Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)
2001-04-19 / 91. szám
2. OLDAL - 2001. ÁPRILIS 19., CSÜTÖRTÖK VILÁG TÜKÖR Fizessenek a gyermektelenek Összeomolhat a német társadalombiztosítás Alaposan fölkavarta a kedélyeket a német alkotmánybíróság legutóbbi döntése, amely egy újabb biztosítási szolgáltatás bevezetését csak a családtámogatási rendszer alapos újragondolása után tartja lehetségesnek. Berlin A jóléti társadalmak nagy dilemmája, hogy a biztosítási pénztárak igen túlterheltek, miközben a járulékok egyre kevésbé fedezik a növekvő igényeket. Kevés a gyerek, csökken a foglalkoztatottak aránya, öregszik a népesség, nő a várható élettartam. Utóbbi persze örvendetes, de sokan magukra maradnak. Németországban ezért is vezették be az ápolási biztosítást: így az idős, elesett emberek otthon is megfelelő ellátásra számíthatnak. Csakhogy máris látható, hogy a pénz nem lesz elegendő. Ha pedig az aktív keresők körében a fizetendő járulék összegét emelnék, az további terheket róna a lakosságra. Bernd. Raffelhüschen freiburgi közgazdász azt szorgalmazza, hogy a nemzedékek arányos teherviselését gondosan építsék be a költségvetésbe. Szerinte az a legfontosabb - nyilatkozta a Die Welt című napilapnak -, hogy „gyermekbarát hétköznapokat” teremtsünk, mert ha van utánpótlás, lesz kinek vállalnia a terheket. Másfelől az egyedülállókkal és a gyermektelen házaspárokkal szemben az utódokat nevelő családok ma még nem élveznek akkora adókedvezményt, mint amennyi indokolt lenne. A német alkotmánybíróság ezért javasolja, hogy a családtámogatást hozzák összhangba a nyugdíjbiztosítással, az ápolási és egészségbiztosítással. Maguk a Zöldek is elképzelhetőnek tartják a „lépcsőzetes” járulékfizetést: a szülők kevesebbet fizetnének, a gyermektelenek többet. Olyan javaslat is elhangzott, hogy a gyerekek növekvő életkorával arányosan csökkenne a kedvezmény. Az alapvető gondot önmagában az ápolási biztosítás bevezetése jelentette. A „ketyegő időzített bomba” - írja a német napilap - kényes helyzetbe hozza az amúgy is túlterhelt társadalom- biztosítást. A CDU a megoldást a „családi szolidaritás alapjának” létrehozásában látja, ahova csak a gyermektelenek lennének kötelesek befizetni. Az összeget megfejelnék az adóhatósághoz befolyt központi pénzeszközökből. Szakértők mindamellett kétlik, hogy ez a fajta újraelosztás hosz- szú távon orvosolhatja a bajokat. „A politikusok szívesen osztogatnak” - nyilatkozta a freiburgi professzor -, „és bíznak benne, hogy gyerekeink egyszer majd csak kifizetik a számlát”. Raffelhüschen azt mondja: inkább azon kellene törni a fejünket, hogyan fokozható a nők szülési kedve. Például milyen segítséget kaphatnának ahhoz, hogy ismét munkába állhassanak: nem tíz, hanem már három-négy év múltán. A szebbik nem képviselői közül ugyanis jó néhányan nem akarják veszélyeztetni szakmai előmenetelüket, ezért is halogatják a szülést. „Az effajta segítség talán inkább ösztönözne gyerekvállalásra, mint a társadalombiztosítási járulék néhány tizednyi mérséklése, vagy a családi pótlék emelése” - írja a Die Welt. (TORONYI) Felhőtien magyar-ukrán viszony Magyarország Ukrajnát kiemelten fontos partnernek tekinti, és a két ország közötti kapcsolatokat fejleszteni kell - hangsúlyozta Martonyi János külügyminiszter szerdán, miután tárgyalt ukrán kollégájával, Anatolij Zlenkóval. Kijev SÚLYOS, de nem életveszélyes sérüléssel járó autóbalesetet szenvedett Végh Ferenc hétfőn Törökországban. Az ankarai magyar nagykövetet kedden repülőgéppel Budapestre szállították, csigolyasérülését a Királyhágó úti tiszti kórházban kedden meg-operálták. A NATO ötvenmillió dollárt akar fizetni Macedóniának azoknak az utaknak a helyre- állításához, amelyeket a koszovói békefenntartó erők (KFOR) nehézjárművei rongáltak meg. Macedón szakértők az említettnél jóval nagyobbra, 110 millió dollárra becsülik az okozott kárt. SZLOVÉN gazdák azzal fenyegetőznek, hogy lezárják Hosszúfalunál (Dolga vas) a szlovén-magyar nemzetközi határátkelőt, ha a ljubljanai kormány 48 órán belül nem tiltja be a hús- és húskészítmény-szállítmányok átengedését az ország területén. TIZENKÉT PAVILON meg marad a tavalyi hannoveri expo területén. A város gazdái kiemelték: mindenekelőtt a holland, a magyar és a jemeni építmény érdemli meg, hogy ne bontsák le. SZLOBODAN MILOSEVICS volt jugoszláv elnök egészségi állapota a börtönben folyamatosan romlik a Szerbiai Szocialista Párt (SPS) funkcionáriusai szerint. Közleményükben arról számolnak be, hogy megfelelő gondoskodás hiánya következtében akár végzetes gutaütés is fenyegetheti a bukott politikust. PALESZTINOK hat aknagránátot lőttek ki szerda hajnalban izraeli célpontokra a Gá- za-övezet északi és déli részén. A robbanásokban senki sem sérült meg. A támadások célpontja Neve Dekalim zsidótelep, valamint a Gáza-öve- zet és az Izrael közötti Erez átkelőhely volt. A palesztinok néhány órával azután támadtak rá a Gázai-övezetben lévő izraeli célpontokra, hogy a zsidó állam hadserege kedden késő este kivonult a Palesztin Hatóságtól egy nappal korábban visszafoglalt területekről. AZ IRAK elleni büntetőintézkedések feloldása mellett foglalt állást ismét Moszkva, úgy vélekedve, hogy ezzel párhuzamosan Bagdadnak teljesítenie kell az ENSZ Biztonsági Tanácsa döntéseit. Az iráni fegyveres ellenzékiek szerdán azzal vádolták meg Teheránt, hogy 48 Scud rakétát lőtt ki Irakban lévő határ menti állásaikra. ■ A felek véleményt cseréltek az Európai Unió bővítésével kapcsolatos konzuli kérdésekről és a két ország között lehetséges vízum- rendszerről. A tárgyalásokon szó volt a két országnak az európai szervezeteken belüli együttműködéséről. Martonyi János kiemelte: a két ország között nincs semmilyen Hamburg Az idei év nyári divatjának immár a „militáns viselet” az egyik meghatározója - írja a Der Spiegel című hírmagazin. A nyugat-európai fegyveres testületek közül mindenekelőtt a német hadsereg, a Bundeswehr gyarapodott katonanőkkel, s Kate Moss, az egyik legismertebb topmodell ennek megfelelően „angyalbőrben” tűnt fel egy divatlap címoldalán. vitára okot adó nyitott kérdés, feszültség. A magyar fél számára nagyon fontos, hogy az Európai Unió bővítésével ne keletkezzenek Európában új választóvonalak, ezért azt javasolta a mostani tárgyalásokon, hogy a felek vizsgálják meg a bővítés következményeit a schengeni rendszer működése szempontjából is. Martonyi János megismételte a magyar kormány álláspontját, A viselet hódít a popsztárok körében is, s mert az üzlet az üzlet, a divatszakma ezúttal nem diktált, hanem szokatlan sebességgel rohant, hogy soron kívül kielégítse a nem várt keresletet, hiszen a muzsikusok rajongóin jól lehet keresni. Ezúttal a módi terjedésének iránya is megváltozott: most Berlin, London és Párizs divatja tört utat Amerikába, s nem fordítva. Az USA-ban azonban ezúttal is amely szerint Magyarország az európai uniós csatlakozásig nem vezet be vízumkötelezettséget az ukrán állampolgárokkal szemben. Azt követően pedig Budapest mindent megtesz a kedvezőtlen következmények enyhítéséért és kiküszöböléséért például a határátkelőhelyek korszerűsítésével és bővítésével, a vízumkiadási gyakorlat egyszerűsítésével és konzuli képviseletet létrehozásával Beregszászon. Anatolij Zlenko köszönetét mondott a kárpátaljai árvíz következményeinek felszámolásához nyújtott magyar segítségért. ■ érvényesült a nemzeti öntudat. Az óceán túloldalán a NATO-beli szövetséges hadseregek nemzeti színei és jellegzetességei gyorsan eltűntek a katonás női holmikról, csak a lényeg maradt: a terepszín hódítása minden formában, nadrágtól a blúzon át az esküvői ruháig. A „menők” számára természetesen a sztártervezők, Tom Ford, John Galliano és Marc Jacobs egyéni elképzelései alakítják a vonalakat. Például olyan katonablúz készült, amelyen mellet alig takaró mély kivágás van, s a hátrész hiányzik. Vajon milyen gyakorlat céljára? ______(kocsis) En nyit hagy meg az adóhivatal Az Európai Unió szerint a reprezentációs költségek adóalapból való leírásának korlátozása nem egyeztethető össze a közös jogrendszerrel - szögezte le az Európai Unió Bizottsága az Európai Parlament egyik osztrák képviselőjének kérdésére válaszolva. Brüsszel A különböző kiadások, költségtérítések egyébként is változó elbírálás alá esnek az Európai Unió tagországaiban, valamint az Egyesült Államokban és Svájcban, miként hazánkban is. A német üzletemberek például úgy tartják, hogy a hivatalos utazásra csak ráfizetni lehet, különösen külföldön. (Pedig egyáltalán nem a hajdanán hír- hedett magyar 31 forintos napidíjról van szó.) A szövetségi pénzügyminisztérium által elismert ellátási költségek ugyanis egyáltalán nem fedezik a valós kiadásokat. Egyébként egyre több cég dönt úgy, hogy tételes számlák fedezése helyett pausálösszeget fizet a kiküldöttnek, mivel ellenkező esetben a nagyvonalú gesztus többletjövedelemnek számít, ami személyi jövedelemadó-alapot képez. A statisztikák egyébként meglehetősen érdekesen alakulnak. Miközben ugyanis az Európai Unió viszonylag „szegényebb” országaiban - köztük az Ibériai-félszigeten és a görögöknél - igencsak alacsony az árszínvonal, az adózás mértéke is az (ezúttal figyelmen kívül hagyva a javadalmazást). Igaz, a járulékok levonása után megmaradó nettó jövedelem az olyan „gazdag” országokban is magas, mint például az Egyesült Militarizálódik a divat A NATO-tagállamok seregeibe mostanában a korábbiaknál jóval több lányt vesznek fel. Ennek nyomán a katonás viselet is - igaz, nem először - betört a női divatba. MENNYI MARAD MEG 1 375 OOO FORINT JÖVEDELEMBŐL A LEVONÁSOK UTÁN? Spanyolország 1141210| Portugália 1 109 700 I Luxemburg 1085040« Görögország 1078 190 1 Nagy-Britanniá 1071340 ■ Írország 1052160 1 Franciaország 1048050( Svájc 1012430H Ausztria 982290^1 Amerikai Egyesült Államok 974 070 | Finnország 963110 | Hollandia 942 51 1 1 Svédország 927490 Olaszország 926120 Norvégia 897 350 Németország 853 510 MB Magyaroiszaq 803 750 Belgium / 78160 [ Dáma 760 350 I Királyságban, Luxemburgban, Franciaországban, vagy az Unión kívüli Egyesült Államokban és Svájcban. ______________________lovg ____________________ÁL LÁSPONT____________________ ÖR Y CSABA, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára Értelmetlen riogatás- A parlament a Munka törvénykönyvének minapi módosításával nem tett mást, mint teljesítette az EU jogharmonizációs „menetrendjében” vállalt kötelezettségét. Az új - szerintem rugalmas és egészében munkavállaló-barát - szabályozás alappillérei szinte semmiben sem különböznek a már megszokott rendtől, igaz, a jogszabályban megengedett „európai többletlehetőségekről”, például a rendkívüli munkavégzés mikéntjéről a kollektív szerződésekben kell majd megegyeznie a munkaadóknak és a szakszervezeteknek. Őszintén szólva csodálkozom a munkavállalók felháborodásán. Már csak azért is, mert körülbelül fél évvel ezelőtt az OMT illetékes szakbizottságában a felek nagyjából a most megszületett törvénymódosításnak megfelelő csomagban állapodtak meg. Csak apró simítások voltak hátra, amikor Sándor László, az MSZOSZ elnöke bejelentette, hogy Borsik János nem kapott felhatalmazást az OMT- ben való megegyezésre. Ettől a ponttól kezdve a vita politikai színezetűvé vált, s arról szólt, hogy az MSZP-n belüli szakszervezeti szárny hogyan próbál hangjával kitűnni a miniszterelnök-jelölés kapcsán kialakult tülekedésben. Ha igaz volna Sándornak az az állítása, miszerint a kormány mindenféle egyeztetés nélkül terjesztette be javaslatát, akkor - ahogy az EU-nak ígértük - már tavaly júliusig megalkottuk volna az új jogszabályt, s nem vártunk volna mostanáig a szavazással. Fölöslegesnek és értelmetlennek tartom a közvélemény riogatását olyasféle álhírekkel, mint hogy veszélyben a negyvenórás munkahét, vagy hogy oda a szabad szombat. A negyven óra átlagban megmaradt, csupán bizonyos munkaidő-összevonásra lett lehetőség, ebben az esetben viszont a pihenőidőt is összevonva kell kiadni. Hogy a kolléga helyettesítéséért nem jár különösebb fizetség? Más országokban is természetes, hogy ha belefér a munkaidőbe, egyik-másik beosztottnak a főnök utasítására átmenetileg másfajta tevékenységbe is be kell segítnie. Munkavállalóbarát a módosítás azért is, mert tiltja a diszkrimináció minden fajtáját, mert azonos munkabért ír elő a nők és a férfiak számára, mert fokozott védelemben részesíti a fiatal korosztályt, mert szigorítja a csoportos létszámleépítés szabályait, s folytathatnám a sort... Mi sem áll távolabb a koalíciótól, mint hogy a választások előtt egy évvel egy félresikerült törvénnyel magára haragítsa a fél országot! KISS PÉTER (MSZP), a Hom-kormány volt munkaügyi minisztere Ázsia Európában- Az említett módosított törvény több tekintetben, például a munkaidő-szervezés kérdésében délkelet-ázsiai viszonyokat teremt, miközben a kormánykoalíció egyfolytában Európára hivatkozik. Már a jogszabály létrejöttének körülményei sem európaiak, hiszen társadalmi konszenzus helyett kormánydiktátum „emelte be” a parlamentbe az új elveket. Ráadásul az EU- tagországok többségében, például a franciáknál vagy az olaszoknál, épp ellenkező irányba halad a munka világa: a 48 órás munkahetet például folyamatosan 37-38 órásra csökkentik, nem csorbítják a korábban szerzett jogokat (mint nálunk most a szabad hétvége egy részének esetleges elvételével), s az sem fordulhat elő, hogy a heti pihenőnapok összevonásának lehetőségével visszaélve akár hat hónapon át egyfolytában heti 6 napot robotoljon a r munkavállaló. Általános tapasztalatom, hogy ha bárhol a világ fejlettebb részén a munka világának szabályaihoz nyúlnak, azt csakis a dolgozók javára tehetik, s nem pedig ellenére, ahogy ez nálunk történik. RADNAY JÓZSEF, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem dékánja, a Legfelsőbb Bíróság munkaügyi kollégiumának nyugalmazott elnöke A puding próbája- A honatyák által megszavazott, módosított Munka törvénykönyve főbb vonásaiban megfelel az EU- irányelveknek. Lehet, hogy némelyik paragrafus nem elég árnyalt, nem elég csiszolt, s emiatt berzenkednek a szakszervezetek, lehet, hogy az EU-tagállamok szakemberei meg azt mondják majd: még jobban közelíthettünk volna hozzájuk. Ha tényleg komolyan gondoljuk a csatlakozást, nincs mese, késznek kell(ett) mutatkoznunk a munka világát érintő irányelvek átvételére is. Hogy mennyire korszerűek, helytállóak, alkotmányosak ezek az alapelvek? Németországban vagy Franciaországban hasonló szabályok szerint folyik a munka, legfeljebb olykor összeütköznek a munkaadók a szakszervezetekkel, ám mindig sikerül dűlőre jutniuk. Miért ne sikerülne nálunk is? Ami az alkotmányosságot illeti, majd meglátjuk, mit mond a taláros testület, hisz köztudomású, hogy a munka- vállalói érdekképviseletek nálunk máris az Alkotmánybírósághoz fordultak.
