Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-12 / 161. szám

8. OLDAL G A Z D A S Á G I TÜKÖR 2001. Jűuus 12., CSÜTÖRTÖK RÉSZVÉNYÁRFOLYAMOK (2001. július 12.) Borsodchem 4920R Ű Egis 9 950 Ft Á Matáv 781 Ft A Mól 4 080 Ft Á OTP 15 200 Ft ö Richter 15 515 Ft TVK 3700 Ft ú Zalakerámia 1920 Ft Á BUX: 6559,25-1,69% eltérés az előző záróértékhez képest BUX INDEX VII. 5-11-IG AZ MNB HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI (1 egységre, forintban) Angol font 424,50 Cseh korona 7,57 Euró 257,90 Német márka 131,86 Osztrák schilling 18,74 Lengyel zloty 66,70 Svájci frank 169,74 Szlovák korona 6,03 USA-dollár 299,64 Jelzálogbank A pénzügyi tárgyú törvényeket módosító, július 18-án életbelé­pő jogszabály törölte a tartós ál­lami tulajdonú társaságok közül az FHB Földhitel- és Jelzálog- bank Rt.-t - közölte a pénzinté­zet a Magyar Tőkepiacban szer­dán. A törvény szerint az FHB Rt. fölötti tulajdonosi jogok gya­korlója a pénzügyminiszter. Búslakodnak a marhatenyésztők Magyarországon tíz éve folyamatosan csökken a szarvasmarha-állomány. Az évszázad leg­alacsonyabb tehénszámát regisztrálta tavaly a Központi Statisztikai Hivatal. A fogyatkozó állatlétszám súlyos gondot okoz hazánk közelgő európai uniós csatlakozása miatt is. A kilencvenes években még több mint 700 ezer tehenet tartottak nyilván az országban, ma a hi­vatalos statisztikák 350-360 ezret jegyeznek. Eb­ből 240 ezer a tejelő tehén, 70-80 ezer a kettős hasznú, a többi 30 ezer húsmarha. A minőségi marha 90-95 százalékban kül­piacokon kerül értékesítésre. A korábbi években zökkenőmentes volt az export, a gondok az idén jelentkeztek, amikor a BSE-kór, illetve a száj- és körömfájásjárvány miatt lezárult a határ az élőállat-szállítás előtt - mondja Márton István, a Szarvasmarha-tenyésztők Országos Szövetségé­nek társelnöke. A tilalom feloldását követően emelkedett a vá­góborjú és vágómarha ára, s ha nem kell ismét korlátozni a kivitelt, akkor hazánknak nem lesz­nek értékesítési gondjai. Belföldön más a helyzet. A hazai piac évek óta stagnál. A termelési költségek, takarmányárak jelentősen növekedtek, ettől lényegesen elma­radt a szarvasmarha árának emelkedése. Az ön­költségek drágulását a gazdák nem tudják érvé­nyesíteni a felvásárlási árakban, emiatt kevés jö­vedelem képződik az ágazatban. Márton szerint ahhoz, hogy az ágazat elmoz­duljon a jelenlegi állapotból, az eddiginél átgon­doltabb és nagyobb támogatásra volna szükség. Az agrártárca 20 ezer forinttal támogatja az anya­állat tartását, és 4 ezer forint gyeptámogatást is Magyarországon kétféle marhahústermelés folyik - magyarázza Márton István. Az egyik a minőségi marhahústermelés, amely szinte teljes egészében exportra kerül. A hazai piacon a selejt tehenet ér­tékesítik tőkehúsként. Ennek az árualapnak döntő többsége a tejtermelésből kiesett tehénállomány­ból kerül ki. Ez nem a legjobb minőség, más orszá­gokban konzerv, katonakonzerv vagy kutyaeledel készül belőle. A selejt tehénért kilónként 200-220 forintot fizet a felvásárló. A minőségi húsmarhától származó választott borjú ára viszont már meg­közelíti a világpiacit, kilónként 450-500 forintért le­het értékesíteni. A minőségi felnőtt vágómarha ér­téke viszont harminc-negyven százalékkal marad el a 330-340 forintos világpiaci áraktól. Selejt kerül tőkehúsként a boltokba? fotó: europress/archív juttat. Ezen felül a kormány az idén 50 ezer fo­rint kompenzációt fizet annak az állattartónak, aki intervenciós telepről vásárol tenyészüszőt. Erre a célra 250 millió forint van elkülönítve a költségvetésben. Ezt a termelők eddig még nem tudták igénybe venni, mivel az FVM korábbi ígé­retével ellentétben nem módosították a pályázati feltételeket. Fejlesztési, beruházási támogatás nincs. A szövetség képviselője azonban úgy véli, hogy ha lenne elegendő jövedelem a terméken, támogatás nélkül is beruháznának a termelők. Mivel azonban nincs nyereség, hiábavaló lenne az ilyen jellegű támogatás, a kapacitások kihasz­nálatlanok maradnának. Az Európai Unióban a hústehén-tartáshoz nyújtott támogatás az életformához, a foglalkoz­tatáshoz kapcsolódik. Az elmúlt egy-két évben hazánkban is elkezdődött hasonló anyagi ösztön­zés, de ez az összeg csupán egynegyede annak, amit az uniós állattartók kapnak. Sőt, azokban az országokban, amelyek szintén az első körben ke­rülhetnek be a közösségbe, a miénknél három­szor nagyobb az állami hozzájárulás mértéke. Magyarország számára - véli Márton - kulcs- fontosságú, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalásokon kért mennyiségi kvótát 2004-ig el­érje. Addig viszont már nincs sok idő hátra. Az unióra nem jellemző, hogy osztogatja a kvótákat, így könnyen veszélybe kerülhet a már megka­pott is. Ennek kihasználását, teljesítését kellene ösztönözni programokkal, és az eddiginél jóval több pénzzel. Ha ez nem sikerül, az a csatlako­zást követő évtizedben súlyos hátrányokkal jár a magyar tenyésztők számára. __újvári ojzella Eg y számjegyű lesz az infláció Bár 10,5 százalékkal növe­kedtek az árak az egy évvel korábbihoz képest, a szakér­tők szerint az éves inflációs ráta egy számjegyű lesz. A júniusi áremelkedés mindösz- sze 0,3 százalékos volt a májusi­hoz képest, a 2000. júniusi ada­tokhoz viszonyítva viszont 10,5 százalékos növekedés figyelhető meg. 2000 júniusában a 12 havi infláció csak 9,1 százalék volt. 1999-ben főleg a tartós fogyasztá­si cikkek és a szolgáltatások árai növekedtek, az utóbbi egy évben az élelmiszerek drágultak jelen­tősen. Az üzemanyagok csupán 5,1 százalékkal kerülnek többe, mint tavaly ilyenkor. mégis tartjuk magunkat eredeti előrejelzésünkhöz, amely szerint az éves infláció 9,3 százalék kö­rül lesz - mondta lapunknak a GKI Gazdaságkutató Rt. ügyve­zető igazgatója. Karsai Gábor szerint a következő hónapokban lényegesen csökken majd az inf­láció mértéke, mivel a tavaly júli­usi radikális áremelésre idén nem kerül sor, és a mezőgazdasá­got is elkerülték a katasztrófák. Valószínű, hogy már a következő hónapban egy számjegyű lesz az inflációs ráta az előző év júliusi adataihoz viszonyítva, majd vár­hatóan az év végéig folyamato­san csökken a drágulás mértéke. A Kopint Datorg Rt. 9,5 száza­lékos éves inflációt jósolt, és az adatok eddig az elvárásaiknak A FOGYASZTÓI ÁRAK ALAKULÁSA Időszak Élelmi­szerek Tartós fogyasz­tási cikkek Háztar­tási energia Szol­gálta­tások Január 3,2 0,4 0,4 2,5 Február 1,6 0,2 1,9 1,8 Március 1,2 0,1 0,6 1,0 Április 0,6 0,0-0,2 0,7 Május 2,1 0,0 0,1 0,2 Június 0,7-0,2 0,0 0,5 Az élelmiszerek árai 18,1 szá­zalékkal - az átlagot számottevő­en meghaladva - emelkedtek. Ezen belül a sertéshús 62, a bur­gonya 58, a kenyér és a tojás pe­dig 30 százalékkal drágult, míg a csokoládéért mindössze 5, az étolajért pedig 1 százalékkal kell többet fizetnünk. A kávé és a tea ára pedig 2 százalékkal csökkent. A Nemzeti Bank 7,5 százalé­kos inflációt vár decemberre, az éves rátát pedig 9 százalékban határozta meg. Látszólag a való­ság egyre távolodik a kívánt ada­toktól, a szakemberek szerint re­ális esély van arra, hogy az inflá­ció mértéke 10 százalék alatt maradjon. Optimistán hangzik, megfelelően alakulnak. Ha a jegybank által ígért 8-9 százalék nem is valósul meg, de minden­képpen egy számjegyű lesz az éves infláció, tehát meglehetősen közel lehet a pénzintézet által előre jelzett rátához - jelentette ki a gazdaságkutató cég tudomá­nyos munkatársa. Barta Attila szerint május volt a radikális ár­emelkedések hónapja, a második félévben pedig lassan csökkeni fog a drágulás mértéke. A forint csak a sáv szélén ingadozik majd, valószínűleg nem követke­zik be nagymértékű pénzromlás, így a decemberi inflációs ráta körülbelül 8 százalékos lesz. FARKAS MELINDA Hírek TANÁCSADÁS. Még júliusban megkezdődik az a kis- és közép- vállalkozások számára induló tanácsadási projekt, amelyet az Ipartestületek Országos Szövet­sége szervez az európai uniós csatlakozásra való felkészülés érdekében - közölte Solti Gá­bor, az IPOSZ illetékese. ÁRFOLYAM. A forint árfolyam- szélesítése a mezőgazdaságban tovább növeli a bizonytalansá­got, ezért azonnali intézkedé­sekre van szükség - vélekedik a Magyar Agrárkamara. KÖRNYEZETVÉDELEM. Elfo­gadhatatlan, hogy a környezet­gazdálkodási mérnökök képzé­se közvetlenül az európai uniós csatlakozás előtt a korábbinál hátrányosabb helyzetbe kerül­jön Magyarországon - hangsú­lyozta Haraszthy' László, az Országos Környezetvédelmi Tanács elnöke Budapesten. HAGYOMÁNYOK. A Hagyó mányok-ízek-Régiók programra mintegy 50 millió forintot köl­tött eddig az Agrármarketing Centrum (AMC) - mondta Szűts Menyhért, az AMC osztályveze­tője. Az AMC-nél három éve kezdődött az Európai Unióban is folytatott program. Ennek ke­retében összegyűjtik Magyaror­szág jellegzetes élelmiszereit, ételeit. Eddig 300, főként népi élelmiszert vettek lajstromba. BÁT. A Budapesti Árutőzsde pénzügyi szekciójában 2001 el­ső félévében 390,8 milliárd fo­rint értékben születtek üzletek, a gabonapiac forgalma 50,5 mil­liárd forintot tett ki a BÁT hon­lapján ismertetett adatok sze­rint. A devizaforgalom 26 száza­lékkal bővült 2000 első félévé­hez képest, a gabonapiaci adás­vétel értéke pedig a bázisidő­szakhoz hasonlóan alakult. ■ megtakarítás; Tőle több is kitelik Most 400 000 Ft-ot takaríthat meg, ha a Mitsubishi kényelmes és jól variálható belső térrel rendelkező családi limuzinját választja. A külön- bözetet pedig egy várva várt családi utazásra, vagy régi álmai meg­valósítására fordíthatja. A. Mitsubishi Space Star megvásárlása most olyan megtakarítást jelent Önnek, amellyel egy megbízható és elegáns autón felül újabb meglepetéseket okozhat családjának. Mutassa fel márkakereskedésünkben ezt a csekket és a Space Star mellett már törheti is a fejét, mire költi a fennmaradó 400 000 forintot. MITSUBISHI MOTORS subishi. Élmény vezetni. Békéscsaba, Nagymihály Autóház Kft., 5600 Szabolcs u.38. Tel/Fax: (66) 322-012 E Wfi*! MITSUBISHI MOTORS dátum aiairas I: § f 5 í : m is f»f ?.? ?/?*{.??*.! *;?,??f i»% ? ? fJM»? I SÍ­VMV v v*V.V*** y **.♦ .♦* Sávszélesítés: több a kockázat Az exportáló cégek 10-15 szá­zalékát illetve 3-4 milliárd dollárnyi kivitelt érint a fo­rint májusi sávszélesítése. Ugyanakkor az olcsóbbá váló import a hazai termelőket is nehéz helyzetbe hozhatja - véli Parragh László, az MKIK elnöke. Elkészítette a forint-sávszélesítés okozta negatív hatások kezelésé­re vonatkozó programcsomagját a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK). Ez részét képezi a gazdasági tárcánál most kidol­gozásra kerülő, exportáló cégek­re vonatkozó programnak - je­lentette be Parragh László. Ennek leglényegesebb, de nyilván a leg­nehezebben keresztül vihető pontja az adójóváírás. Azok a cé­gek, amelyek exporthányada az előző két év átlagában meghalad­ja a 30 százalékot, illetve május előtt kötötték meg szállítási szer­ződéseiket, adó-visszatérítési Közbeszerzés: A Miniszterelnökség Közbe­szerzési és Gazdasági Igazga­tósága (MKGI) által az első fél évben kiírt közbeszerzési pá­lyázatoknak a legnagyobb az összértéke, 13 milliárd forint - közölte Tunyogi László, a Magyar Közbeszerzési Hír­börze igazgatója. Összesítésük szerint június végé­ig 1662 közbeszerzési eljárásban 260 milliárd forint sorsáról szüle­tett döntés, ami az eredményes és értékelhető eljárásokat számítva 164 millió forintos átlagot jelent. Ajánlatokat 706 szervezet kért és 1564 cég nyert a pályázatokon. Tunyogi elmondta: a legtöbb ajánlatot, 41-et a BKV Rt., 31-et a Honvédelmi Minisztérium, míg jogcímen visszaigényelhetnék el­különítetten kimutatott vesztesé­geiket. Az Eximbanknak a keres­kedelmi bankokkal szövetkezve pedig olyan kedvezményes ka­matkondíciókat kellene kínálni­uk, amelyek az exporthitelek fel­vételét könnyítenék. A biztosítási forma pedig ma még gyakorlati­lag nem működik, ezért az idei exportköveteléseknél lehetővé kellene tenni az árfolyam-kocká­zati biztosítás igénybevételét ön­rész viselése és a nyereségen való osztozás nélkül. Ajánlatos lenne a fedezeti ügy­letek és a tanácsadás költségei­nek legalább a felét központi for­rásból támogatni. A Széchenyi- tervbe pedig ezt a vállalkozói kört is érdemes lenne bevonni az informatikai beruházások támo­gatásának biztosításával, hiszen naprakész információkra van szükségük a napi árfolyamkocká­zatok mérséklésére. __________________________________ICS.J.) 26 0 milliárd Ft 30-at a Légiforgalmi és Repülőtéri Igazgatóság kérte. A legnagyobb összesített értékű tendert az MKGI írta ki, ezt követte sorrend­ben szintén 13 milliárddal a BKV, majd 7,88 milliárddal a mono- ri önkormányzat, amely négy szomszédos településsel együtt szennyvíztisztító telepet és csa­tornahálózatot építtet. Legtöbbször, 41 alkalommal a B. Braun Medical Kft., 37-szer a Johnson and Johnson Kft., 34- szer az Euromedic Pharma Rt. nyert tendert. Mind darabszám­ban, mind pedig értékben Buda­pesten kezdeményezték a közbe­szerzési eljárások 50-50 százalé­kát. Szakmacsoportok szerinti felosztásban az építőipar vezet az eljárások 35 százalékával. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom