Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-05 / 80. szám

ALAPÍTVA: 1945-BEN A HAZA MINDEN ELŐTT PUS MEGYEI HÍRLAP közéleti napilap 2001. ÁPRILIS 5., CSÜTÖRTÖK ARA: 53 FORINT LVI. ÉVFOLYAM 80. SZÁM Lapunk tartalmából www.bmhirlap.hu E-mail: szerk.bekes@axels.hu Vélemény Ménesi György arról ír jegyzetében, hogy Mohács után bő­vült a marha­piac. (5. oldal) Interjú A Vakvagányok című új ma­gyar film egyik szereplője a dombiratosi egyetemista, Suhajda István. (6. oldal) Megyei körkép Közeleg április 15-e, a szövet­kezeti külső üzletrésztulaj­dont igazoló dokumentu­mok beadásá­nak határideje. (9. oldal) Karsai megállapodott Kölcsönös megelégedettséggel ért véget az a félórás tárgyalás szer­dán, amelyen Karsai József batto- nyai gazdálkodó, valamint az ag­rártárca illetékese megállapodott egyes személyes, illetve az egész agráriumot érintő kérdésekről. A szakminisztérium előtt tar­tott sajtótájékoztatón Karsai Jó­zsef meglepődöttségének adott hangot, hiszen - mint mondta- két és fél év után most először jött létre biztató szakmai tárgya­lás a két fél között. — Demonstrációs adatgyűj­tést a minisztérium nem vég­zett, a kibontakozási hitelkonst­rukcióról szóló értesítés pedig Karsai Józsefhez napokon belül megérkezik - szögezte le Becz Miklós főosztályvezető. A megállapodás eredménye­ként a battonyai gazda eltekin­tett korábban bejelentett éhség- sztrájkjától, és egyelőre stras- bourgi utazását is függővé tette.- A politikai üldöztetésem a tárca korábbi vezetésétől szár­mazik, a mostam minisztérium­nak nincs köze kiutazásomhoz — hangsúlyozta Karsai József. ■ A vidék a hangját hallatja Az önkormányzati törvény fejlesztésének lehetőségeiről Dr. Pataki István érdekes véleménycserét „vezényelhetett” a polgármesterek találkozóján DFOTÓ: LEHOCZKY PÉTER A Belügyminisztérium Önkormányzati Mun­kacsoportja munkaközi szakmai anyagot ké­szített „A helyi önkormányzati rendszer fej­lesztésének fő irányai" címmel. Ezt már ko­rábban megküldték a polgármestereknek. Tegnap Békéscsabán a megyei közigazgatási hivatal a téma megvitatására fórumot rende­zett a községek polgármestereinek. Békéscsaba A 75 megyebeli település feléből jöttek el a pol­gármesterek. A városiak „igazoltan” voltak tá­vol, őket a napokban Szegedre invitálták, talán hárman mentek el Békésből. Felmerült, hogy miért kellett megosztani a vitaanyag által érin­tetteket? A tárgyalt témák centrumában állt az a vitaanyagbeli tényállítás, mely szerint „Tévesek azok a megközelítések, amikor az önkormányzati egyenlőségről szólnak”. Talán lett volna mondanivalójuk egymásnak az egyenlőknek és a még egyenlőbbeknek. Más vélekedés szerint éppen azért „választották szét” a városok és községek polgármestereit, hogy ne egymással vitázzanak, hanem az anyaggal... Dr. Pataki István, a közigazgatási hivatal ve­zetője a vitaanyaggal kapcsolatos eddigi véleke­déseket ismertette „étvágygerjesztőül”. A hozzá­vetőleg 10 éves fennállása óta 17-szer módosított önkormányzati törvény fejlesztésével mindenki egyetért. Azzal is, hogy ne létezzen egyszerre megye- és régiórendszer, a jegyzők szerepének legyen valami állami megítélése, növekedjen a polgármesterek súlya. A megyei önkormányzat esetében - a pártok óhajával szemben - a tér­ségeket arányosan képviselő, a települési önkor­mányzatokhoz, s nem a pártokhoz kötődő me­gyei testület álljon fel, s a polgármesterek alkos­sák a megyegyűlést, vagy annak gerincét. Ko­moly kritika éri országosan a területfejlesztési tanácsokat. A kistérségeket viszont mindenki fejlesztené. Kiderült: az önkormányzati törvény reformjára a következő parlament első évében lehetne eséllyel sort keríteni. A polgármesteri hozzászólások konstruktívan és rendltivül sokoldalún érintették a témát - e keretek között képtelenség visszaadni azok gaz­dag tartalmát. Kránicz Jánosné (Kertészsziget) visszautasította dr. Kara Pál belügyminisztériu­mi közigazgatási államtitkár egyik sajtónyilatko­zatát, melyben azt mondta: a polgármesterek azért kardoskodnak a településenkénti önálló polgármesteri hivatalok mellett, mert a rokonsá­guk elhelyezésével akarnak hasznot húzni belő­le. Azt mondta: ha le kell mondania, akkor sem szünteti meg a faluban az iskolát. Kiemelte: a tárgyalt elképzelések a városokat akarják — a falvak rovására — kedvezőbb helyzetbe hozni. Kaszai János (Vésztő) a félig vagy egészen „pártmentes” megyegyűlés létrehozását látná jó­nak, s helyeselte, hogy a megyei közgyűlés el­nökét a megye lakossága közvetlenül válassza meg. E lépések révén megszűnhetne a települé­sek és a „megye” közötti egészségtelen kapcso­lat, s a területfejlesztési tanácsok hatásköre is átkerülhetne a megyéhez. Javaslatát, hogy a jegyzők alkalmasságát is választási ciklusonként újra állapítsák meg, nagy egyetértés fogadta. Szilágyi Menyhért (Csorvás) örült volna, ha a városok polgármestereit meghívják a fórumra. Úgy vélte: az önkormányzatiság alanyai az ál­lampolgárok, s az ő egyenlőségüket az Alkot­mány garantálja. Azt mondta: nem igaz, hogy a kistelepüléseken dolgozó igazgatási szakembe­rek felkészületlenebbek lennének, a községek­ben élők közmegelégedésére dolgoznak. (Mi tesszük hozzá: az igazgatási munka megítélésé­nek egyetlen mutatója van: a lakosság megelé­gedettsége.) (Folytatás a 5. oldalon) Karancsi elbocsátása jogsértő volt A Fővárosi Munkaügyi Bíró­ság dr. Viniczai Éva bírónő vezette tanácsa tegnap hir­detett ítéletet Karancsi Ti­bor, az olajügyek kirobban­tása révén országos hírnév­nek örvendő szeghalmi exrendőr munkaügyi peré­ben. A bíróság első fokon kimondta: az elbocsátás jogsértő volt. így Karancsi visszakaphatná rendőri ál­lását, de ő már nem akar rendőr lenni. Szeghalom-Budapest Mint olvasóink előtt is ismert: Karancsi Tibor, a Szeghalmi Rendőrkapitányság egykori fő­nyomozója a Fővárosi Munka­ügyi Bíróságon azért nyújtott be keresetet, mert szerinte 1999-ben törvénytelenül, koncepciós eljá­rással bocsátották el a rendőrség­től. Az első tárgyaláson az Orszá­gos Rendőr-főkapitányság (ORFK) volt az egyetlen alperes, majd később a bíróság másod­rendű alperesnek a Békés Megyei Rendőr-főkapitányságot is be­vonta. Karancsi Tibor érdeklődé­sünkre elmondta: a Fővárosi Munkaügyi Bíróság az ügyben első fokon tegnap hirdetett íté­letet. A bíróság kimondta: 1999 szeptemberében Karancsi Tibort jogsértően bocsátotta el az ORFK vezetője (aki ezzel akkor a szeg­halmi kapitányság etikai bizott­ságának döntését szentesítette, amit a munkaügyi bíróság most szintén semmisnek nyilvánított). A Békés Megyei Rendőr-főkapi­tányságot a bíróság kötelezte, hogy 635 ezer forintot (a kamata­ival együtt) fizessen meg a szeg­halmi exszázadosnak. Az ítélet nem jogerős, mivel az első- és másodrendű alperes türelmi időt kért. Karancsit rendőri állásába is visszahelyezte volna a bíróság, de ő már nem akar rendőr lenni. Tizenhat évig szolgált rendőr­ként, elege lett. A jövőben a Tör­ténelmi Szociáldemokrata Párt (amelynek keretében országgyű­lési képviselőjelöltjeként indul a körös-sárréti térségben) színei­ben kíván politizálni, mit Békés megyei elnök. M. B. Hatalmat szolgál a területi politika Masszív munkanélküli ré­teg alakult ki, a területi politika eszközei a kor­mánypártok hatalmi célja­it szolgálják, helyben el­lentéteket szítanak, a sta­tisztikai mutatók alapján Békés megye még inkább a perifériára szorult, az úgy­nevezett aktivitási ráta például már 48 százalékot mutat — hangzott el az SZDSZ tegnapi megyei tá­jékoztatóján. ________Békéscsaba________ Ve lkey Gábor megyei pártelnök és Nagy Béla alelnök egyaránt erőteljesen bírálta a kormányt, mert szerintük a napi és helyi szalagátvágások az illúziókeltést szolgálják, a régióbeli, megyei fejlesztési támogatások azt su­gallják: ezekhez bárki hozzájut­hat, a valós helyzet azonban más képet mutat. A legszemléle­tesebb adat, hogy a 15-75 év kö­zöttieket figyelembe vevő aktivi­tási ráta az öt évvel ezelőtti 55- 75 százalékról a stagnálás után most 48-ra csökkent, de nem a korosztály-átrendeződés (ma­gyarul elöregedés) miatt. A sza­baddemokraták szerint tíz év alatt szinte stagnálödott a mun­kanélküli réteg, ráadásul papí­ron kétszer annyian vannak, mint a valóságban. Dél-Békés­ben további veszélyes jelenséget tapasztalni: a fiatal műszaki ér­telmiséget a munkaügyi köz­ponton keresztül a Dunántúlra csábítják, erősödő tendencia, hogy csak a diák és az idős réteg marad. Ezt olyan kormánypoliti­ka tudná ellensúlyozni, amely a fokozottan hátrányos megyéket — Békés, Borsod, Szabolcs-Szat- már — is helyzetbe hozná. En­nek azonban egyik akadálya, hogy a pályázatoknál, közte a Széchenyi terv kínálta lehetősé­geknél is, a siker reményében csak kisebb összegű támogatást érdemes megjelölni. Az önkormányzatok nem csu­pán tisztán a szolgáltatásokért kénytelenek pénzt kérni, hanem egy-egy hozzá kapcsolódó fej­lesztéshez is - példának a békés­csabai Árpád fürdőt említették - , a többletforrást is csak így tud­ják biztosítani. Ez ellentétes az európai gyakorlattal. r. i. Régi, új elnökség A Békés Megyei Nyugdíjas Egyesületek Szövetsége március 30-án tartotta elnökségi ülését, illetve tisztújító közgyűlését. A 160 helyi alapszervezetet tömö­rítő, jelenleg 42 ezer tagot re­gisztráló szövetség munkájáról dr. Pankotai István megyei el­nök, országos elnökhelyettes szólt. Ez utóbbi tisztségviselő kifejtette: a legnehezebb hely­zetben ma a nyugdíjasok van­nak Magyarországon. ■ - A nyugdíjasszövetség újabb öt évre bizalmat szavazott a vezetésnek, s megerősítette tisztségében dr. Pankotai István elnököt, illetve Fári Pál alelnö- köt. A tizenöt tagú elnökség to­vábbi tagjait nyílt szavazás kere­tében választották meg — tájé­koztatta lapunkat a megyei el­nökségben viselt tisztségéről egészségügyi problémái miatt lemondott Kiss Lajos, a sarkadi nyugdíjasok érdekvédelmi egye­sületének elnöke. ibi Két új szövetkezet alakul Dudás Árpádnak, Zsadány polgármesterének a kezdemé­nyezésére két új típusú szövetkezetét szeretne létrehozni az északi és az északkelet kistérség. Az egyik szövetkezetben gyümölcstermesztésre, a másikban erdőtelepítésre fog majd össze a tagság. A hamarosan megalakuló két szövetkezet hatékony segítséget nyújthat a földtulajdonosoknak, mert a gyümölcs- és erdőgazdálkodás révén a gyengébb minőségű földek is hasznosíthatóvá válhatnak. Észak-, És Északkelet-Békés Korábban úgy volt, hogy gyü­mölcs- és erdőtelepítésre egy új típusú szövetkezet létesül. Dudás Árpád elmondta: az FVM megyei hivatala javasolta, hogy külön alakítsanak szövetkezetét a gyü­mölcstermesztők és külön az er­dőtelepítők. Ezek az új típusú szövetkeze­tek az alig néhány hektáros föld­területtel rendelkezők számára is kedvező lehetőséget kínálnak majd. A földtulajdonosnak nem kell végigjárnia minden procedú­mert ha a termés nagyobb tömeg­ben jelenik meg, akkor a kon­zervgyárakkal előnyösebb szer­ződést lehet kötni. Az erdőtelepítés hosszú távú befektetés (például mintegy 15 év kell ahhoz, hogy a nyárfa vágható legyen), ezért ezt ott kellene vé­gezni, ahol a föld gyenge minősé­gű. Például erdő a szikfoltos terü­leten is elhelyezhető. így azok a földterületek is gazdaságba állít­hatók, amelyek eddig nem voltak művelhetőek. Továbbá a gyü­mölcs- és erdőtelepítést az Euró­pai Unió is támogatja. A két új típusú szövetkezetét elsősorban azzal a 22 északi és északkeleti településsel szeretnék létrehozni, amelyik a Békés Me­gyei Vállalkozási Övezetben érin­tett. De nem zárkóznak el attól, hogy komoly érdeklődés esetén más település is belépjen. MAGYARI BARNA WIENERBERGER építkezők napja 2001. április 7-én 8-15 óráig, Békéscsaba, Kétegyházi út 18. SOVTYI JANOS építőanyag-kereskedő „KERÁMIA TETÖCSEREPEK" s ALTER Alföldi Téglaipari Kft. WIENERBERGER TONDACH !0 MAQYARORSZAC3 B VE LUX &Oh-Íz>flzíl otein+dbsigN Villás* KFT Befizetés jelentős kedvezményekkel április 7—10-éig! Egész napos program felnőtteknek, gyermekeknek nyerési lehetőséggel. b MINDENKIT SZERETETTEL VÁRUNKÉ Békéscsaba, Kétegyházi út 18. Tel.: (66) 445-051, 440-495. Nyitva tartás: hétköznap 8-16-ig, szombaton 8—12-ig. rát. A szövetkezet intézi a pályá­zatokat, a talajminta-vételezést, a csemeték beszerzését és minden egyéb szervezést, valamint szak­tudással szolgál. A gazdának csak a fizikai munkát: a telepítést és a csemeték gondozását kell megol­dania. A szövetkezetek központjait később jelölik ki. Ami viszont már most biztosnak tűnik: egy- egy tag tíz-tízezer forinttal léphet be a szövetkezetekbe. Gyümölcstermesztés esetén az értékesítésben is közreműködik a szövetkezet. Ez azért is fontos,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom