Békés Megyei Hírlap, 2001. július (56. évfolyam, 152-177. szám)

2001-07-12 / 161. szám

6. OLDAL — 2001. JÚLIUS CSÜTÖRTÖK TÉR KÉP gKES MEGYEI HÍRLAP A címer Az öregpajzson szájában kar­dot tartó kígyó, a boglárpaj­zson pedig a Wenckheim- kastély rajza lebeg. Fölötte he­lyezkedik el a kilencágú grófi korona, amelyből arany latinke­reszt emelkedik. A címert övező foszlányok jobbról vörös és arany, balról kék és ezüst színű­ek. Az úgynevezett „beszélő cí­mer” a névben' szereplő kígyóra és a település elmúlt fél évezred alatti küzdelmeire utal. Településleltár A község lélekszáma 2948, nemzetisége főként magyar, va­lamint néhány betelepült ukrán és román család; a község leg­idősebb lakója Hankó Mátyás, 103 éves, a legfiatalabb a két hó­napos Otrok Claudia. Munkanélküliségi ráta: 10 százalék; munkanélküliek szá­ma: 83; jövedelempótló támo­gatást kapnak hatan; rendsze­res szociális támogatásban ré­szesülnek tizenketten; köz­hasznú foglalkoztatottak szá­ma: harminc. Lakóházak szá­ma: 1067, ebből ivóvízzel 1005, gázzal 748, telefonnal 719 van ellátva. Szilárd burkolatú út hossza 25,1 km. Múltmorzsák Szabadkígyós, korábban Kígyós története az Anjou-korig vezet­hető vissza, ugyanis az aradi káptalan 1398-ban kelt oklevele településként említi. Kezdetben Gacsály György, majd az Ajtósi- család és még sokan mások bir­tokolták. A századok folyamán többször elnéptelenedett. A tö­rök kiűzését követően báró Harruckern kezére került, majd öröklés révén a Wenckheim gró­fi család birtoka lett. Wenck­heim József Antal kúriát, leszár­mazottai pedig kastélyt emeltek a településen, az új rész a II. vi­lágháború után épült. Néveredet Egy 1566-os írásos emlék alap­ján korábban Kégyósként emle­getett település neve azzal kap­csolatos, hogy a körülötte elte­rülő mezőkön nagyon sok kí­gyó élt egykor. A földesúr által a szomszédságba telepített do­hánykertészek lakta Újkígyós­tól való megkülönböztetés mi­att vette fel 1815-ben az „Ó” előtagot. Ezt 1950-ben a „Sza­bad” fogalom váltotta le, amely az akkori földbirtokrendszer felszámolására törekvő köz­hangulatról árulkodik. Az oldal a Szabadkígyósi Önkormányzat támogatásá­val készült. Szerkesztette: Vandlik János. Fotó: Kovács Erzsébet Legjelentősebben azon a ponton változott meg az élete, amikor elfoglalta polgármeste­ri székét. „Ennyit életemben nem dolgoz­tam” — mondja mosolyogva Balogh József, Szabadkígyós polgármestere, aki három év­tizednyi tanári pálya után került a helyi po­litikába. — Amikor 1998-ban jelentős fölénnyel megnyer­tem a választásokat, nem volt egyszerű dolog bekapcsolódni a község politikai életébe, főleg az örökölt gazdasági nehézségek miatt, amelyek megoldásra vártak. — Melyek voltak a legjellemzőbb gazdasági ne­hézségek? — A kétszázmilliós költségvetésben jelentős­nek nevezhető az át­vett 48 milliós hiány. Névjegy Most már azonban elérkeztünk oda, hogy majdnem telje­sen felszámoltuk anyagi hátrányunkat, pályázatokon szere­pelünk, távlatok nyíl­nak lassanként. Mint kedvezőtlen mozza­nat érintett a polgár- mesterségem elején belépő belvízhelyzet is, de kormánytámo­gatással sikerült ezt a feladatot - a belvízelveze­tés lehetőségét, a kárenyhítést - megoldanunk. Hozzávetőleg 60 millió forintot osztottunk szét; elmondhatom, ma már minden károsult lakos jobb körülmények között él. Nehézségünk adó­dott még a kábeltelevízióval, a vállalkozó egy ko­rábbi rossz szerződés miatt elvitte a technikai berendezés jelentős részét. Azóta a közvetítést újrateremtettük községünkben.- Milyen egyéb fejlesztésekre büszke még?- Például fogorvosi rendelőt létesítettünk. To­vábbá be kellett fejeznünk a szennyvízcsatorna- építést; az előző testület meghozta a döntést, mi pedig kifizettük a számlát, amely nem kevés, több mint 300 millió forinttal terhelt bennünket. A rá­kötés most folyik az országban egyedülálló feltéte­lek mellett, az önkormányzat és a vízművek állja szinte a teljes költségeket. Fontos esemény a fejlő­dés szempontjából, hogy július 19-én ti­zennégy lakásos ifjúsá­gi garzon ünnepélyes alapkőletételét tartjuk. A szabadkígyósi fiata­lok helyben tartása ér­dekében kívánjuk a programot megvalósí­tani, előtakarékossági lehetőséggel, minden más teher kizárásával.- Készülnek egy nyugdíjasházzal is... — Minden korosztállyal foglalkoznunk kell természe­tesen, a lakosság jelentős ré­szét az idősek teszik ki, bár nem veszélyes jelenség ná­lunk az elöregedés. Ha jól emlékszem, két éve 39 év volt a faluban az átlagélet­kor. Kilenc apartmanból álló épületegyüttes tervezését kezdtük meg az idősek számára. Pályázatunk a bírálati szakaszban jár, kis szerencsével az idén elkezdhetjük az építkezést.- A foglakoztatással hogyan áll Szabadkí­gyós?- Szeretném, ha minél kevesebb lenne ná­lunk, aki önhibáján kívül munkanélküli sorsra jut, így már szintén előrehaladott pályázati szakaszban van az inkubátorház­építési akciónk. Csu­pán a miniszter alá­írása hiányzik már. Igény eddig faipari, autókarosszéria-javí- tási és bőrműves vál­lalkozás megvalósítá­sára mutatkozott a programban.- Jelenleg hol dolgoznak a szabadkígyósiak, mekkora a munkanélküliség?- Jelentős részük Békéscsabán, kisebb részük helyben és Újkígyóson, sajnos, nálunk kevés az a vállalkozás, amely eltarthatna nagyobb létszá­mot. A munkaügyi központ adatai szerint egyéb­ként száz körüli nyilvántartott munkanélküli él Szabadkígyó­son. Úgy érzem azonban, egy­re gyengül a munkanélküliség településünkön, ez abból de­rül ki számomra, hogy az em­lített százból huszonötnél több embert nem tudunk mozgósí­tani közmunkára.- Úgy tudom, elég jól fejlő­dik az önkormányzati fenntar­tású szakiskola...- Jó nevű mezőgazdasági és élelmiszeripari középisko­lával rendelkezünk, ahol 450 fiatal tanulja a szakmát vagy jár gimnáziumba. Úgy gondo­lom, hogy ennek az iskolának van jövője és ez az ott folyó magas színvonalú munka eredménye. Egyetlen probléma, hogy nincs célszerű épület az iskola-funkció betölté­sére. A kastélynak, ahol most az intézet műkö­dik, mindenképpen más szerepkört kellene el­látnia.- Milyen irányúak hosszabb távú terveik?- Fejlett, múltját ápoló falut szeretnék. Tu­dom, hogy nem lehet ide ipart telepíteni, tudom, hogy komoly mezőgazdasági fejlődés nem várha­tó. Az igazi megoldás szerintem a kastélyban rej­lik. Rangjához méltó felújítás után - amely saj­nos hárommilliárd forint körüli összegbe kerülne — a turizmus különféle válfajainak „ráépí­tésével” teljesen meg­szüntethetnénk az itteni munkanélküliséget. Azt semmiképpen nem sze­retném, ha idégenek ke­zére kerülne ez az érték, amely végső soron kulcs lehet a jövőnknek, és amelyért érdemes eny- nyit dolgozni. Balogh József, Szabadkígyós polgármestere Született: Gyula, 1940. október 9. Családi állapot: elvált, gyermeke Zsuzsa (1974) Tanulmányok: tanárképző főiskola (Szeged), magyar-történelem szak Pálya: több mint 30 évig pedagógus - nagyrészt a szabadkígyósi általános iskolában; 1992— 1998 között vállalkozó; 1998-ban a Fidesz színeiben megnyeri az önkormányzati választásokat, azóta polgármester Hobbi: nincs _______A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI_______ Ba logh József polgármester (Fidesz) Veszpi László alpolgármester (független) Dániel Józsefné (független) Dunai Jánosné (Fidesz) Frankó Csaba (Fidesz) Ácsné Ekker Mária (Fidesz) Mekisné Szilágyi Mária (Fidesz) Pauló Mária (Munkáspárt) Purecse Istvánná (KDNP) Tusjak János (független) A település megbízott jegyzője: StégeimájerGyörgyhé Felépül a diadalív? A kép tulajdonosa szerint a felvétel 1944-ben készült egy Horthy-látogatás alkalmával Számos építészeti értékei között a falu egyik büszke­ségeként tartották számon az ország két diadalívének egyikét, amelynek sorsa ál­lítólag felirata miatt pecsé­telődött meg 1950-ben. A területet akkoriban uraló Wenckheim-család I. Ferenc Jó­zsef 1857-es kígyósi uradalom­ban tett látogatása tiszteletére emelte a népnyelvben Isten ho­zott-kapuként fennmaradt dia­dalívet. A homlokzaton szerep­lő köszöntés nem tetszett a Rá- kosi-rendszer bürokráciájának, ezért ma már nem látható a szép, lándzsás ráccsal díszített emlékmű. A tervei azonban megvannak. A település jelenlegi vezetése azon munkálkodik, hogy ha nem is az eredeti helyén, de a régi fa­luközpontban rekonstruálja e ré­gi büszkeséget, remélik, a követ­kező évben.- Fel vagyok készülve arra, hogy sokan megkérdezik majd, a szükséges hárommillióból miért nem járdát építünk, de azt látni kell: vannak olyan pályázatok, amelyek nem használhatók csak ilyen beruházásokra. Ha nem mi, akkor más kap rájuk támogatást - érvelt Balogh József polgármester. Újuljon meg a major is! A major felélesztésének szimbolikus lépéseként a közelmúltban felavatták a település rész tervezőjének, Czigler Antalnak a domborművét A település egykori köz­pontja, az úgynevezett ma­jor, ma cseppet sem idézi azokat az egykori fényes időket, amikor egy minta­gazdaság „idegközpontja­ként” funkcionált. A polgár- mester mindenképpen sze­retné, ha méltóságának megfelelő állapotba kerülne ez a falurész is.- Terveink szerint revitalizál- nánk, új életet adnánk a major­nak, hiszen valamikor komolyan fejlett egység volt. Levéltári ada­tok szerint még egy 200 négyzet­méteres kórház is állt itt, ahol ma az egykori sokszínű jelleg, fel­adat betöltésére alkotott épületek - még nem tűntek el végleg - csak pusztulnak. Erre a helyre terveztük például az inkubátor­házat, amelyet a major fénykorá­hoz idomuló külsővel valósíta­nánk meg, és természetesen az új feladatnak megfelelő belsővel. Mellette épül majd fel az idősek otthona is...- Mindenképpen életre kell­kelteni ezt a „negyedet”, ellenke­ző esetben hamarosan semmi más nem marad ott, csak egy romhalmaz — véli a falu vezetője. Az európai hírű kastély kiváló helyszínt nyújt a magas színvonalú kulturális esemény lebonyolításához ajkalommal jelentkezik a fesztivál Első A faluban 1882. július 19-én nagy ünnepséget rendeztek, ek­kor avatták fel a kastély teljes épületegyüttesét. Az évfordu­lón a Kígyósi kastélyjátékokkal szeretnénk méltóképpen megemlékezni a múltról és Wenckheim József Antalról, ar­ról az emberről, aki itt mindent megalapozott — jelentette be hivatalos sajtótájékoztatón a polgármester. Hagyományteremtő céllal, a falu hírnevének emeléséért, a kultúrá­ért, valamint a szép épített és ter­mészeti környezet méltó kihasz­nálásáért szervezi a kígyósi ön- kormányzat a játékokat. — Kevés ennél szebb kastélyt ta­lálhatunk az Alföldön, talán csak a gödöllői múlja felül a kígyósit — utalt Balogh József arra, miért lehet létjogosultsága egy később - remé­nyeik szerint - országos jelentősé­gű program szabadkígyósi megva­lósításának. Műit mondta, eddig is otthont adott különféle rendezvé­nyeknek az 1875 és 1879 között neoreneszánsz stílusban épült mű­emlék, de azok kisebb, zártabb kö­rök igényeit elégítették ki. A programból: Az első nap to­ronyzenével kezdődik, majd vo­nós hangverseny után ünnepé­lyesen megnyitják a Békés megye 1000 éve című történelmi kiäli- tást. A második napon társastánc- és divatbemutató, fő produkció­ként pedig a mezőkovácsházi Crazy Theatrum musical-összeál­lítása, valamint a Molnár Dixie­land Band műsora várható. Har­madik napon a népi kultúra kerül előtérbe, gyermekprogramok, ját­szóház, alkotóház, bábszínház várják az érdeklődőket, ezenkívül népdalkórusok, a MÉTA Népzenei Együttes, valamint a Körös Tánc- együttes lép színpadra a nap jelle­gétől eltérő St. Martinnal és a könnyűzenét játszó gyulai Stage Line együttessel. Hárommilliárd Kígyós jövőjéért

Next

/
Oldalképek
Tartalom