Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-14 / 163. szám

4. OLDAL — 2001. JŰUUS 14-15., SZOMBAT-VASÁRNAP MEGYEI KORKÉP Felhatalmazás a mintagyártásra A Mezőgép 18-féle kosamsemelő készítésére készül Amire a Nyugat is felnézhet A kutatóintézet átalakulása máig példaértékű Az orosházi Mezőgép Rt. tulajdonosa, a ka­nadai Linamar Corporation 48 százalékos tulajdont szerzett az ugyancsak kanadai, önjáró hidraulikus emelőkosarakat gyártó Skyjack cégben. A Skyjack új igazgatóságá­nak névsora a közelmúltban látott napvilá­got. Az új igazgatóságban helyet kapott Frank Hasenfratz és Linda Hasenfratz, a Linamar tulajdonosai, az igazgatóság elnö­kévé pedig Paul Riganellit, a Linamar jogá­szát választották. Orosháza^ Mint arról már korábban hírt adtunk, a Linamar tervei között az szerepelt, hogy kosarasemelőket gyártó sorát a Skyjack az orosházi Mezőgép Rt.- hez telepíti. A linamar tulajdonszerzése a Skyjackben időközben hivatalossá vált. Történt- e előrelépés a kosarasemelők orosházi gyártásá­ban? Erről Furár Györgyöt, a Mezőgép Rt. pénz­ügyi igazgatóját kérdeztük.- Az új igazgatóság megválasztása után felgyorsultak az események - válaszolta a pénzügyi vezető. - A múlt héten lezárult a szerződéskötési folyamat, felhatalmazást kap­tunk a mintagyártásra, megszületett az ár­megállapodás és arról is döntést hoztak, hogy a Skyjack finanszírozza a kosarasemelő-gyár- táshoz szükséges új szerszámok beszerzését is. A Mezőgép első lépésben az európai piacot látja majd el 18-féle kosarasemelővel, éves szin­ten mintegy 1000-1400 darabbal. Ez 2002-ben minimum 1,5 milliárd forintos bevételt jelent a részvénytársaságnak. A mintagyártás hamarosan megkezdődik, az elsőt szeptemberig kell elkészí­teni. A 18-féle kosarasemelő sorozatgyártása 9— 12 hónap múlva kezdődik. Furár Györgytől megtudtuk, idén nem, jövőre azonban érinti az új szerződés a részvénytársa­ság dolgozói létszámát. A kosarasemelő-gyártás új műszakok indítását teszi szükségessé. A Skyjack-szerződés a Mezőgép Rt. reményei sze­rint a tőzsdén is érezteti majd hatását. Furár György elmondta, a stratégiai tervek szerint a későbbiekben a Mezőgép az európai mellett az észak-amerikai piacra is készül kosarasemelőket szállítani. KOVÁCS ERIKA Nem költöznek ki az Előd utcai székházból? Kompromisszumra készek, de nem mennek a volt pártházba A piacgazdaságra való áttérés az ukrán halászatot is megvi­selte. Az ágazat megújításában, a haltermelő farmok kiala­kításában szerzett, náluk is jól alkalmazható magyar ta­pasztalatok érdekelték azt az ukrán delegációt, amely a kö­zelmúltban járt a szarvasi Halászati és Öntözési Kutatóinté­zetben (HAKI). Szarvas A delegációt Grinzsevszkij Mikola Vasziljovics professzor (képünkön), a kijevi halászati kutatóintézet igazgatója vezette. Megtudtuk, Ukrajnában a tóterü­let 70 ezer hektár, emellett 800 ezer hektár természetes víz áll rendelkezésre. Ugyanakkor az utóbbi időben a haltermelés mennyisége csökkent, ami első­sorban a piacgazdaságra való át­térés következménye. A profesz- szor ennek ellenére bizakodó.- Meggyőződésem, a hatal­mas vízkészlet lehetőséget ad rá, hogy egész Ukrajnát ellássuk megfelelő minőségű és mennyi­ségű hallal. Kidolgozott program­jaink vannak a természetes vizek hasznosítására és a tógazdasági haltermelésre. Remélem, hogy a most szerzett tapasztalatokat odahaza jól hasznosít­hatjuk - mondotta. A szarvasi kutatóinté­zet átalaku­lásáról, az Akvapark létrejöttéről nemcsak az ukrán delegáció, de a velük egy időben FLAKI-ban tar­tózkodó európai uniós magas rangú tisztviselők is elismerően nyilatkoztak. Mint mondták, az intézet átalakítása Nyugat-Euró- pában is példa lehet. Valóban ritkaságszámba megy ez a teljesítmény? — kérdeztük dr. Váradi Lászlót, a HAKI igazgató­ját.- Kutatók és termelők olyan összefogására, mint amely Ma­gyarországon az Akvaparkban is megnyilvánul, másutt nincs pél­da. Igazából az együttműködé­sünk a szűkösségből is adódott. Ha kevés az erőforrás, akkor nem egyenként kell lépni, hanem ösz- szefogni és az átfedéseket kiiktat­va együttműködni. Nyugat-Euró- pában az intézmények viszony­lag jó támogatást kaptak, a terme­lőknek az elmúlt évtizedekben kedvező lehetőségeik voltak, így nem kényszerült sem a kutatás, sem a termelés az összefogásra. Kelet-Európábán viszont a rende­zetlen állapot, a feltételek hiánya akadályozta ezt a folyamatot. Ezt az előnyt jó lenne hasznosítani, mert látjuk, tényleg példának te­kintik úgy keleten, mint nyuga­ton — mondotta az igazgató. Hoz­zátette, a nemzetközi érdeklődés egyik példája az ukrán delegáció látogatása. A figyelmük a szak­mai témákon túl a szervezeti és strukturális kérdésekre is kiter­jedt. Kivált arra, hogy a halászati szakmán belül miként találjuk a helyünket az európai közösség­ben. Előbb-utóbb ez a helykere­sés náluk is aktuális feladat lesz. CS. R. „Diáktanya lesz, nem kisgazdaszékház” című cikkünkre reagált a napokban Bene András, a kisgazdapárt orosházi szervezetének májusban kizárt, volt elnöke. Mint ismere­tes, a képviselő-testület az orosházi polgármester február­ban tett írásbeli ígérete ellenére nem a kisgazdapártnak utalta ki a nagycsaládosok egyesülete elköltözése után fel­szabadult, Ond utca 14. szám alatti ingatlant, hanem a Gyermek- és Ifjúsági Önkormányzat számára, diáktanya lé­tesítésére. Orosháza Az is igaz, hogy a kisgazdák kap­tak egy új irodát az önkormány­zattól, csak nem azok a kisgaz­dák... — Kétezer januárjában hivata­los levelet küldtem a polgármes­ter úrnak, amire februárhan érke­zett válasz. Ebben az szerepel, hogy a kisgazdapártnak az Előd utcai, romos állagú és a piacbőví­tés miatt lebontásra kerülő szék­háza helyett az Ond utca 14. szám alatti ingatlant biztosítja csereként az önkormányzat - so­rolta az említett levélváltás idején még helyi elnök, Bene András. - A levélváltásban létrejött meg­egyezés a polgári törvénykönyv szerint szerződésnek minősül. Az ingatlan felújítása és átalakítá­sa is a pártszervezetünk kérése szerint történt. Az ingatlan mű­szaki átadása május 17-én tör­tént, amire a kisgazdapárt is meg­hívást kapott. Mindezek azt bizo­nyítják, hogy május közepéig a kisgazdapártnak szánta az önkor­mányzat a székházat, ezért is ért­hetetlen ez a pálfordulás. (A testületi ülésen Fetser János polgármester azt mondta, a kizá­rások, kilépések miatt Pallag László megyei elnökkel konzul­tált arról, hogy Orosházán ki ille­tékes a kisgazdaügyekben eljárni. A válasz után Tar Andrással kö­tötte meg a szerződést arról, hogy az önkormányzat a Szabadság té­ri pártházban ad bútorozott iro­dát a kisgazdáknak, amit már el is foglaltak.) — Én is olvastam a levelet, ab­ban az állt, hogy megalakult a 2. számú alapszervezet, melynek elnöke Tar András, ő azt a szerve­zetet jogosult képviselni, vagyis nem az egész orosházi szerveze­tet jegyzi. A testületi ülést meg­előző napon szervezetem ismét hivatalos levélben fordult a pol­gármesterhez, amiben nyolc na­pon belül kértük az Ond utca 14. szám alatti ház birtokba adását. A levél azt is tartalmazza, hogy amíg nem kapjuk meg a kulcso­kat, addig nem hagyjuk el az Előd utcai székházat. Ezt a levelet nem ismertették a képviselőkkel. — Ezt zsarolásnak szánják, hi­szen ezzel hátráltatnák a piacbő­vítést? — Nem, egyszerűen nincs ho­vá mennie a szervezetnek, búto­raink vannak, melyeket nem könnyű elhelyezni. Ez nem zsa­rolás, ezt a helyzetet nem mi idéztük elő. Kiss Sándor képvise­lő kérte, hogy vegyék le a szék­ház ügyét a napirendről a testüle­ti ülésen és beszéljék át újra. Egyébként év végéig kifizettük az Előd utcai székház bérleti jogát.- Ön folyamatosan egyes szám első személyben és többes szám első személyben beszél, holott májusban kizárták a pártból.- Ehhez az ég világon semmi köze nincs a székházügynek. A helyiséget nem én bériem, ha­nem a szervezet, amely akkor is létezik, ha én nem vagyok kisgaz­datag. A kizárásom egyébként sem jogerős. A székház körüli hercehurca kapcsán jól egymásra talált a polgármester úr és Pallag. Úgy látszik, velem kapcsolatban érdekeik azonosak, mindkette­jüknek jól jön, ha politikailag el­lehetetlenülök.- Mivel a testület már döntött arról, hogy diáktanya lesz az Ond utca 14-ből, hajlandóak valami­lyen kompromisszumra? Az ön- kormányzatnak kötelessége lenne minden párt minden alapszerve­zetének helyiséget adni?- Ezt nem hiszem, de úgy gondolom, először annak a szer­vezetnek kellene helyiséget biz­tosítani, amelyikkel már 10 éve szerződéses jogviszonyban áll az önkormányzat. Kompromisz- szumra mi hajlandóak vagyunk, de nem hiszem, hogy a Szabad­ság téri, volt pártházban a tag­ság elfogadná az irodát. Ezt a le­hetőséget már a tárgyalások kez­detén elvesztette a szervezet, egyrészt érzelmi okokból, hi­szen az előző rendszerben ott volt az MSZMP székhelye és a munkásőrség is. A lakosság a legnagyobb vízfogyasztó A településen félmilliós díjtartozást halmoztak fel Zsadányban a vezetékes ivóvíz hálózatának hossza 20,91 kilométer. A településen összesen 734 helyre van bekötve a víz, s az elmúlt évben összesen 49 ezer 121 köbméter vizet használtak a zsadányiak — tudhattuk meg a helyi képvise­lő-testület napokban tartott ülésén. vén összesen 2952 köbméter vi­zet értékesített Zsadányban a víz­művek. ZSADÁNY A Békés Megyei Vízművek Válla lat munkájáról szóló be­számolót Hosszú Szilárd vezérigazgató terjesztette a zsadányi képviselők elé. A körös-sárréti telepü­lésen a lakosság a legna­gyobb vízfogyasztó. Osz- szesen 697 magánlakás­ban van vezetékes ivóvíz. Ők tavaly 49 ezer 121 köbméter vizet használ­tak. Kilenc ipari, gazdasá­gi szervezet összesen 3599 köbméter vizet fo­gyasztott. A huszonnyolc intézményi bekötés ré­A ZSADÁNYIAK VÍZFOGYASZTÁSÁNAK MEGOSZLÁSA 2000-BEN Összes fogyasztás 49 121 m3 önkormányzati fogyasztás 2 952 m3 Jelenleg Zsadányban a lakos­sági vízdíj 117 forint, az önkor­mányzati 148 forint, a hatósági 180 forint köbméterenként. A vízzel kapcsolatos helyi problémák megoldása érdekében tavaly hatvannégy csőtörést hárí­tottak eíés huszonnyolc egyéb ja­vítást végeztek a vízművek válla­lat szakemberei. Az is kiderült: a zsadányiak összesen mintegy 500 ezer fo­rint vízdíjjal tartoz­nak a vízművek vál­lalatnak. A kintlévő­ségek zömét — 464 ezer 971 forintot - a lakosság halmozta fel. Néhány hozzá­szólást követően, a tájékoztatót a képvi­selő-testület elfogad­ta. ipari fogyasztás 3 599 m3 A cigánytanulók iskolázottságáért A Magyarországi Cigányokért Közalapítvány kuratóriuma pályázatot hirdet a Czinka Panna-ösztöndíjra és a Tanulást támogató ösztöndíjra a 2001—2002-es tanévre. A Czinka Panna-ösztöndíjra 4,5- es tanulmányi átlag felett lehet pályázni, a Tanulást támogató ösztöndíjra 3,5-től 4,49-es ta­nulmányi átlagig. A pályázato­kon az általános iskolák 5-6-7-8. osztályos, a hat évfolyamos gimnáziumok 1-2. osztályos, s a nyolc évfolyamos gimnáziumok 1-2-3-4. osztályos cigány tanu­lói vehetnek részt. A pályázatok benyújtásának határideje 2001. augusztus 31. További informá­ció a 06 (30) 215-0121-es tele­fonszámon kapható. Az ösztön­díjak az általános és a középfo­kú oktatás folytatását, befejezé­sét segítik. __________________________l*l A táborlakók Furák Mónika százados közreműködésével megismerkedtek a DADA-programmal, a vizek veszélyeivel és a közlekedési sza­bályokkal D-FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Játékkal, kacagással teltek a napok A nyári táborban szárnyra kapott a fantázia Immár huszonhat éves hagyományként Mahler József veze­tésével nyári táborozáson találkoznak a megye tehetséges ci­gánytanulói, melyet idén július 2-ától 14-éig két turnusban rendeztek meg Battonyán. Battonya A nyári tábor fő támogatója a Ma­gyarországi Nemzeti és Etnikai Ki­sebbségekért Közalapítvány, vala­mint a megyei nemzetiségi, etni­kai és kisebbségi bizottság, a tele­pülések cigány kisebbségi önkor­mányzatai, valamint az általános iskolák. Mint azt Mahler József táborve­zető elmondta, idén 80 gyermek élvezhette a hagyományőrző élet­módtábor örömeit. A tanulók a megye minden részéből — Sarkad­ról, Füzesgyarmatról, Zsadányból, Gyomaendrődröl, Végegyházáról - érkeztek, akik szorgalmuk vagy valamely területen nyújtott telje­sítményük alapján jöhettek a tá­borba. Az első turnusban néhány határon túlról érkezett cigány- gyermeket is vendégül láttak. A szállást a battonyai lánykollégium biztosította, míg a programokat a helyi nevelőotthon lakóival közö­sen szervezték. A fiatalok a mezőkovácsházi kapitányságtól Kovács Péter zász­lós, a megyei főkapitányságtól Fu­rák Mónika százados közreműkö­désével megismerkedtek a DADA- programmal, a vizek veszélyeivel és a közlekedési szabályokkal. La­katos Tibor cigány származású festő segítségével a rajzolás tech­nikáit gyakorolhatták, illetve visz- szatérő vendégekkel, Surman László költővel és Hevesi József nemzetiségi szakfőtanácsossal tölthettek több órát. Az ügyes ke­zek délelőttjén szárnyra kapott a fantázia, míg a szabadidős progra­mokon sport, játék és strandolás várta a gyerekeket. Megtekintették a várost, a határátkelőt, a Molnár C. Pál-kiállítást, valamint a szerb, a román és a katolikus templo­mot. Ez utóbbiban a kántor feled­hetetlen orgonajátékában is elgyö­nyörködtek. A mezőhegyesi kirán­duláson a Nonius Szálló, a kocsi­múzeum és a lovarda nyújtott új élményeket. A szombati búcsúes­ten a résztvevők és a zeneiskola tamburás zenekara ad műsort, il­letve értékelik az életmódhoz kap­csolódó versenyeket és a vetélke­dőket. A legjobbak augusztus 9- 11-én Eger és környékén országjá­ró kiránduláson vehetnek részt. H. M.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom