Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-28 / 149. szám
T É R - K É P 2001. JÚNIUS 28., CSÜTÖRTÖK — 9. OLDAL fcRF.KF.S MRUVEI HÍRLAP A címer A pajzsmezőbe a két egymással szemben álló oroszlán felemelt mancsában egy-egy búzakalász csokrot és kettős keresztet tart. A kettős kereszt szimbolizálja a magyarság keresztény voltát, az erőt, a bátorságot, a szülőföldhöz való szenvedélyes ragaszkodást, a kereszténység kitartó erejét. A két oroszlán a több, mint 200 éve a településen élő Kamuthy nemesi család címeréből való. Településleltár Lélekszám: 1255, csökkenő; legidősebb lakos: Németi Gábomé, 1904. 06. 23.; legfiatalabb lakos: Kajcsa Katalin, 2001. 05.11. Munkanélküliek száma: 94 Lakások száma: 521 Területe: 6047 hektár, a belterület 119 hektár Ivóvízvezeték hossza: 11,7 kilométer, a bekötött lakások száma: 433; úthálózat hossza: 8,9 kilométer, minden utca szilárd burkolatú; gázvezeték hossza: 9,1 kilométer, a bekötött lakások száma: 366; egyéni telefon előfizetők száma: 322 Múltmorzsák Valamikor a megye egyik legjelentősebb települése volt*. 1469- ben a megye törvényszéki gyűlést tartott Kamuton, majd a település 1517 és 1522 között a megye székhelye volt. A falu a XVI. század végén, a török időben elpusztult. Ami bizonyos: 1675-ben már románok laktak a faluban. A Rá- kóczi-szabadságharc idején a község elnéptelenedett. A XX. század első éveiben mind a Kis-, mind a Nagy- előnevet elhagyják, s csak Kamuiként említik a községet. A falu szórt település jellegét sokáig megőrizte, s csak az 1920-as évek körül kezdett a mai település kirajzolódni. A község életében jelentős dátum 1949. január 1.: Békés egyik kerületéből önálló községgé lett. Néveredet Kamut név szláv eredetű, jelentése: köves. A mai község környékén hajdanán két falu, Kis- kamut és Nagykamut állott, 1566-ban, a gyulai vár bukásával Kiskamut is elpusztult, az írásos emlékek szerint 1770 táján Békéshez csatolták, de ekkor már puszta volt. Nagykamut a mostani kamuti szőlők helyén állott. Az oldal a Kamuti Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette és a fotókat készítette: Szekeres András Kettős szerepben Kamut polgármestere A hétszeres kiváló termelőszövetkezet a kárpótlás áldozata lett Laurinyecz Pál, Kamut polgármestere kettős „szereposztásban” dolgozik: polgármester és idestova másfél esztendeje a felszámolás alatt lévő mezőgazdasági szövetkezet elnöke. így aztán kettős szorításban látja, érzi és éli át a község gondjait. A falu egykoron a megye egyik virágzó települése volt, a háztáji és a nagyüzem jól megfért egymás mellett, mindig is szorgos emberek lakták a falut, így az szinte töretlenül fejlődött a kilencvenes évek elejéig. — A kárpótlás áldozatává lett a hétszeres kiváló termelőszö- , . vetkezet, területé- Névjegy nek kétharmadát a kárpótlás elvitte, s ennek a hatását érzi a falu. Munkahelyek szűntek meg, az itt élők megélhetése nehezedett. A hozzánk látogató idegenek vagy az elszármazottak, a távolabbról, ritkán hazalátogatók mindezt első látásra nem, vagy csak később érzékelik. A falu képe ugyanis (a virágos, rendezett utcák) a helyiek szorgalmáról árulkodik, a la kosság korábbi áldozatvállalása tükrözi a múltat — kezdi a beszélgetést a polgármester. Laurinveí.7. Pál Név: Laurinyecz Pál Született: 1951. 04. 03. Családi állapota: nős Felesége: Csarnai Julianna, a Kondorosi Takarékszövetkezet pénztárosa Gyermekei: Zoltán (26) szerszámkészítő, Éva (23) cukrász, főiskolai hallgató Tanulmányai: kétsopronyi általános iskola, Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum, Tanácsakadémia Munkahelyei: 1969-1974-ig kétsopronyi Rákóczi Tsz., 1974-1988-ig kamuti Béke Tsz, 1988- 1990-ig tanácselnök, 1990-től polgármester- Korábban tanácselnökként, a rendszer- váltás óta polgármesterként áll a település élén. Az elmúlt másfél évtizedben milyen fejlődés jellemzi a községet?- Azt hiszem, nincs okunk a szégyenkezésre. A teljesség igénye nélkül: a belterületen befejeztük az utak szilárd burkolattal való kiépítését, a hiányos részeken kiépítettük a járdákat, a kilencvenes évektől megnövekedett a telefonbekötések' száma. A hetvenes évek végére befejeztük a vízvezeték-hálózat építését, egy jó évtized múlva pedig rákötöttünk a regionális vízmű rendszerre. Kiépült a gázvezeték rendszerünk, biztosított az egészségügyi ellátás. A munkanélküliség hatását érezzük, munkahelyek szűntek meg. A bejáró dolgozókat a munkáltatók nem fogadBaji László Hortobágyi Márton (alpolgármester) Jónás Sándor Laurinyecz Pál (polgármester) dr. Molnár István Oláh Pétemé Raffay Györgyné Szlancsik János (valamennyien függetlenek) Jegyző: Hegedűs László ________ já k szívesen, az többlet- költségeket jelent részükre, ezért sok a faluban a kényszervállalkozó. A kultúrára is rányomja bélyegét a faluban a gazdasági visszaesés. Mind kevesebben rendelkeznek _____________ színházbérlettel, számotté vőén visszaesett a csoportos kirándulások száma. Az iskolánknak 87 tanulója van, megtartása egyre nagyobb erőfeszítéseket igényel a falutól, annak ellenére, hogy igen magas színvonalú az oktatás. A továbbtanuló gyerekek megállják a helyüket a legkeményebb középiskolákban is, tanulmányi eredményük nem, vagy alig észrevehetően romlik.- A ciklus végéig milyen fejlesztésekre gondol, mivel lenne elégedett?- Szerintem már az is nagy eredmény lenne, ha meglévő értékeinket meg tudnánk őrizni. Egyre sürgetőbbek az út- és járdafelújítások, be kellene fejeznünk a belvízrendszer kiépítését, és roppant örülnék annak, ha a szennyvízhálózat kiépítése megkezdődhetne. A falu elöregedőben van, ezért az egészségügy még hatványozottabban kerül előtérbe. A munkahelyteremtés lehetősége is óriási gondunk.- A települést sokan irigylik tisztaságért, rendezettségéért...- Igényes emberek lakják a falut. A civil szervezetek is támogatják, kezdeményezik a község csinosítását, így a faluvédők egyesülete, a mozgás- korlátozattak egyesülete, a nyugdíjasklub, a nőszövetség, a polgárőrség, a néptáncegyüttesünk, de ide sorolom a vadász és horgász egyesületet, melyek a környezetvédelemben is jeleskednek. Megmondom őszintén: mindegyik civil szervezetünk sokkal több támogatást érdemelne, de sajnos, anyagi erőforrásaink végesek.- Mi az, amit az elkövetkező másfél, két esztendőben szeretne megvalósítani?- A nyugalmat mindenkinek. Mindez azt jelenti, hogy van munkahelye, biztos megélhetése, egészsége, a többit már mindez magával hozza.- Mennyit dolgozik naponta?- Legalább 15-16 órát... Polgármesterként irányítom a hivatalt, a falut, elnökként a szövetkezetei, s ott van még a saját kis gazdaságunk az apró jószágokkal, sertésekkel, birkákkal és a veteményessel. Az utóbbi számomra a kikapcsolódást, a pihenést jelenti. Hobbimra, a barkácsolásra kevés időm jut.- Indul-e a 2002-es választásokon? — Ha úgy érzem, hogy kellek a falunak, és ha megkeresnek, felkérnek rá, akkor igen. A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI KAMUT JELKÉPE. A település központjában 50 millió forintos költséggel, Pauló László és Dömény Anna békéscsabai építész tervező tervei alapján, Vígh Imre békési építési vállalkozó kivitelezésében, az önkormányzat áltat adományozott telken épült fel a római katolikus templom, melyet 1997. március 15-én Gyulay Endre szeged-csanádi megyéspüspök szentelt fel. A templom azóta a község jelképévé vált Ditró díszpolgára lett Földesi Istvánt, a helyi általános iskola nyugdíjas igazgatóját ismeri Kamut apraja, nagyja. Négy évtizedet tanított a falu iskolájában: 1958— tói 1986—ig igazgatóhelyettesként, majd csaknem 12 évig, nyugdíjba vonulásáig igazgatóként állt a tanintézet élén. — Tulajdonképpen mezőberényi vagyok, s kicsit kacskaringós út vezetett vissza a faluba - idézi a múltat. - Szüleimnek nem mesz- sze, úgy négy kilométernyire, a Négyegyenes dűlőben volt a földjük és a tanyájuk, a háború alatt onnan jártam a kamuti iskolába, naponta 7-8 kilométert gyalogolva. Gyerekként szép időszak volt. - hallom. Majd az érettségiről, a gyulai tanítóképző éveiről, sportemlékeiről mesél. Lehet, kevesen tudják, hogy Földesi István kiváló rövidtávfutó volt. — Akkor néhány évvel fiatalabb, s jó néhány kilóval könnyebb voltam — teszi elém nevetve fotóalbumát, benne sportfelvételekkel. Anno tagja volt az országos bajnokságot nyert 4x100- as váltónak, s büszkén mutatja a „vülámikrekről” készült felvételt. A képző után, többszörös cserével kezdett tanítani a községben. Végül is Békésen lett volna állása, de ez is egy újabb cserével ugrott, ugyanis Kamutra egy győri kosaras fiatalembert helyeztek. S mivel akkor a járási központban élénk kosárlabdás élet zajlott, cseréltek, mert egy atlétának mindegy volt, hogy hol edz. — Két okból is örültem a cserének: ismertem a községet, no és a pénz sem volt mellékes. Békésen 703 forint lett volna a kezdő fizetésem, itt egy százassal többet kaptam. Első évben a 2. és 3. összevont osztályban tanítottam, a felsősöknek testnevelést és kémiát oktattam - meséli Földesi István. Időközben újabb diplomát szerzett, elvégezte a tanárképző főiskola testnevelés-biológia szakát.- Berényben laktam, naponta biciklivel jártam ki tanítani, akkor még versenyeztem is. Abban az időben futottam 100 méteren egyéni csúcsomat, távolugrásban 700 centiméter fölé kerültem, a vidékbajnokságon mindkét számban bronzérmes lettem - hallom. Aztán következett a házasság, majd megszületett két gyermekük, s ma már öt unoka aranyozza be életüket.- A gyerekek és az unokák is sokat vannak nálunk, mi biztosítjuk a családban a stabil, megbízható hátteret, annak ellenére, hogy feleségem még most is, 63 évesen tanít - folytatja.- A napokban a falu erdélyi testvérközségében járt, ahol magas elismerésben részesült...- A ditrói önkormányzat döntése alapján, a Ditrói Napok keretében, a két település kapcsolataiban kifejtett tízéves tevékenységemért „Ditró díszpolgára” címet vehettem át - meséli, miközben máris együtt lapozzuk a barátság könyvét, mely dokumentálja a tíz esztendős kapcsolat minden mozzanatát. Megtudtam: a díszpolgári címet most adták át először, négyen posztumusz elismerésben részesültek e kitüntetés keretében, négy magyarországi és négy helybeli személy részesült az címben. Ezentúl évente egy személynek adományozzák a díszpolgár címet.- Hogy telnek a nyugdíjas napjai?- Nem unatkozom. Ezekben a napokban a herényi laposi kert és itt, a faluban egy házhelynyi, 3000 négyzetméter veteményes ad munkát. Ez utóbbi területen 51-féle növény terem... Az erdei tornapályát a kertek helyettesítik. Hírességek íme, néhány közismert név a község történetéből. Valameny- nyien kamuti kötődésűek... Dr. Bérezi István kutató orvos, a winnipegi egyetem professzora, dr. Böő István állatorvos, közíró, Kamuthy Farkas és Kamuthy Balázs székely generálisok, Bethlen Gábor erdélyi fejedelem tanácsadói, Oláh István gépészmérnök, kubai kereskedelmi attasé, P. Szász Lajos monográfia író, Varga S. József újságíró. TOP 10 A legjelentősebb cégek, vállalatok: Bä® Mezőgazdasági Szövetkezet Démász Hidasháti Mezőgazdasági Rt. Hungarotel Rt. Kondorosi Takarékszövetkezet Kovács Kft. Mezőtransfer Kft. MÓL Rt. Posta Rt. Turul Contakt Kft. ___________ Ah ol a ló sport, hobbi és megélhetést biztosít Az ember egyik legrégebbi társa a ló, háziasítása időszámításunk előtt 4-5 ezer évvel fejeződött be. A magyar lótenyésztés már a honfoglalás idején is fejlett volt. Az ősi magyar lófajták a török hódoltság idején keleti fajtákkal keveredtek, majd különféle tenyésztések során nemesedtek. A két világháború között egyre inkább az igás munka jobb kielégítését szolgálták a derék négylábúak. A hazai lósport fellendítéséért sokat tett Széchenyi István, s 1925-ben Budapesten felépült a lóversenytér, az ügető, melynek minden esztendőben legrangosabb versenye a Magyar Ügető Derby. Azt talán Kamuton is kevesen tudják: az ügetőn falubeli lovak is versenyeznek, futnak, róják a köröket, s nem is akárhogyan. A családi vállalkozás „pillérével”, Komáromi Istvánnal beszélgettünk.- Itthon nyolc tenyészkancánk és azok csikói, valamint az USA- ból importált igen értékes, nagyon jó eredményeket elért mén van. Az ügetőn a húgomnak, Krisztinának (aki segédhajtó) és vőlegényének, Nagy Ferenc II.- nek (aki idomár) van istállója, s ott további 25-26 ló rendszeresen versenyez — magyarázza a 32 esztendős Komáromi István, aki egyébként őstermelő. Mint mondja, az ügető lovak erősek, szívósak, nagy futóképességűek, bonyolult tenyésztői munka során, évszázadok alatt alakult ki a fajta. Lovaik őseinek származása több mint száz évre vezethető vissza a törzskönyvekben, s mindegyik nagy értéket képvisel.- A tavalyi Derbyn a háromban több, mint 250 ló fut, akkor már nem is olyan rossz eredmény - hallom. Ez év februárjában a Pesti Műsor Nagydíjat a kamuti Komáromi Krisztina nyerte. Az eredmények nem jönnek köny- nyen, sok munka van az állatokkal, tartásuk is költséges. A jó kondíciójukhoz jó takarmány szükséges.- Milyen értéket képvisel egy befutott, érett ló?- Egymillió forint körül - hallom a választ. Aztán beszélgető partnerem még megtoldja: a lótartásból meg lehet élni, de nem lehet meggazdagodni. Hogy mégis miért csinálják? A válasz tömör: hobbiból, sportból. Minden évben több versenyt nyernek lovaik, s ez az igazi értékmérő számukra. Munkamegosztásban azt csinálják, amit szeretnek, no és amihez magas fokon értenek. zenkét befutó közül a mi lovunk a 7. helyen ért célba. Ha azt számolom, hogy ebben a kategóriáKomáromi István egyik kedvencével évesek között 17 induló közül a mi lovunk a 4. lett. Az elmúlt hét végén - a tévé is közvetítette - ti-
