Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-26 / 97. szám
10. OLDAL - 2001. ÁPRILIS 26., CSÜTÖRTÖK TÉR -KÉP A címer Hitelt érdemlő bizonyítékokat | a falu alapításá- ! ról, illetve a | pontos címerle- | írásról eddig nem sikerült föltárni. A levéltári anyagok az 1500 és 1800-as évekre utalva nyújtanak támpontot, így a korabeli címerben található korona és holló a Hunyadi birtokot jelképezi. A kettős dohánylevél az 1800-as években idevándorolt telepesekre utal, akik dohánykertészek voltak. Települési leltár Lélekszám: 2667 (növekvő); nyugdíjasok száma: 790. A lakosok 90%-a római katolikus, 10%- a evangélikus és református val- lású. A legfiatalabb lakos: Reményi Ilona Ágnes, született 2001. február 23-án, Gyulán, a legidősebb Andó Borbála, született 1910. december 6-án, Magyar- bánhegyesen. Foglalkoztatás: regisztrált munkanélküliek száma éves átlagban 350, közhasznú foglalkoztatásban vesz részt 39, jövedelempótló támogatásban részesül 52, rendszeres szociális segélyt kap 39 személy. A község közigazgatási területe 36,55 négyzetkilométer. Infrastruktúra: vezetékes ivóvíz 97%, vezetékes gáz 87%, telefon 80%, aszfaltozott út és járda 97% (a maradék 3% vasúti betontalppal fedett), 17 csatornás kábeltévé-hálózat, egy vasútállomás. A szennyvízhálózat kistérségi összefogással, a falut átszelő kerékpárút kiépítése pályázat útján 2001-től kezdődik. Múltmorzsák Az első írásos.emlékek 1510-ből valók, amikor a birtokrészt Brandenburgi György őrgróf megkapta. Buda eleste után Erdélyhez csatolták. 1596-ban a török martaléka lett. 1627-ben a falunak csak a neve él. 1839-ben a bánhe- gyesi pusztán 120 lakost számláltak. 1843-ban a létrejött Nagy- bánhegyes szomszédságában formálódott a falu, majd 1859-60- ban megkülönböztető néven megalakult a mai Magyarbánhe- gyes. Első telepesei az Arad megyei Forray-Nagyiratos kertészközségből jöttek. A megélhetést jelenleg a mezőgazdálkodás és dinnyekertészkedés jelenti. Honnan ered? Egyesek az itt lakott Bán családról, mások első ismert földesuráról, Maróthy János macsói bánról származtatják a község nevét. A Bán névhez hozzátapadó „hegyes” szó jellemző ezen a vidéken. Ismeretes, hogy a nép képzelete a halmot szívesen nagyítja heggyé, azaz olyan magaslattá, mely kiemelkedik az Alföld vidékéből. A község fejlődése biztos alapokon áll A lakosság bízik az elöljárók céltudatos munkájában Szokola Béla az 1985. június 8-ai tanácselnök-választáson a falu elöljárója lett, és azóta is ezt a posztot látja el. Az 1990-es hely- hatósági választáson — a lakosság bizalmának köszönhetően — 80 százalékos aránynyal a község polgármestereként folytatta a megkezdett munkát. — A tanácsi időszakra visszatekintve, közvetlenül a megválasztásom után indult a település gázellátása, amit 1988-ra befejeztünk. Összesen 878 lakás csatlakozott a hálózatra. A Jókai és a Kossuth utcán kívül sehol nem volt szilárd burkolatú út, ezért a gáz után az útépítés lett a fő szempont. 1995-re 97 százalékban pormentessé váltak útjaink úgy, hogy a lakosságtól nem kértünk közműfejlesztési hozzájárulást. NévieSV 1988-ban Nagybán- hegyessel együtt telefonfejlesztést végeztünk. A községben mára 1100 ingatlanból 1080-ba bevezették az egészséges ivóvizet. A fejlődéssel lépést tartva, 1993-ban kiépíttettük a kábeltelevíziós rendszert a helyi stúdióval. Most közel 500 lakásban, 840 forint előfizetési díj ellenében 17 csatorna között válogathat a lakosság.