Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-01 / 127. szám
6. OLDAL. — 2001. JÚNIUS 1., PÉNTEK TÉR ■ K É P A címer Hullámos, ezüst sávval vágott, arany rámás reneszánsz pajzs, felső része arany karóval hasított. Az első kék mezőben három arany búzakalász lebeg. A második kék mezőben lebegő, fekete kacsos arany szőlőfürt látható. A harmadik, vörös mezőben arannyal szegélyezett fekete ekevas lebeg. A hullámos ezüst sáv fekete vonallal vágott. A reneszánsz pajzs alakja kiterített állatbőrre emlékeztet, a helységben egykori virágzó tímármesterség jelképe. A vágott, hullámos ezüstsáv a város földjét átszelő Kettős- Köröst jelképezi. Városleltár Lélekszám: 11 ezer 395 (csökkenő); legidősebb lakos: Kiss La- josné, 1899. augusztus 20.; legfiatalabb lakos: Mezei Dániel, 2001. május 20. Területe: 11 ezer 852 hektár, ebből belterület 667,3 hektár; lakásszám: 4 ezer 569; ivóvízvezeték hossza: 110,4 küométer, bekötve 3 ezer 933 lakás; gázvezeték hossza: 96,7 kilométer, bekötve 3 ezer 620 lakás; önkormányzati utak hosz- sza: 64,4 kilométer, az aszfaltozott utak aránya 96,4 százalék, a belterületen 100 százalékos Múltmorzsák Itt tartották a nemesi megyegyűléseket 1514-1517 között. 1723- tól íródik az „újkori” Berény története. Ekkor érkeztek az új földesúr, Harruckern hívására az első szlovák telepesek. Későbbi telepítésekkel németek érkeztek. Az 1848-as esztendő a figyelem középpontjába állította a települést. A herényi jobbágyok Frey Ádám vezette földfoglaló mozgalmának, majd megtorlásnak országos híre kerekedett. Petőfi Sándornak kultusza van a városban, 1849. július 18-án innen indult Bem seregébe. A potsdami egyezmény értelmében 1945— 46-ban 1091 herényi szlovák költözött a Csallóközbe, onnan pedig 852 magyart telepítettek Berénybe. 1946-ban 926 német nemzetiségű lakosnak kellett elhagyni szülőfaluját, őket kitelepítették Németországba. Néveredet Mezőberény területe az időszámításunk előtti V—III. évezred óta folyamatosan lakott hely. A honfoglaló magyarok a XI. század első felében telepedtek meg itt. Később két törzsfő, Ajtony és Vata osztozott a mai megye területén. Az oklevelekben először 1347-ben említik Bérén néven a települést. Egyes kutatók szerint szláv eredetű a név, a „bmije” (sár) szóból vezetik le, míg mások azt állítják, hogy vándorlások során a magyarokhoz csatlakozott Berény törzs nevét őrizte meg a település névadója. A polgármesterséget nem lehet napi nyolc órában végezni „...Közigazgatási, jogi státuszától függetlenül, Mezőberény központi funkciókat betöltő település, így településföldrajzi értelemben város” — olvasható az 1980-ban megjelenő, majd a piacról hirtelenjében eltűnt, állítólag bezúzásra került „Mezőberény, a helyét kereső kisváros” című könyvben. Aztán néhány év múlva a település megkapta a városi rangot, mellyel élni tudott. A fejlődésről beszélgettünk Cservenák Pál Miklós polgármesterrel, aki a harmadik ciklusban irányítja a megye talán legdinamikusabban fejlődő városát. tapasztaltakat igyekeztünk felhasználni a település arculatának formálásában. Az elmúlt évtizedben kiépült a belterületen a műúthálózat, a külterületek egy részén is aszfal- tozottak az önkormányzati utak. Jelentősen bővült a város kerékpárútja, együttes hossza meghaladja a 10 kilométert. Megvalósult a szennyvízprogram első lépcsője, a közeljövőben indul a második szakasz építése, s előkészítés alatt áll a harmadik ütem. Rendbe szedtük az iskolákat, minden ciklusban épült egy-egy tornaterem, felújítottuk a gimnáziumot és a kollégiumot, az óvodákban tornaszobát alakítottunk ki. Befejeződött a Fortuna tér rendezése, üzletsorok épültek, átalakult, megszépült a városközpont, s korszerűsítettük a piacterünket. Zajlik a járdafelújítási programunk, a hagyományos Berényi Napok rendezvénysorozatunk sok ezer embert mozgat meg. A Gazdasági Minisztériumtól 44 lakás vásárlására nyertünk támogatást, több híresség szobrát állítottuk fel a városban. Erősödtek testvérvárosi kapcsolataink, befejezéséhez közeledik a boldisháti üdülőkörzet kialakítása. Elkészült a vasútállomás rekonstrukciója, átadtuk az idősek otthonát. Érdekeltek vagyunk a Phare- programban, a Bélmegyer- Mezőberény között épülő út megvalósításában. Hirtelenjében ennyi, a teljesség igénye nélkül...- Sok település küzd a munkanélküliséggel. — Nálunk is gond, pillanatnyilag tíz százalék körül mozog a munkanélküliségi ráta. Az állástalanoknak a közmunkaprogram keretében teremtünk munkalehetőséget, pillanatnyilag a belvízcsatorna-rendszer karbantartásán és a város szépítésén dolgoznak. — Voltak konfliktusai... — Voltak, s biztosan lesznek is még. Kemény ember vagyok, minden munkatársamtól annyit várok el, amennyit én dolgozom. Minden adódó lehetőséget igyekszem megragadni a város érdekében, s vannak helyzetek, amikor nem lehet a feladatokat halogatni.- Mennyit dolgozik naponta?- Soha nem számoltam, de úgy 15-16 órát biztosan. A polgármesterséget nem lehet hivatalnoki szemlélettel, csak napi nyolc órában végezni... Ahol a polgármester így dolgozik, az a település meg is nézheti magát.- Szabad idejében mivel foglalkozik szívesen, mi a hobbija?- Ha van időm, akkor szívesen vagyok az unokáimmal. Pontosabban: rájuk mindig igyekszem időt szakítani! Egyébként hobbim a számítógép: ha tehetem, játszom és programokat készítek.- A ciklus végéig mivel lenne elégedett?- Vannak vitáink a testületben, de ezek építő jellegűek. Akik az ön- kormányzatban munkát vállaltak, azok azt a célt tűzték maguk elé, hogy a város dinamikus fejlődése ne lassuljon. Azt hiszem, most az egyik legnagyobb feladatunk a munkahelyteremtés, a tőke idecsalogatása, valamint a lakosságot szolgáló fejlesztések megvalósítása. — Indul-e a 2002-es választásokon? — Mai szándékom szerint nem indulok, ugyanis már elértem a nyugdíjkorhatárt. Voltak megkeresések, hogy vállaljak még egy ciklust, de most úgy gondolom, a következő ciklusban új polgármestere lesz a városnak.- Mi mindennel dicsekedhet Mezőberény polgármestersége idején?- Azt hiszem, a tények beszédesebbek minden számadatnál, csak körbe kell nézni a városban... Aki a vidéket járja, annak van ösz- szehasonlítási alapja. Sokan bíráltak külföldi útjaim miNévjegy Született: Mezőberény, 1939. december 6. Családi állapot: nős; felesége: Gyebnár Mária, nyugdíjas; gyermekei: Valéria (37 éves) középiskolai tanár, Anetta (31 éves) középiskolai tanár Tanulmányai: a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium, Államigazgatási Főiskola Munkahelyei: Mezőberényi Községi Tanács, Békési Nagyközségi Tanács, Békési Járási Hivatal, Mezőberényi Nagyközségi Tanács, Békés Megyei Illetékhivatal, Békés Megyei Adófelügyelőség, APEH Békés Megyei Igazgatóság, 199CWÖI polgármester att. Úgy gondolom, ezek a látogatások, tapasztalatcserék nem voltak hiábavalók, a fejlesztésekben az ott látottakat és _____A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI ____ Ba rna Mihály (MSZP-Munkáspárt) Bálintné dr. Sziráczki Magdolna (Városszépítő és Városvédő Egyesület) Borgula Györgyné (független) Cservenák Pál Miklós (független - polgármester) Fekete József (Városszépítő és Városvédő Egyesület) Fekete László (FKGP) Fülöp Antal (Nyilvánosságért Egyesület) Halász József (MSZP-Munkáspárt) Harmati László (Fidesz-MPP—MDF) Korács Lászkóné (Városszépítő és Városádő Egyesület) Körösi Mihály (Fidesz-MPP-MDF) Magyar Pál (Nyilvánosságért Egyesület) Siklósi István (Nyilvánosságért Egyesület) Szekeres Józsefné (FKGP) Tóth Sándor (Városszépitő és Városvédő Egyesület) Valentinyi Károly (Városszépítő és Városvédő Egyesület - alpolgármester) Wagner József (független) Wagner Márton (Fidesz-MPP-MDF) T. Wagner Márton (Városszépítő és Városádő Egyesülő) Jegyző: dr. Hantos Katalin Aljegyző: Varga Józsefné Kovács Magdolna MEZŐBERÉNY KÖZPONTJA. Két éve építették át a város központját, s az esztétikusán kialakított körforgalom nemcsak gyorsítja, hanem biztonságosabbá is teszi a közlekedést és a forgalmat A mesterek mestere 76 éves Aranykezű mesterként ismerik városszerte a most 76. életévében járó Jakusovszki János asztalos mestert. Ötven esztendeje egyik alapító tagja volt a közelmúltban részvénytársasággá alakult mezőberényi Faipari Szövetkezetnek, s munkássága során 96 (!) tanulóját tanította meg a szakma fogásaira. Legelső ipari tanulója mesterként már nyugdíjas.- Egyik barátomnak, Bayer Miskának volt az ötlete, hogy alakítsunk szövetkezetét, ami amolyan előre menekülést jelentett, mert a „forgalmisták” a forgalmi adóval nyúztak bennünket. Nem voltunk gazdagok, nem voltak gépeink, zsíros kenyér volt az ebédünk - emlékszik a kezdetekre Jakusovszki János. Mint meséli, édesapjánál inaskodott, ő is inastársaihoz hasonlóan 10-12 órát dolgozott naponta. A munka végeztével a segédek után neki kellett kitakarítani a műhelyt. Amikor 1942-ben önálló lett, a városban ő volt a 43. asztalos. Aztán öt esztendővel később, 1947. március 26-án sikeres mestervizsgát tett, ami annak idején nagy szónak számított.- Édesapám sok épület asztalosmunkáját végezte el, ezek egy része még ma is őrzi keze munkáját, mi több, az enyémet is. Én a műbútorasztalos szakmához vonzódtam inkább, s talán ezért is léptem a szövetkezetbe, remélve: majd csak lesz igény a szép bútorokra - meséli. Jó néhány évvel később reménye valósággá lett, a berényi fások az 1970-es évek elején elkezdték gyártani a kolóniái bútorokat.- A „csavarást” én loptam el, ennek titkát hét pecsét alatt őrizték a konkurenseink. Szerették volna, ha jó pénzért ők készítik ezeket a bútoralkatrészeket, de melléfogtak — folyatja nem kis büszkeséggel. Aztán tanulóiról mesél az idős mester. Többségükkel ma is tartja a kapcsolatot, jó néhányan mestervizsgát tettek, de olyan is akad közöttük, aki diplomás lett, s egy részük pályát módosított. Jakusovszki János tavaly töltötte 75. születésnapját, s ebből az alkalomból egykori tanulói köszöntötték. Meglepetésként kis ünnepséget szerveztek részére, s egy színes tévével ajándékozták meg.- Könnyű dolgom volt velük, valahogy értettem a nyelvükön, s ők ezt a bizalmukkal hálálták meg.- Nyugdíjasként dolgozik még?- Csak hobbi szinten. A ház körül adódó munkákat elvégzem, a magam tervezte és készített bútorunkat még nem kell javítani — mondja búcsúzáskor. TOP 10 Mezőberény városának tíz legnagyobb adófizető cége. Kalász Gazdaszövetkezet Mezőberényi Bútor Rt. Berényi Téglaipari Kft. Hungarotel Rt. Csárdaszállási Petőfi Mezőgazdasági Szövetkezet Csaba-Berényi Gépgyártó Kft. OTP Bank Rt. Agrowerk Szövetkezet Német Pékség Kft. Báger-Gold Kft. _____________ Az oldal a Mezőberényi Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Szekeres András. Fotózta: Kovács Erzsébet Eddig ketten vehették át a település díszpolgára elismerést Mezőberény önkormányzata az elmúlt években úgy döntött: a városért kiemelkedően sokat tevő lakóinak munkálkodását díszpolgári címmel ismeri el. A kétévente odaítélhető címet eddig ketten — dr. Marosi Endre római katolikus apátplébános és Szabó Antal, a gimnázium nyugalmazott igazgatója — vehették át, olyan személyek, akik városszerte megbecsült emberként szolgáltak rá az elismerésre. A most 86. életévében járó, nagyváradi születésű dr. Marosi Endre éppen három évtizede teljesít szolgálatot a városban, a tizenkettedik a gyülekezetei szolgálja.- Egészen pontosan 1971. augusztus elsejétől, Szeghalomból helyeztek Berénybe. Megszoktam, megszerettem ezt a szépen fejlődő várost, ami nem tipikus katolikus település. A gyülekezetnek alig kétezer tagja van, közöttük mintegy nyolcszáz a cigány, s ez nehéz terep egy lelkész számára: nehéz hozzájuk közel férkőzni, zárkózott közösség - magyarázza az apátplébános. Aztán beszélgetünk állomáshelyeiről, melyek közül a legkedvesebb Szarvas. Szavaival élve azért, mert a legnehezebb időszakban, 1943-tól 1951- ig szolgálta a város gyülekezetét. Szól arról is, hogy kevés a pap, ezért nem gondolhat a nyugdíjba vonulásra. Vasárnaponként mintegy százan, hétköznaponként 10-15-en járnak misére. Azt is elmeséli, hogy a Pázmány Péter Egyetemen 1947-ben az „Oltári szentség” címmel írta doktori disszertációját.- A megélhetés, az anyagiak miatt túlságosan le vannak foglalva a hívek, így háttérbe szorul a hitélet - jegyzi meg csendesen. Mint mondja: szeretett szülővárosában 1945 óta nem járt, rokonsága elhalt. Mezőberényben otthonra lelt, a hívekkel jó barátságban él, ők pótolják a családot... A város lakói közül Szabó Antal az, akit szinte mindenki, a település apraja-nagyja ismer. A 91- éves, okányi származású, matematika, zenével. Éppen öt évtizede ne- fizika, ének- vezték ki a 2-es számú iskola zene szakos igazgatójának, majd a gimnázi- pedagógus um alapítását követően, nyugdí- több, mint jazásáig, tíz-egynéhány évig állt hat évtizedet az élén. töltött a ka- - Tíz hangszeren játszom, a tedrán. Életét város népzenei együttesének nehéz bemu- 1940 óta vagyok a vezetője. Sok tatni, ezért a fesztiválon nyertünk arany miteljesség igénye nélkül csupán nősítést. Ezenkívül a szlovák felvillantani tudunk egy-egy em- kórusban énekelek - folytatja, léket. Mint mondja, nincs ideje unat- Jó néhány olyan diákom kozni. Hetente kétszer tartanak volt, akinek a nagyapját is tani- zenekari próbát, s 1966 óta a tottam - meséli, ezzel is érzékel- gimnáziumban hetente kétszer ve a maga mögött hagyott éveket, könyvkötő szakkört vezet. No Annak idején, 1932 decemberé- és ott a kert, a veteményes, a ben választották meg református szőlő, amit maga művel. Továb- kántortanítónak. A városba kerü- bi elfoglaltságot jelent számára lését követően egy héttel már a az a tizenhárom magántanít- három nemzetiségű iparos zene- vány, akivel nap, mint nap fog- karban muzsikált. Szabó Antal lalkozik, így kerekítve egésszé neve összeforrott a tanítással és a életét. i Mezőberény dinamikusan fejlődik
