Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-15 / 138. szám

6. OLDAL - 2001. JÚNIUS 15., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Tóth Imre több javaslatát elfogadta a T. Ház Augusztus 15-én érkezik a gázközmű-járandóság A héten döntött az országgyűlés az 1993. augusztus 4. előtt önkormányzati tulajdonba került, illetve önkormány­zati és lakossági forrásból létesített, de az állam által privatizált gázközmű­vekről szóló törvényjavaslat részletei­ről. (A zárószavazás a jövő héten lesz.) Bennünket két szempontból is közelről érintett a mostani szavazás. Egyrészt a megye települései megkapják járandó­ságukat a törvény erejénél fogva, más­részt az e törvényjavaslattal kapcsolatos parlamenti munka egyik lelke, motorja Tóth Imre (képünkön) volt. Országgyűlés Kezdjük a lényeggel: Medgyesbodzás já­randósága 23 384 628 forintról 23 411 822 forintra, Méhkeréké 45 654 002 forintról 48 612 396 forintra és Orosházáé 310 190 187 forintról 321 652 477 forint­ra változik, Csabaszabadi pedig új szereplőként jogosult 9 753 758 forintra a Békéscsabának korábban megítélt összeg válto­zatlanul hagyása mellett. A töb­bi Békés megyei település já­randósága szintén nem válto­zott. Tóth Imrének nem sikerült elérnie, hogy járandóságának mértékét bármely önkormány­zat bíróság előtt vitathassa. A bírósághoz fordulás lehetősége csak a tör­vény mellékletéből kimaradt, valamint a járandóság egymás közötti megosztását vitató önkormányzatok számára nyílik meg. Igaz, szintén Tóth Imre kezdeményezésére és a kormány ellenvéle­ményének dacára a par­lament úgy döntött, hogy az érintett önkor­mányzat kérésére, a ké­réstől számított 15 na­pon belül, kötelező írásban kiszolgáltatni a rá vonatkozó adatokat - ide értve a tele­pülések közötti külterületi vezetékvagyon- ra vonatkozó adatokat is - és kétség ese­tén azok valódiságát okiratokkal igazolni. (A gázszolgáltató társaságok sokszor üzle­ti titokra hivatkozással tagadták meg azoknak a tényeknek és adatoknak a meg­adását, amelyek nélkül pedig nem lehet megállapítani az önkormányzati járandó­ságot.) A számítgatást megkönnyíti az is, hogy a vagyonfelmérés és vagyonértékelés módszertana bele került a törvénybe, va­gyis meg fog jelenni a Magyar Közlöny­ben. A kormány egyetértett az úgynevezett áthúzódó beruházások utáni járandóság megállapításával. Erre azok az önkor­mányzatok jogosultak, amelyek 1993. au­gusztus 3-án a gázberuházást már meg­kezdték, és annak megépítéséhez eddig az időpontig saját vagy lakossági forrásból tényleges hozzájárulást teljesítettek. A szinte valamennyi képviselőcsoport­ban felmerülő igénynek megfelelően az or­szággyűlés arra kötelezte a kormányt, hogy 2002. október 30-áig nyújtson be a parlamentnek egy olyan törvényjavaslatot, amely az 1993. augusztus 3. és 1995. de­cember 31. közötti időszakban önkormányzati és lakossági for­rásból létesített, de a gázszolgál­tató társaság tulajdonába került és az állam által privatizált gáz- közművekkel összefüggésben keletkezett önkormányzati igé­nyek rendezéséről szól. A kép­viselők egyúttal tudomásul vet­ték, hogy a mostani törvény nem foglalkozik ezzel az idő­szakkal. (1993. augusztus 3-án lépett hatályba az a törvény, amely vagyonjuttatásban része­sítette az önkormányzatokat. A későbbiekre nem ígérte ezt meg az állam, ezért van más njegíté- lése az e dátum előtti és utáni időszak­nak.) SIMONNFY ÁGNES Húszmillióig készpénzben! Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 2001. augusztus 15-én juttatja el az önkormányzatoknak a törvény szerinti já­randóságukat. A jogszabály mellékletében rögzített összegek 2000. augusztus 12-ére értendők, a 2000. augusztus 12- étől 2001. augusztus 15-éig eltelt időszakra egy 10,75 száza­lékos éves kamat időarányos részét is hozzászámítják. A kor­mány ugyan nem támogatta, de az országgyűlés többsége megszavazta Tóth Imrének azt a javaslatát, hogy a teljesítés ne tízmillió, hanem húszmillió forintig történjék készpénzben, az ezt meghaladó igénynek pedig nem 20, hanem 50 száza­lékát szintén készpénzben kell kiegyenlíteni. Ha az állam ké­sik, a járandóságot évi 20 százalék késedelmi kamattal növel­ten kell kifizetni. Kullancsok kellemetlen helyen A békéscsabai Parkerdőben e héten még veszélyes csintalankodni Hallottam már pikánsabb „kullancslelőhelyről” is az embe- ebolától el is tekintünk. A ren, de a bennünket felkereső úr se adta sokkal alább: fene- békéscsabai városházán kén bukkant egy lakmározó óriás atkára. Békéscsaba Azért is félelmetesebb a kul­lancsról hallani manapság, mert az idén meglehetősen el­szaporodott vidékünkön, illet­ve a gyorsan ölő balkáni vesze­delem állítólag kullancsok által terjed. Más kérdés, hogy — miként mindig - a nyilatkozó illeté­kesek most is meg­nyugtatnak bennün­ket: a mi kullancsaink nem olyanok, hogy az ebola-vírusok terjesz­tésére vállalkoznának. Az említett pana­szos a békéscsabai Parkerdő környékén élők nevében szólalt meg. Azt mondja, a macskák napi rendes kőrútjukról valósá­gos „kullancskoktéllal” a bő­rükben térnek haza. Gyötrőd­nek, szenvednek, azóta talán már ki is szenvedtek. Az ott la­kó emberek állandóan vizsgál- gatják testüket, gyufával igye­keznek „kitekerni” magukból a vérükkel táplálkozókat - több­kevesebb sikerrel. Arról már nem is beszélve, hogy a megye- székhelyi ifjabb társadalom egy része - mindegy, ki mit gondol Ha elszaporodnak... A kullancs átlyukasztja a gerincesek bőrét, táplálékot keres bennük. A felvett vértől ala­posan megnagyobbodik, s az esetek egy részében bizony fertőző betegségeket ter­jeszt - például az emberek és az állatok között. Ha gondolkodik az ember, rájön: ha nagyon elszaporodnak a kullancsok, sta­tisztikailag annak is megnő a valószínűsé­ge, hogy fertőzzenek. a dologról - időnként igénybe veszi a Parkerdő népesedéspo­litikai szempontból nem feltét­lenül leszólandó „szolgál­tatását”. Nagy a kockázat, ha az (egyelőre) nem sikerült nyi­latkozni tudó illetékest ta­lálni — talán a hét végére visz- szatér a városba. Az ÁNTSZ szakemberei viszont elmond­ták, hogy a kullancsveszély el­hárításáért - lényegében az ir­tásért - az adott földterület tu­lajdonosa a felelős. Ha történe­tesen Békéscsaba város az, ak­kor az önkormányzat. Az elszaporodott kul­lancsok irtása tehát kö­telezettség, melyet ez­zel foglalkozó szakvál­lalkozók végeznek, nyilván díjazás ellené­ben. Ahol járványve­szély jelentkezik, ott kezdődik az ÁNTSZ feladata. Persze, ebből még mindig nem derül ki, vajon ki és mikor lát hozzá az említett erdő és környéke kul­lancsainak irtásához. Pedig irtó jó lenne megszabadulni tő­lük... KISS A. JÁNOS A „gyökerekre” is figyelnek- A kötegyáni általános iskolá­ban — ahogyan a lapunkat tájé­koztató Pechó Ferencné fogalma­zott — „az angol és a számítás- technika oktatása mellett a gyö­kerekre is figyelünk”. Kötegyán __ Ép pen ennek jegyében rendeztek szombaton néptánc- és népművészeti bemutatót a helyi művelődési házban.- Kartársaimmal valamennyien hi­szünk abban, hogy a hagyományok ápolása felettébb fontos dolog, hisz bár a fának sem látszanak a gyökerei, még­se tudna élni nélküle. Szerintünk az is­kolai oktató-nevelő munkában a népha­gyomány megléte jelenti a gyökereket- öntötte szavakba meggyőződését Pechó Ferencné. A határ menti település iskolájában- Pechó Ferencné vezetésével - idén alakult s máris két csoporttal működik a néptánccsoport. A szintén új keletű ügyes kezek csoportvezetője, Nagy Imréné. A nép- és honismereti kört Szokainé Karácsony Erzsébet, a hímző szakkört Pallag Józsefné, a keramiku­sokat Torzsa Ibolya dirigálja. Az alma mater falai között öt csoport tevékenykedik, s a 160 gyermek több mint fele - 90-en - tagja valamelyik csoportnak. A szombati rendezvény zá­róakkordjaként táncházat rendeztek a művelődési házban. ... Teadélután a Czene-tanyán Az USA-ban élő és az év egy részét Gyulán töltő Czene Ferenc ismét új kezdemé­nyezéssel állt elő. Hagyo­mányteremtő szándékkal indítja a Vasárnapi tea elne­vezésű rendezvényét. Gyula A Gyula-Békéscsaba közötti Czene-tanyán június 17-én 17 óra­kor kezdődő összejövetel célja, hogy a résztvevők elbeszélgesse­nek egy tea mellett, miközben ne­ves személyiségekkel találkozhat­nak. Ugyanakkor szeretné a házi­gazda felkarolni a különböző mű­vészeti ágak fiatal képviselőit is a bemutatkozási lehetőséggel. Az első Vasárnapi tea fővendége lesz Jancsó Zsuzsa, az Amerikai Ma­gyar Hírlap főszerkesztője, aki fel­olvas írásaiból, verseiből és vála­szol az érdeklődők kérdéseire. Közreműködnek a gyulai Erkel Ferenc Zeneiskola növendékei. A háziasszony Tölgyesi Ágnes lesz, a műsort Varga Zoltán vezeti. A teadélután idején a Czene-tanya helyiségeiben Volent Kati festő­grafikus alkotásaiból és Karáné Balics Julianna iparművészeti munkáiból rendeznek kiállítást és vásárt, s bemutatják Varga Zsolt gitárművész megjelent CD-jét is. Czene Ferenc Los Angelesből tele­fonált tegnap, s elmondta lapunk­nak, hogy bár maga nem lehet je­len a rendezvényen, hiszen a Gyulai Zenei Napok rendezvé­nyén munkálkodik odakint, igazi sikerként könyvelhetné el, ha nél­küle is élne az újonnan induló közéleti folyamat. Czene Ferenc már letette a csütörtöki szalonna­sütésein megismert közéleti fóru­maival is a sajátos légkört nyújtó elképzeléseinek alapjait. sz. M. Eltérés a rendőrségi verziótól? Két sarkadi férfi kölcsönös feljelentési ügyéről írtunk tegnap. Egyikük, Kovács Fe­renc kérte, hogy tegyük tel­jesebbé a felvázolt képet. Sarkad Kovács Ferenc azt mondja, hogy az eset június 11-én 16.30 és 16.45 körüli időben történt. A ré­széről elhangzott „Három év” vá­lasz volt arra a sértő, fenyegető mondatra, mellyel a konfliktus indult. A rendőrkapitány által el­mondottaktól eltérően az eset „első felvonásában” mellette is ült olyan (a feljelentése megtéte­lekor megnevezett) személy, aki tanúsíthatja a történtekeket. Amikor másodjára találkoztak, a Mercedes követni kezdte őt, ezért a 107-es számot tárcsázva beszélni tudott a békéscsabai rendőrségen e hívást fogadó hölggyel, akinek jelezte: ki üldö­zi őt a kocsijával. A sarkadi rend­őrség elé érve az őt követő autós ismét megfenyegette. Ekkor ő már egyedül volt a kocsiban, ám a Mercedesben egy általa ismert személy ült, hallania kellett, ki mit mondott, miként két rendőr­nek is. A kapitány nyilatkozatá­ról azt tartja: a másik fél által el­mondottakból merített, pedig a most ismertetetteket az ő (mási­kat megelőzően született) írásos feljelentése tartalmazta. k. a j. Elnökválasztó közgyűlés A napokban tartotta köz­gyűlését az Országos Gyer­mekvédő Liga gyulai szer­vezete. A közgyűlés új elnö­köt választott Löveiné dr. Bálint Anna személyében. Gyula Tóth András, a liga helyi szerveze­tének titkára az elmúlt év esemé­nyeiről elmondta, hogy a nyári, Tölgyesen tartott Milka-táborban 70 gyulai gyermek vett részt. A Dánon őszi szünidő című rendez­vényen, a művelődési központban mintegy 500-an szereztek ismere­teket az egészséges életmód kiala­kításáról. Ugyancsak a liga tevé­kenységéhez fűződnek Kun János Szeretetművészet című előadásai, melyeket a Dürer Albert Általános Iskola és a Nicolae Balcescu Gim­názium diákjai hallgattak meg. A Dánon őszi szünidő rendezvényé­nek makettjeit, plakátjait országos versenyre küldték, s a díjkiosztó ünnepségre, a budapesti Ger­beaud cukrászdába 15 gyulai gyer­meket hívtak meg. Ketten első he- lyezést értek el. __________(«.m.i El járási kegyelmet kér a vádlott? Az Orosházi Városi Bíróság Sző­ke Tivadarné dr. által vezetett ta­nácsa tegnap folytatta a gyulai „szocpolos” ügy tárgyalását. Az eljárás következő időpontjait is kitűzték szeptember 19-20-ára. Lapunk információi szerint az eljárás alá vontak ismét zárt tár­gyalás elrendelését kérték, melyet a bíróság ezúttal is elutasított. A korábban meg nem hallgatott vád­lottak közül újabb hét vallomását tekintette át a bíróság, ám akadtak öten, akik most sem jelentek meg. Úgy tudjuk, a II. rendű vádlott hozzátartozóját, aki a XXIV. rendű vádlott, a bíróság a rendőrséggel elővezettette. Az I. rendű vádlott védője eljárási kegyelemi kérvényt nyújtott be a bíróságnál. ______(k> Un iós lista várományosa a Hygromia kovácsi A védett csigafaj eszmei értéke 100 ezer forintra emelkedett Az egyetlen, Magyarországon felfedezett, és eddig csak Bé­kés megyében fellelt csigafaj, a Hygromia kovácsi felfedező­je egy békéscsabai maiakológus, dr. Kovács Gyula (képün­kön) volt. A Hygromia kovácsi hamarosan felkerül az Euró­pai Unió védett csigafajainak listájára. A közelmúltbeli válto­zásokkal az állatfaj eszmei értéke is emel­kedett — két tárcaközi egyeztetés után -, 100 ezer forintra. A csiga értékét legutóbb 1993- ban állapították meg, akkor 2 ezer forintban.- Hazánkban ko­rábban 23 védett csigafajt tartot­tak nyilván, a listát most 42-re bő­vítették — tájékoztatott dr. Domo­kos Tamás, a békéscsabai Mun­kácsy Mihály Múzeum főmuzeo­lógusa. - A kedvező változás az európai uniós csatlakozás köze­ledtének köszönhető. A Hygromia kovácsi „névadója”, dr. Kovács Gyula biológia-kémia szakos tanár, 1963-ban — nyári iskolai szünet­ben - gyűjtötte elő­ször a különleges csi­gát. Akkor még nem tudta, hogy új fajra lelt. A csigáról jóval később, 1972-ben állapították meg, hogy a világon egyedül csak hazánkban található — s idáig csak Békés megyében fel­lelt -, új faj, s ekkor kapta felfe­dezőjéről a tudományos Hygromia kovácsi, illetve a do­bozi pikkelyescsiga magyar ne­vet. Dr. Kovács Gyula 1996. júli­us 22-én, 64 éves korában halt meg Békéscsabán. Gyűjteménye A felvétel akkor készült, amikor dr. Kovács Gyula pontosan rendszerezett gyűjteménye egy­ségében megvolt békéscsabai lakásán. Középen az üvegtiolákban a Hygromia kovácsi H I R D E T M ÉN _______________________ A Gyulai ÁFÉSZ-COOP Kereskedelmi és Szolgáltató Részvénytársaság (5700 Gyula, Árpád u. 2., cégjegyzék száma: 04-10-001542) értesíti rész­vényeseit, hogy a társaság 2001. május 18-án megtartott évi rendes köz­gyűlése a 2/2001. (V 18.) számú közgyűlési határozatával, az érintett Gyula és Vidéke Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet (5700 Gyula, Árpád u. 2., cégjegyzék száma: 04-02-000431) részvényes előze­tes hozzájárulásával, elhatározta a társaság alapításakor kibocsátott 72 000 darab 1000 Ft névértékű, elsőbbségi fajtájú, megjelölését te­kintve I. osztályba sorolt, osztalékelsőbbségi osztályú, B sorozatú részvény, valamint 23 000 darab, 1000 Ft névértékű, kamatozó fajtájú, megjelölését te­kintve 10%-os fix kamatozású, I. osztályba sorolt, D sorozatú rész­vény törzsrészvénnyé történő átalakítását. A részvény átalakítását követően a társaság 230 000 000 Ft alaptőkéje: a) fajtáját tekintve 210 000 darab 1000 Ft névértékű, törzsrészvény fajtájú, megjelölését tekintve A sorozatú, valamint b) fajtáját tekintve 20 000 darab 1000 Ft névértékű, elsőbbségi fajtá­jú, megjelölését tekintve II. osztályba sorolt, szavazatelsőbbségi osztályú, C sorozatú részvényre oszlik. A részvények nyomdai úton történd előállítását követően a társaság a részvények átvételének helyéről és időpontjáról a részvényeseket külön írásban értesíti. '57385’ a budapesti Természettudomá nyi Múzeumba került. _____________________________________________LJ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom