Békés Megyei Hírlap, 2001. április (56. évfolyam, 77-100. szám)

2001-04-18 / 90. szám

6. OLDAL - 2001. ÁPRILIS 18., SZERDA R I P ŐRT Konrad Pohl most lenne 73 éves Virágok egy fiatal német katona sírjára Hogy a Hitlerjugend tagjaként, fasiszta eszméket vallva, ön­ként vonult-e be a Német Birodalom hadseregébe vagy aka­rata ellenére nyomtak tizenévesen fegyvert a kezébe, ezt már valószínűleg sohasem fogjuk megtudni. Annyi bizo­nyos, a második világháború utolsó őszén megsérült a csorvási harcokban egy tizenhét éves német fiú is, aki hóna­pokig szenvedett a haslövés okozta fájdalmaktól, majd két nappal a háború vége után önként vetett véget életének. A csorvási temető legtávolibb sarkában helyezték örök nyuga­lomra. Az elhanyagolt sírra Kasuba István helytörténész bukkant rá a közelmúltban. Csorvás- Az első és második világháború csorvási áldozatai után kutattam, amikor az áldozatok között véletle­nül rábukkantam egy német katona nevére is. Az anyakönyv tanúsága szerint Konrad Pohl 16 évesen sérült meg a csorvási harcokban és 17 éve­sen öngyilkos lett. Mint kiderült, a fiú Szüézia akkor még Németország­hoz tartozó egyik településén, Hollenauban született 1928-ban. A háború vége után két nappal, 1945. május 11-én végzett magával, az el­mondások szerint az elviselhetetlen fájdalmai miatt. Kíváncsi voltam, va­jon hol lehet a sírja, de még az idő­sebbek sem tudtak erről semmit se mondani. Annyit mondtak el, hogy Csorvás akkori állami óvodájában rendezték be a tábori kórházat, va­lószínűleg ott ápolták ezt a fiút is.- Mit lehet tudni a második világ­háború csorvási vonatkozásairól? — A csorvási második világhábo­rús harcok könyvének szinte min­den lapja fehér, vagyis majdhogy­nem teljesen feltáratlan terület. Any- nyi bizonyos, hogy 1944 őszén két zászlóalj katonái közül hat, többsé­gében Borsod megyei születésű ma­gyar katona is elesett az utóvédharc­okban. A mezőkövesdi Bán Márton és Lukács Rudolf, a nagyrédei Mol­nár András, az emődi Birinyi József, a mezőszilasi Molnár Károly és a sióagárdi Kovács János a csorvási te­metőben nyugszik. Van, akinek a hozzátartozói állítottak emléket, míg a többieknek településünk. Néhány szovjet katona is elesett a csorvási harcokban, őket az orosházi hősi temetőben helyezték végső nyugalomba. A német katona sírhelyével kapcsolatos történések 1999 őszén gyorsultak fel egy sajnálatos eset kapcsán. Néhány vandál ugyanis összerug­dosta a magyar hősi halottak sírját. A lakosok kérték, tegyünk va­lamint, mert míg máshol kegyelettel őrzik a háborús hősök emlé­két, addig nálunk, Csorváson pedig pusztítás folyik. A szintén helybéli Klapács Pálné is felkeresett engem, akitől megtudtam, hogy a német katona is a csorvási temetőben van elhantolva, még­hozzá az édesapja sírja mögött, elhanyagolva, gazzal benőve. Hogy pontosan hol is állt a fejfája, ezt onnan tudtuk, hogy Klapács Pálné még lánykorában elültetett a fejfa mellé egy rózsabokrot, amit megtaláltunk. Ezek után felkerestem a községi Gameszt, hogy segítsenek helyreállítani a magyar katonák megrongált sírjait és egyúttal a német fiú sírját is. Weiczner Béla és munkatársai in­gyen készítették el a díszhelyen fekvő magyar katonák fejfáját és a temető szélén nyugvó német fiatalember fejfáját is.- Konrad Pohl hozzátartozói vajon tudták-e, hogy hol halt meg a fiú1 — Lehet, hogy a Vöröskereszt nem tudta utolérni a hozzátartozóit, mert senki sem kereste Csorváson. Az is lehet, hogy őket is elvitte a há­ború, de az is meglehet, hogy men­niük kellett Hollenauból, hiszen mint közismert, Szilézia sok más te­lepülésével együtt Lengyelország­hoz csatolták a fiú szülővárosát. Konrad Pohl ha élne, most 73 éves lenne. Tehát lehet, hogy a testvérei, barátai, ismerősei még élnek és megnyugvással fogadnák, hogy a 17 éves korában elhunyt fiú sírja gon­dozott. — Ezek szerint keresik a fiú hozzá­tartozóit? — Ez így konkrétan nem került szóba. Sőt, az az igazság, hogy ed­dig nem is adtunk hírt róla sehol, aminek két oka is van. Szlovákiai tapasztalataim szerint, ha valahol egy német katona sírjára bukkan­tak, exhumálták és elvitték. Én nem szeretném, ha Konrad Pohlt is el­vinnék, úgy érzem, ő már Csorvás történelmének részévé vált. Ha látja a német nagykövetség, hogy Csorváson gondozzák a sírját, talán itt hagyják nekünk őt. A másik ok, amiért nem igazán adtunk hírt a Csorváson eltemetett német katoná­ról, az az, hogy nem szeretnénk, ha egy politikai szervezet eszmény­képévé válna a lehet, hogy hitleri eszméket valló fiú. Mi nem a német katonát, hanem a 17 éves fiatalem­bert látjuk benne, akinek kortársai ma az unokáikkal játszanak. Konrad Pohlnak ez sohasem adatott meg. Szeretnénk, ha sírja azt a gondolatot indítaná el mindenkiben, hogy soha többet nem szabad előfordulnia annak, hogy gyerekek kezébe adjanak fegy­vert! KOVÁCS ERIKA Képünk illusztráció, a sarkadi második világháborús emlékműről készült (ARCHÍV FELVÉTEL) Most élőadás, nyáron majd médiatábor Augusztus 13—23. között médiatábort szerveznek a mezőko­vácsházi Hunyadi János Gimnázium újságíró tagozatos di­ákjainak. Az elmúlt hét közepén neves újságírók adtak íze­lítőt az elektronikus és nyomtatott sajtó kulisszatitkairól és közösen élő adást is készítettek a helyi kábeltelevízióban. Mezőkovácsháza A Mezőkábel Kft. történetében csütörtökön este hangzott el elő­ször: „Adásunkat élőben sugá­rozzuk...” A közel kétórás közve­títést a Duna TV operatőre, Edelényi Gábor vezette, Vágúj- helyi Péter hangmérnök kollegá­jával. A médiaszakos hallgatók ri­porterként is bemutatkoztak, töb­bek közt faggatták dr. Zala Simon Tibort, a Kossuth Rádió szerkesz­tő-riporterét, aki másnap a rádiós szakma sajátosságairól tartott elő­adást. Ugyancsak vendége volt a nyá­ri tábort is előkészítő programnak dr. Árpási Zoltán, lapunk főszer­kesztője, ő ezúttal a megyei napi­lapok gazdasági hátteréről tartott tájékoztatót. A háromnapos talál­kozó legizgalmasabb része az volt, mikor az említett „történel­mi” élőadás résztvevői visszanéz­ték és kiértékelték az előző esti műsort. A tíznapos nyári táborban a mostani témákra természetesen sokkal több időt szánnak, mint­egy lezárva az gimnázium média szakának első oktatási évét. A tá­bor mellesleg nyitott lesz és szíve­sen látják a környékbeli tévékben és rádiókban dolgozó fiatalokat, mi több, azokat, akik ezután sze­retnének a szakma közelébe ke­rülni. F. I. A Munkácsy-emlékház a kúriában Steiner Jakab, az Apponyi grófok intézője az 1840-es években a csabai szőlőkben 8 szobás kis klasszicista kastélyt épített. Az egykor jobb napokat látott udvar­ház a szocialista átépítések vihara után megközelítve egykori fényét, ma is meg­gyönyörködteti egyszerű, harmonikus arányaival az odalátogatókat. Békéscsaba A bejárat a nyugati oldalon, a ház homlokzatának szimmetriavona­lában lévő négyzet alapú, toszkán oszlopokkal keretezett, timpanonos oromzatú, fedett portikusz alatt található. Három lépcsőn lehet a tornácra jutni, majd a középső, kétszárnyú aj­tón át a nyolcszögű, szoborfül­kés előtérbe léphetünk. A szem­ben lévő bal fülke tűzteréből fű­tötték a szalont és a mögötte lévő szobát, miközben a dupla fal kö­zött is járhatott a meleg levegő. Az előtérből balra két szoba, közte folyosó, jobbra az ebédlő és a szabadkéményes konyha nyílik. Az elülső, használati trak­tust egy vele párhuzamos, ünne­pi teremsor követi. Itt található hátul az előtérből egyenesen megközelíthető szalon, ami az udvarház legnagyobb helyisége. Ehhez mindkét irányban 2-2 te­rem csatlakozik. A szalonból ki­léphetünk a teraszra, ami a kü­lönleges fákkal beültetett, szaba­don burjánzó angolparkra néz. A ház sarkában valaha télikert is díszlett. A hátsó, keleti homlok­zat kilenc tengelyes, a terasz vo­nalában kissé kiülő középriza- litja felett attika-fal látszik. Mivel a belső tér teljesen kör­bejárható, alkalmas kiállítóhely­nek. Falai között valaha olyan hí­ressé vált ember töltött boldog perceket, mint Munkácsy Mi­hály. Az ő édesanyja testvére, Reök Sarolta volt az építtető Steiner Jakab felesége. Itt lakott Munkácsy húga, Gizella, miután árvaságra jutva Csabára kerültek a testvérek. Miska Reök István­nal, nagybátyjával élt, de úgy 2 évig idejártak ebédre, délutáni já­tékra. Ennek emlékére rendezték be 1994-ben a hátsó négy terem­ben a Munkácsy Mihály munkás­ságát 21 festményével reprezen­táló kiállítást. Ezeket a képeket a Magyar Nemzeti Galéria anyagá­ból kölcsönzik, míg a város tulaj­donát képező 9 Munkácsy-művet a múzeum őrzi. A nagynéni halálát követően, 1854-ben Steiner Jakab eladta a kúriát az Omaszta családnak, akik egészen az 1950-es évekig laktak itt. Az evangélikus egy­háznak köszönhetően megőr­ződtek családi arcképeik, bútora­ik, tárgyaik. E hagyatékból resta­urált darabok nyújtanak némi ízelítőt a vidéki, kisnemesi kúri­ák életéből. Bár ráfér némi csinosítás az épületre, április 18-án, a nemzet­közi műemléki napon büszkén járhatjuk körbe múltunk e meg­mentett gyöngyszemét: ma tehát bárki ingyenesen megtekintheti Békéscsabán, a Gyulai út 5. szám alatt a kúriát és kiállítását, m. zs. Gyarmati Sándor, a határőrségtől kapott Niva terepjáróval a szerző felvétele Polgárőrök a város biztonságáért és nyugalmáért Vállalkozó, alkalmazott, munkanélküli és áiplomás a tagok között Az utóbbi időben sok helységnévtábla alatt kiegészítés olvas­ható: a településen polgárőrség működik. Ez nem hivalkodás, csupán „enyhe” figyelmeztetés a tisztességtelen szándékkal odalátogatóknak, hogy vigyázat, mert szemmel tartják. Békés A kívülállók nem biztos, hogy tud­ják: a nap minden szakában járják a várost a szolgálatban lévő pol­gárőrök. Mindezt önzetlenül, tár­sadalmi munkában, egy-egy ered­ményes szolgálat után fizetség­ként gyakran még a „köszönöm” is elmarad. A Békési Polgárőrség Közhasz­nú Szervezetet ‘98-ban 18-an ala­pították, ma ez a civil szervezet 57 személyt tömörít soraiban.- A polgárőrségnek a legkülön­félébb foglakozásúak a tagjai, van közöttünk vállalkozó, alkalma­zott, munkanélküli, diplomás és szakmunkás egyaránt. Valameny- nyien azt vállalták: a település nyugalmáért és biztonságáért munkálkodnak - kezdi Gyarmati Sándor elnök. Mint mondja, min­den nap adnak szolgálatot, hol önállóan, hol a rendőrséggel vagy a hatőrséggel karöltve. A fegyve­res testületekkel előre egyeztetett program szerint, változó időszak­okban, nem ritkán egyszerre 4-5 polgárőr teljesít szolgálatot. — Az elmúlt esztendőben 10 ezer 153 órát töltöttek szolgálat­ban a város polgárőrei. A legkü­lönfélébb feladatokat kaptuk, ille­gálisan itt-tartózkodók felkutatá­sában, engedély nélkül árusítók lefülelésében, bűnmegelőzésben vettünk részt, s figyelő szolgálatot láttunk el a pénzintézetek és a posta környékén. Tavaly több bűncselekmény elkövetőjét sike­rült tetten érnünk - sorolja az el­nök, majd kisvártatva megtoldja: éjszakánként 2-3 gépkocsival ró­ják a város útjait. Az utóbbi idő­szakban, a rendőrség tanyaprog­ramjához igazodva, fokozottab­ban portyáznak a külterületeken, a bűnöző életmódot folytatókról információikat megosztják.- Tudom, társadalmi munká­val sok mindent meg lehet oldani, de a szolgálat ellátásához pénzre, eszközökre van szükség...- Valóban így van. Az elmúlt években igyekeztünk bizonyítani, s talán ez is a magyarázata annak, hogy több támogatónk van, jó gazdasági évet zártunk. Költségve­tésünk bevétele 2 millió 740 ezer forint volt, megtakarítottunk 350 ezer forintot, egy negyedévi mű­ködési költségünket. Több nagy támogatónk van. Az önkormány­zat célirányos támogatást nyújt, polgárőreinket mellénnyel, szol­gálati jelvénnyel és igazolvánnyal látta el, ugyanis a polgárőrök köz­feladatot ellátó személyeknek mi­nősülnek, és érvényesíthetik joga­ikat.- Milyen a technikai felszerelt­ségük?- A Békés Megyei Polgárőr Szövetség a határőrségtől kapott négy Niva terepjárót, ezekből egy kocsi hozzánk került. A Westellel való megállapodásunk alapján minden polgárőrünket elláttuk mobiltelefonnal, így mindenki bármikor elérhető.- Hogyan lehet valaki tagja szervezetüknek?- Ha valaki jelentkezik és be­nyújtja tagfelvételi kérelmét, át kell esnie az ellenőrzéseken, fedd­hetetlen előéletűnek kell lennie, két ajánló szükséges, s amennyi­ben a közgyűlés is megszavazza, akkor polgárőr lehet az illető. Ezekben a napokban heten kérték felvételüket a polgárőrségbe. Köz­tudott, hogy a városban jelentős lélekszámban élnek cigányok, számuk igényelné, hogy legyen roma polgárőre is a városnak - mondotta Gyarmati Sándor. SZEKERES ANDRÁS Itt lakott és töltött boldog perceket Munkácsy Mihály

Next

/
Oldalképek
Tartalom