Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-19 / 141. szám

2001. JÚNIUS 19., KEDD ÁRA: 57 FORINT LVI. ÉVFOLYAM 141. SZÁM UGYE, NEM IS NÉZEK KI ÖREGNEK? (ke) Fiam Rezsőné Rajos Erzsébe­tet tegnap köszöntötték Orosházán századik születésnapja alkalmából. Az ünnepeltet uno­kái, dédunokái is meglátogatták e jeles napon. (Tudósításunk az 5. oldalon) k' » ________________.1 __________ . 1 wdyÁc» Bartirr Vá ri kastély: vevőre várva A városnak nem üzlet, zsebébe kell nyúlnia a befektetőnek A gyulai képviselő-testület döntésével a te­lekalakítás után nyilvános pályázaton érté­kesítik 13,727 millió forint plusz áfa összeg­ben a vári kastélyt. A bevételből valósítják meg a sporttelepi bejáróutat, a kerítést, a ka­put és a járdát, melyre 2,7 millió forintot biz­tosítanak. Az ingatlannal szomszédos terüle­tek közműellátására a kastélyingatlanon a meglévő közművekre szolgalmi jogot jegyez­tetnek be. Gyula—Gyulavári Dr. Erdei Zoltán, Gyulavári—Dénesmajor önkor­mányzati képviselője továbbra sem ért egyet a gyulavári kastély eladásával. - Véleményem sze­rint a Széchenyi-terv segít­ségével kellene a városnak Műemléki védelem alatt rendbe hozni az épületet. A kastélyépület értéke szakértő szerint 13,727 millió forint. Ennyi pénzt nagy valószínűséggel sen­ki nem ad érte, mert mű­emlékké nyilvánították, te­hát a leendő tulajdonos szigorúbb helyreállítási követelmények elé néz. Arról nem is beszélve, hogy a kastély állaga na­Az Országos Műemlékvédelmi Hivatal a gyulavári kastélyt az idén ideiglenes műemléki védelem alá helyezte. A XIX. század első felében épült kora- eklektikus-romantikus stíluselemeket is tartalmazó kastély melléképületeivel valamikor Wenckheim-birtok volt, majd házasság révén 1869-től Almásy- birtok. A kastély nagymértékben meg­őrizte homlokzati megjelenését. A park­ja természetvédelmi terület. gyón leromlott, a vétel­áron túl sok millió forintot kellene fordítani arra, hogy bármilyen célra újból használhassák. To­vábbi probléma, hogy a közművek vezetékei ke­resztülhaladnak a kastély területén, így ezek áthe­lyezése 1,550 millió forintba kerülne. Ehelyett az önkormányzat, a kastély jelenlegi tulajdonosa azt szeretné, hogy a leendő tulajdonos a vezetékeket tűrje meg, szolgalmi jog telekkönyvi bevezetését szavazta meg a képviselő-testület. A másik prob­léma, hogy eddig az autókkal a kastély területén parkoltak, az eladás esetén parkolókat kellene építeni, ami a mostani árak szerint legalább ötmil­lió forint lenne. Jogszabály írja elő, a 253/1997 (XII. 20.) számú kormányrendelet 42. paragrafu­sának második bekezdése i. pontja, hogy a létesít­ményeknél a befogadott személyek számától füg­gően mennyi parkolóhelyet kell kialakítani. A kormányrendelet szerint öt személyenként egy parkolót. A képviselő-testület ezt a jogszabályt fi­gyelmen kívül hagyta. A polgármester úr még sza­vazásra sem tette fel a parkolóépítést - mondta dr. Erdei Zoltán. A kastéllyal sürgősen kezdeni kell valamit, hi­szen hamarosan rommá válik. A képviselő szerint azért is kár lenne eladni a kastélyt, mert a városnak nem akármilyen eszmei ér­téket képvisel, hiszen itt született Kohán György festőművész, aki szinte minden művét a városra hagyta. Danes László polgármester kérdésünkre azt vá­laszolta, hogy azért adja el a város a kastélyt, mert nem áll rendelkezésre pénz az önkormányzati hasznosításhoz. (Folytatás az 5. oldalon) Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu Email: szerk.bekes@axels.hu Megyei körkép Az országos diáktűzoltó-ver- senyen a kever- mesiek csapatai elsők lettek. (4. oldal) VÉLEMÉNY Más, ma már meghökkentő nevelési értékek­ről ír jegyzeté­ben Kovács Erika. (5. oldal) Megyei körkép Az utóbbi hetek­ben megnőtt az erdő-, az avar- és a parlagtüzek száma. (6. oldal) Családi oldal Mit vigyünk ma­gunkkal külföld­re? - a VPOP il­letékese hasznos tanácsokkal szol­gál. (7. oMal) Önkormányzatok a világhálón Megyénk tizenkét települése rendelkezik önálló honlappal A békéscsabai WebCity Mul­timédia Fejlesztő és Tanács­adó Bt. végezte el elsőként hazánkban az önkormány­zatok internetes megjelené­sének vizsgálatát. Békéscsaba Tábor István, a cég vezető konzu­lense hangsúlyozza: egy ilyen té­májú kutatás az internetes kultú­ra hazai fejlődését és az ország nemzetközi ismertségét is szol­gálhatja.- Az önkormányzatok inter­netes megjelenése hozzájárulhat a település és a lakosság közötti kommunikáció hatékonyabbá vá­lásához, a települések nemzetkö­zi kapcsolatainak erősítéséhez - mondja Tábor István. (Folytatás az 5. oldalon) A HONLAPPAL RENDELKEZŐ ÉS NEM RENDELKEZŐ MAGYARORSZÁGI TELEPÜLÉSEK MEGOSZLÁSA MEGYÉNKÉNT □ Honlappal rendelkezők a Honlappal nem rendelkezők] Ki őrizzen bennünket? Biztonsági cégek ütközni látszó piaci érdekellentétei A köztudatban a társadalmilag elfogadhatón túli eszközök alkalmazásának — vélt, valós? — képe él a biztonságtechni­kai, őrző-védő, magánnyomozói cégek üzleti harcáról. A küzdelem tárgya a piac, végső soron a pénz. Néhány stabil nagyobb és közepes mellett zömmel kicsiny vállalkozások uralják Békésben ezt a piacot: 80-90 cégről van szó. Most szinte egyszerre rezzentek össze: azt mondják, „nagy hal” úszik közéjük, s ugye a nagy hal megeszi a kicsit... Békéscsaba A Preventív-Security Biztonsági és Tanácsadó Rt. évek óta jelen van Békés megyében. Az Agrimül Rt. vezérkarának hirtelen leváltása kapcsán kaptak feladatot akkor. Az­óta is dolgoznak nekik. A megyebe­li őrző-védők azt állítják, a Gyulai Húskombinát által kínált üzletben ugyancsak „nekik áll a zászló”. (A húskombinátnál nem tudnak arról, hogy megváltozna a mai helyzet, melyben saját rendészeti állomá­nyuk látja el a feladatot.) Egy őr eltartása óránként 410 forint körül alakul, s a szakma megyei kamarája által minimum­ként megszabott, személyenkénti 520 forintos őrzési ár nem nagyon érvényesíthető a megrendelőknél. Azt mondják, alá menni szinte csak úgy tudnak a kisebbek, ha „nagyvonalúan” kezelik a foglal­koztatási, járulékfizetési szabá­lyokat. Az olcsóság a nagyok lehe­tősége, ők meg becsukhatják a boltot, vazallusokká válnak, vagy egyenesen beolvadnak addigi pia­cukkal együtt. Két példát is emlí­tenek, amikor a Preventív Rt. e vi­déken alvállalkozóként alkalma­zott kicsiket: vitájuk támadt az el­számolásnál, végül bírói úton ér­vényesítették a jogukat. Izgalmas lenne részletesen is nyomon követni a Preventív Rt. létrehozásának, működésének tör­ténetét, hiszen a cégalapítók legis­mertebbje az a dr. Pintér Sándor (elnök-vezérigazgató) volt, akiben ma a belügyminisztert tisztelhet­jük. Ott volt az „alapító atyák kö­zött” Valenta László is, a miniszter kabinetfőnöke. Mindketten 1996. legvégén hagyták el kényszerűség­ből az országos rendőrfőkapitányi, illetve az ORFK gazdasági főigaz­gatói tisztet. A cég 1997. március 14-én alakult. A 10 müliós törzstő­kéből a legtöbbet - 3 millió 900 ez­ret — dr. Pintér Sándor neve alatt jegyeztek ekkoriban. (Folytatás az 5. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom