Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-10 / 108. szám

6. OLDAL - 2001. MÁJUS 10., CSÜTÖRTÖK TÉR KÉP A címer A címerpajzs kék színű, csücskös talpú reneszánsz pajzsidóm, alsó részét az ecsegi tájat jelképező élénk zöld mező tölti ki, amelyből kettős „fűha­lom” emelkedik ki. A pajzs ma­gasság és szélesség aránya 12:11. A címer középpontjában a térség jellegzetes madara, a tú­zokmadár jobbra tekintő, figye­lő, büszke képe helyezkedik el. Az ezüst (fehér) színű madárala­kot és a címerkép minden részle­tét arany szegély határolja. A cí­mer alatt a település nevét tartal­mazó szalagdísz található. Településleltár A község lélekszáma: 1552 la­kos (csökkenőben); a lakosság nemzetiségi összetétele: 100 százalékban magyarok lakják; a település legidősebb lakosa: Kiss Lajos (1904. december 12- én született); a település legfia­talabb lakosa: Dikó Nóra (2001. április 15-én jött a világra). A munkanélküliségi ráta: 25 százalék körüli. Infrastrukturális ellátottság: vezetékes ivóvíz 98 százalék, szi­lárd útburkolat 58 százalék, gáz 98 százalék, szennyvíz nincs. Az összes lakások száma 560, ebből telefonnal ellátott 370. Múltmorzsák Ecsegfalva Árpád-kori település, amelyről az első írásos emlék a XIII. századból származik. Ecseg falu a település jelenlegi helyétől hat kilométerre dél-nyugatra he­lyezkedett el. A mai Ecsegfalva legújabb tör­ténelme az 1920-as évekkel kez­dődik. Akkor az első világháború hadiözvegyei és hadiárvái építési telket kaptak ezen a helyen. Az építkezések megkezdéséig ez a vi­dék a Hortobágy után Magyaror­szág második legnagyobb pusztá­ja volt. A település 1950-ben lett önálló község, addig Dévaványa része volt és Szolnok megyéhez tartozott. Ecsegfalva lélekszáma az 1960-as évek végéig növeke­dett, akkor a község csaknem 3 ezer lakossal rendelkezett. Néveredet A Dévaványához tartozó Puszta- ecseget és környékét Pusztaecseg néven alakították községgé 1950- ben,- majd végleges neveként az Ecsegfalvát állapították meg. De a mai község közelében már koráb­ban is létezett település, Ecseg fa­lu, amely a török hódoltság során elpusztásodott. Az Ecseg szó tö­vében valószínűleg a magyar ecs, azaz öcs (fiatalabb fivér) rejlik. Az oldal az Ecsegfalvi Ön- kormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Magyari Barna. Fotó: Lehoczky Péter. Mindig jönnek új kihívások Ecsegfalván a természeti adottság a legnagyobb érték Az a terület, ahol ma Ecsegfalva község ta­lálható, bő nyolcvan esztendővel ezelőtt a Hortobágy után Magyarország második leg­nagyobb pusztája volt. Az észak-békési tele­pülésnek jelenleg is kiváló természeti adott­sága a legnagyobb értéke. Ecsegfalva a rend­szerváltás óta jelentősen fejlődött: főleg inf­rastrukturális eredményei számottevőek. Ám az is tény: a hazai kisközségekhez ha­sonlóan Ecsegfalva is jelentős munkanélkü­liséggel küzd. A település népességcsökke­nését csak a foglalkoztatási gondok orvoslá­sával lehetne megoldani. Ám ez akkora tár­sadalmi probléma, amit a helyi önkormány­zat külső segítség nélkül nem oldhat meg.- Ön immár tizenegy esztendeje Ecsegfalva pol­gármestere, így jól ismeri a község életét, lehető­ségeit. Miként változott a település az utóbbi bő egy évtizedben? voltam, akkor is igény sze­rint — szinte a nap 24 órájá­ban — a lakosság rendelke­zésére álltam. Gyermekeim nagyok, így ők már nem igénylik a napi törődést. A legnagyobb hobbim az uta­zás. Nagy Erdély-rajongó vagyok, ám annyiszor nem látogathatok erre a történel­mi vidékre, mint szeretném. A másik kedvenc időtöltésemre, a vadászatra is egyre kevesebb időm jut.- Elégedett embernek tartja-e magát? — Polgármesterként sohasem leszek elége­dett. Mindig jönnek új kihívások, feladatok, amiket meg kell oldani. Aki közéleti szerep­lést vállal, örülhet az eredményeknek, de ugyanakkor látnia kell, nem állhat meg, nem „kábíthatják el” a- Ecsegfalva 1990 óta folyamato­san fejlődik. Főleg infrastrukturális té­ren léptünk előbb­re. Jelentősen javult a község szilárd út­burkolattal, gázzal, telefonnal való ellá­tottsága. Ám gya­korlatilag ez is ke­vés: újabb és újabb Névjegy Született: Kisújszállás, 1944. március 14-en Családi állapot: nős GyermekeiiRichárd (1969) jogász, Ákos (1971) testnevelő tanár Tanulmánya: 1968-ban állatorvosi diplomát szerzett Munkahelyei: 1968-tól 1976-ig Kisújszálláson, 1976-tól Ecsegfalván állatorvos, 1990 óta Ecsegfalva község polgármestere Hobbija: utazás, vadászat beruházások kelle­nének. Önkormányzatunktól teljesen függetle­nül, a rendszerváltás óta megszűnt több mint háromszáz helyi munkahely. A foglalkoztatási gondokat tovább növelte, hogy az utóbbi évek­ben mintegy száz olyan környékbeli állás is megszűnt, ahová _______________ ec segfalviak ingáztak. Mindezekből érthető, hogy településünk legnagyobb problémája a munkanélkü­liség.- Naponta hány órát dolgozik, s jut-e elegendő ideje családjára, hobbijára? — Napi átlagban mini­mum tíz órát dolgozom, de ezen túlmenően is bármi­kor kész vagyok a település érdekében tevékenykedni. Az efféle „munkarend” nem szokatlan tőlem, mert amíg főállású állatorvos A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI dr. Szoboszlai Árpád polgármester Szöllősi Károlyné alpolgármester Bálint Józsefné képviselő Csányi András képviselő Fogarasi András képviselő Forgács István képviselő Forgács László képviselő Gubuznai Lajos képviselő Körömi Sándorné képviselő Majoros Jánosné képviselő Mindannyian függetlenek. A település jegyzője: Bakos Mihályné sikerek. Magánem­berként sem va­gyok elégedett. Szerintem egy te­vékeny ember so­ha nem lehet telje­sen elégedett. Ha valaki mégis an­nak érezné magát, az nagy baj, mert akkor már nem hajtja a lelkesedés. - Ön szerint egy idegennek miért érdemes a mai Ecsegfalvát föl­keresni? — Községünk határában közel ötezer hek­tár a Körös-Maros Nem­zeti Park területe. Ennek a tájnak a növény- és ál­latvilága szinte háborítat­lan. Itt számos olyan élő­lényt találni, ami másfelé már kihalt. Vadakban is gazdag ez a vidék, ezért a vadászat „szerelme­seinek” a figyelmébe is • bátrait ajánlhatom közsé­günket. Tehát Ecsegfalván minden ter­mészetszerető ember tar­talmas, szép élményeket szerezhet. Ezeket a re­mek természeti adottsá­gokat ezután még jobban ki szeretné használni a település. Ám tudjuk, ah­hoz, hogy a falusi turiz­mus igazán meghonosod­jon nálunk, további inf­rastrukturális fejlesztések szükségesek. Meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy közsé­günkben is megfelelő színvonalú idegenforgalmi fogadókészség legyen. — Hogyan ítéli meg a te­lepülés jövőjét?- Tisztában vagyok az­zal, hogy a népesség csök­kenő tendenciáját kizáró­lag munkahelyteremtéssel, valamint a mezőgazdaság helyzetbe hozásával lehet­ne megállítani. Csak ez mentheti meg a hozzánk hasonló kis községeket az elöregedéstől és az elván­dorlástól. Forráshiány nélkül gazdálkodnak Takarékos és racionális gazdálkodást folytat önkor­mányzatunk. Igyekszünk a forráshiányt elkerülni, ami eddig mindig sikerült is — közölte Ecsegfalva költség- vetésével kapcsolatban dr. Szoboszlai Árpád polgár- mester. Az utóbbi évek­ben kisebb-na- gyobb fejleszté­sek mindig meg­valósultak az észak-békési köz­ségben. Ecsegfalva veze­tői bíznak abban, hogy ezek a fej­lesztések a jövő­ben sem marad­nak el. A bő 1500 lako­sú települést is magas munkanél­küliség sújtja. En­nek hatásaként a költségvetés közel egynegyedét szociális célokra költi az ecsegfalvi önkormányzat. Amennyiben tö­megesen új munkahelyek létesül­hetnének a községben, akkor a szociális kiadások jelentősen mér­séklődnének. Az így felszabaduló összegből pedig több pénz jutna fejlesztésekre is. Ecsegfalva idén összesen 170 millió 141 ezer forintból gazdál­kodhat. A kiadások legnagyobb részét a személyi juttatások és já­rulékok teszik ki, ami 85 millió 410 ezer 782 forint. Szociális cé­lokra 39 millió 302 ezer 571 forin­tot, dologi kiadásokra 40 millió 663 ezer 699 forintot, felhalmo­zási kiadásokra 850 ezer 705 fo­rintot költ az önkormányzat. A község idei tartalékalapja 4 mil­lió 83 ezer 384 forint. ECSEGFALVA IDEI KÖLTSÉGVETÉSE a teljes keretösszeg: 170 millió 141 ezer forint tartalékalap: 4 083 384 forint Községi fejlesztések idén Ecsegfalván idén is első­sorban infrastrukturális fejlesztések várhatók. Ezen túlmenően többek között lakásépítésekben is gondolkodik a telepü­lés, ami a Széchenyi-terv keretében valósulhat meg. A község képviselő-testülete az idei fejlesztések részeként hagy­ta jóvá belterületi kövesút pá­lyázat beadását a Szabadság ut­cára. Szintén pályázati támoga­tással az önkormányzat meg szeretné valósítani a napközi otthonos konyha eszközeinek, berendezéseinek felújítását. A település pályázik az Ecseg- falva-Bucsa összekötő út újabb szakaszának elkészítésére. Ez az út nagyban javítaná a térség elérhetőségét. Ecsegfalva, Bucsa és Kertész- sziget együttműködési megálla­podást kötött a szennyvízprog­ramra. Ennek a több éves beru­házásnak Ecsegfalva a gesztora. Idén a program megvalósítható­sági tanulmánya, valamint a pá­lyázati anyaga készül el. Az ecsegfalvi önkormányzat is pályázik a Széchenyi-terv kereté­ben. Idén hét szociális bérlakás építésére kérnek támogatást. Ha ezek a lakások megépülnek, ak­kor az segítheti az értelmiségiek és fiatalok letelepedését. Ha a pá­lyázatot eredményesen bírálják el, hét egyedi családi házzal gya­rapodhat a község. Jövőre - szintén a Széchenyi- terv támogatásával - az idősek napközi otthona területén nyug­díjasok számára apartmanokat szeretne építtetni az önkormány­zat. Szórakoztató rendezvények Ecsegfalván idén két nagy­szabású szórakoztató ren­dezvény várja a lakosságot. Július második felében két­napos szabadtéri rock­koncertet tartanak. A millenniumi év befejezése­ként augusztus 19-én falunapot rendeznek az észak-békési köz­ségben. Ekkor egész nap kultu­rális és sportrendezvények, vala­mint neves előadóművészek produkciói nyújtanak kikapcso­lódási lehetőséget az érdeklő­dőknek. Ecsegfalva és az erdélyi Ko- mandó település mintegy 600 ki­lométerre található egymástól. Ám a nagy földrajzi távolság elle­nére a két község immár nyolc esztendeje hatékony testvérkap­csolatot ápol. Az együttműködé­sek részeként a két település la­kossága is közelebb került egy­máshoz. így az ecsegfalvi faluna­pon Komandó küldöttsége is je­len lesz. A településképet meghatározó épületek A Fő utcai iskolaépület közvetlenül a mű­velődési ház szomszédságában található Az Árpád utcai iskolaépület a település legjelentősebb oktatási objektuma A vadászház jelentős szerepet tölt be, több községi rendezvénynek is otthont ad A katolikus templom jellegzetes téglafalai A korszerű ecsegfalvi benzinkút immár a középkori hangulatot árasztanak harmadik évezrednek készült A Berettyó vendéglő mai épületében egy­kor a vasútállomás működött

Next

/
Oldalképek
Tartalom