Békés Megyei Hírlap, 2001. június (56. évfolyam, 127-151. szám)

2001-06-01 / 127. szám

2. OLDAL VILÁG TÜKÖR 2001. Június 1., péntek A MAGYAR és a szlovén elnök elképzelhetetlennek tartja, hogy országaik ne vehetnének részt a 2004-ben tartandó Euró­pa parlamenti választásokon. Mádl Ferenc és Milan Kucan ezt csütörtökön azon a ljublja­nai sajtóértekezleten jelentette ki, amelyen megbeszéléseikről tájékoztatták a sajtót. A magyar köztársasági elnök kérdésre vá­laszolva kifejtette: a magyar ve­zetés nem számol azzal a lehe­tőséggel, hogy 2004-ig a két ország ne állna készen az EU-csatlakozásra, és ne vehet­nének részt a választásokon. AZ EURÓPAI PARLAMENT nem ért egyet az EU nizzai csúcsértekezletének azzal a döntésével, amely szerint Ma­gyarország és Csehország kettő­vel kevesebb (20) helyet kapna a testületben, mint a velük gya­korlatilag azonos népességű Belgium vagy Portugália. Egye­bek között erre is kitér az a ha­tározat, amelyet csütörtökön szavazott meg az Unió közvet­lenül választott képviselő-testü- lete a nizzai szerződésről és az EU jövőjéről. MAGYARORSZÁG csatlakozá­sa az Európai Unióhoz nem je­lent biztonsági kockázatot az EU-tagországok és az EU-pol- gárok számára - hangoztatta Pintér Sándor belügyminiszter azon a csütörtöki találkozón, amelyen tájékoztatta a Buda­pesten akkreditált EU-nagy- követeket tárcája integrációs tevékenységéről és céljairól. KÁRPÁTALJÁN nagy érdeklő­dés előzi meg II. János Pál pápa ukrajnai látogatását, mivel a szovjet belügyesek (NKVD) ál­tal meggyilkolt Romzsa Tódor görög katolikus püspök szemé­lyében először avat boldoggá kárpátaljai papot az egyház. A BRIT KORMÁNY tudomá­nyos főtanácsadója szerint Nagy-Britanniának a világ eddi­gi legnagyobb száj- és köröm­fájásjárványával kellett meg­küzdenie. A vírus száz napja pusztít a brit állatállományban. David King professzor egyben arra figyelmeztetett, hogy a be­tegség, amely ismét felbukkant Észak-Yorkshire és Lancashire grófságok egy-egy körzetében, megjelenhet az ország más tér­ségeiben is, és még július vé­gén, augusztus elején is lehet számítani a kórokozó szórvá­nyos pusztítására, mielőtt vég­leg visszaszorítják a betegséget. A FEHÉROROSZ elnöki hiva­tal provokációnak tartja az Oroszország minszki nagykö­vetsége ellen szerda éjjel végre­hajtott kézigránátos támadást, az orosz nagykövetség értékelé­se szerint viszont nem terrorak­ció történt, hanem „csak huli­gánok duhajkodtak”. IZRAELI és palesztin biztonsá­gi felelősök megegyeztek, hogy az elkövetkező napokban újabb biztonsági értekezleteket tarta­nak „hatékony helyszíni intéz­kedésekről való megegyezés” érdekében. Közben palesztin fegyveresek agyonlőttek egy zsidó telepest a ciszjordániai Tulkarem közelében. AZ AMERIKAI Űrkutatási Hiva­tal (NASA) egy informatikai hi­ba elhárításán folyó munka mi­att elhalasztotta az Atlantis és a Discovery űrrepülőgépeknek a Nemzetközi Űrállomásra irányu­ló legközelebbi útját. A Kennedy űrközpont szóvivőjének szerdai bejelentése szerint az űrállo­másra felszerelt kanadai robot­kar irányító rendszerében fellé­pett üzemzavar miatt az Atlantis soron következő útjára - ame­lyet már egy korábbi időpontról halasztottak június 20-ára - júli­us első hete előtt, a Discovery júliusra tervezett indítására pe­dig augusztus első napjai előtt nem fogkor kerülni. _________■ Tá rgyalnak a Visegrádi Négyek A Visegrádi Négyek elnevezésű együttműködés 10 éves fennállását is ünnepli meg Csehország, Szlovákia, Lengyel- ország és Magyarország miniszterelnöke Krakkóban, a teg­nap megkezdődött kétnapos találkozón. Az eseményekben gazdag program ma a lengyel és a magyar kormányfő kétoldalú megbeszélésével zárul. Krakkó A Visegrádi Négyek hivatalos csúcsértekezlete várhatóan közös nyilatkozat aláírásával zárul. Az előzetes program szerint Orbán Viktor ezt követően részt vesz az Örökség Akadémia megnyitó ün­nepségén, amely a térség tudomá­nyos, kulturális értékeinek meg­őrzését tekinti fő feladatának. Az egy évtizede létrehozott együttműködés elnökségét a kö­vetkező évben Magyarország lát­ja el, amely a kapcsolatok erősíté­se mellett száll síkra. Magyaror­szág a Visegrádi Négyek együtt­működését a legfontosabb közép­európai kooperációnak tartja. A négy ország közös fellépése ko­moly lehetőségeket nyújt mind a négy állam számára. Az uniós csatlakozással például a visegrá­diaknak körülbelül 1000 kilomé­teres schengeni határt kell majd fenntartaniuk, gazdasági okokból is célszerű tehát az együttműkö­dés szorosabbra fűzése. A szervezet működésének tíz éve alatt az egyes államok kormá­nyai nem mindig támogatták ugyanazzal az intenzitással a Vi­segrádi Négyek együttműködését. Jelenleg Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Magyarország politikai vezetése egyöntetűen a szervezet támogatása mellett áll, ami komoly lehetőséget nyújt a jövőbeli célok eléréséhez. A ma­gyar elnökség elképzelései között szerepel a közép-európai identitás erősítése, a közös pénzalap növe­lése, valamint a Benelux államok­kal - mint példaképpel - való regi­onális együttműködés fejlesztése. Az európai uniós csatlakozást kö­vetően Magyarország szorgalmaz­ni fogja, hogy Szlovákia minél előbb a NATO tagjává váljon. A térség több állama szívesen csatlakozna a Négyekhez, ám a bővítést hazánk nem támogatja. A magyar elnökség ugyanakkor nyitott a jelentkező Szlovéniá­val, Romániával és Ukrajnával való intenzívebb kapcsolattar­tásra. H.M. Ukrajna segítségre vár Az új kormányfő megfékezné az oligarchákat Kijev semhogy az EU bővítése során szóba kerülhetne, nem szólva azokról a beláthatatlan teendők­ről, amelyek a fölzárkóztatáshoz szükségesek. Való igaz, az 54 millió lakosú utódállam lema­radása tetemes: a gazda­ság színvonala a szovjet időket idézi, a magá­nosítás pedig „oligarcha­társadalmat” hozott lét­re, hasonlóan a közép­ázsiai és kaukázusi köz­társaságokhoz. A maffiaszerű „klánok" kezükben tartják a vég­rehajtó hatalmat, a törvényhozást A NATO és az Európai Unió „kü­lönleges partneri” kapcsolatot kí­nált Kijevnek, s nem maradt el a gazdasági segítség sem, főként az Egyesült Államokból. Ám amikor az elmúlt évtized közepén körvo­nalazódott, kik vehetnek részt „el­ső körösként” az euro-atlanti in­tegrációban, Ukrajnáról már csak mint a földrész hátsó udvaráról beszéltek, s a volt szovjet tagköz­társaság leszakadása föltartóztat- hatatlannak bizonyult - írja a Die Welt. Brüsszeli magyarázat sze­rint „túl nagy” az ország ahhoz, éppúgy mint az igazságszolgálta­tást, a pénzügyeket és a sajtót. Az előző kormányfőnek, Viktor Jus- csenkónak éppen azért kellett mennie, merPrneg akarta zaboláz1* ni az oligarchák uralmát. Kucsma elnök a jelek szerint mindinkább ezeknek a csoportoknak a kezébe került, s alighanem a napokban ki- _____ nevezett új miniszterel­nöknek, Anatolij Kina- hnak sem lesz könnyű dolga. A 46 éves függet­len politikus - eredeti képzettségét tekintve ha- jómémök - nem tartozik az egymással vetélkedő rétegek egyikéhez sem. Többek között ezért is esett rá a választás, s azért is, mert a nyugati orientáció elkötelezett hív e. (TORONYI) Amnesztia és egyenlő jogok A macedón-albán konfliktus rendezésének körvonalai A macedón kormányerők felkészültek arra, hogy - ha kell - teljesen felszámolják az albán fegyveresek állásait. AEezért tűzszünetet tartottak, hogy polgári lakosok ezrei kereshes­senek biztos menedéket - írja a Die Presse. Szkopje A macedón kormány most először helyezte kilátásba, hogy az albán kisebbség jogait az alkotmányban is rögzíteni fogja. Ljubco Georgi- jevszki miniszterelnök kijelentet­te: az alaptörvény megváltoztatá­sától azt remélik, hogy az albán származású népesség konfliktusa ezzel közelebb kerülhet a megol­dáshoz. A kormányzat ugyanis azt tervezi, hogy hivatalosan is elis­meri az albánokat önálló állam­alkotó népként. A kormányfő „nagyon valószí­nűnek” nevezte, hogy az albánt második hivatalos nyelvként be­vezetnék az országban - eleget té­ve ezzel a fegyveresek egyik köve­telésének. A macedón alkotmány bevezetője 1991 óta ugyanis azt tartalmazza, hogy „Macedónia a macedón nép állama”, s ezzel csupán a szláv eredetű lakosságot ismeri el. Az albánok épp ezért kí­vánják fegyveresen is kicsikarni, hogy az alaptörvényben egyenjo­gúságot élvezzenek. Becslések szerint a kisebbség az ország né­pességének mintegy egyhamar- madát-egynegyedét teszi ki, lélek- száma kétmillió körül van. Borisz Trajkovszki államfő amnesztiát helyezett kilátásba az önmagukat megadó lázadóknak. A közkegyelemben csak azok nem részesülhetnének, akik Ma­cedónia északi részén a felkelést szervezték, vagy macedón kato­nák megöléséért tehetők felelőssé - áll abban a levélben, amelyet a köztársasági elnök írt George Robertson NATO-főtitkárnak. Ez megelőzően Javier Solana, az Eu­rópai Unió kül- és biztonságpoli­tikáért felelős koordinátora arról biztosította a macedón kormányt, hogy a közösség támogatna egy ilyen gesztust. ______qyulay ioltán A p énznek mégis van szaga A gazdagodás egészségügyi kockázatai New York A régi rómaiak tévedtek. A bevételeket foko­zandó megadóztatták a nyilvános illemhe­lyeket, mondván: „pecunia non ölet”, azaz a pénznek nincs szaga. Kutatók most arra figyelmezhetnek, a bankjegyek betegsége­ket terjeszthetnek. Eddig főként lelki eredetű bajokról tudtunk: aki sok pénzt vesztett kártyán vagy lóversenyen, búsko­morságba esett; a másik embert a sárga irigység kergette őrületbe, ha nem ő ütötte meg a főnyere­ményt. Most az is kiderült, a pénz mindenféle kór­okozók és baktériumok táptalaja. Ohio állambeli kutatók vizsgálatai szerint a pa­pírpénz 94 százaléka fertőzött, s aki túl sokat lapoz­gat belőlük, középfül-, vagy tüdőgyulladást kaphat. Különösen tartózkodni kellene a gazdagodástól azoknak, akiknek gyenge az immunrendszerük. Számukra a teli pénztárca akár halálos is lehet. A hír nem kis riadalmat keltett Németországban, ahol az „egészséges” márkát jövőre az euró váltja föl. A nemzetközi fizetőeszközt hozzák-viszik majd a határon, tehát valóságos járvány söpörhet végig az öreg földrészen - Szicíliától Skandináviáig, Calias-tól Nickelsdorfig. A helyzet azonban mégsem ennyire drámai. Egyrészt az átlagember mégsem találkozik annyi pénzzel (egész életében), hogy ez komolyan veszé­lyeztetné testi épségét, másrészt a bankkártyák használatával a készpénzforgalom nagymértékben mérséklődik. Legfeljebb az okozhat gondot, hogy a kódot elfelejtjük... __________________________________(EURO PRES») ÁLLÁSPONT HÁMORI ZOLTÁN Tanárnak lenni Jó vagy rossz tanítónak, tanárnak lenni? Szerintem jó is meg rossz is. A mostanában oly divatos értékelemzés és modellalkotás, a különböző grafikus panelek egyenlege alighanem sehova nem vezet ebben a kérdésben. Mert mit lehet a pálya javára és mit ellenében fölhozni? Végtelen az érvek sora itt is, ott is. A tanár keveset keres, még kevesebb a társadalmi presztízse; tőle várja minden szülő, hogy csodát tegyen, miközben ő maga fütyül a gyerekére; a régi tisztelet már oda, vajas kenyér parizerrel a nagyszünetben; vigyázni, pecsétes ne legyen az osztálynapló, a tanítvá­nyoknak meg irány a McDonald’s. Ez igaz, de a kép így nagyon hamis. Nagyon komoly érvek nehezednek a másik serpenyőben is. Tanárnak, tanítónak lenni. A világ legszebb hivatása. Nincs még egy olyan pálya, amely ennyi örömöt tudna adni az embernek. Tanítani. Gyermekek értelmét kibontani, látni, ahogy tudá­suk nő, és ennek részesévé válni, sikereikben osztozni, szeretetüket, esetleg önzetlen hálájukat élvezni; egyáltalán látni, hogy az ember munkájának van értelme. Kivétel*« ajándéka az a sorsnak. Mi ér többet? Egy Mitsubishi terepjáró, vagy a tanítványom tanulmányi versenysikere? A tanárok többségének ez nem is kérdés. Nyilván elfogult is vagyok, hiszen a feleségem tanítónő, és látom, mennyi öröme van a munkájában. Azt is, hogy mennyit dolgozik. De sokkal inkább vagyok elfogult azért, mert tudom, hogy mit köszönhetek egykori tanáraimnak. A tanár az az ámbár, aki a saját vérét szívja - hallottam egy cinikus bölcselőtől. Nem. A tanár is szeretne jól élni, vilá­got látni, nem spórolni a könyvekre szánt összegekkel, jó autóval színházba járni, meg mindent, amit más is. Részük legyen jennel Ezt kívánom pedagógusnap előtt minden * tanárnál?tanítónak. TÓTH ILONA Jó tanítóink Hatalmas pofont kaptam akkor. Tízéves voltam. A napkö­zisekkel böngészni mentünk a móri szőlőkbe. Találtam egy hatalmas, ép fürtöt. „Te ezt loptad a szomszédból, ahol még nem szüreteltek” - vádolt meg a tanító néni. Hiába áll­tak mellém osztálytársaim, hiába volt minden; Márta néni soha nem hitte el, hogy nem hazudtam. Utáltam őt, de nem is... - inkább féltem tőle. Bimbózó öntudatom, kisemberi méltóságom akkori tehetetlenségében csak sírhattam. Raj­ta kívül nem voltak mártanénik iskolás életemben, „csak” pedagógusok. Remek tanáraimtól is sokszor féltem, csak másképpen. Ahogy mindannyian, iskolások: akik átéltük a gyomorre­megést, ha nem készültünk; lapítottunk, ha valami stikli került a gépezetbe, vagy feleléskor és vizsgák idején. Jöt- tek-mentek félelmeink tizenéves korunkban. Mehettek Inkább, mert űzték őket igazi, jó tanáraink. Segí­tettek ma is vállalható erkölcsi értékrendünk kialakításá­ban, a silányság, az igénytelenség földre teperésében. Ne­künk adták a tudás, a szép szó, az emberiesség, a vidám­ság, a tisztesség gondolatfutamait. Mindenki megkapta tő­lük az esélyt döntőbe jutni, ki-ki tehetsége, tudása, akara­ta, állapota szerint bírta a különböző szintű selejtezőket. Versenyeztettek, kihullani nem nagyon engedtek. Egy tatabányai igazgatónő mondta a pedagóguspályáról: Az egész magyar valóság benne van az iskolában a (család­ból) „hozott élő anyagon”. A diákon, akivel például Shakes­peare angol nyelvén beszélgethetünk az atomfizikáról - hi­vatásunk gyönyörűségére. De ha úgy látjuk, azt is megmu­tatjuk, hogyan kell késsel-villával enni, majd érzékeltetjük, miért szépek József Attila sorai. A rászoruló kisgyereknek cipőt viszünk otthonról télvíz idején, és finoman egy-egy szelet csokit nyomunk a markába - lelkiismeretességből. Azt kívánjuk: minden tanítványunk teljes életet élő ember, szülő, boldog házastárs legyen - szeretetből. Igaz, szép gondolatok. Mégsem lehet olyan egyszerű ez, mint a pofon - az az egyszeri, amelyet sokan igyekeztek feledtetni. Átadják a szép szó, a tudás gondolatfutamait. Hacker-nagypapák így akarták a nyugdíjukat följavítani Moszkva Számítógépes betyárok öt­tagú csoportját tartóztatták le az orosz fővárosban. Azz adathálózati betörők nem ti­zen- vagy huszonévesek, hanem jóval korosabbak. Vezetőjük egy 63 esztendős, nyugdíjas progra­mozó, akit azzal gyanúsítanak, hogy lopott hitelkártyák számával igyekezett följavítani meglehető­sen gyér havi apanázsát. Az átla­gos orosz nyugdíj mintegy har­minc dollárnak megfelelő rubel. Dimitrij Csepcsugov, az orosz főváros rendőrsége számítógépes bűnözés elleni részlegének veze­tője kijelentette: az öt férfinak egyáltalán nem voltak romanti­kus elképzelései és céljai, nagyon is reális okból követték el tettei­ket: pénzt akartak csinálni. Moszkvai internetkávézókban dolgoztak, és saját weboldalt ké­szítettek nyereségük oroszországi tárolása céljából. A rendőrség becslése szerint mintegy tízezer dollárt sikerült így összegyűjteni- ük, és még legalább harmincezret szerettek volna „hozzáhackelni”. Ezerhavi nyugdíj, öt részre osztva kétszáz-kétszáz hónap, 16,5 év jó­lét. Nem voltak túl nagy igényűek a moszkvai hackerapók... Tettük úgyszólván eltörpül amerikai társaik csínyei mellett. Az Egyesült Államok versenyha­tósága tavaly 25 845 áldozatról ér­tesült: mindnek ellopták a szemé: lyiségét, azaz visszaéltek a róla megszerzett adatokkal. Minden másodiknak a hitelkártyáját fosz­tották ki. A vásárlókat és a keres­kedőket ily módon ért kár értéke jócskán meghaladja (átszámítva) a 150 milliárd forintot, europress I A kilencvenes évek elején a Nyugat megörült Ukrajna füg- i getlenedésének, mert ezzel meggyengült a földrész biztonsá­gát fenyegető orosz birodalom. Csakhogy azóta megfeledkez- < tek róla, pedig Európa segítsége nélkül képtelen fölzárkózni, i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom