világába, Magyarországra. S valóban, életem első állásában, a nyugalmasnak nem mondható biztosítási piacon, öt év alatt egy svájci társaság vezetőjévé „dolgoztam fel” magamat. Csakhogy kőfejű, makacs ember vagyok, s az ilyen karakterrel még vezetőként sem túlságosan kellemes az alkalmazotti státus, úgy gondoltam tehát, jobb lesz megpróbálkoznom az önállósággal. Saját céget alapítottam, amely, lekopogom, egyre jobban működik.- Vagyis maradt a kalandok földjén. Ebből egyenesen következett, hogy saját lakás után kellett néznie.- Valóban, minthogy azt láttam, a bérleti díjak elképesztően magasak a vételi árakhoz képest, butaság lett volna, ha nem a vásárlás mellett döntök. A lakáshoz vezető első lépcsőfok tehát prózai, pénzügyi megfontolás volt, a kiválasztásban viszont már szerepet játszottak az érzelmek is. Tudniillik azáltal, hogy Magyar- országra jöttem, alkalmam nyílott rá, hogy mélyebben megismerjem az apám első házasságából származó féltestvéremet. Korábban épp csak találkoztunk, de közel kerülve hozzá igazi jó testvéri, nagyon meleg baráti kapcsolat alakult ki közöttük. Frissen „megtalált” bátyám idősebb nálam, így korábban jutott abba a helyzetbe, hogy otthont teremtsen magának. A Pusztaszeri úton vett egy lakást, az én későbbi otthonom fölöttit, majd kis idő elteltével szólt, hogy a' számomra is lenne ott valami érdekes.- Egyik beszélgetésünkkor azt mondta, hogy a lakás története akár mini korrajzként is felfogható. Ezt hogy értette?- Már az épület elkészülte is rendkívül kalandosan zajlott, néhány lakás pedig még az építése közben is többször tulajdonost váltott. Ez afféle rendszerváltási jelenség: jött valaki, frissen meggazdagodva, aztán befuccsolt, és kivált a társasházból. Jött a következő, idővel neki is elfogyott az ereje. Maga a lakás tipikus rendszerváltási ízlésvilágot tükrözött: rengeteg stukkó és rózsaszín: minden függöny, fal, ablak- és ajtókeret, de még a hidegburkolat is rózsaszín volt. A beköltözés után első tennivalóként levertem a stukkókat, és minden falat fehérre festettem.- Ez után jöhetett a berendezkedés.- Aki azt képzeli, hogy ’92 táján, amikor ez a történet zajlott, itt csak úgy be lehetett rendezkedni, az téved. A kilencvenes évek első felében kapható „modern” bútorokból ugyanis szegényes volt a választék. Engem ez szinte rákényszerített az antik bútorra, amit akkor egyébként még nagyon jó áron lehetett megkapni. Sikerült is vennem néhány csinos darabot, amelyeket aztán egy remek restaurátorra bíztam. Hogy ezt követően átléptem az antik világából a mai bútorokéba, az tudatos döntés volt, szándékosan akartam összehozni a két korszakot: az art deco komód közelébe sima vonalú kanapét és dohányzóasztalt, a biedermeier mellé fémbútort. Ezt fel lehet fogni a férfias egyszerűsítő hajlam megjelenéseként is, de én csupán annak tulajdonítom a választásaimat, hogy nem tetszenek a csicsás dolgok.- Az ebédlő garnitúrája viszont kissé eltér az általános férfiegyszerűségtől. Az olvasók nem tudják, hogy Szilvia, akivel együtt él, korábban szintén szerepelt a lapunkban, mégpedig egy igazi női lakással. Mégiscsak igaz: keresd a nőt?- Nem, nem. Amikor Szilvia színre lépett, itt már minden megvolt, talán egy-két váza tűnt fel a jövetele nyomán, de a bútorzat százszázalékosan készen állt. Amikor az ebédlő garnitúráját vettem, még nem sok választásom akadt, s a fémből készült bútor nem számított elcsépeltnek. A sima vonalú fém-üveg asztalkákat viszont már magam csináltattam az egyetlen akkor létező kis üzletben.- Mindvégig kerülgetett a gondolat, vajon tényleg egyedül rendezkedett-e be. Végül csak találtam valamit, amit Szilvi hozha„Hogy átléptem az antik világából a mai bútorokéba, az tudatos döntés volt...” tott a házhoz: a hálószoba biztosan az ő müve.- Téved: még az ágynemű, a háttérben a lámpa, a kép a falon is már mind-mind megvolt. A gyertyatartó pedig az ágy tartozéka: ahogyan van ágyfej, úgy ez itt az ágyvég. Szóval mindent magam vettem.-Deazőkorábbi lakásában is látott, ezüst színű konyhai reluxát biztosan ő szereltette fel.- Sem ő, sem én, az már ott volt. Ám hogy megnyugodjon: ha megnézi a konyhafotót, a második polcon kis sárgás tárgyakat láthat, na, azokat Szilvia hozta.- Mit szól ahhoz egy nő, ráadásul olyan, aki lakberendezéssel is foglalkozik, hogy bemegy egy férfi ajtaján, és ott áll készen a legénylakás?- Nem sokat szólt, de éreztem, hogy tetszik neki. Én ezt persze bóknak vettem. Azt pedig végképp, hogy egy idő után Szilvi annyira jól érezte magát, hogy itt is maradt. Egészen addig, amíg meg nem vásároljuk a majdani közös otthonunkat, ahol már az ő alkotó szelleme is teret kaphat. Az elegáns art deco Lángtánc: szobor bronzból, elefántcsontból Egyszerű formák, különleges fémötvözetek Ha időutazást tehetnénk - az elmúlt hét évtized minden változása ellenére otthon éreznénk magunkat az 1920-as években, az akkor született art deco a mai életszemléletnek is megfelel: tükrözi az élet és a pénz szeretetét. A gazdaság területén akkor is az üzleti verseny és a piacok agresz- szív meghódítása volt a fontos. Sikeres üzletembernek is csak az számított, aki felvette a kor diktálta gyors tempót (pl. a sebesség új érzete, az akkor elterjedő rádió, vagy a női viseletben a rövid ruha jelentették a gyors változásokat). A francia Ipari Minisztérium nagyvonalú anyagi támogatásával jött létre 1925 áprilisa és októbere között az a párizsi iparművészeti kiállítás, amely a francia luxusárukat mutatta be. A kiállítás elképesztően hosszú nevét a franciák egyszerűen „Les Arts Décos”ra rövidítették. A sok újdonság ettől függetlenül - a magyar nyelvben art deco megnevezéssel - egy korábbi időszak újításait is felölelő ízlés- és formavilág kibontakozásának kezdetét jelentette. A kiállításon mindenütt ovális és nyolcszögletű formákat lehetett látni, a látogatókat elkápráztatták a nemes anyagokból készült, kecses, kissé stilizált, meztelen nőalakok, valamint a bronzból, vasból, üvegből vagy intarziából kialakított, kosarakba zsúfolt, vagy füzérekbe foglalt virágok. Feltűnőek voltak még a dekoratív villámvonalak, cikcakkok, spirálformák. A paravánokon és a vázákon, valamint a kelméken a jellemző motívumok a stilizált fatörzsek és a közöttük szökdécselő, kecses szarvasok voltak. Ugyanezt a stílust propagálták a vezető párizsi áruházak is: így született meg a ma újra divatos art deco. Ezernyi színben és formában Tengerészek bukkantak rá az első begóniara a 17. században, a trópusi klímájú San Domingóban. Az értékes újdonságot a kormányzó, Michel Begon kapta ajándékba, s a növényt is róla nevezték el. A város elöljárója nem is gondolhatta, hogy századok múltán az utókor hányféle változatban, színben és formában élvezheti a begóniákat. Kevés olyan növénycsalád létezik, amelynek ennyi faja, hibridje és változata szerez örömöt környezetünkben. Természetes körülmények között, Ausztrália kivételével, valamennyi trópusi övezetben előfordul. Nálunk főként cserepes növényként, U- letve egynyári virágként neveljük. Királybegóniának (Begonia Rex hibridek) nevezik a leveleikkel díszítő, szobában kiválóan tartható csoportot (több száz van belőlük). Mintázatuk lenyűgöző, csokoládészínű foltok, ezüstös csíkok, bordó pettyek ékesítik a fényes vagy érdes, hullámos, gyakran szőrös felületű leveleket. A vüá- gos, de nem napos helyet kedvelik, mi több: a félámyékot is jól viselik. Évente érdemes átültetni őket egy mérettel nagyobb cserépbe, Flo- rasca A vagy | Bioland A virágföldbe. A mindig- nyíló begónia (Begonia sem- perflorens) hazájában évelő, nálunk fagyérzékeny. így mindössze egy nyáron át élvezhetjük laza bogemyőben nyüó, fehér, rózsaszínű és piros virágait. Május végén lehet elültetni a palántákat 15x15 vagy 20 x 20 cm távolságra, a kert napfényes vagy félámyékos részére. A Gracilisfajták alacsonyak, ám jól bokrosodnak, a Semperflorens fajták nagy virágot hoznak és magasabbra nőnek. A teraszon, lapos kőedényben is kedves színfolt alakítható ki belőlük. A gumós begóniáknak (Begonia x tuberhybrida) alig akad ve- télytársuk a virágos cserepes és a balkonnövények között. Tél végén, kora tavasszal jelennek meg a virágüzletekben a zömök növésű Elaüor begóniák, amelyek rózsaszín, piros, sárga, lazac, fehér színű virágai szinte világítanak a fényes, mélyzöld levelek között. A dúsan és hosszú ideig virágzó „bokrocska” rendkívüli dísze a lakásnak. Az elnyílás után érdemes tovább gondozni őket: ősszel - el- távolítva az elhalt leveleket - hűvös helyen pihentessük a következő tavaszig. Némelyik faj egy-két évig, mások jóval tovább eltart- hatók. A nyári terasz kényes, ám pompázatos virágai szintén a gumót nevelő begóniák között találhatók. Májustól a fagyokig nyílnak, a kevésbé napos helyeken is jól érzik magukat. A virágok egyszerűek vagy teltek, gyakran 10 cm nagyok, alakjuk rózsára, szegfűre, kaméliára emlékeztet. Szegélyük gyakran csipkés, fodros, esetleg kétszínű - a kéken kívül minden árnyalatban előfordulnak. Fajták szerint különböző a le- vélzetük mérete, alakja és rendszerint vastag, húsos hajtásokon fejlődnek. A futó- és kúszófajták különösen látványosak; például az Illumination és a Tenella Salmon hosszú, hajlékony hajtásokon ontja virágait. A növekedési idő alatt bőségesen öntözzük, de a pangó (felesleges) vízre érzékenyek. Augusztustól kevesebb vizet adjunk, októberben pedig kéthetente tápoldatoz- zunk, mert ebben az időszakban regenerálódnak a gumók. Csak a fagyok kezdetekor vigyük be a gumós begóniákat, s a szárrészt 25 cm-re vágjuk vissza. A gumókat vegyük ki a cserépből, és levegős kosárban, ládában 5-10 °C fokon teleltessük. A nyári hónapok megszokott növényei között romantikus hangulatot teremtenek a „balettszok- nyás” virágú, gumós begóniák. ■ A nyári hónapok megszokott növényei között romantikus hangulatot teremtenek a tarka, „balettszoknyás” virágú, gumós begóniák. Rózsás hangula Az angol country stílű klasszikus motívuma a rózsa. Előfordul falakon, bútorokon, képeken, vázákban - és nem is kis mennyiségben. Egyesek nőiesen bájosnak, mások édesen romantikusnak tartják, de akadnak, akik teljesen elutasítják. Pedig egyszínű hátérrel, visz- szafogott színpárosítással kellemes összhatást eredményezhet. Ajánlatunkban most a rózsás hangulat megteremtéséhez adunk ötleteket. A rózsás dekorációt - különösen így a nyár elején - szinte minden használati és dísz tárgy is „elbírja”. Jól mutathat a polcon a nagymami egykori kávéscsészéje, teáskannája, netán rózsamotívumokkal díszített lámpája, amint az a képen is látható. Előkereshetünk bármilyen, korábban giccsesnek vélt tárgyat is, hiszen az angol country stílusnak az a legnagyobb előnye, hogy bátran házasítható a legkülönbözőbb korszakok - a barokktól a bauhausig - bútoraival, drapériáival.
