Békés Megyei Hírlap, 2001. március (56. évfolyam, 51-76. szám)

2001-03-05 / 54. szám

KÖR K É P 2001. MÁRCIUS 5., HÉTFŐ - 3. OLDAL MEGYEI Rekordtermésre nem számítanak A múlt heti esős napokat megelőzően Mezőhegyesen folytatták a búza fejtrágyázását. Felvételünkön Csabai József és Ludányi Zsolt ra­kodó munka közben d-fotó: a szerző felvétele ALAPKŐLETÉTEL, (b) Febru­ár 12-én 10 órakor Sarkadon az egyházi kárpótlás mentén épülő hattantermes iskola alapkövét ünnepélyes keretek közepette dr. Semjén Zsolt, a Nemzeti Kul­turális Örökség Minisztériuma helyettes államtitkára és Tóth Imre országgyűlési képviselő helyezi el. TÉRSÉGI TÉMÁK, (i) Az Észak-Békés Megyei Önkor­mányzati Térségfejlesztéshez tartozó települések polgármes­terei ma 11 órakor a szeghalmi vállalkozói központban tanács­koznak. Többek között szó lesz a Káptalanfüreden található Sár­réti Ifjúsági Tábor idei üzemelte­téséről, a kistérségi ökológiai és az ökoturisztikai programról. FALUGYŰLÉSEK, (i) Vésztőn idén is öt falugyűlést tart a tele­pülés képviselő-testülete. Ma a Köti úti iskolában, március 6-án a Sinka István Művelődési Köz­pontban, március 7-én a Móra iskola ebédlőjében, március 12- én a Sziki iskolában, március 13-án a Komlódifalvi óvodában várja a lakosságot a nagyközség vezetése. Mindegyik fórum 18 órakor kezdődik. CSÉFÁN JELÖLT, (ö) Gyulán, a 7. számú választókerületben, a dr. Gyarmati Sándor halálával megüresedett önkormányzati képviselői helyre kiírt időközi választáson Cséfán Lajos, a Gyulai Várfürdő igazgatója egyéni, függeüen képviselő-je­löltként indul. Cséfán a képvise­lő-testületbe az Összefogás Gyu­láért Egyesület listáján jutott be. AZ F-16-OSRÓL. (c) A Vihar­sarki Repülés Baráti Körének március 6-ai, keddi, 17.30 órakor a Békéscsabai Helyőrségi Klub­ban keződődő nyílt foglalkozá­sának a témája az F-16-os repü­lőgép. Előadást tart Kocziha At­tila, a Békéscsabai KIT Makett Klub tagja. Ezt követően a témá­hoz kapcsolódóan videovetítés szerepel a programban. A PÁNCÉL NYERT, (c) A kondorosi polgármesteri hivatalba hatolt be is­meretlen tettes szombaton. Egy pán­célszekrényt próbált meg feltörni, de a sikertelen kísérletek miatt elhagyta a helyszínt. TETŐ ÉGETT, (c) Békéscsabán, a Tessedik utcában egy műhely tetőze­te kapott lángra és égett szombaton. Személyi sérülés nem történt, a tűz keletkezési okát és a kár mértékét vizsgálják. „AZ ESZME NEM FELEL AZÉRT, HOGY MILYEN EM­BEREK HISZNEK BENNE.” (Don Marquis) (Folytatás az L oldalról) Hagyományos partnereink igé­nyelték is, hogy Mezőhegyesen legyen öntözhető zöldborsó, s így a tavalyi 300 hektár helyett az idén 600-at vetünk. Mivel a mos­tani árkorrekció követi a költsé­geket, mindenképpen indokolt, hogy a zöldborsó benn maradjon a vetésszerkezetben. A tavalyi­hoz hasonló biztonságos vetés­hez - bérleti konstrukció kereté­ben - megerősítjük a vetőgép­kapacitásunkat. Utána már csak eső kellene az egyenletes, jó ke­léshez. Jelenleg ugyanis nagyon messze vagyunk attól a tavalyi ál­lapottól, amikor a talajaink víz­kapacitásig telítettek voltak, sőt helyenként a belvízzel küszköd­tünk. Bárcsak most is lenne egy kis belvizünk! Ez ugyanis azt je­lentené, hogy megfelelő mennyi­ségben kaptunk csapadékot. A te­rületeinken lévő talajvízkutak 45—50 százalékában 4 méter alatt találtunk vizet, s ez egyértelműen azt mutatja, hogy a tavalyi szá­razság miatt teljesen eltűnt a ko­rábbi két szerencsésebb évben felhalmozódott csapadék. Csak emlékeztetőül: 1998-ban 680, 1999-ben pedig 872 milliméter csapadékot mértünk. — Melyek az előttünk álló hó­nap legfontosabb feladatai? — Március 31-éig mintegy 1700-1800 hektár alapgyomirtási feladat vár ránk. Ebben az idő­szakban végezzük a borsó mag­ágy-előkészítését, talajlezárását és vetését az említett 1400-1500 hektáron. A műtrágyázást 5500 hektáron kell végrehajtanunk, eb­ből csaknem 3000 hektár kalá­szos, a többi pedig tavaszi vetésű növény. A borsó területén kívül to­vábbi 1500 hektáron végzünk még talajlezárást, és 400 hektáron el­vetjük a cukorrépát is — válaszolta Miskucza Péter. ménesi oyörqy Elegendő támogatás a mezőgazdaságnak A vidék meghatározó megélhetési forrása a mezőgazdaság, ezért nem mindegy, hogy a megtermelt termékeket milyen piacon és mi­lyen áron tudjuk értékesíteni — hangsúlyoz­ta Tóth Sándor, a hetes választókörzet or­szággyűlési képviselője a hét végén, a magyarbánhegyesi művelődési házban tar­tott fórumon. Meghívására Németh Tibor, a Békés Megyei Földművelésügyi Hivatal köz- gazdasági osztályvezetője a 2001. évi agrár- támogatási rendszerről adott tájékoztatást. Magyarbánhegyes Németh Tibor elmondta: az idei évtől megválto­zott a gazdálkodók regisztrációjának lehetősége, mivel területi központokat alakítottak ki. A kör­zeti számítógépes rendszer segítségével gyor­sabbá, pontosabbá válik a regisztrációval és a tá­mogatási igényekkel kapcsolatos ügyintézés. A regisztrációt évente meg kell újítaniuk a terme­lőknek, különben jogosulatlanná válnak bármi­lyen támogatásra. Az agrártámogatási rendelet hivatalos megjelenése a napokban várható, melynek feltehetően több fontos eleme azonos marad a tavalyival. Legnagyobb igény a földala­pú támogatás iránt mutatkozik. A termelőknek itt ügyelniük kell, hogy a földhivatalokhoz le­adott földhasználati bejelentésekben azonos adatok szerepeljenek, mint a regisztrációkor megjelölt földterületek. Megmarad a növényter­mesztéshez szükséges hitelek kamattámogatá­sa, amit a pénzintézeteknél lehet igényelni. Az állattenyésztésben ismét támogatást kap a hús­hasznú és hústípusú szarvasmarha tartása, illet­ve a sertéseknél a tenyészkocák cseréje. A kérel­meknél fontos az előírt és szabályszerű igazolá­sok beszerzése. Az előadó szerint sokakat érint a gépek és technológiák beszerzéséhez nyújtott központi segítség, melyet továbbra is biztosítanak. Sok le­hetőség kínálkozik a beruházások pályázatainak átfogóbb megítélésére, ahol azonban számolni kell a saját erő költésigényével. Nem lesz lehető­ség a tavaly meghirdetett kibontakozási konst­rukcióra, ám a gazdahitel-program folytatódni fog. Az előadó szólt még a tőkepóüó hitelekről és a fiatal gazdálkodóknak meghirdetett progra­mokról, majd hangsúlyozottan felhívta a figyel­met a beadványok határidejének betartására. H. M. VÉLEMÉNYEK KOVÁCS ERIKA Sikk ma fegyvert tartani, része az úri murinak. Fegyvert le, magyar! Ha a színpadon - kellékként - előfordul egy fegyver, az előbb-utóbb el fog sülni! Ezt jól tudják a színdarabírók, és jól tudja az élet is. Leg­utóbb Zámbó Imre nem éppen dicsőséges halálát okozta a véletlenül elsült Beretta. Sok a „lőszerszám” ma Magyarországon. Az enge­déllyel tartott fegyverek száma meghaladja a 205 ezret, és nem kell hozzá élénk fantázia, hogy elképzeljük, vajon hány embernek van engedély nélkül is valamiféle lövésre alkalmas eszköze, ami nem csúzlikategória. Mert bizonyos körökben - nem elsősorban a vadá­szokra, sportlövőkre, vagyonőrök­re gondolok — sikk ma fegyvert tar­tani. Ez is része ugyanis az úri mu­rinak. A hatalom és a gazdagság jel­képe. Ma - azt mondják - nem nagy kunszt fegyverhez jutni Ma­gyarországon. Az engedélyért fo­lyamodónak bizonyítania kell a fe­nyegetettségét, majd elméletből és gyakorlatból kell vizsgát tennie. Ezek után a manus megveheti álmai fegyverét. Hogy legyen. Aki meg nem tud fenyegetettséget igazolni és lőfegyvert akar, az pedig belép egy lövész klubba. A parlament szigorítani kívánja a fegyverszerzés lehetőségét. A törvény, ha életbe lép, Európa egyik legszigorúbb ilyen témájú jog­szabálya lesz. A törvénytervezet körül sok az anomália, elégedet­lenek vele a vadászok és a sportlövők, mert úgy érzik, rajtuk csat­tan az igazából nem is nekik szánt ostor. A vagyonvédők is mél­tánytalannak tartják, hogy a törvénytervezet szerint csupán azok tarthatnak fegyvert, akik értékszállításban vesznek részt, az érték­őrzőknek pedig legfeljebb a vőlegényszerszám marad, ami ugye nem akkor és ott sül el, amikor a bűnöző megtámadja a törvényi­leg lefegyverezett vagyonőrt. Hogy mit ér majd el a törvény, ezt az idő forrja ki. Ha maradnak kiskapuk, akkor semmit. És az is lehet, hogy az engedéllyel tartott fegyverek száma valóban csökken, az engedély nélkül tartottaké pedig radikálisan nő. Mert aki belesze­retett a „lőpor szagába”, gyanítom, sajnos, nem fogja egykönnyen lefegyverezni magát! ___________________________________________■ ME NESI GYÖRGY Felvették postafordultával Zokog a gyerek, mert felvették a középiskolába. Lévén szó egyházi fenntartású intézményről, először arra gondolok, hogy a nebuló­nak időközben szimpaükusabbá vált az állami oktatás, s ezért visz- szakozik. Figyelembe véve a kort, amelyben élünk, és bekalkulál­va a serdülök szélsőséges érzelmi hullámzásait, no, meg a szabad iskolaválasztás lehetőségét, nincs abban semmi meglepő, ha 14-15 évesen elkezd hezitálni az ember (lánya). Aztán eszembe jut, hogy a középiskolákba való jelentkezés ha­tárideje március 1-jén járt le, s ezt követi a majd kéthónapos felvé­teli procedúra. Az Országos Köz­oktatási, Értékelési és Vizsgaköz­pont április 20-áig juttatja el „a ki­értékelt iskolai rangsorokat a felvé­telt fürdető középiskoláknak”. Ezt követően az igazgatók április 27- éig „megküldik a felvételi ajánla­tukról vagy az elutasító döntésről szóló értesítést a jelentkezőknek és az általános iskoláknak”. Az olyan tanulóról, aki nem szerepel az adott intézmény OKÉV-listáján a felvételre javasoltak között, joggal feltételezhető, hogy felvették más középiskolába, mivelhogy jelentkezési lapján azt az iskolát a tanuló előbbre sorolta — olvas­ható a Középfokú közoktatási intézmények felvételi információs rendszere című kiadványban. Szóval április 27. Akkortájt dől el a gyerkőc(ök) sorsa. Ez meg már február végén itatja az egereket. Hogy ő csak végső esetben akar ott tanulni, első helyen egy közeli (állami) gimnáziumot tün­tetett fel. Ennek ellenére fölvették... szinte postafordultával. Most mit csináljon? Fogadja el vagy izguljon még két hónapig, hátha be­jut oda, ahová mindig is szeretett volna járni? Zokog a gyerek, csak hadd zokogjon, ilyen korban egy kis sírás még senkinek sem ártott! Sem egy kis élettapasztalat, mindenek­előtt a szabad verseny és a szabad rablás témaköréből. Még bármi lehet belőle, hiszen talpraesett és jó fejű. Nem véletlenül volt olyan sürgős a felvétele. A fejlődés Orosháza-centrikus? Orosháza dinamikusan fejlődik, itt minden nagyon szép, minden nagyon jó, azonban a kistérség többi településén már nem tapasztalható mindez, úgyhogy a jövőben a hang­súlyt a többi településre kell helyezni! — mondta tájékozta­tója elején dr. Varga István, az orosházi kistérség ország- gyűlési képviselője a héten Gádoroson megtartott polgár- mesteri találkozón. Gádoros Itt a túzok, ott a siketfaj d híres Kovászna megyeiek a Körös-Maros Nemzeti Parkban Mind Békés, mind Kovászna megye nagy lehetőségeket lát az ökoturizmus fejlesztésében. Ennek a szemléletnek a je­gyében a Kovászna megyei küldöttség szombaton a Körös- Maros Nemzeti Park réhelyi központját kereste fel, valamint Dévaványa határában a természetes élővilágban is megte­kintette a Körös-Sárrét leghíresebb madarát, a túzokot. A képviselő elmondta, a parla­mentben már felforrósodott a han­gulat - ugyanezt tapasztalta Oros­házán is a legutóbbi képviselő-tes- tüleü ülésen, ami azt jelzi, meg­kezdődött a kampány időszaka. - Jobban szerettem volna, ha „isten békéjét” sikerült volna legalább őszig megőriznünk - mondta. A képviselő szólt a Széchenyi- tervben rejlő pályázati lehetősé­gekről, ami komoly lökést jelent­het a ldstérség településeinek is. - A magyar gazdaság növekvő pá­lyára került, jók a makrogazdasági mutatók, aminek előbb-utóbb a polgárok életszínvonalában is je­lentkeznie kell - fogalmazott dr. Varga István, aki a kormány egyik legfontosabb eredményének a csa­ládtámogatási rendszerben végre­hajtott változásokat nevezte meg, melyek hatással vannak a szüle­tésszám alakulására is. A mező- gazdaság helyzetével kapcsolat­ban pedig hangsúlyozta, sajnála­tos, hogy az ágazat nem tudott az elmúlt időszakban eredményt produkálni. Dr. Varga István véle­ménye szerint nem oda kerültek a pénzek, ahová kellett volna. Az országgyűlési képviselő érintette a kistérség helyzetét is. Mint mondta, több polgármester­től is kapott olyan jelzést, misze­rint a kistérségi együttműködés erősen Orosháza-centrikus. Ugyanezt több jelenlévő polgár- mester is szóvá tette. A felvetésre - a megyei közgyűlés miatt távol lévő Fetser János, Orosháza pol­gármestere helyett jelen lévő - Siraki Ferenc, a polgármester ta­nácsadója reagált, aki elmondta, Orosháza fejlődéséhez a kistérség települései nem adtak pénzt. - A város által elért eredményeknek pedig élvezői a kistérség lakói is, hiszen - hogy csak néhány példát soroljak - számos orosházi cég foglalkoztat vidéki dolgozókat, ide járnak a környező települések diákjai középiskolába, a betegeket is az orosházi kórházban ápolják. Vagyis Orosháza fejlesztése, fejlő­dése nem öncélú. k. e. Dévaványa- A Körös-Maros Nemzeti Park hét éve szoros kapcsolatot ápol Hargita és Kovászna megyével. Ez a mostani találkozó az együtt­működések egyik kiemelt állomá­sa. Mi is többször jártunk már a Székelyföldön, a Kárpátoknak azon a részén, ahol számos ter­mészeti érték (főleg ásványvíz és védett állat) található. Ami ne­künk a túzok, az a Kovászna me­gyeieknek a siketfajd. Ez a szin­tén védett madár nagyságában is a túzokhoz hasonlatos. A másik jeles fajunk a szürkemarha, Kovászna megyében pedig a medve a hasonló nagy érték. A természeti adottságok tehát kint is megvannak. Ha sikerül ott is fejleszteni az ökoturizmust, ak­kor az hosszú távra megvetheti alapját a székelyföldi idegenfor­galomnak - mondta lapunknak Tirják László, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatója. Tirják László a Körös-Maros Nemzeti Park fejlesztéseiről, Kurpé István, a túzokrezervátum vezetője a réhelyi telepen folyó állattartásról, Szél Antal termé­szetvédelmi őr pedig a túzokvé­delmi munkáról tájékoztatta a székelyföldi küldöttséget.- Mi a következő hetekben te­kintjük át, hogy Kovászna megyé­ben melyek lehetnek azok a védett területek, amelyek leginkább alkal­masak az ökoturizmusra. Szeren­csére bővelkedünk üyen vidékek­ben: számottevő természeti kin­csekkel és gazdag vadállománnyal rendelkezünk. Mostani itt-tartóz- kodásunk alatt elsősorban azt sze­retnénk megismerni, hogy a Békés megyeiek miként értékesítik a ter­mészet adta lehetőségeket, hogyan ajánlják ki magukat. A megszer­zett tapasztalatokat pedig majd ott­hon mi is hasznosítjuk — közölte érdeklődésünkre Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke. _______ MAGYARI BARNA Egy kis sírás még senkinek sem ártott! i

Next

/
Oldalképek
Tartalom