Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-19 / 91. szám

10. OLDAL — 2001. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK TÉR KÉP ÍBÉKÉS MEGYEI HÍRLAP A címer Králik Jánosné Füzesi Etelka helytörténész­től megtudtuk, Újkígyós régi cí­merét a gyulai vármegyeháza dísztermének mennyezetén fedezték fel a me­gye többi településének köré­ben. A jelkép a Wenchkheim- család koronája alattí pajzson a falu egykori tevékenységére jel­lemző dohánylevelet ábrázolja. Települési leltár Lakosok száma: 5851. Legidő­sebb lakos: Bozó Ulésné, szüle­tett 1905. február 14-én. Legfiata­labb lakos: Rostás Leila Patrícia, született 2001. április 9-én. Ki­sebbség: cigány, kb. 140 fő. Mun­kanélküliek száma: 164. Ingatla- nok száma: 2228 db. Ivóvízveze­ték hossza: 35 km. Útburkolat hossza: 29 km. Járda hossza: 66 km. Gázvezeték hossza: 57 km. Szennyvízvezeték hossza: 31 km. Belterületi parkok: 11 hektár. Villanyvezeték hossza: 30 km. Népességi adatok Érdekes, hogy gyakorlatilag ele­nyésző változás mutatható ki a falu népességének alakulásában. Az állandó lakosság számaként a következő adatokat regisztrálták az elmúlt évtizedekben, évek­ben: 1960-ban 5434, 1970-ben 5471,1980-ban 5688 és 1990-ben 5864 fő. Az utolsó évtizedben á csúcsot 5968 lakossal 1994-ben érte el Újkígyós, majd csökkenni kezdett a lélekszám, de az 1999- es 5849 után 2000-re ismét fel- emelkedett 5858 polgárra beje­gyezettek száma. Múltmorzsák A jelenlegi Újkígyós nagyközsé­get Wenckheim József Antal ala­pította, miután 1798-ban a terü­let birtokosa lett. A helységet 1815-ben Szeged-Csongrád környékéről szerződtetett római katolikus dohánykertészekkel telepítette be. Egy rendelet alap­ján 1884-ben a bevándoroltak leszármazottai megvásárolták a földesúrtól területüket. Az örök- váltságra felvett kölcsönt 1906- ra fizették ki, addigra már a falu­ba bevezették a telefont, és a kisvasút is működött. Május 30- án lesz száz éve, hogy Újkígyós elnyerte jelenlegi nevét, és nagy­községgé nyilvánították. Honnan ered? A terület egykori tulajdonosa, a Hamickemek a források szerint a 18. században rendszeresen jár­tak vadászni, kirándulni a vad­ban, szárnyasokban, siklókban gazdag területre. A siklókról kap­ta a nevét Kígyós puszta, erről pe­dig a későbbi település, amely az ótógyósi majortól (a későbbi Sza­badkígyós) való megkülönbözte­tés miatt vette fel az „új” jelzőt. Időben léptek az infrastruktúráért Újkígyósról azt tartják, dolgos emberek lak­ják. Ez valószínűleg nem véletlen, hiszen a község múlt századi telepítésekor a terület birtokosa a munkához való hozzáállást vet­te elsősorban figyelembe, amikor munkáso­kat alkalmazott. Az ősök „egy tömbben” ér­kező Csongrád megyei kertészek voltak, akik az akkori ókígyósi uradalom peremén építették fel házaikat. Mára önállóan intézi sorsát Újkígyós (volt idő, mikor átvették a „falupár” - Újkígyós-Szabad­kígyós - vezetését). Teszik ezt hasonló gondok- kal-örömökkel és feladatokkal kísérten, mint szomszédságuk, a megye vagy éppen a kelet­magyarországi sorstársak. Bozó Imre a rend- . szer váltás óta koordinál- Névjegy ja a falu ügyeit polgár- mesteri székéből. Akkor nyolc jelölt közül vá­lasztotta meg a település lakossága. (Bármely ve- télytársnak 25 százalé­kot kellett elérnie ah­hoz, hogy az egykori dohánykertész közösség további életét irányít­hassa.) Első körben is győzött, a következő vá­lasztásokon pedig már nagy többséggel szavaz­tak számára újabb bizalmat az eltelt négy év alapján. A polgármester beszélgetésünk elején félre­érthetetlenül jelezte: nem szereti saját munkáját önmaga megítélni, így el kellett fogadnunk a tényt, hogy fejlődésről, haladásról, nagy tervek­ről nem hallunk a falu első emberétől. ÚJKÍGYÓS lakosságának KOR SZERINTI MEGOSZLÁSA 4000 3000 Név: Bozó Imre Született: Újkígyós, 1939. augusztus 28. Családi állapot: nős Felesége: Harangozó Erzsébet Gyermekei: Zsolt (1963); Attila (1968) Tanulmányai: Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum Hobbija: állattenyésztés 2000 1000 151 151 6H._ 200-2 év 3-5 év 6-14 év WWW 15-17 év 18-60 év 61- év- Nem szeretek illuzórikus álmokról beszél­ni: túlságosan előre nem tekinthetünk a jövőbe a sok bizonytalan tényező miatt - magyarázta. Amiben viszont szívesen állt a rendelkezésünk­re, az a község pillanatnyi állapotának rögzítése.- Sokakhoz hasonlóan én is csak azt tudom mon­dani - kezdte Bozó Imre -, hogy helyzetünket legna­gyobb mértékben a megye nehéz megközelíthetősége határolja be. Ez nagy gond, nehéz munkahelyeket te­remteni így, a térség vállal­kozásait pedig a fizetéskép­telen vásárlóerő béklyózza.- Újkígyóson nehézsége­ink ellenére mégsem pa­naszkodhatunk — folytatta.- A munkanélküliség kö­rülbelül 7 százalék táján mozog. Hogy ilyen ala­csony, abban sokat segít Békéscsaba közelsége. Inf­rastrukturális téren sem ál­lunk rosszul. A csatornázási programot még akkor elindí­tottuk — a környéken csak­nem elsőként —, amikor ke­vés településen gondolkod­tak ezen. Szennyvíztisztító teleppel gyarapodtunk 1997 januárjában, és még ebben az évben Szabadkígyóssal közösen elkezdtük a csatornázási vállalkozást. Összesen 1 milliárd 350 milliós fejlesztést való­sítottunk meg. Ennek eredményeként a falu 96 százalékát lefedtük gerincvezetékkel, és közel 900 ingatlan már rá is kötött a szennyvízcsator­na-hálózatra. A hivatal kedvezményei serkentő­leg hatottak a csatlakoz­ni kívánók számára.- A jövőt illetően a legnagyobb fejlesztése­ink közé az iskolaépítés tartozik az életveszélyes iskolák kiváltására, amelyre céltámogatási pályázatot nyújtottunk be - mondta. - Bízunk benne, hogy lehetősé­günk lesz a jelenlegi, 1953-ban épített általános iskolánk bővítésére a pályázat eredményes elbírálása esetén, így hét tanteremmel egészülne ki az intézmény - a régi több telephelyes rendszer helyett ezentúl együtt lenne az oktatás.- Hogy áll Újkígyós a többi infrastrukturális kérdéssel?- Községünk körülbelül 2300 ingatlana kö­zül minden második rendelkezik telefonvonal­lal, az 53 kilométernyi úthá­lózatból 80 százalék aszfalto­zott burkolatú. Gyakran a la­kosság kezdeményezte az építést, saját erőből vállalták az útalapok elkészítését, a te­lepülés pedig a felépítményt finanszírozta. A csatornahá­lózati rákötéseket az idén szeretnénk tovább fejleszteni. A célunk az, hogy a rend­szerhez tartozók aránya leg­alább a duplájára, 60-70 szá­zalékra növekedjen. Csök­kenti a falu szennyvízkibo­csátását, így természetesen a rákötések számát is, hogy a házak mintegy 10-15 százalé­ka nem rendelkezik benti vízellátással, csak kerti csappal.- Mivel foglalkoznak az újkígyósiak döntően?- Az emberek jelentős része, körülbelül ötven százaléka mezőgazdaságból él. Nagy a hagyománya fe­lénk a libatömésnek, régeb­ben a sertésnevelés is a leg­fontosabb jövedelmi forrá­sok közé tartozott, de mint ismeretes, a felvásárlási ár ingadozása miatt ez valamelyest háttérbe szorult. Talán az lehetne a meg­oldás az egész falu számára - és akkor mégis elmond­hatnánk hogy hosszú távon gondolkodtunk -, ha sike­rülne zöldmezős beruhá­zást csábítani a meglévő 26 hektáros iparterületünkre. Ha egy nagyobb cég idetele­pülne, megoldódhatnának a maradék problémáink is... 5858 ÚJKÍGYÓS nagyközség KÉPVISELÖ-TESTÖLETE Bozó Imre polgármester Balogh Antal Zoltán Fidesz-FKGP-KDNP-MDF Balogh Ferenc Fidesz-FKGP-KDNP-MDF Balogh Imre Fidesz-FKGP-KDNP-MDF Bangó Gábor SZDSZ Bánfi János Fidesz-FKGP-KDNP-MDF & Bozó József Fidesz-FKGP-KDNP-MDF Buday György független Does Zoltán Fidesz-FKGP-KDNP-MDF Harangozó János független Lábos János Fidesz-FKGP-KDNP-MDF Réti Lászlóné független Dr. Romvári László SZDSZ Tömösi Károly független Bálint Istvánná dr. jegyző ________ _______Megkérdeztük az újkíqyósiakat A község fejlettségi szintjéről Somosiné SódLar Gab­riella, 22 éves, admi­nisztrátor:- A ne­gatívumok­kal kezdem. A legna­gyobb prob­léma a szórakozási lehetőség. Hétközben egyáltalán nincs vá­lasztékos lehetősége a helyi fiata­loknak a kikapcsolódásra. De a hét végén sem sokkal jobb a helyzet. Kizárólag diszkóba vagy kocsmába mehetnek, ha jól akar­ják érezni magukat. Ez pedig bi­zony kevés... Ellenben pozitívum itt nálunk, hogy a falu nagy ré­szén aszfaltozott úton járhatunk, és ezzel nem sok település büsz­kélkedhet. Gern Zol­tánná, 45 éves, bolti eladó:- Szere­tek itt lakni (25 éve Bé­késcsabáról költöztem Újkígyós­ra), az emberek befogadtak, nem volt nehéz beilleszkednem. Sze­rintem is fejlett a település, de a kulturális dolgokat én is hiányo­lom. A fiataloknak valóban nem sok lehetőségük van a szórako­zásra. A mozi megszűnt, s bár a kultúrházban vannak megmoz­dulások, de az egy dolog, hogy különféle ügynökök árubemuta­tót tartanak, igazi szórakoztató rendezvényről nem sokat hal­lunk. Hiirkecz Szabolcs, 31 éves, mun­kanélküli:- Véle­ményem szerint nem csak a rend­szerváltás óta fejlődött településünk. A varroda, a hús­üzem már előtte is megvoltak. Itt mindig dolgos, szorgalmas em­berek laktak. Van strandunk, gyógyszertárunk, ezeket most hirdették meg bérleménynek. A házépítések ugyan leálltak ná­lunk is, de mindenhol nehézsé­gekkel küszködnek az építkezők. A kultúrára viszont érdemes ad­ni! Jó kezdeményezés például a Galiba napok, de a vadászházat is ki lehetne használni a turiz­mushoz. Sódar Lász­ló, 60 éves, élőállat felvá­sárló:- Az utób­bi években rendkívüli módon fejlő­dött Újkí­gyós! Ha csak azt vesszük, hogy a falu kö­rülbelül 90 százalékán pormen­tes útburkolaton közlekedünk, vagy a csatornázás és a telefon bevezetések után a házak 60-70 százalékát összkomfortosnak mondhatjuk, az mindjárt a me­gye élvonalába sorol minket, úgy gondolom. Az iskolacentrum ki­alakítására beadott pályázat is említésre méltó, valamint a jó közbiztonság. Nem tapasztalunk kirívó bűnözést a községben. Domokos Balázsné, 48 éves, háztar­tásbeli:- Az ön- kormányzat minden tőle telhetőt meg­tesz a fejlesz­tésekre. Negyven éve lakom Újkígyóson, szerintem az egyik legnagyobb erényünk a kézilabda. Én is ját­szottam a csapatban, jelenleg pe­dig a női szakosztálynál tevé- kenykedek. A művelődési ház­ban szakkörök és aerobik áll a la­kosok rendelkezésére. A falu tiszta, rendezett, biztonságos, igényes emberek lakják. Büszke vagyok arra, hogy három éve mi nyertük el az év legszebb utcája címet a településen. Jakab La­ura, 15 éves, tanuló:- Szeretek Kígyóson lakni, itt van­nak az isme­rősök, a ro­konok. Jó a faluközös­ség. Vannak magyar barátaim is! Nemrég jártam először az egyik szórakozóhelyen, ahol kelleme­sen szórakoztam velük. A cigány kisebbségi önkormányzat sokat segít. Ellátnak tankönyvekkel, s ha bált akarunk tartani, megszer­vezik. Mostanában alakult egy másik szervezet, ami a cigányság demokratikus fejlődését segíte­né. Nem akarok elköltözni in­nen. Ápolónő szeretnék lenni, s Kígyósról Csabára járva szeret­nék dolgozni. Az oldal a újkígyósi önkormányzat támogatásával készült. Szerkesztette: Vandlik János; Fotó: Kovács Erzsébet A településképet meghatározó építmények A 19. században épített római katolikus templom Az első és a második világháború áldozatai­nak emlékműve A Római Katolikus Szent Erzsébet Szeretet­otthon belső udvara és kápolnája A betelepült szlovákok 20. században épült evangélikus temploma Sportcsarnok, amelyet Felföldi István testnevelőtanárról neveztek el A mozi impozáns épülete a falu központjá­ban található

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom