Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)
2001-05-21 / 117. szám
10. OLDAL — 2001. MÁJUS 21., HÉTFŐ T É R - K É P A címer Bélmegyernek nincs címere. A korábban itt élő nemesi családoknak volt ugyan címerük, zászlajuk, de azt nem hagyományozták a településre. A rendszerváltás előtt egy-két évvel már napirenden volt a címerkérdés, de abbamaradt. A közeljövőben azonban valóra válik a sokszor felvetett terv: címere és zászlaja is lesz a községnek. A település jelképeinek tervezése ugyanis folyamatban van. Településleltár Lélekszám: 1225 (csökkenő); legidősebb lakos: Priskin György, 1906. január 11.; legfiatalabb lakos: ifj. Püski István, 2001. április 18. Terület: 6 ezer 183 hektár, ebből a belterület 121 hektár Munkanélküliség: 7-8 százalék Lakások száma: 471; ivóvízvezeték hossza: 11,1 kilométer (a lakások 90 százalékába bekötötték); gázvezeték hossza: 10,3 kilométer (a lakások 60 százalékába bekötve); szilárd útburkolat hossza: 9,8 kilométer (minden utcában portalanított út van) Telefonelőfizetők száma: 353 Múltmorzsák Bélmegyer nevét a korabeli oklevelek 1346-ban említik először Meger néven. (1373-ban feljegyeztek négy adófizető családot.) Az Ábrahámffyak 1432-ben vetették meg lábukat a vidéken, a környék erdőit e család birtokolta. Az adórovó 1552-ben jelentésében azt írja: „...a falut csupa együléses nemes bírja, itt nem hajlandó adót fizetni senki...” A falu Gyula elestével, 1557- ben a török kezére került, a defter (török adójegyzék) szerint ekkor 22 házból ält a település. A község 1695. január 12-én szabadult fel a török uralom alól. A vidék adományozás útján 1736-ban a Harruckem-család tulajdonába került, majd 1798-ban a Wenckheim-család birtoka lett. A településrészt (2 ezer 230 kateszterei holdat) 1895-ben Békés város 600 ezer forintért vásárolta meg az eladósodott Festetich Felíciától, melyet 5-10 holdas parcellákban eladott a lakosságnak méltányos, • hosszú lejáratú törlesztésre. így került a vidék város irányítása alá. Néveredet A legelső írásos emlékek a község nevét Megernek, majd Bely- megiernek, később Belmeghier- nek említik. A török időtől kezdve mai nevén, Bélmegyerként tartották, s tartják számon. A vidék Megyer nevű birtokosától kapta elnevezését. Más Megyer nevű településektől való megkülönböztetésére Bél előnevet adtak neki, mert erdők, mocsarak, lápok között, mintegy azok belében, belsejében állott. Polgármester hármas szereposztásban Bélmegyer megállapodott Mezőberénnyel, ám a startgombot Brüsszelben nyomják meg A rendszerváltás után, az akkori polgármester lemondását követően, a ciklus közepén választották meg polgármesternek az eleki származású Dán Mártont, aki házassága révén éppen két évtizede, 1981-ben telepedett le Bélmegyer községben. Beilleszkedése jól sikerült. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy évtizede élvezi a lakosság bizalmát, s — társadalmi megbízásban — ő tölti be a polgármesteri tisztséget. — Polgármestersége idején hogyan fejlődött a falu?- Megválasztásom előtt is tagja voltam az önkormányzatnak, így mélyebben ismertem a település és lakóinak gondját. Legnagyobb NévíeSV eredménynek a föld- J gáz bevezetését tartom. Ma 11 kilométernyi gázvezetéke van a településnek. Az, hogy mindez megvalósulhatott, rengeteg utánajárást követelt, ugyanis, ha szabad úgy fogalmaznom, az utolsó pillanatokban született a döntésünk a gáz bevezetéséről. Ekkor már folytak a munkák Vésztőn és Körösladányban, s legnagyobb gond a rácsatlakozási pont kijelölése volt. Végül a két település határrészéből ágazik le a vezeték, mely 1994 őszén készült el. A gázvezeték megvalósulásában nagyon sok segítséget kaptunk a megyei kötődésű Latorczai János akkori minisztertől és Galambos Istvántól, a Dégáz akkori vezérigazgatójától. De készségesek és segítő szándékúak voltak az érintett települések önkormányzatai is. Polgármesterségem alatt épült ki a falu teljes ivóvíz-hálózata, s ma már a település minden utcájában van vezetékes ivóvíz. Ugyancsak minden utcánk szilárd burkolatú. Tavalyelőtt öt utcát aszfaltoztunk le. A 250 adagos napközis konyha felújítása és konyhai technológiájának korszerűsítése is befejeződött, kihasználtsága csaknem 100 százalékos. Intézményeinkben az olajfűtést és a vegyes tüzelést a gázfűtés váltotta fel. Apró lépésekben, de sikerült felújítanunk az iskolát, a művelődési házat és a polgármesteri hivatalt, valamint az idősek napközi otthonát. A belvízrendszert kiépítettük, a teljes csatornahálózatot ki- kotortattuk, az úgynevezett „Kulcsár-tanyánál” automata, elektromos átemelő szivattyútelepet alakítottunk ki. A belterületen a csapadékvíz-elvezető árokrendszert felújítottuk. Mindez ma már gondok nélkül működik. S egy nagyon lényeges dolog: intézményeinket zavarmentesen tudtuk működtetni.- Vannak-e problémák?- Sajnos csökken a település lélekszáma, s ezzel együtt öregszik a község lakossága. Nálunk is gond a munka- nélküliség, mely 7-8 százalékos. Nagyon szórt az állástalanok végzettsége, nehéz számukra munkát találni. Mivel egy-egy szakmában kevés a munkanélküli szakmunkás, ezért az ipar, a befektetők elkerülnek bennünket. Vannak akik kicsúsztak a munkaerőpiacról, de a jövedelempótló és egyéb járadékok folyósításából is. Sajnos, ezen emberek egy részének az élete még inkább kilátástalan.- Színházi megfogalmazással: mindennapjait hármas szereposztásban éli, a helyi FATE Kft. ügyvezető igazgatója, vállalkozó és polgármester... Mennyit dolgozik naponta?- Kora reggeltől késő estig. Pihenésre, olvasásra, a hobbimra, a barkácsolásra kevés időm jut. Ahhoz, hogy a sok teendőmmel meg tudjak birkózni, kell egy rendezett családi háttér, és egy megbízható csapat. — A 2002-es választásokig milyen eredményekkel lenne elégedett?- A településnek kitörési pontot jelenthet a Mezőberény-Bélmegyer összekötő ,út megépítése, aminek földmunkáit a ‘30- as években már elkészítettek, s talán jövőre, PHARE- pénzből és saját erőforrásból meg is valósulhat. A 420 millió forint költséggel járó 7,2 kilométer hosszúságú út kiviteli tervei elkészültek. A mezőberényi önkormányzattal megállapodtunk a költségek arányában. A startgombot azonban Brüsszelben nyomják meg... Legkésőbb a jövő év első hónapjaiban indulhatnak a földmunkagépek. Aztán jó lenne a községben a szennyvízkérdést is megoldani. Az önkormányzat regionális szennyvíztisztítóban gondolkodik, s minden valószínűség szerint Vésztővel és Okánnyal közösen, vésztői tisztítóművel készülhet a rendszer. Célunk, hogy a la-_ kosságot anyagilag minél kisebb mértékben terheljük. — A 2002-es választásokon indul?- Nem tudom, nagyon messze van, így ezen még nem gondolkodtam. Született: 1956. május 15. Családi állapot: nős, felesége Galina Klára pedagógus, gyermekei, Roland 19 éves egyetemista és Izabella 16 éves gimnazista Tanulmányai: Budapest, Faipari Technikum, okleveles faipari technikus Munkahelyei: Bélmegyeri ÚjbarázdaTSz., FATE Kft. Hobbija: barkácsolás A KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Batizi János Bereczki Sándor Csizmadia János Dán Márton (polgármester) Dohányos István Hirják Balázs Kulcsár Mihály Szabó Sándor (Valamennyien függetlenek.) Megbízott jegyző: Varga Józsefné A KÖZSÉG SZIMBÓLUMA. Bélmegyer központjában 1993 őszén rakták le a 120 ülőhelyes, 21,7 méter magas tornyú római katolikus templom alapkövét. Az 1997 tavaszán felszentelt templomot Kiss Ágoston, szegedi építész tervezte, s elkészültével az elmúlt évek során a település szimbólumává vált Első hangversenye a faluban volt Lipcsei Edit énekművész gyermekként négy évet élt Bélmegyeren. Református lelkész édesapja, Lipcsei Gábor 1940-től 1947-ig tanítóként is szolgálta a falut... — Édesapám váltotta Gulyás Györgyöt, aki akkor Bélmegyeren tanított. Barátságuk az első találkozásukig nyúlik vissza — mesélte Lipcsei Edit, akit bélmegyeri emlékeiről faggatom.- Emlékeim halványak, hiszen négyéves voltam, amikor édesapámat Bélmegyerről Me- zőberénybe helyezték, s elköl.. LtÜo , --__[zZ,SLL... .osztályának AN YAKÖNYVI NAPLÓJA az 193 iskolaévtől / anyám Bélmegyeren vette észre, hogy én is szépen énekelek, így az első családi koncertem az említett tanteremben volt. Az évek során aztán még néhányszor felléptem a községben. Az egyik legemlékezetesebb szereplésem 1985 augusztusában volt, amikor szüleim is velem jöttek, s ott ültek a nézőtéren. A műsorvezető bemutatta őket, mint „el- származottakat”. Sok ismerőssel találkoztunk...- Mostanában kevesebbet látjuk... — Tanítok, sok 0 _ tanítványom van, az „Év hangja” vetélkedő elődöntőtűztünk onnan. Arra azonban tisztán emlékszem, hogy Bélme- gyeren, az iskola melletti lakásban laktunk, és az istentiszteleteket a tanteremben tartották. Szüleimnek jó hallásuk, szép hangjuk volt. Itt tanultam meg járni és beszélni. Sőt! Édesjébe eddig ketten jutottak be egy- egy musical-részlettel. Fellépéseket pedig változatlanul vállalok.- Mikor látogat ismét Bébne- gyerre?- Hááát... Nem tudom. Ha hívnak, biztos, hogy nem utasítom vissza, s beiktatom programomba. Az oldal a Bélmegyeri Önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Szekeres András Fotó: Kovács Erzsébet Hírességek A faluban az első olvasókört a tanyavilág nagy tiszteletnek örvendő, halk szavú tanítója, a hivatását mélyen átérző pedagógus, Nagy Sándor alapította 1905-ben ,.Bélmegyeri olvasókör" néven. Nagy Sándort egyébként az olvasóköri mozgalom nagy patronálójaként ismerték. Gróf Hoyos Wenckheim 1922-ben iskolát építtetett Fáspusztán, így az 1893-ban épült iskolával már kettőben tanulhattak a helyi gyerekek. A gereblyési tanyán élt 5-6 évet Sinka István költő. A községben tanított az 1940- es években Gulyás György karnagy, a tarhosi Énekiskola megalapítója. Gyermekként a faluban élt Lipcsei Edit énekművész, az Operaház magánénekese. A községben tanulta a betűvetést dr. Kovács István közgazdász, egyetemi tanár. A mondás szerint nem esik messze az alma a fájától. Hirják J. Balázs, a helyi általános iskola igazgatója esetében ez szó szerint igaz. Annak idején vargabetűvel került a pedagógus pályára, első munkahelyére, ahol ma is dolgozik. Néhány esztendeje az iskola igazgatója annak a tanintézménynek, melyet édesapja, a köztiszteletben álló Hirják Balász évtizedeken át irányított.- Eredeti végzettségem tartósító mérnök. Egyetlen percet sem dolgoztam e végzettségemnek megfelelően. A diploma átvétele után a tanítást választottam abban az iskolában, melybe én is jártam, s ahol édesapám 1958- tól nyugdíjazásáig, vagyis 1980- ig igazgató volt. Időközben a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen pedagógiai szakán szereztem újabb diplomát, s most Édesapja nyomdokaiba lépett készülök a közoktatás-szervező szakvizsgára - mondja Hirják J. Balázs, majd megtoldja: — Egy évet édesapámmal is dolgoztam, ami számomra óriási élményt jelentett. ( - Nem volt furcsa, hogy az édesapja a főnöke?- Annak idején tanított engem is, testvéremet is. Nagyon szigorú volt velünk. Négy gyermekem van, én is tanítottam, tanítom, s tanítani fogom őket. Ez is hozzátartozik az élethez...- Hány nebulója van az iskolának? — A mostani tanévben 113 gyermekünk van, a legkisebb létszámú osztályba kilencen, a legnagyobb létszámúba tizennyolcán járnak. Csak mellékesen jegyzem meg: amikor én ebben az iskolában nyolcadikos voltam, több Hirják Balázs mint háromszáz diákot számláltak. A mi osztályunkba például harminckilencen tanultunk.- Milyen az iskola megtartó szerepe?- Ha nem lenne a falunak iskolája, akkor a lakosság is elmenne, s igaz a megállapítás: ahol nincs iskola, ott nincs falu sem. Az önkormányzat, melynek negyedik ciklusban vagyok tagja, mindent elkövet, hogy az iskola a falu hátrányos helyeztében is gond nélkül működjön. A szakos ellátottságunk szinte százszázalékos, a hiányzó két-három szakos tanárt óraadók helyettesítik. Ez a kis iskola egyébként fantasztikus eredményeket produkál! - jegyzi meg az igazgató, s máris sorolja: tanulóik a sportban kiváló eredményeket érnek el minden évben, a szavalóversenyeken mindig remekelnek, az országos matematikaversenyen a legjobb húsz között három bélmegyeri tanuló található, a környezetvédelmi vetélkedőkön sikeresen szerepelnek, a megyei informatikai verseny első huszonkét helyezettje közül öt az ő gyerekük...- Nyomon követik-e az itt végzett nyolcadikosok eredményeit továbbtanulásuk során? — Sok egykori tanulónk tanul a megyeszékhely legjobb iskoláiban, a továbbtanulásra jelentkezettek ötven-hatvan százalékát az első helyen vették fel. Úgy gondolom, a bélmegyeri kemény iskola, a továbbtanulók a „fogós” tárgyakból nem csúsznak vissza, eredményeik stabilak. Persze van lemorzsolódás a bélmegyeri gyerekek között, de ez az elkutyulásra, és nem a képességükre vezethető vissza. Sajnos a szülői, a családi háttér nem mindenben partnere az iskolának... A most végzősök csaknem háromnegyede gimnáziumba, szakközépiskolába jelentkezett továbbtanulni. Az iskolánk egykori tanulói között sok diplomás van. Orvosok, állatorvosok, tanárok, még geológus és fizikus is akad! Tantestületünknek fele ebben az iskolában tanulta a betűvetést, innen került középiskolába, majd a diploma megszerzése után visszajött a községbe tanítani. Számomra öröm, ha egykori tanítványommal dolgozhatok együtt. Mindez a faluhoz, a szűkebb közösséghez való tartozást, a szülőföld szeretetét is jelzi - foglalja össze végül Hirják J. Balázs. Korabeli bélmegyeri osztálynapló Gulyás György, a Tarhosi Énekiskola alapítójának aláírásával
