Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-30 / 100. szám

MEGYEI KORKÉP 2001. április 30-május 1„ hétfő-kedd - 5. oldal Küki ASZTMA VILÁGNAP, (ö) Talál­kozót rendez az asztma világnap alkalmából május 3-án 10 órakor Gyulán, a városháza dísztermé­ben a Békés Megyei Tüdőkórház és a Légúti Allergiás Betegek Bé­kés Megyei Egyesülete. Az aller­giás nátháról tart előadást dr. He­gyi Ibolya fül-orr-gégész főorvos, s a terhesség és asztma témakör­ében dr. Sztancsik Zsuzsa tüdőgyógyász-allergológus, majd légzőtorna-gyakorlatokat mutat be Javrikné Bagdi Judit. A ren­dezvény fórummal zárul. EGYESÜLET ALAKUL, (w) A Harmadik Oldal Magyarország­ért Egyesület megyei tagcsoport­jának alakuló ülését május 2-án 17 órától tartják Békéscsabán, a vadászszövetség Bajza utcai székházában. KERESET-KIEGÉSZÍTÉS, (s) Egyszeri kereset-kiegészítést kaptak azon közszférában alkal­mazott megyei intézmények dol­gozói, amelyekben tavaly a kere­setnövekedés 13 százalék alatt volt. Ennek alapján Békés me­gyében az önkormányzat 32-ből 26 intézményében 1542 dolgozó közel 49 millió forint kiegészí­tésben részesült összesen. LÁNGOLÓ SZÁRAZSÁG, (k) A szép idő beállta a tűzoltóknak sok szabadtéri tüzet hozott. Teg­nap például 14 óra körül Sza­badkígyós és Fényes között 400 négyzetméteren nádas égett. A nagy sár miatt a tűzoltókocsik csak nagy nehézségek árán tud­ták megközelíteni a helyszínt. Délután - ugyancsak Békéscsa­bán - a dobozi úton egy 100X10X6 méteres trágyakazal kapott lángra. Három békéscsa­bai, egy gyulai gépjárműfecs­kendő, illetve a békéscsabaiak vízszállító járműve vett részt az oltásban. Nyereménysorsolás A Rendőrség Napja alkalmából játékra hívtuk olvasóinkat. A fel­tett kérdésre adott helyes válasz- szal lehetett részt venni a sorso­láson. Megfejtésként az egyes választ kellett megjelölni, ugyanis a Békés Megyei Hírlap az idén adta át az általa alapí­tott, Az év közrendőre díjat. A sorsolás megtörtént. Nyertesek. Utazótáskát nyert: Szarvas Jánosné, Békés­csaba. Hírlapos órát nyert: Fórisné Dajcs Anikó, Domb­egyház. Hírlapos pólót nyert: Csató Sándomé, Medgyesegy- háza, Rajik Tiborné, Hunya, Szegedi Pálné, Gyomaendrőd. A nyereményt kiküldjük, a békéscsabai nyertes a hirdetés­felvételi irodánkban (Munkácsy u. 4.) veheti át. ______ ____■ Sik erek az állattenyésztési napokon Az idén is óriási érdeklődés mellett, a korábbinál nagyobb területen zajlottak Hódmezővásárhelyen, a Hód-Mezőgaz- da Rt. kiállítási centrumában megrendezett VIII. Alföldi Állattenyésztési Napok Szakkiállítás és Vásár programjai. Hódmezővásárhely A pénteken nyílt, s tegnap este zámlt rendezvénysorozatot tízez­rek keresték fel, szakemberek és érdeklődők gyönyörű tenyészál­latokat láthattak, számtalan új­donsággal találkozhattak a must­rán. A háromnapos rendezvény keretében megtartott tenyészál­lat-árverésen csaknem valameny- nyi értékesítésre felvonultatott jó­szág kalapács alá került. A rangos szakmai rendezvé­nyen szép számmal voltak Békés megyei kiállítók is, akik közül jó néhányan részesültek elismerés­ben, s vehettek át különféle díjat. A sertéstenyésztés díjai közül harmadik helyezést ért el a békés­csabai Brhlik András ISV-Pannon- hibrid „A” vonalú kocasüldő cso­portjával. Első díjat nyert Hun- gahib „A” vonalú kansüldő és ko­casüldő csoportjával a medgyes- egyházi Haladás Plus Mezőgazda- sági Szolgáltató Kft. Ugyancsak a medgyesegyházi kft. különdíjat nyert a kiállítás legszebb kansül­dőjével. A szarvasmarha-tenyész­tés díjai közül a holstein-fríz szűz üsző kategóriában harmadik díjat kapott a mezőhegyesi Ménesbir­tok Memory nevű állata, második Gál Imre gyulai tenyésztő, második helyezett lovával D-FOTÓ: SZŐKE PÉTER helyezést ért el a medgyesegyházi Haladás Plus Kft. Villás nevű egye- de. A holstein-fríz vemhes üsző ka­tegóriában harmadik lett a Ménes­birtok Szeles nevű jószága. A har­madik és negyedik borjas kategóri­ában első helyezést ért el Daffy, s egyben elnyerte a kiállítás nagydí­ját, valamint különdíját is a Ménesbirtok tehene. Különdíjat kapott a békési Egyetértés Szarvas­marha-tenyésztő Kft. a kiállításon bemutatott tenyészállatáért. Ugyancsak különdíjban ré­szesült a Ménesbirtok a ki­állításon bemutatott ma­gyartarka teheneiért. A ma­gyarszürke marhaállo­mány megőrzéséért és fenntartásáért különdíjban részesült Lehoczki Mátyás szabadkígyósi kiállító. A lótenyésztés díjai közül is több került megyénkbe. Az arab fajtacsoportban harmadik díjat és különdíjat kapott a békéscsa­bai Profi Trade Kft. O Báján XXIII-2 nevű lova. Második díjat kapott a gyulai Gál Imre te­nyésztő O Báján XXIII-9 nevű lova, s első díjas lett ugyancsak Gál Imre Panni nevű lova. A nó- niusz fajtacsoportban kiállított kancák közül harmadik helyen végzett a battonyai Fábián Já­nos Dalma nevű lova. Második lett a Ménesbirtok Gondola, s első díjat és a kiállítás nagydíját kapta Faluszépe nevű lova. A magyar spprtló fajtában a kate­gória győztese a Ménesbirtok Repce nevű lova. A póni fajtá­ban harmadik helyezést szer­zett a mezőberényi Nagy Sándor Tin-Tin nevű, s első díjat kapott Móni nevű kan­cája. A Furiosó North Star kategóriában a kiállítás különdíját kapta a békéscsabai Tréten Kft. Jágó nevű lova'. Ugyancsak különdíjban részesült a nagyszénási Ko­mócsin Zoltán tulajdonában lévő Nutella nevű kanca.- SZEKERES ­VÉLEMÉNY MENESI GYÖRGY Két napon át a diákoké volt a város Gyula Szombaton befejeződött Gyulán a XX. EDÜ. A kétnapos rendezvényen 55 iskola mintegy 1500 középiskolás diákja vett részt Borsod—Abaúj—Zemplén, Békés, Csongrád, Haj­dú—Bihar, Jász—Nagykun—Szolnok, Bács—Kiskun me­gyékből és Budapestről. tek és részesültek a nagyszámú közönség lelkes fogadtatásában. -***• Az EDÜ-n arany minősítésben részesült versmondásból Udvarhelyi Boglárka (Radnóti Miklós Gimnázium, Szeged), prózamondásból Magony Ágnes (Móra Ferenc Gimnázium, Kiskunfélegyháza), az önálló irodalmi alkotásban prózából Kaskóczi Mária (Fráter György Gimnázi­um, Miskolc), az irodalmi színpad kategó­riában a Földes Ferenc Gimnázium, Mis­kolc és az Erkel Ferenc Gimnázium, Gyu­la, szólóénekben Szerdahelyi Pál (Fráter György Gimnázium, Miskolc), az énekka­ri kategóriában a Fráter György Gimnázi­um Kórusa és az Erkel Ferenc Gimnázium Énekkara. A népdal, hangszeres népzene kategóriában Krámli Kinga (Szilády Áron Református Gimnázium, Kiskunhalas) és Drabant Béla (Kada Elejt Szakközépisko­la, Kecskemét) vehetett át arany minősí­tést. Szólóhangszerben Nagy Beáta (Szé­chenyi István Gimnázium, Szeged), ka­marazenekarban a gyulai Erkel gimnázi­um, néptáncban és szólótáncban a buda­pesti Bihari János Művészeti Iskola, a gyu­lai Erkel gimnázium és Böde István a kecskeméti Kada Elek középiskolából lett a legjobb. A könnyűzenei együttesek ver­senyét a Küszöb (Erkel gimnázium) és a Septeam Company (Fráter gimnázium) nyerte. Képző- és iparművészetben Sarkadi Árpád és Csikós Erika (Evangéli­kus Gimnázium, Békéscsaba) lettek a leg­jobbak, míg népi iparművészetből Illés Vanda, Lestyán Helga és Misik Mónika (Szlovák Gimnázium, Békéscsaba). A fotó A versenyprogramok pénteken és szombaton zajlottak 18 kategóriá­ban. A színvonalra jellemző volt, hogy például az önálló irodalmi al­kotás kategória háromtagú zsűrije - Elek Tibor irodalomkritikus, Kántor Zsolt főszerkesztő, Kiss Ot­tó író - megállapíthatta, a középis­kolás diákok alkotókedve továbbra is adott és a pályázatok tartalmát tekintve sem lehet ok a panaszra. A péntek esü, tószínpadi meg­nyitót Erkel Ferenc Hazám, hazám dallama vezette be. A résztvevők egyetértettek dr. Kereskényi Mik­lóssal, a rendező Erkel Ferenc Gimnázium igazgatójával, aki el­mondta, ebben a városban nem le­het nem megtartani az Erkel Diák­ünnepeket, s ha továbbra is el akarnak jönni a középiskolások, Gyula szívesen várja őket. A belvá­roson átvezető fáklyás felvonulá­son a diákok ütemes Köszönjük Gyula! kiáltásokkal ismerték el a vendéglátó város rendezvényét. Szombaton este az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központ színpadára az EDÜ díjazottjai lép­kategória nyertese Tóth Erika (Erkel gim­názium), a számítógépes grafikáé Szarka István (Arany János Gimnázium, Berety- tyóújfaiu), a videóé Hajdú István Gergely (Erkel gimnázium), modem táncé Amroun Nabil (Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba), az egyéb kategóriáé pedig a Szriptíz (Deák Ferenc Gimnázium, Sze­ged) és a Hasmester (II. Rákóczi Ferenc Gimnázium, Kiskunhalas). Megyénkből ezüst minősítést ért el az önálló irodalmi alkotás kategóriában versből Puravecz Péter (Vásárhelyi Pál Szakközépiskola, Békéscsaba), szóló­énekből Suta Edit (Szlovák Gimnázium, Békéscsaba), a népdal és hangszeres népzene kategóriában Motyán Gabriella (Szlovák Gimnázium), a könnyűzenei együttesek közül a Caledónia (Erkel gim­názium), képző- és iparművészetből Nagy Júlia (Vajda Péter Gimnázium, Szarvas) és Kovács Kata (Evangélikus Gimnázium, Békéscsaba), videóból Ferenczy István (Euro-Oktaéder Szak- középiskola, Békéscsaba), az egyéb kate­góriában Peroska és a Pedofarkas (Ady- Bay Gimnázium, Sarkad). Bronz minősí­tést ért el a népdal és a hangszeres nép­zene kategóriában Vass Erika (Erkel gim­názium), képző- és iparművészetből Puj Irén (Nicolae Balcescu Gimnázium, Gyu­la), fotóból Terhes Árpád (Vajda Péter Gimnázium, Szarvas), számítógépes gra­fikából Bácsi András (Erkel gimnázium), videóból az Erkel gimnázium 12. D. osz­tálya, az egyéb Kategóriában a gyulai Munkácsy Mihály Szakközépiskola Di­ákszínpada. Különdíjban részesült kép­ző- és iparművészetből Török Csaba és Kovács Bernadett (Evangélikus Gimnázi­um, Békéscsaba), népi iparművészetből Hegedűs Judit (Göndöcs Benedek Szak­képző Iskola, Gyula), az egyéb kategóri­ában pedig a Peroska és a Pedofarkas (Ady-Bay Gimnázium, Sarkad). SZ. M. Megszakadt torkok májusa Latiatuc feleym zumtuchel, ismét itt van május elseje, énekszó és tánc köszöntse... Nem véletlenül jelent meg betűhíven lelki szemeim előtt első összefüggő nyelvemlékünk. Már a „Halotti beszéd és könyörgés” is említi a munkát, pontosabban annak ,,-s” képzős melléknévi vál­tozatát. Benkő Loránd olvasata szerint az ördögnek engedő, feledé­keny ember „evék oz tilvut gyimilcstül, (s ezért joggal) horoguvék isten, es vetevé űt ez munkás világ belé.” Vagyis jó nyolcszáz esz­tendővel ezelőtt a szlávból magya­rított „munka” szavunk afféle fe­gyelmező eszköznek számított. Ehhez képest hétszáz (húsz) évvel később, 1920-ban egy mélabús Ti- sza-parti poéta, bizonyos Juhász Gyula valóságos istenkáromlásra ragadtatta magát: „Én őt dicsérem csak, az élet anyját, / Kitől jöven­dő győzelmünk ered, / A munkát dalolom , ki a szabadság / Útjára visz gyász és romok felett” - ír­ta. De még rajta is túltett (jól tessék figyelni, létezik ilyen magyar családnév egyáltalán?!) Kassák, a loboncos hajú avantgárd, aki nem átallott Munka címmel folyóiratot indítani. Persze van mentő­körülmény is: holmi Ady-félék olyasmivel tömték akkoriban a kor­társak és a felnövekvő generáció fejét, hogy mióta ember néz az ég­re, vörös csillag a reménye; részben érthető hát, hogy némelyek belezavarodtak ebbe a külföldről pénzelt, szép (?) irodalomnak ál­cázott liberál-bolsevista propagandába. Nincs mit csodálkoznunk azon, ha ekkora lélekrombolás után a csőcselék kockakővel gyako­rolta a célba dobást és önkívületi állapotban skandálta, hogy „Munkát! Kenyeret! _____________________________________■ Me zőgazdaság a 70-es évek szintjén Elkeseredett agrárfórum az ágazat állapota miatt A hibás politikai döntések miatt, a torgyáni bohózat nyomán a mai magyar me­zőgazdaság a ‘70-es évek szintjére süllyedt és termel. A honi állatállomány meny- nyisége a második világhá­ború óta soha nem volt olyan alacsony, mint napja­inkban — hallottuk szom­baton délután Békésen, azon az agrárfórumot meg­előző sajtótájékoztatón, me­lyet Németh Imre ország- gyűlési képviselő, az MSZP mezőgazdasági kabinetjé­nek vezetője, a Pest megyei Agrárkamara elnöke és Raskó György, egykori me­zőgazdasági államtitkár, a Zöldszalag-mozgalom egyik alapítója tartott. Békés Németh Imre bevezetőjében ki­emelte: az MSZP agrárprogramjá­nak gerincét elkészítette, a szak­mai vitákon elhangzottakkal ké­szülnek a részletek, mellyel a párt véget akar vetni annak a vál­ságnak, amibe az ágazat az utób­bi 8-10 évben zuhant. Míg a nem­zetgazdaság viszonylag egészsé­ges mutatókkal rendelkezik, ad­dig az agráriumban dolgozók életszínvonala csökken. A „cso­dálatos” eredmények nyomán az ágazat 8 százalékkal kevesebb embert foglalkoztat mint koráb­ban, 13 százalékkal csökkentek a mezőgazdasági beruházások, az ágazatban dolgozók jövedelme 67 százaléka a hazai átlagnak. Az említett időben az állattenyésztés esett vissza a legjobban, ennek fellendítése gyökeres változáso­kat igényel - mondotta Németh Imre. Ezután az EU-csatlakozás lehetőségeiről, az ágazat válság- kezeléséről beszélt, majd szólt a támogatásokról, melyek az MSZP szerint nemcsak szólamokat je­lentenek. A válsággócokat ele­mezve - mezőgazdaság, egész­ségügy és környezetvédelem - első lépésként a mezőgazdaság­ban dolgozók, az ágazat jövedel­mezőségét akarja javítani a párt az áttekinthetőbb, a nyilvánosság kontrolljával ellenőrzött pénz­ügyi támogatásokkal. Raskó György elsősorban a szakmai kérdéseket boncolgatta, rámutatva: az uniós csatlakozás­ra nem készíti fel senki az agráriumot, mert - mint mon­dotta - az EU-csatlakozást köve­tően Brüsszel diktál majd, a ma­gyar érdekért ott kell harcolni, lobbizni. A termelők nincsenek tisztában a csatlakozás feltételei­vel, a növekvő adminisztráció­val. Az agrárfórum a 2002-es vá­lasztások jegyében kutatta a ma­gyar mezőgazdaság hogyan- továbbját. ' SZ. A. Határnyitás a lelkekben is Battonyán április 28-án, szombaton tartották a román kultu­rális napot. A jubileumi rendezvényen jelen volt Petra Cordos, Románia budapesti nagykövete, Andrei Oancea sze­gedi főkonzul és számos bukaresti és Arad megyei magas beosztású politikai személyiség. Battonya Az idei román kulturális nap kü­lönlegességét az adta, hogy a résztvevők két, tíz évvel ezelőtti eseményre emlékeztek: Ilié Cio- can misszionárius pap Battonyára helyezésére, illetve az ebből az al­kalomból történt ideiglenes határ­nyitásra. A megemlékezések ha­zai és külföldi résztvevői elisme­réssel nyugtázták, hogy az 1991- ben elkezdődött folyamat mára látványos eredményt hozott: fel­lendült a battonyai románság kul­turális és hitélete, nőtt a román ál­talános iskola tanulói létszáma, és véglegesen megnyílt a nemzet­közi forgalmat lebonyolító batto- nya-tornyai határátkelőhely. A román ortodox templomban Árdeleán Pál püspöki vikárius két, Romániából érkezett lelkész társá­val celebrálta a hálaadó misét. A szertartás végén az aradi Timotei és a gyulai Sofronie püspök emléke­zett meg a tíz évvel ezelőtti változá­sokról. Timotei püspök — felidézve személyes emlékeit is - kiemelte: a határnyitás lelkileg is közelebb hozta egymáshoz a magyarországi és a romániai lakosságot. A József Atüla Művelődési Köz­pontban tartott esti kultúrműsor előtt a Román Országos Kisebbsé­gi Önkormányzat, Battonya Város Önkormányzata, valamint a Battonyai Román Kisebbségi Ön- kormányzat nevében magyar és román nyelven Takács Dezső pol­gármester és Kreszta Traján orszá­gos elnök köszöntötte a résztvevő­ket. Elhangzott, hogy Battonya - több Békés megyei településhez hasonlóan — sajátos arculatú, kü­lönleges település, s ennek oka a lakosság összetételében rejlik. Battonyán ma is különböző kultú­rájú és különböző nemzeü hagyo­mányokat őrző népcsoportok él­nek. A török kiűzése után romá­nok és szerbek telepedtek meg a tájon. Az identitás megőrzésének záloga a család, az egyház, az isko­la és az anyaországokkal való kap­csolattartás. Ami az egyházat illeti, 1991 előtt hosszú időn keresztül nem volt papja a battonyai román ortodox egyháznak, s ez megne­hezítette a hitélet gyakorlását, a közösség összekovácsolódását, az anyanyelv gyakorlását. A szomorú helyzetnek az vetett véget, hogy 1991. április 28-án Ilié Ciocan sze­mélyében Arad megyéből érkező misszionárius papot kapott a battonyai románság. Ebből az al­kalomból ideiglenes határnyitásra is sor került a magyar-román ha­társzakasznak azon a pontján, ahol ma a battonya-tomyai nem­zetközi határátkelőhely működik. A következő évben úgy döntött a város képviselő-testülete, hogy az addig egy igazgatás alatt működő nemzetiségi iskolát önálló román és önálló szerb iskolává alakítja. A fentieknek köszönhetően új pers­pektívák nyíltak a román kisebb­ség fennmaradására és a település gazdasági fejlődésére. Mindez nem történhetett volna meg a ki­sebbségi és a városi önkormányzat példás együttműködése, az anya­ország, ezen belül Arad megye se­gítsége nélkül - hangsúlyozták a szónokok. MÉNESI GYÖRGY „TÚLSÁGOSAN IS TISZTELEM ISTEN LÉTEZÉSÉNEK ESZMÉ­JÉT, HOGY FELELŐSSÉ TENNÉM ŐT EGY OLYAN ABSZURD VILÁGÉRT, MINT AMILYEN A MIÉNK.” (Georges Duhamel) Jubileumi Sedan akció! Sedan már 1880 000 Májusban rendkívül kedvező áron lehet Öné a Suzuki Swift Sedan. A felszereltebb modellekbe rendelhető légkondicionáló, szervokormány, duplalégzsák és ABS Is. Akciónk csak a készlet erejéig tart. 20% kezdőbefizetéssel részletre Is megvásárolható, sőt 60% fölötti befizetés esetén a Casco sem kötelező. Használt autóját beszámítjuk. felszereltebb Mozgáskorlátozott utalványát teljes értékben beváltjuk. modell látható. BÉKÉSCSABA, Szarvasi út 13. Tel.: (66) 446-752,453-770. E-mail: onkers@matavnet.hu ANKFRS KFT. OROSHÁZA, Kossuth u. 18. Tel.: (68)411-233. A csőcselék kockakővel gyakorolta a célba dobást.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom