Békés Megyei Hírlap, 2001. május (56. évfolyam, 101-126. szám)

2001-05-14 / 111. szám

MEGYEI KÖRKÉP 2001. MÁJUS 14., HÉTFŐ — 11. OLDAL Egy nap alatt elvesztett húsz év Pályázati milliárdok informatikára, avagy... A közmunkások mégis hozzányúltak a zöldnövényhez Azt mondják a Cinka Panna utca lakói Gyulán: ha már nem foglakozik a város az ő előttük heverő közterület gondozá­sával, legalább ne tegye tönkre az évtizedek óta saját pén­zükből, maguk munkájával szépített környezetüket. Ugyan­is az utca egyik háza előtt 12 tuját csonkítottak meg az ároktjsztító munkások. A házbeliék reggel gyanútlanul indultak munkába, mire haza­értek, a tucat tuja alsó fertályát valakik kopaszra nyírták. Talán azért, hogy az árokbeli kotoré­kot a lapátjaikkal az út szélére tegyék — a legkisebb energiaki­fejtéssel. Ám az árok másik ol­dalán széles (és ugyancsak gon­dozott) pázsit hever, talán el­bírta volna azt a kis földet. A meggyötört tujákat a házban élők húsz éve telepítették, az­óta gondozzák, szép sövényt formáztak belőle. De egy fenyő is megsínylette a „városgon­dozást”. Siralmas a látvány. A lélegző, zöld fallá „épített” tujasor mintha söprűnyeleken állna. Ezen már át lehetett lapátolni a trutyit. Az utcában korántsem egyedi a közterület ilyen szép magáncsi­nosítása — ez az az utca, mely­ben évente hagyományosan kiül­nek az ott lakók az útra tett asz­talokhoz, ünnepelni a barátságu­kat. Becsyné dr. Szabó Márta, gyu­lai jegyző tájékoztatásunk halla­tán — Daróczi Lászlót, a munká­latokért felelős városgazdálkodási igazgatóság vezetőjét magához véve - a helyszínre sietett. — Valóban igaz a hír - mondta a jegyző visszatérve. — Ugyan­csak tizenkét tuját ültetünk a mostaniak helyére, ezeket ki kell szedni. Az igazgatóság által szer­dán, vezető nélkül helyszínre küldött közmunkások a csatorna tisztítását végezték, s úgy ítélték meg: az út mellé teszik a kiter­melt földet. Ezekkel az árkokkal húsz éve nem foglalkoztak, nem volt belvíz, ami kikényszerítette volna. Az igazgató úr elmondta, hogy a kiküldött közmunkások­kal előre közölték, nem nyúlhat­nak a zöldnövényekhez. Mégis megtörtént. Világbajnokságra készülő agilitysek A júliusi Medivid kupán itt lesz Mancs és a miskolci mentőcsoport Már készülnek a III. keverékkutya agility világbajnokságra a Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub tagjai. A világbaj­nokságot jövőre, szeptember 8—9-én tartják Gyulán, miután az itteniek nyerték el a rendezési jogot. Ezt megelőzi az idén júliusban, a VII. Medivid Agility Kupa, melyet ugyancsak a gyulaiak rendeznek, az országos bajnokságra a miskolci speciális mentőcsoport vezetője, Lehóczki László is készül. Gyula Alt Sándor, a Gyulai Kutyás Agility Szabadidősport Klub elnö­ke levelet kapott Lehóczki László­tól, a miskolci speciális mentő- csoport vezetőjétől, aki jelezte, örömmel itt lesz a Medivid kupán - bizonyára az elválaszthatatlan németjuhásszal, Manccsal —, ha ebben az időben nem kérnek életmentő riasztást. A gyulai agilitysek tavaly, az első pármai világbajnokságon nyerték el a rendezési jogot, az idén a Cseh Köztársaság a házigazda. Ide 14 ország jelezte részvételét, így a gyulai klub is legalább hasonló érdeklődésre számít. A harmadik világbajnokság egyúttal para- agility világkupa is, melyre Hol­landiából már többen jelezték részvételüket. A gyulai agilitysek számba vették a város szálláshe­lyeit a mozgássérült versenyzők megfelelő elhelyezésére. A gyulai Prakticomp Kft. jóvoltából hama­rosan látható lesz az interneten a világbajnokság lógója és más in­formációk. A gyulai csapat a május else­jei, dévaványai agility bemutató után május 25-én Békéscsabán, a Belvárosi Általános Iskolában szórakoztatja a gyermekeket, míg másnap a Gyulai Közüzemi Kft. gyermeknapján. Májusban országos versenyeken is részt vesznek, így a hódmezővásárhe­lyi kutyakiállításon és a debrece­ni agility versenyen. A nyári, gyulai VII. Medivid Agility Kupa egyben a keverékkutya világbaj­nokság selejtező futama is, me­lyen az ország legjobb iskolái vesznek részt. Sorsoltak a Generali-Providenciában Képünkön Benkó György kirendeltség-vezető (balról) gratulál Arató Imre békési lakosnak, aki egy darab 50 ezer forintos benzinutalványt nyert Sorsoltak a Generali-Providencia Biztosító Rt. kötelező gép­jármű-felelősségbiztosítással rendelkező ügyfelei között. A csillagászati tavasz első napja óriási nyereményzáport zúdított az országra. Ez év március 21-én ugyanis kisorsolásra került az a sok száz értékes nyeremény, amellyel a Generali- Providencia Biztosító Rt. - a Providencia a Biztonságért Alapít­vány támogatásával - a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás­sal rendelkező ügyfe­leit kívánta megör­vendeztetni. A kisorsolt Seat Leon, a több tucat teljesen fel­szerelt számítógép, az értékes­GENERALI GROUP nél értékesebb benzin- és szer­vizutalványok, valamint a bizto­sítások sokasága számos csalá­dot örvendeztetett meg Magyarorszá­gon. A nyereményjá­tékot azon ügyfelei között hirdette meg a biztosító, akik a négy­féle kötelező gépjár­mű-felelősségbiztosí­tásuk közül valame­lyikkel rendelkeztek a _______ sorsolás időpontjá­ban. És hogy minden­ki könnyen csatlakozhasson a játékhoz, a biztosításkötés is egyszerűsödött a társaságnál, ug yanis a „kötelező” már köny- nyen és gyorsan hozzáférhető a www.generali.hu internetes honlapon vagy mindössze egyetlen helyi hívás árán, a 06/40/200-250-es kék számon. 2001. május 11-én a békéscsabai és az orosházi kirendeltségen is átadásra kerültek a kisorsolt ajándékok. Békés megyében a Generali-Providencia Biztosító Rt. ügyfelei közül 10 személy került a szerencsés nyertesek közé. Az orosházi kirendeltségen 2 db 30 ezer Ft-os utalvány, a békés­csabai kirendeltségen 1 db Autó­segély 24,6 db 30 ezer Ft-os szer­vizutalvány, 1 db 50 ezer Ft-os benzinutalvány került kiadásra. Beszélgetés Sz. I. békéscsabai állampolgárral Az új évezred kezdetére mindenki számára világossá vált a számítástechnikai ismere­tek fontossága a napi élet során, de legin­kább a munka világában. Szinte nincs is olyan média, amelyben naponta ne találkoz­nánk az információs társadalom építésének jelentőségét taglaló híradásokkal, az internet szerepével, fejlesztési lehetőségei­vel. Egyre-másra zúdul a nyakunkba isme­retlen vagy új fogalmak áradata, mint az e- business, e-mail, elektronikus aláírás, „wwwpontakármiponthu”. Most mondhat­juk el csak igazán: nyakig benne vagyunk az információs társadalomban... Békéscsaba Igen ám, csak olykor úgy tűnik - ahogy beszél­getőpartnerünk fogalmazott - mintha azt sugall­nák: bizonyos cipészek maradjanak inkább a kaptafánál... Interjúalanyunk, Székely István a tízmillió át­lagpolgár egyikeként „kért szót”. A HVG egyik közelmúltbeli száma indukálta gondolatait, és nyomban eszébe jutott, mi történik például az ő munkaterületén. — Hallgatjuk!- Meggyőződésem, hogy a megélhetésért folyó küzdelem a hét­köznapok őrlő forgata­gában sokunk számá­ra nem nyílik lehető­ség a számítógépes is­meretek elsajátítására, gyakorlására, netán al­kalmazására. Pedig nagyon gyakran hal­lom, mennyire fontos cél az „informális tár­sadalom” kialakítása, a közéleti informáci­ók, az ügyfélszolgála­tok információinak elektronikus kezelése, a banki, üzleti élet Ki, mennyit? Nyolcvanmillió forint támogatást kapott az Euroatlantic Kommunikációs és Üzleti Tanács­adó Kft. (tavaly tanácsadói munkát végzett a MEH-nek), 50 millió forintra érdemesítették az Országos Gyermek- és Ifjúsági Parlamentet, a Fiatalok Széleskörű Tájékoztatásáért Kiadó és Rendezvényszervező Kht.-t. A Fidelitas alelnök- éhez tartozó Teleki László Alapítványnak 48, a Károlyi-palota Kulturális Központnak 30 millió jutott (utóbbi főigazgatója a Magyar Rádió Köz- alapítvány kuratóriumi elnökségének fideszes tagja), 20 millió „informatikai forint” lett a KÓD Piac Vélemény és Médiakutató Intézet Kft.-é, a Stumpf István igazgatta Tárki 45 millió forintot, a szintén fideszes érdekeltségben lévő Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség Kht. 50, végül a Reginet Nyugat-dunántúli Tanácsadó Kft. 40 millió forintra érdemesült. többszintű, internetes alapú működtetése, a távmunka és a távtanulás szintén informatikai alapú megvalósítása, A le­hetőségek megközelítése azonban csak állami szerepvállalással, elkötelezett és működőképes képzési és szolgáltatási környezet megteremté­sével lehetséges.- Az elméleti továbbképző központok számára igazán számolatlanul írják ki a pályázatokat... — Az év első negyedévében pályázatot írt ki a Miniszterelnöki Hivatal „Az információs társa­dalom létrejöttének további megalapozását és fejlesztését szolgáló korszerű távközlési és infor­matikai technológiák létrehozásához és alkalma­zásához szükséges fejlesztési és képzési felada­tok támogatására” címmel. A térségünkben mű­ködő, többek közt az informatikai tudást is biz­tosító képzőintézmény is pályázott, méghozzá az informatikai képzési környezet korszerűsíté­sére, módszertani fejlesztésre, térségfejlesztés informatikai elősegítésére, és a térségben élők minél szélesebb körének számítástechnikai „írástudása” fejlesztésére. Nos, a MÉH által ki­osztott 3,34 milliárd forintból sajnos nekünk egy fabatka sem jutott. De nemcsak erre, hanem szerte az országban sok olyan feladat teljesítésé­re sem, ami hasonlóan nagy hatású, valóban a pályázatban megfogalmazott célok elérése érde­kében született.- Maradjunk inkább helyben.- Mindenképp feltűnő aránytalanságok fe­dezhetők fel a támogatásra érdemesített szerve­zetek, önkormányzatok listáján. A kancellária- miniszter által hozott egyoldalú döntések sora jellemzően a tűzhöz közeli cégek, szervezetek javára születtek. A kormánypárthoz közeli bor­önkormányzatok, kft.-k, felekezeti iskolák bizo­nyára hasznosabb célokra kértek pénzt, meg­győzőbb pályázati anyagokat írtak, mint körön kívüli társaik.-Ez a felsorolás túl egyoldalúnak tűnik, hi­szen természetesen születtek kedvező döntések nem a kormánypárthoz közeli, és megalapozott programmal rendelkező alapítványok és cégek javára is.- Tulajdonképpen három tendencia bosszan­tó az egyébként teljesen titkos és mindenféle nyűt szakmai bizottságot nélkülöző döntésekben. Az első, hogy a döntések jelentős része párt- és politikafüggő. A másik a koordináció és az integ­ráció hiánya. A támoga­tott szervezetek között alig találni regionális • vagy országos lefedett­séggel és komplex prog­rammal rendelkező szer­vezeteket. Amelyek ké­pesek más pályázati for­rásokat, más állami, ne­tán EU-s pénzeket integ­rálva együtt mozgatni, és ezáltal az elérhető hatá­sokat hatványozni. A harmadik tendencia a pénzek szétforgácsolása. A pályázati támogatások nagy része beruházásokat támogat. Informatikai beruházások esetén három év amortizációs idő után az eszközök leíródnak, selejtezhetők. A fel­osztott összegek távközlési rendszerek építésére messze nem elegendőek. Látszik a pályázati cél­ból, voltaképpen egy halom számítógép vásárlá­sát támogatta a MÉH, a komplex fejlesztési, kép­zési törekvéseket kevésbé. A sok kis részre elosz­tott forrás nem hozza meg a kívánt célok eléré­sét. Úgy vélem, a kormány egyébként sem iga­zán tett semmit például az általános iskolába já­rók informatikai oktatásáért. Pedig ebben a kor­ban játszva tanulható az, ami munka mellett vagy a család segítségével a napi „harcban” már sokkal komolyabb erőfeszítéseket kíván. Sajnos térségünk nem csak a közutak fejlesztése, de az információs sztráda szélesítésének és az itt köz­lekedéshez elengedhetetlen jogosítvány megszer­zésében is több támogatásra szorulna - hogy is­mét a tekintélyes gazdasági hetilapra utaljak. LEJEGYEZTE: FÁBIÁN ISTVÁN Sarkadkeresztúr idén is részt vesz Az északkelet-békési település idén is részt vesz a „Keresztúr Nevű Települések Szövetsége” által szervezett, idén szeptem­berben Rákoskeresztúron meg­rendezendő háromnapos nem­zetközi találkozón. A rendez­vény házigazdája tavaly Bala­tonkeresztúr volt, s jövőre a szé­kelyföldi Székelykeresztúr veze­tése vállalta a lebonyolítást. Sarkadkeresztúr vezetése a Nem­zeti Kulturális Örökség Miniszté­riuma pályázatán való eredmé­nyes szereplés érdekében 50 ezer forint saját erő biztosításáról döntött. A kultusztárcától pályá­zati úton nyerendő összeg mel­lett valamennyi tagtelepülés - ta­valy öt országból 17 településről érkeztek - lehetőségeihez mér­ten forrást biztosít e találkozó lét­rejöttéhez. _________________________ffl Az orosházi városi kórházban pénteken adták át a Nemzet­közi Egészségügyi Központ (NEK) által telepített új Spiral CT-t, ami a Magyarországon működő computer tomográfok között a harmadik legkorszerűbb számítógépes rétegvizsgá­ló berendezés. Orosháza Az ország harmadik legkorszerűbb CT-je Minőségi előrelépés a mellkas-diagnosztikában és a traumatológiai vizsgálatoknál Az orosházi kórházban három évvel ezelőtt helyezték üzembe az első CT-t, amit szintén a NEK telepített az egészségügyi intéz­ménybe. A régi berendezés használtan került a kórházba, azonban három évig - bár a működésben tartásával voltak gondok - kiválóan szolgálta a betegellátást - mondta dr. Csernay László professzor az új CT bemutatásakor. Az új, Spiral CT-t a General Electric fejlesz­tette ki, az orosházi a harmadik legkorszerűbb gép Magyaror­szágon. — A berendezés minőségi elő­relépés a mellkas-diagnosztika és a traumatológiai esetek vizs­gálata terén. E mellett fontos ki­emelni az onkológiai diagnoszti­kában betöltött szerepét is, mi­vel a daganatok helye és nagysá­ga is pontosabban behatárolható az új, digitális technológia segít­ségével, ami azért is nagyon fon­tos, mivel Magyarországon a ha­lálesetek kétharmadát tumoros megbetegedés okozza - mondta az ünnepséget követő sajtótájé­koztatón dr. Gervain Mihály, az orosházi kórház igazgató főorvo­sa. Az új CT révén lehetőség nyí­lik angiográfiai, vagyis érfeltölté- ses vizsgálatok végzésére is. Mészáros János, a NEK elnöke elmondta, a Nemzetközi Egész­ségügyi Központ idén ünnepli ala­pításának 10. évfordulóját. Hét egészségügyi intézményben van­nak jelen Magyarországon. Hosz- szú távra rendezkedtek be, remé­nyeik szerint a jövőben javulni fog az egészségügy finanszírozása. Fetser János, Orosháza polgár- mestere kiemelte, az elmúlt évek­ben mindig előbbre lépett a kór­ház, mind a műszerezettsége, mind pedig az egészségügyi szol­gáltatásai terén, aminek egyik ál­lomása a most átadott CT-be- rendezés. kovács erika

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom