Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-24 / 95. szám
10. OLDAL — 2001. ÁPRILIS 24., KEDD TÉ R KÉP ■■■■ A címer Tótkomlós 1993- ban alkotta meg a helyi jelképekről szóló rendeletét. A település címere vágott pajzsforma. A kék háttér a tisztaság, az igazság, a hűség, valamint a szlovákság színe. A címer jobb felső sarkában 16 ágú aranyló nap sugárzik. A bal felső sarokban pedig ezüst hold világít. A zöld pajzslap a növényi életet, újjászületést, a természet állandóságát jelenti. Ezen áll a községháza aranyló épülete. A bal oldalon pedig arany léckerítés látható, felfutó aranyló vadkomlóval. Városleltár Tótkomlós belterülete: 691 ha, külterülete 21 043 ha. Lakosok száma: 6941 fő. Legifjabb lakosok: Jáhn Alexandra (2001. április 7.), Matejdesz Máté (2001. április 16.). Legidősebb lakosok: Csete Imréné Havran Mária (1905. július 21.) Csjemyik János (1905. november 3.). Szlovák nemzetiségűek aránya: 20,1%. Regisztrált munkanélküliek száma: 217 fő, 9%. Összes lakások száma: 2800, üresen álló lakások száma: 260. Távbeszélő fővonalak száma: 2000. Települési infrastruktúra: gázhálózat: 98,2%-os, közüzemi ivó- vízvezeték: 99%-os kiépítettségű, szennyvíztisztító: 500 m3/nap. Portalanított utak aránya: 58,2%. Múltmorzsák 1746-ban 80 szlovák család érkezett a 150 éve elhagyott Komlós pusztára. A község alapításának dátuma 1746. április 24. A betelepülő családok Szexty György lelkész vezetésével 1795-ben építették fel a monumentális evangélikus templomot. 1909-ben nyitotta kapuit a hattantermes állami iskola (a mai szlovák iskola elődje). ; Hosszú évtizedekre meghatározta a település sorsát az 1946-48- ás szlovák-magyar lakosságcsere. Tótkomlósról 939 család költözött el, Szlovákiából azonban lényegesen kevesebben — mintegy 400 család - érkeztek Tótkomlósra. Néveredet Tótkomlóst 1746-ban szlovák telepesek alapították. Innen ered a település nevének előtagja, ami a lakosság származására utal. Amikor a nyolcvan alapító család megérkezett erre a vidékre, Komlós pusztán a vadkomló volt a jellemző növény. Korábban kötőjellel írták a település nevét: Tót-Komlós, feltételezhetően a XX. század eleje óta vált általánossá az egybeírás. Az oldal a tótkomlósi önkormányzat támogatásával készült írta és szerkesztette: Kovács Erika. A fotókat Kovács Erzsébet készítette. Folytatják a megkezdett fejlesztéseket Interjú Juhász Pál polgármesterrel Névjegy Tótkomlóst nyolc évvel ezelőtt emelték városi rangra. Az azóta eltelt évek bizonyították, méltó volt a megtisztelő cím elnyerésére. A település a harmadik évezredet is nagyszabású tervekkel kezdte - ez derült ki abból a beszélgetésből, amit Juhász Pál polgármesterrel készítettünk, néhány nappal a település alapításának 255. évfordulója előtt.- Az előző évek gyakorlatának megfelelően idén is az intézmények biztonságos működtetése az elsődleges feladat, valamint az előző évekről áthúzódó fejlesztések folytatása kap hangsúlyos szerepet a város életében - mondta Juhász Pál. - Felhalmozási kiadásunk 23,1 millió forint, amiből egyebek mellett a Hősök terén felállítjuk a Mihály Gábor Munkácsy- díjas szobrászművész által készített Szent István szobrot, illetve a parkot is átalakítjuk. A szobor ünnepélyes avatására a Tótkomlósiak Világtalálkozóján kerül sor, augusztus 18-án. Szeretnénk, ha a Hősök tere úgynevezett funkcionáló parkká alakulna át, ami a városi ünnepségeknek is helyet adhatna. Mind a szobor, mind pedig a parkrendezés megvalósításához kaptunk állami támogatást, a fejlesztéshez az önkormányzat jelentős önerőt biztosít.- Egy öblözetben már elékészült a szennyvízcsatorna-hálózat. Lesz-e folytatása?- Sajnálatos módon idén nem folytatódik a szennyvízprogram. A képviselő-testület úgy dönTÓTKOMLÓS VÁROS LAKOSSÁGÁNAK KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA Név: Juhász Pál Született: 1939. július 13., Tótkomlós Családi állapota: nős Felesége: Bada Éva Gyermekei: Orsolya (főiskolai adjunktus), Tamás (vállalkozó) Tanulmányai: Az általános iskolát helyben végezte el, majd 1953-57 között Mezőtúron szerzett gépésztechnikusi végzettséget. Munkahelye: 1988. január 1-jétől tanácselnök, 1990-től polgármester Hobbija: a technika, a motorok és az autók tött, hogy amíg a meglévő szennyvízhálózatnál nem történik meg a 75 százalékos lakossági rákötés, addig a továbbfejlesztés függőben marad.- Tervezik-e az önkormányzati úthálózat fejlesztését?- Szeretnénk újabb öt • utcát, a Bocskay-, az Árpád, a Toldi-, a Fürst, valamint a Bem utcát leaszfaltozni, ezzel tovább javulna a portalanított utak aránya, ami a helybéliek komfortérzetét - úgy érzem -jelentősen javítaná. Az öt utca szilárd burkolattal való ellátása, ami körülbelül 3,5 kilométer hosszúságú szakasz, mintegy 30 millió forintba kerül, ehhez az önkormányzat 30 százalékos önerőt biztosít. Ez jelenleg terveztetés alatt áll, a Békés Megyei Terület- fejlesztési Tanács területi kifl KÉPVISELŐ-TESTÜLET TAGJAI Juhász Pál polgármester (független) Lóczi Mihály alpolgármester (független) dr. Antal Mihály (független szlovák) Benyó Pál (FKGP) Bocskai Pál (független) Gyivicsánné dr. Szenczi Irén (független) Gyúrás Pálné (MSZP) Krcsméri János (független) Laukó Zsuzsanna (független szlovák) Matajsz András (független szlovák) Motyovszkiné Udvaros Ida (FKGP) Szabó László (független) dr. Szkaliczki Zsolt (MDF) Zsura Zoltán (független) Jegyző: dr. Sztakó József_________ egyenlítő támogatására kívánunk pályázatot benyújtani.- Milyen további önkormányzati beruházásokat terveznek?- Elodázhatatlanná vált a polgármesteri hivatal tetőszerkezetének felújítása, aminek megvalósítására - 20 százalékos önerő biztosítása mellett — a Békés Megyei Területfejlesztési Tanácshoz céljellegű decentralizált támogatásra nyújtjuk be pályázatunkat. Emellett fejlesztési elképzeléseink között szerepel a fogászati rendelő eszközcseréje is, ezzel már a fogászat privatizációjára készülünk fel. Önkormányzati beruházásaink között kiemelt helyet foglal el a Rózsa fürdő és a termálvizére épülő gyógyászati tevékenység fejlesztése. Első lépésként sor kerül a fürdő komplex fejlesztésére irányuló megvalósíthatósági tanulmány, építési engedélytervek és kiviteli tervek elkészíttetésére. A beruházást - sikeres pályázatunk eredményeként - a Gazdasági Minisztérium támogatásban részesítette. Az elkészült tervek alapján még 2001- ben tervezzük a kemping kialakítását. A további fejlesztésekhez szintén állami támogatást kívánunk igénybe venni.-A legnagyobb „falai” azonban, úgy gondolom, a Jankó János Általános Iskola és Gimnázium, valamint a Szlovák Két Tanítási Nyelvű Általános Iskola tervezett bővítése, ami a középtávú elképzelések között szerepel.- Az elmúlt év novemberében országos tervpályázatot írt ki önkormányzatunk, közösen a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal az említett két oktatási intézmény felújítására, bővítésére. Az eredményhirdetésre február 25-én került sor. A két iskolához új tantermek, illetve új tornacsarnokok építése vált szükségessé. Emellett szeretnénk egy hatvan személyes diákotthont is építeni. A felújítás és fejlesztés költsége meghaladja az egy- milliárd forintot. A szükséges források egy részét címzett támogatásból szeretnénk megpályázni, az önkormányzati önerőt pedig a Dégáz vagyonért kapott kompenzációból biztosítjuk. A szlovák iskola esetében pedig a szlovák kormány támogatását is szeretnénk elnyerni. Az idén 75 éves Jankó János iskolában ősszel indul az intézmény új profilja, a szakképzés. A13- 14. évfolyamon településfejlesztő szakelőadó képzést szervez az iskola, a budapesti Szent István Egyetem bázisiskolájaként. A két évfolyam elvégzése után középfokú végzettséget kapnak a tanulók. A képesítés ugródeszka lesz az egyetem megfelelő szakára. Ez a lehetőség, úgy gondolom, nagyon jelentős a településünk életében. Egyebek mellett ezért is lenne fontos, hogy mihamarabb elinduljon az iskolák fejlesztésével kapcsolatos tervünk megvalósítása,.. Tótkomlós 255 éves Az evangélikus templomot - amely ma is szimbóluma Tótkomlósnak - 1795-ben építették A honfoglalás-kori leletek szerint Tótkomlós és környéke abban az időszakban már lakott terület volt, a régészek ugyanis Árpád-kori falvak nyomira bukkantak. Az erre a korra jellemző építészeti stílust nagykopáncs! kápolna őrzi. Az oklevelek tanúsága szerint később Hunyadi János birtokába került a komlósi puszta, majd 1484-ben Mátyás király tulajdona lett, aki fiának, Corvin Jánosnak adományozta. A törökdúlás idején többször is gazdát cserélt a komlósi puszta, az itt élők pedig elmenekültek a hódítók elől. 150 évnyi néptelenség után, 255 évvel ezelőtt 80 szlovák család érkezett a vidékre. A község alapítása 1746. április 24-ére datálódik. A XVIII. század elején Magyar- ország északi megyéiből a job- bágyterhek, a túlnépesedés és a vallásüldözés miatt számos szlovák jobbágycsalád menekült az Alföldre. Báró Rudnyánszky József egyike volt azoknak a nemeseknek, akik a menekülők letelepedését elősegítették. Kiterjedt birtokán először Szentandráson sikerült korlátozott számú szlovák családot letelepítenie, majd a később érkezetteket a környező vidékekre irányította. A telepítés kapcsán támadt feszültségek továbbvándorlásra késztették a szlovákokat. Ekkor ajánlotta fel a báró a szintén a birtokához tartozó, 150 éve elhagyott. A báró ismerte a szlovák jobbágyok szorgalmát, munkabírásukat, bízott abban, hogy virágzó települést hoznak létre az üres pusztaságban. Az 1746-ban megkötött szerződés szerint a községet április 24-én alapították meg. ra nyolcvan család érkezett, evangélikus lelkészükkel és tanítójukkal. A nyolcvan szlovák család lázas építőmunkába kezdett. Felépítették lakóházakat, az istentiszteletek tartásához imaházat létesítettek, és az iskola is hama felépült. 1795-ben pedig Szexty György lelkész vezetésével megépítették a település evangélikus templomát, a Magyarországi Evangélikus Egyház akkori egyedülálló barokk temploma volt, ami ma is szimbóluma Tótkomlósnak. Az 1848—49-es forradalom és szabadsághac után megváltozott a lakosság összetétele. Az addig tisztán szlovák evangélikus lakosság mellé katolikus és zsidó felekezetű lakosság is települt. Tótkomlóst nem kímélték a történelem viharai. Az első világháború 400, a második vüágháború pedig 300 áldozatot követelt Tótkomlóstól. Nagy traumát jelentett az 1946-48 közötti szlovák-magyar lakosságcsere. Több, mint 900 család települt ki Szlovákiába, Tótkomlósra azonban csak 400 család érkezett. A komlósiak áldozatos munkája révén a település folyamatosan fejlődik. Ennek elismeréseképpen Göncz Árpád köztársasági elnök 1993-ban várossá nyü- vánította Tótkomlóst. Céljuk: erősíteni a helyi szlovákság nemzetiségtudatát Tótkomlós alapításakor 100 százalékig szlovák település volt. Még 1945 után is 80 százalék volt a szlovák nemzetiségűek aránya. A nagy törést az 1946—48 közötti szlovák- magyar lakosságcsere jelentette, ami sokat ártott az nemzetiségi ügynek és nagy lökést adott az asszimilációhoz — mondta beszélgetésünk elején dr. Antal Mihály, a Tótkomlósi Szlovák Kisebbségi Önkormányzat elnöke.- Még az 50-es években, amikor a szlovák általános iskolába jártam, az osztályunk fele nem tudott magyarul beszélni. Majd az asszimiláció következtében minden tíz esztendőben 10 százalékkal csökkent a helyi szlovákok aránya. A legutóbbi, 2001. év elején megtartott népszámlálás szerint a tótkomlósiak 20,1 százaléka, vagyis minden ötödik lakos vallja magát tudatosan szlovák nemzetiségűnek. Ennél természetesen sokkal többen beszélik a szlovák nyelvet, illetve jelentős a kettős identitásúak aránya is, akik egyaránt vallják szlováknak és magyarnak is magukat. Éppen ezért nem volt vitás, hogy amikor 1994-ben a törvények lehetővé tették, megalakult településünkön a kisebbségi önkormányzat. Akkor, mivel a települési ön- kormányzat tagjainak több mint 30 százaléka szlovák volt, közvetett módon alakítottuk meg a grémiumot, vagyis minden szlovák települési önkormányzati képviselő tagja lett a kisebbségi önkormányzatnak is. 1998-ban, a négy évvel azelőtt létrehozott alapokra már közvetlenül a lakosság választotta meg kisebbségi képviselőinket. Az önkormányzat az egyik legfontosabb feladatának a Szlovák Két Tannyelvű Általános Iskola rekonstrukciójának elősegítését tekinti- Milyen célokat tűzött ki maga elé a kisebbségi önkormányzat?- Alapvető célunk a helyi szlovák nemzetiségű lakosság identitásának megőrzése, a szlovák hagyományok, kulturális értékek ápolása és az oktatás segítése. Ezeken túl a települési önkormányzat több dologgal is megbízott bennünket. Például a helyi gyűjtemények kezelésével. Jelenleg az egyik legfontosabb feladatunknak a Szlovák Két Tannyelvű Általános Iskola rekonstrukciójának elősegítését tekintjük. A magyar- országi demokratikus kibontakozással egy időben szerencsére megnőtt az érdeklődés a szlovák iskola iránt. Növekedett a tanulólétszám, ami azt eredményezte, hogy a gyerekek kinőtték az iskolát, vagyis megérett a helyzet az intézmény bővítésére, felújítására. Ennek az ügynek minden fórumon hangot adtunk az elmúlt években, többek között az Orbán-Dzurinda találkozón is. A visszajelzések szerint van remény arra, hogy a szlovák kormány támogatást nyújtson a munkálatok megvalósításához.- Emellett, úgy tudom, számos programot szerveztek, illetve szerveznek a helyi szlovákságnak. — Szlovák bállal indult az évünk. Igyekszünk tovább gyarapítani gyűjteményeinket, ennek érdekében hagyatékokat vásárolunk. Májusban Pozsonyban mutatkozunk be, közösen a dél-alföldi szlovákokkal, ehhez pályázaton nyertük meg a szükséges forrást. Fontos esemény lesz önkormányzatunk életében az augusztusi Tótkomlósiak Világtalálkozója is! Juhász Pái. 1