- A község infrastruktúrája tehát - a szennyvízhálózat kivételével - napjainkra kiépült. Milyen tennivalók maradtak ezek után?- Az alapok adottak, de nem feledkezhetünk meg a hálózatok és az intézmények folyamatos karbantartásáról. Szerencsére a többéves eredményes gazdálkodás lehetővé tette, hogy az ÁMK-n belül nem kellett intézményeket összevonni, és az Aradi úti óvodát is működtetni tudjuk. Az oktatás tárgyi, személyi feltételei biztosítottak. Az informatikát. tananyagként tanulhatják a fiatalok. A testület a hároméves taneszközpótlásra 5 millió forintot kíván költeni. A rendszer- váltással nőttek a foglalkoztatási gondok, melyben elértünk némi eredményt, de a problémát nem tudtuk megoldani. 1993-ban 5,6 millió forint vissza nem térítendő támogatást adtunk a helyi seprűkötő üzemnek, amely 65-70 dolgozónak adott munkát. Sajnos 1996-ban egy tűzeset miatt az üzem megszűnt. Tovább növelte a munkanélküliek számát az Egyetértés Szövetkezetben végbement létszámleépítés. Jelenleg 20 százalék feletti a jövedelempótló támogatásban részesülők száma. A gondok enyhítésére 1-2 hónapon belül a volt Új falusi iskola épületébe egy varrodaüzem települ, mely 25-30 nőnek kínál munkát. Emellett a két megyei intézményünkben (szociális foglalkoztató, speciális szakiskola) sok bán- hegyesi talált biztos megélhetést.- Ezek szerint a választási célkitűzései jó úton haladnak. Mit tart a hátralevő ciklus legsürgetőbb feladatának?- Legfontosabb a szennyvízberuházás megvalósítása, mely a társuló négy településsel 2,4 milliárdos feladat. Reméljük, pályázatunk pozitív elbírálást kap. Június 20-áig elkészül a falu korszerűbb közvilágítása, majd az úthálózataink 10 millió forintos felületi zárását készítjük el. Az intézmények világításkorszerűsítése és a nyílászárók szigetelése közel 9 millió forint. A kerékpárút 31 millió forintos pályázata benyújtás előtt áll. Augusztus 20-ára tervezzük az első és második világháborús emlékmű ünnepélyes felavatását a köztemetőben. A temető rendbetételét korábban megkezdtük, a betonutak építését, a belső rend kialakítását idén is folytatjuk. Tavaly a halottak napjára adtuk át a 24 férőhelyes urnafalat, melyre várjuk az igényléseket. Az önkormányzat és az egyházak jó kapcsolatát bizonyítja, hogy a római katolikus templom köré korszerű kerítést építettünk, a templomkert karbantartását az önkormányzat végzi. Az evangélikus templom kerítése az idén készül el.- Miben látja az eredmények megőrzésének biztosítékát és a továbblépés lehetőségeit?- A község lakossága elöregedő, ezért fontos az itt élők és a fiatalok megtartása, a foglalkoztatás terén az említett elmozdulások folytatása. A megélhetést a mezőgazdaságból származó jövedelmek nyújtják, de eredményességét sok összetevő befolyásolja. A képviselők összetétele, felelősségérzete garancia arra, hogy a céljainkat megvalósítsuk, melyhez szerencsésen társul a hivatal szakapparátusának jó szakmai felkészültsége. Tapasztalatom alapján állítom: többéves ciklus szükséges ahhoz, hogy egy vezető és a testület komoly eredményeket tudjon felmutatni, mely azonban csak a lakosság tartós bizalmával nyerhető el. Bízom abban, hogy erre a bizalomra a 2002-es választáson is rászolgálhatok. Név: Szokola Béla Született: 1948. február 11-én, Magyarbánhegyesen Családi állapot: özvegy, két leánygyermek (Erika, Hajnalka) édesapja; két kis unokája van, Evelin és Ivett Iskolai végzettség: gépésztechnikus Hobbi: barkácsolás, gépjárműjavítás, labdarúgás TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐK Szokola Béla polgármester (független) Ifj. Asztalos Ferenc (független) Barton Béla (független) Dudás Károlyné (független) Fajó János (független) Kertes István (független) Nacsa Mihályné alpolgármester (független) Prókai Mihály (független) Szabó András (független) Dr. Szikszai József (független) Jegyző: dr. Kapás József__________ RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM. 1860-ban imaház épült Magyarbánhegyesen, mely a községházával egy fedél alatt volt. Az imatermet iskolának is használták. A mai templomot 1896. szeptember 12-én, Mária napján szentelték fel. A község 1996-ban ünnepelte a templom 100 éves fennállását. A felszenteléstől 6 plébános és 23 segédlelkész (káplán) dolgozott itt. Jelenleg Térjék Ferenc plébános látja el a szolgálatot, aki több mint 30 éve él a településen Könnyebb egy betegséget korai stádiumában felismerve kezelni, mint az elhatalmasodott kórt gyógyítani. A háziorvosi tevékenység egyik legfontosabb feladata a megelőzés. Magyarbánhegyesen ezek a célok szerencsésen találkoztak az önkormányzat elképzeléseivel, ahol példaértékű felvilágosítással és lakossági szűrésekkel találkozhatunk. Dr. Szikszai József háziorvos szerint a helyi önkormányzat nem sajnálja a forrásait a megelőzés minél szélesebb körben történő kiterjesztésére. A felvilágosító munkába a körzeti ápolónőtől a pedagógusig mindenki részt vesz. Az általános iskolásoknak és az időseknek rendszeresen tartanak egészségügyi előadásokat. Az önkormányzat saját erőből kialakított egy komplex fizikoterápiás részleget, ahol helyben évi 800-900 beteget látnak el. A tüdőszűréssel egy időben a településen 15 éve végzik a magas vérnyomás és a cukorbetegek szűrését. Tavaly 300 nő és néhány férfi vett részt csontsűrűség vizsgálaton. Közülük 28 személyt ma is kezelnek. Megszervezték a férfiak prosztata betegségeinek szűrését, ahol a 100 megjelentből 6 esetben találtak kezdődő tüneteket. A vizsgálatokban a hódmezővásárhelyi kórház laboratóriuma nyújtott nagy segítséget. Idén tervezik a mezőkovácsházi Vis Medica Kft.- vel az allergiás betegségek alapszűrését, illetve a gyomorfekély megelőzésének bakteriális feltárását. Évek óta végzik a vérzsír- szűrést, s laboratóriumi kontroll mellett a különböző betegségek miatt a véralvadásgátló gyógyszerek beállítását. A szűrés és gondozás helyben, a rendelési idő előtt történik, a betegek megelégedésére. A tapasztalatok kedvezőek, mely a lakosság hozzáállásának, az önkormányzat és az egészségügy összehangolt közös munkájának köszönhető. A királykisasszony bajusza- A gyermekek gátlásait feloldja, biztonságot, önbecsülést ad és határozott fellépésre tanít a színpadon való Szereplés — mondta Dudás Károlyné, aki 16 éve irányítja Magyarbánhegyesen az irodalmi színpad munkáját. Korábban több korosztályt átfogó csoportjuk volt, mely jelenleg főként az általános iskolásokat fogja össze. A gyerekek szeretnek játszani, érzik a színpad varázsát, így szívesen szakítanak időt a szabadidejükből a felkészülésre. Műsoraikkal ott vannak minden községi rendezvényen, de önálló programmal is meglepik a falubelieket. A gyerekek aktivitását a szülők is jó néven veszik, szívesen segítenek a díszletek, jelmezek elkészítésében. Legközelebb június első felében láthatjuk az irodalmi csoportot. Tagjaik a „A királykisasszony bajusza” címmel 3 felvonásos mesejátékot mutatnak be. A magyarbánhegyesi speciális szakiskolában korszerű, modern környezetben, jól felszerelt műhelyekben tanulnak a fiatalok Általános és speciális oktatás Magyarbánhegyesen, a Kossuth utca 81. szám alatt található a megyei önkormányzat által fenntartott általános iskola és speciális szakiskola, valamint a gyermek- és diákotthon. Az itt folyó nevelő-oktató munkáról Tompa László igazgatót kérdeztük. Mint elmondta, az iskola az 1959-60-as években kezdte tevékenységét, mely a kezdetektől az enyhén értelmi fogyatékosok bentlakásos gyógypedagógiai intézményeként működött. Az utóbbi tíz évben a intézet dinamikus fejlődésnek indult. Területi szakszolgáltatásként ellátja a korai gondozottak és képzési kötelezettek fejlesztését. Speciális tanterv szerinti oktatás folyik az általános iskola 1-8. évfolyamán. Az 1„ 7. és 9. évfolyamban a NAT szerint történik a tanulásban akadályozott gyermekek foglalkoztatása. Az intézményben logopédiai kezelés, valamint komplex személyiségfejlesztés, pályaorientációs foglalkozások vannak minden évfolyamon. A 7. és 9. osztályokban felmenő rendszerben új tantárgy a kémia, fizika, biológia, informatika és idegen nyelv (német). A tanulóknak rendszeres kulturális, sportfoglalkozásokat, szakköröket, versenyeket szerveznek. A speciális szakiskola korszerűen felszerelt épületében bőrtárgykészítő és cipőjavító betanított szakmák elsajátítása történik. Térítés ellenében diákotthoni elhelyezést is biztosítanak. A jelentkezés feltételeiről az iskola vezetése szívesen ad felvilágosítást. Kedvelt szórakozás a foci Magyarbánhegyes lakosságának közkedvelt szórakozása a futballmérkőzéseken való részvétel. Ez érthető is, mert a helyi csapat igen előkelő helyre küzdötte fel magát. Mint azt Szikszai László, az FC elnöke elmondta, amikor a megyei II. osztályából átvette a csapatot, a 16. helyen álltak. Jelenleg a megyei I. osztályban a tizedikek. Tavaly bejutottak a Magyar Kupa 16 legjobb csapata közé. Békéscsabáról igazolták át Turcsek Zoltán edzőt, akinek a fiúkkal való törődése, tevékenysége megelégedésre szolgál. Heti három edzést tartanak. Itt általában 90 százalékos a részvétel. Külön öröm — mondta a klub elnöke -, hogy zömmel helyi játékosokra építhetnek, de a 2-3 idegen játékos is jól beilleszkedett a csapatba. A községben igen kedvelt sport a foci, mert egy- egy mérkőzésen 300-500 néző van. A lakosság futballszeretetét példázza, hogy szívesen vesznek részt a meccseken, melyek után vacsorával vendégelik meg a játékosokat. A siker biztosítéka, hogy az önkormányzat is segíti a sportot, idén például 1,7 millió forint támogatást kaptak. Tervük, hogy kibővítik az öltözőt, korszerűsítik a vizesblokkot, illetve szeretnék megvalósítani a pálya villanyfénynyel történő megvilágítását. Természetesen az utánpótlásról sem feledkeznek meg, így az általános iskolával kialakult jó kapcsolat révén sok kis tehetség mutatkozhat meg a futballjátékok során. Az oldal a magyarbánhegyesi önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Halasi Mária; Fotók: Lehoczky Péter Összefogás a falu egészségéért
